Japánban júliusban 2,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az infláció gyorsult a június 2,4 százalékhoz képest.
A júliusi éves növekedési ütem 2014 áprilisa óta a legmagasabb volt, a fogyasztói árak a tizenegyedik egymást követő hónapja emelkedtek.
A japán jegybank által különösen követett mutató, a friss élelmiszerek nélkül számított fogyasztói árak 2,4 százalékkal emelkedtek júliusban éves összevetésben a júniusi 2,2 százalékos növekedés után. Ez a mutató már negyedik hónapja haladta meg a jegybank 2 százalékos inflációs célját. A növekedési ütem 2014 decembere óta a legmagasabb volt.
Japánban a múlt hónapban az élelmiszerárak 4,4 százalékkal, az üzemanyagok és a rezsiköltségek pedig 14,7 százalékkal nőttek.
A japán fogyasztói árak 0,5 százalékkal emelkedtek júliusban az előző hónaphoz képest, a növekedési ütem 2021 januárja óta a legmagasabb volt. A júniusban az előző hónaphoz képest az átlagos fogyasztói árak nem változtak.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Negyven év óta először tíz százalék fölé emelkedett az éves brit infláció.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árak (CPI) júliusban 10,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az ONS kiemeli: a júliusi tizenkéthavi inflációs ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.
A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 1982 januárjában, vagyis több mint negyven éve volt a múlt havinál gyorsabb az éves brit infláció, 11 százalék körüli ütemmel – áll a statisztikai hivatal szerdai beszámolójában.
Az ONS szerint a júliusi infláció teljes kosarának átlagán belül az élelmiszerek és az üdítőitalok ára, valamint a közlekedési költségek emelkedtek a legnagyobb mértékben.
Az élelmiszer- és üdítőital-árak a múlt hónappal zárult egy évben 12,7 százalékkal nőttek a júniusban mért 9,8 százalékos emelkedés után.
A közlekedési költségek 15,1 százalékkal, a kiskereskedelmi üzemanyagárak 43,7 százalékkal emelkedtek tizenkét hónap alatt.
A motorbenzin literje júliusban átlagosan 1,8950 fontba, a dízelüzemanyagé 1,9790 fontba került Nagy-Britanniában. Egy évvel korábban literenként 1,3260, illetve 1,3550 fontért árulták a benzint és a gázolajat a brit töltőállomásokon – áll a statisztikai hivatal szerdai ismertetésében.
A brit infláció gyorsulása a hivatalos előrejelzések szerint korántsem ért véget.
A Bank of England minap ismertetett friss negyedéves pénzügypolitikai jelentésében közölte: új, felülvizsgált prognózisa szerint az idei negyedik negyedévben az éves összevetésű infláció valamivel 13 százalék fölé emelkedik.
A brit jegybank hangsúlyozta: ez 3 százalékponttal gyorsabb tizenkét havi infláció lenne az előző, májusban kiadott pénzügypolitikai jelentésben erre az időszakra valószínűsített ütemnél.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék.
A monetáris tanács szerint a felfelé ható inflációs nyomás elsődleges hajtóerejét a vártnál is valószínűleg gyorsabban emelkedő háztartási energiahordozó-árak adják.
A Bank of England kiemelte: a 2022 végére szóló határidős fölgázszállítási tranzakciók fontban számolt ára május óta csaknem a kétszeresére emelkedett.
A brit jegybank új előrejelzése szerint ebben a környezetben a háztartások adózott reáljövedelme várhatóan meredek ívben zuhan, és a brit gazdaság 2022 negyedik negyedévétől recesszióba kerül.
Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint a Bank of England ennek ellenére folytatja kamatemelési ciklusát.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics az új brit inflációs adatok szerdai ismertetése utáni gyorselemzésében közölte: várakozása szerint a ciklus végéig 3,00 százalékra emelkedik a Bank of England irányadó kamata a jelenlegi 1,75 százalékról.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – tavaly decemberben kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról.ása 300 alkalmazottat, valamint a beszállító hálózatban további több mint ezer munkavállalót érint.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Elszálltak az árak, és csak némi vigaszt nyújthat, hogy egy év alatt a sör csupán 4,3 százalékkal drágult.
Szlovákiában júliusban az éves infláció elérte a 13,6 százalékot, ezzel már 18 egymást követő hónapja nő a pénzromlás mértéke – jelentette hétfőn a szlovák statisztikai hivatal. Az úgynevezett nyugdíjas-infláció mértéke pedig 14,7 százalékon áll. Az utóbbi húsz évben nem mértek ilyen magas arányú inflációt, igaz, a pénzromlás üteme némileg mérséklődik.
Júniushoz viszonyítva ugyanis „csak” 0,8 százalékal nőttek a fogyasztói árak, míg az év korábbi hónapjaiban minden egyes esetben legalább 1 százalékos volt a havi drágulás.
Különösen fájdalmasan érinti a lakosságot, hogy az élelmiszerek kategóriájában éves szinten 19,9 százalékos áremelkedést mértek, ezen belül a kenyér 23,4 százalékkal, a tej és tejtermékek 21,8-del, a hús 20,1 százalékkal drágult. Az étolaj külön kategóriát képvisel, az árugrás mértéke az 50 százalékot is meghaladja, ezért a szlovák polgárok tömegesen vásárolják fel a határközeli magyar boltokban az ársapkás étolajat.
Talán némi vigaszt nyújt, hogy a vizsgált időszakban a sör csupán 4,3, a bor pedig 6,1 százalékkal drágult. Összességében az élelmiszerek ára 27,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ugyan júliusban valamelyest csökkent az üzemanyag ára (a 95-ös benzin literje az 1,95 eurós szintről 1,75 euróra csökkent), ezzel együtt éves egybevetésben az üzemanyag 36,5 százalékkal drágult (júniusban az idevágó adat még 40 százalék volt).
Az éttermi és vendéglátóipari szolgáltatások ára egy év alatt valamivel több, mint 20 százalékkal emelkedett. A lakhatással kapcsolatos kiadások 16,1 százalékkal nőttek. Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője szerint éppen júliusban tetőzött Szlovákiában a pénzromlás üteme, azonban az év végéig sem bukik 12 százalék alá. Jövőre 10 százalék körüli éves inflációt vár, különösen az év kezdete lesz rázós, amikor látványosan emelkedik majd a lakossági vezetékes földgáz és a villany ára.
Szlovákiában az átlagos árszint már eléri a 27 tagú Európai Unió átlagának 90 százalékát.
Az étolaj, a tej, a tejtermékek, a tojás, az alkoholmentes italok kategóriájában a szlovák árszint már meghaladja az uniós átlagot. Ebből adódóan a 400 forint körüli euróárfolyamnak köszönhetően a szlovák polgárok számára a magyarországi élelmiszerárak még mindig elfogadhatók, esetenként szinte alacsonynak tűnnek. A ruhanemű és a lábbeli kategóriájában a szlovák árszint az uniós átlag 97 százalékán mozog, azaz a magyarországi textilipari termékek is kedvező árfekvésűek a szlovák polgárok számára.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Tízmilliárd eurós adócsökkentést tervez a német pénzügyminisztérium az infláció hatásának ellensúlyozására. Berlinben azt is közölték, hogy ezzel több tízmillió ember helyzetét javíhatják.
Christian Lindner pénzügyminiszter berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az állam nem „gazdagodhat” az infláció révén a polgárai kárára, ezért ki kell egyenlítenie az adóterhek inflációból fakadó növekedését.
A legfontosabb az úgynevezett hideg progresszió hatásának felszámolása. Ez a jelenség azokra az adórendszerekre jellemző, amelyekben a jövedelem növekedésével az adó is emelkedik. Így, amikor valakinek, az infláció ellensúlyozsára, emelik a fizetését, belekerülhet egy magasabb adósávba, amely akár el is viheti a béremelést.
Ez pedig azt is jelenti, hogy fizetésének reálértéke valójában nem változik, mégis úgy kell adóznia, mintha többet keresne. Vagyis rejtett, lopakodó adóemelés történik, ez pedig a Németországot is sújtó gazdasági nehézségek miatt elfogadhatatlan – húzta alá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.
Hozzátette, hogy az inflációkompenzációs törvény megalkotására tett javaslat másik fő eleme a családtámogatások, köztük a családi pótlék emelése.
A tárca számításai szerint a javaslat végrehajtásával 48 millió adófizető helyzetén lehet javítani, nettó jövedelmük az idén átlagosan 193 euróval emelkedne. Ráadásul az adómentes jövedelem határának módosítása – miszerint jövőre 285 euróval 10 632 euróra, 2024-től pedig további 300 euróval 10 932 euróra emelkedik az adómentességi határ, vagyis csak ezen összegek felett kellene jövedelemadót fizetni – csökkentené a bürokráciát, mert több mint 270 ezerrel emelkedne mindaztok száma, akiknek egyáltalán nem kellene adóbevallást készíteniük.
A miniszter hangsúlyozta, hogy főleg az alacsony jövedelműek helyzetén javítanának. Viszont a legtöbbet keresők esetében nem egyenlítenék ki a hideg progresszió hatását, vagyis továbbra is évi 277 826 euró felett kellene a legmagasabb, 45 százalékos kulccsal adózni.
A koalíciós társak – a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek – azonban éppen a társadalmi szolidaritásra hivatkozva bírálták az FDP-s vezetésű minisztérium javaslatát. Mindkét párt szakpolitikusai úgy vélték, hogy a terv nem kellően kiegyensúlyozott, és a segítség nem oda érkezne, ahol a legnagyobb a szükség.
Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék – az 1973-as olajválság óta a legmagasabb – volt a fogyasztói árak éves szintű emelkedése. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Júliusban 17,5 százalékra nőtt az éves szintű infláció Csehországban a júniusi 17,2 százalékról – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) szerdán Prágában. A fogyasztói árak sorozatban immár 13 hónapja emelkednek.
Havi szinten az áremelkedés 1,3 százalékos volt, ami február óta a legalacsonyabb havi növekedés.
A legnagyobb mértékben az energia és az élelmiszer drágult. Az árucikkek éves összehasonlításban összességben 20 százalékkal, a szolgáltatások pedig 14 százalékkal drágultak.
A liszt, a vaj, az étolaj júliusban több mint 60 százalékkal, a kenyér 30 százalékkal került többe, mint egy éve.
Júliusban a földgáz 59,8 százalékkal, a szilárd fűtőanyagok 41,1 százalékkal, az üzemanyagok pedig 43,6 százalékkal kerültek többe, mint egy éve. A meleg víz 20 százalékkal, a vízdíjak 5,3 százalékkal, a lakbérek 5 százalékkal drágultak. A lakhatási költségek összességben 19 százalékkal nőttek.
A személygépkocsik árai 14,3 százalékkal, a vendéglői árak pedig 20,1 százalékkal emelkedtek.
A szezonális zöldségárak mérsékelten csökkentek.
Általános elemzői vélemény, hogy a csehországi infláció még nincs a csúcson, s az őszi hónapokban tovább gyorsul 20 százalék körüli szintre.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Mario Draghi olasz miniszterelnök hivatalából való távozása előtti utolsó lépései között szerepel egy 14,3 milliárd euró értékű segélycsomag jóváhagyása, amellyel további támogatást nyújtana a megugró infláció által sújtott családoknak és vállalkozásoknak.
A Bloomberg forrásai szerint az ügyvezető Draghi kabinetnek csütörtökön kell jóváhagynia az intézkedéscsomagot. Az összeg természetesen nem volt betervezve az idei büdzsé kiadási oldalára, de fedezetet nyújt rá a vártnál magasabb gazdasági növekedés és a terven felül befolyó adóbevételek. A támogatási csomag több pontból áll, tartalmaz adócsökkentő tételeket a megugró energiaszámlák ellensúlyozására, valamint az alacsonyabb jövedelmű háztartások energiaszámláinak már létező támogatását kiterjesztik a negyedik negyedévre. Az üzemanyagok jövedéki adótartalma is csökkentett marad szeptember 20-ig.
Draghi a szeptemberi előrehozott választásokig ügyvezető kormányfő, miután a múlt hónapban felbomlott a koalíciója. Számára most az a legfontosabb kihívás, hogy megpróbálja megvédeni a háztartásokat az infláció hatásaival szemben (júliusban 8,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves alapon), támogassa a gazdasági növekedést, de ügyelnie kell arra, hogy kordában tartsa az államadósságot.
A gazdaság a második negyedévben 1 százalékkal nőtt az első negyedévi kibocsátáshoz képest, a költségvetés deficitje pedig a GDP 5,6 százalékára rúghat idén. Az olasz kormány már eddig is elkülönített forrásokat (33 milliárd eurót), hogy intézkedéseket hozzon, segítve a háztartásoknak megbirkózni a kiadásaik durva növekedésével. Ilyen intézkedés volt a 2 százalékos éven belüli nyugdíjemelés, vagy az alacsony jövedelműeknek adott egyszeri 200 eurós egyszeri kifizetés.
A hírek szerint napirendre került az adóék, vagyis a bruttó bér + a munkáltatói terhek és a nettó jövedelem közti különbség csökkentése is.
Ukrajnában a tervek szerint a 2022-es év végéig minimum kétszer indexálják a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat – jelentette be Okszana Zsolnovics, Ukrajna szociálpolitikai minisztere, számolt be a „Szlovo i Gyilo”.
„Év végéig több garantált szociális juttatás emelését tervezik, többek között a nyugdíjakról, valamint a rászorulók és a fogyatékkal élők szociális juttatásairól van szó, akiknek állami támogatásra van szükségük” – közölte a miniszter.
Zsolnovics emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában október elsején indul a nyugdíjasok támogatási programja, ami két éve van érvényben, de háború miatt most bővítik.
„Ez nyugdíjasok, idős korú emberek támogatása. A program keretében a 70 év felettieknek folyósítunk juttatásokat – október 1-től 300 hrivnya pótlékot kapnak a nyugdíjukhoz. Tavaly a 75 évesek már megkapták” – mondta a miniszter.
Október 1-től háromezer hrivnyára emelkedik a 70 év feletti, biztosítási viszonnyal rendelkező ukrán állampolgárok minimális nyugdíja. Ezt jövedelmüktől függetlenül kapják meg.
A nyugdíjakon kívül megnő minden szociális segély összege 2022 decemberében, amikor a létminimum 3,5 százalékos emelését tervezik. Ezzel párhuzamosan megemelkedik mind a nyugdíjak, mind a segélyek alsó határa.
Ugyanakkor az indexálás nem érinti az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek juttatásait.
„Ezeket a kifizetéseket a meghatározott, rögzített összegben fizetik ki – ez személyenként 2000 hrivnya, gyermekenként vagy fogyatékkal élő személyenként 3000 hrivnya” – jegyezte meg a miniszter.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Júliusban 1998 óta nem látott szintre ugrott a török inflációt, és megközelítette a 80 százalékot, azonban a közgazdászok szerint itt még nem ér véget az áremelkedés, csupán hónapok múlva törhet csúcsra. Ami a legmeghökkentőbb, hogy mindeközben a jegybank stabilan kitart a rendkívül laza monetáris politikája mellett és a nyersanyagárak emelkedését okolja az infláció felgyorsulásáért.
A szerdai adatok szerint 79,6 százalékra gyorsult az éves infláció a múlt hónapban a júniusi 78,6 százalékról, ami valamivel elmarad a piaci várakozásoktól. Azonban a legnépesebb városban nem hagyta cserben az elemzőket az áremelkedés, Isztambulban 99 százalékra ugrott júliusban.
Még a mostani inflációs környezetben is kiugró érték a török adat, egyedül olyan országokban rosszabb a helyzet, mint Zimbabwe, Venezuela és Libanon, ahol az áremelkedés üteme már meghaladta a három számjegyet.
Nehézkes az infláció megfékezése a közel-keleti országban, mivel a jegybank Recep Tayyip Erdogan elnök nyomására levette a napirendről a kamatemeléseket és júliusban már nyolcadik hónapja 14 százalékon tartotta az alapkamatot.
Az elnök annak az unortodox felfogásnak a feltétlen híve, hogy az alacsonyabb kamatlábak visszafogják az inflációt, így az elmúlt négy évben három kormányzót elfogyasztottak már, mivel nem értettek egyet az elnök által képviselt „stratégiával” – írja a Bloomberg.
Nenad Dinic, a svájci Julius Baer Group privátbank közgazdásza azonban rávilágított, hogy a stratégia nem bizonyul sikeresnek, mivel a fogyasztói árak növekedési üteme semmi jelét nem mutatja a lassulásnak – így óva intette a befektetőket a török eszközökbe történő befektetéstől. A Bloomberg közgazdászai szerint ráadásul a gyengülő líra csak egyre tovább emeli az árakat, a jegybank a kiadott utasítások miatt pedig nemhogy szigorítani nem fog, de még alacsonyabb kamatokat is hirdethet, mivel Erdogannak a jövő júniusi választásokig kell helyrehoznia a gazdaságot, még akkor is, ha a fogyasztói költségek emelkedése felemészti a háztartások jövedelmét és veszélyezteti a népszerűségét.
A múlt héten Sahap Kavcioglu jegybankelnök magabiztosan nyilatkozott, hogy az úgynevezett új gazdasági modell, amely a termelést, az exportot és a foglalkoztatást helyezi előtérbe, segít az árak és a líra stabilizálásában. Azonban az eredmények mást mutatnak.
A líra értékének az idén csaknem 25 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, ami a legrosszabbul teljesítő devizává teszi a feltörekvők között.
Törökország a vállalati devizakereslet visszaszorítását célzó intézkedésekkel igyekszik tompítani a dolláréhséget. Ez azonban már csak azért sem könnyű, mert a török gazdasági modell a dollárhitelekre alapozott növekedésre épül. A gond az, hogy a török cégek adósságából összesen 16 milliárd dollárnyi jár le 2024 végig, gyengülő líra árfolyam mellett azonban ezt egyre nehezebb kigazdálkodni. A dollárban kibocsátott vállalati adósság átlagos kamata 12 százalék körül van. A bankszektorban is komoly gondok vannak, a Fitch Ratings a közelmúltban 25 török pénzintézet besorolását rontotta. A vállalati szektorból különösen a második legnagyobb török telekomcég, az állami tulajdonú Türk Telekom kerülhet bajba. Két, összesen egymilliárd dollár értékű kötvénye 1000 bázisponttal forog az amerikai állampapírok hozama felett. Az egyik 2024 júniusában, a másik 2025 februárjában jár le.
A válság legrosszabb része még hátravan
Az éves infláció 2022 júliusában 79,6 százalékra gyorsult Törökországban, az előző év azonos időszakához képest. A közlekedési költségek 119,1 százalékkal, a lakhatási és rezsi költségek pedig 70 százalékkal emelkedtek éves szinten, a legnagyobb növekedést azonban az energiaárak könyvelhették el a 129,3 százalékos ugrással. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 94,65 százalékkal drágult a török statisztikusok szerint.
A jegybank inflációs jelentését kísérő előrejelzések szerint az árnövekedés 85 százalék körüli csúcspontja szeptember és október környékén várható. Ezután a bank előrejelzései szerint az infláció 60,4 százalékon zárja majd az évet. A kilátás még az optimista nézetek közé tartozik a piacon. A Bloomberg Economics előrejelzései szerint az infláció a harmadik negyedévben érheti el a 91 százalékos csúcsot, ami majd csak az év végére kezd el lelassulni 69 százalékra.
Ha Törökország folytatja az unortodox monetáris politikáját, lehetetlen lesz megfékezni az inflációt. Egyszerűen fenntarthatatlan ez a megközelítés– mondta Ogeday Topcular, a genfi RAM Capital pénzügyi tanácsadó vállalat munkatársa.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna hazai összterméke (GDP) várhatóan 33,4 százalékkal csökken az idén az ország jegybankjának pénteken ismertetett előrejelzése szerint.
A központi bank azzal számol, hogy a folyó harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye 37,5 százalékkal esik vissza éves összevetésben, miután a második negyedévben 39,3 százalékkal, az első negyedében pedig 15,1 százalékkal csökkent a GDP.
A jelentés összeállítói 31 százalékos év végi inflációval számolnak a múlt év végi 10 százalék után.
A jegybank jövőre már 5,5 százalékos gazdasági növekedést vár.
Az ukrán GDP tavaly 3,4 százalékkal nőtt, miután 2020-ban 4 százalékkal csökkent.
A magánszektorban a háború előtti szinthez képest 25-50 százalékkal csökkentek a fizetések Ukrajnában. A nominális bérek 12 százalékkal estek vissza, ami reálértékben (az infláció következtében) 27 százalékos zuhanás.
A továbbiakban, a gazdaság helyreállítása eredményeként, egyre több lesz a munkalehetőség, ennek megfelelően – már 2023-ban – a nominális bérek gyorsan fognak emelkedni, s meghaladják a háború előtti szintet. Mindemellett, figyelembe véve az infláció mértékét, a reálbérek még 2024-ben sem érik el a háború előtti szintet – áll a jegybank beszámolójában.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Az euróövezeti infláció újabb történelmi csúcsra emelkedett, ami újabb nyomást helyez az Európai Központi Bankra, hogy miután 2011 óta először emelt kamatot a hónapban, egy újabb komolyabb lépést hajtson végre. A fő problémát az jelenti, hogy kiegyenlítetlen a pénzromlás az EU-tagállamokban.
A fogyasztói árak júliusban 8,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben az előző havi 8,6 százalékról, és ismét az energia- és élelmiszerárak drágultak a leggyorsabban. A szám meghaladta a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok várakozásait, akik 8,7 százalékos növekedést vártak.
A júniusi lassulás után az infláció alapját képező, az energiát és az élelmiszereket nem tartalmazó mutató is rekordot döntött, 4 százalékos a maginfláció.
Az erősödő árnyomás arra késztette az EKB-t, hogy meglepje a közgazdászokat azzal, hogy ebben a hónapban fél százalékpontos betéti kamatemelést hajtott végre. Christine Lagarde elnök akkor azt mondta, hogy fontos kezelni minden olyan jelet, amely arra utal, hogy az inflációs várakozások megmerevednek.
Viszont eltérő az infláció az euróövezeti tagállamoknál. Az olasz infláció például 8,4 százalékra csökkent, Portugáliában 9,4 százalékos pénzromlást jelentettek, Szlovéniában 11 százalékos volt a szint, miközben a francia infláció csak 6,8 százalékos. Litvániában az infláció 21 százalékra ugrott (ennek legnagyobb részéért az energiaárak felelősek) – derül ki a hírügynökség másik beszámolójából.
Néhány vállalat az árak megugrása ellenére virágzik: a Mercedes-Benz luxusautó-gyártó és a Hapag-Lloyd hajózási vállalat magasabb nyereségről számolt be. A megemelkedett földgázköltségekkel küszködő Uniper SE-t azonban a múlt héten a német kormány kimentette.
Az EKB júliusi ülése után Martins Kazaks, a Kormányzótanács tagja egy interjúban „elég jelentős” emelést sürgetett, amikor a tisztviselők legközelebb szeptemberben találkoznak a kamatok meghatározására. Ezt az álláspontot erősíti, hogy a Federal Reserve ezen a héten másodszor is 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre.
A monetáris politikán túlmenően a 19 országot tömörítő valutaövezet kormányai több milliárd eurós támogatással segítették a háztartásokat. Ennek ellenére Franciaország és Spanyolország ebben a hónapban ismét inflációs rekordot döntött, amint azt a pénteki különálló adatok mutatták.
Ignazio Visco olasz jegybankfőnök szerint még túl korai lenne eldönteni a következő kamatlépés pontos mértékét. A gazdasági háttérben a közelmúltban bekövetkezett változások alátámasztják ezt a nézetet: az orosz energiaellátás leállításának veszélye a recessziós félelmeket helyezte előtérbe, és arra késztette az elemzőket és a kereskedőket, hogy csökkentsék a magasabb hitelköltségekre vonatkozó várakozásokat.
Az olasz államkötvény-hozamok ráadásul nagyon magasak, egy jelentős kamatemelés csak nagyobb terhet rakna az olasz gazdaságra. Mindez veszélyezteti az egész eurózónát.
A JPMorgan és a Goldman Sachs a nagy bankok közül a recessziót jósolja, a Goldman szerint ez már ebben a negyedévben elkezdődik. Az azonban, hogy ez milyen hatással lesz az inflációra, továbbra sem világos, mivel az energia – az árak első számú mozgatórugója – még mindig a legnagyobb ismeretlen.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
