A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) aláírt szándéknyilatkozatban az ukrán vezetés ismét bejelentette, hogy tovább emeli a lakhatás és kommunális szolgáltatások díjait, a növekedés mértéke a feltételektől függ – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szövege szerint „a lehetséges reformintézkedések, amint a körülmények lehetővé teszik, további fokozatos tarifaemeléseket tartalmaznak (figyelembe véve az új tarifamódszertant és a társadalmi szempontokat).” A reformok ugyanakkor a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében külső finanszírozást, valamint átlátható és kivételes közvetlen költségvetési támogatást biztosítanak az állami tulajdonú energetikai vállalatok számára.
Az ukrán kormány megjegyezte, hogy a háború befejezése után a gáz- és villamosenergia-tarifák fokozatos emelésére lesz szükség. „Az Energetikai Minisztérium javaslata és az érintettek javaslatai alapján a kormány a hadiállapot megszűnését követő 6 hónapon belül ütemtervet fogad el a gáz- és villamosenergia-piacok fokozatos liberalizálására vonatkozóan” – áll a dokumentumban.
Ezenkívül az ukrán hatóságok a következő hónapokban törvényt kívánnak elfogadni a piacok összekapcsolásáról, ami jelentősen felgyorsítja az ukrán energiapiac integrációját az EU piacával.
Az IMF-fel kötött frissített memorandumot Volodimir Zelenszkij elnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke írta alá. A dokumentum tartalmazza Ukrajna önkéntes kötelezettségvállalását bizonyos lépések megtételére.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az ukrán kormány tisztviselői személyzeti szintű megállapodásra jutottak Ukrajna 15,5 milliárd dolláros kibővített alapkezelői programjának (EFF) hetedik felülvizsgálatáról – közölte az alap pénteken.
A megállapodás megnyitja az utat mintegy 400 millió dollár folyósításához, amint azt az IMF igazgatótanácsa jóváhagyja.
Ukrajna négyéves EFF-megállapodása az IMF-fel továbbra is erős horgonyt jelent a hatóságok gazdasági programja számára a kivételesen nagyfokú bizonytalanság idején – mondta a közleményben Gavin Gray, az IMF tisztviselője, aki az IMF-csoport látogatását vezette.
„A program a kritikus külső támogatásnak köszönhetően továbbra is a tervezett ütemben halad” – tette hozzá.
Az IMF kitart Ukrajna mellett
A bejelentés az alap szakértői és ukrán tisztviselők között nyolc napon át tartó tárgyalásokat követően történt, miközben a háború sújtotta ország bizonytalansággal néz szembe a nemzetközi gazdasági támogatás jövőjét illetően.
Az ukrán pénzügyminisztérium külön nyilatkozatban közölte, hogy az ország „továbbra is eredményesen dolgozik a közösen elfogadott reformok végrehajtásán”.
Az ukrán Naftohaz cég tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy forrásokat szerezzen a gázimporthoz, aminek az első szakasza 1 milliárd köbmétert foglal magában – számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az importfinanszírozásról február 21-én tárgyalt a cég vezetése. Nem konkrét összegekről van szó, hanem sokkal inkább azokról a gázmennyiségekről, amelyekhez pénzre van szükség. „Az első szakasz 1 milliárd köbméter gázt foglal magában” – mondta el a hírportál informátora, aki ismeri a tárgyalási folyamatot.
A kiadvány forrásai szerint az IMF egyelőre nem reagált a Naftohaz megkeresésére. Ugyanakkor a misszió képviselőit meglepte ez a kérés, mert a program legutóbbi, 2024 decemberi felülvizsgálatakor nem merült fel a gázimport növelésének szükségessége.
Az Energetikai Minisztérium vezetése a gázimportra is forrást keres. Herman Haluscsenko tegnap kijelentette, hogy Ukrajnának 1 milliárd köbméter gázt kell importálnia. A múlt héten Brüsszelben járt, ahol tárgyalásokat folytatott az import finanszírozási lehetőségeiről, illetve a gáztámogatásban való részesülésről. A minisztérium azonban nem számolt be a tárgyalások eredményéről.
Az IMF legfrissebb előrejelzése szerint a háború Ukrajnában akár 2026 közepéig is eltarthat.
A Nemzetközi Valutaalap szakértői frissítették Ukrajnával kapcsolatos negatív előrejelzésüket, figyelembe véve a háború hosszabb ideig tartó folytatásának lehetőségét. Az előrejelzés szerint a háború akár 2026 közepéig is elhúzódhat, ami jelentős gazdasági következményekkel járhat.
A prognózis a harci cselekmények fokozódásának valószínűségét tükrözi, ami jelentős gazdasági veszteségeket okozhat. Míg az alapvető forgatókönyv a konfliktus 2025 végére történő lezárását valószínűsítette, az új előrejelzés szerint a külső finanszírozási deficit 177,2 milliárd dollárra nőhet az előző 148 milliárd dollárról. Az összes fő makrogazdasági mutató jelentősen romlik, a GDP 2025-ös csökkenése pedig várhatóan -2,5% lesz.
Az IMF előrejelzése hangsúlyozza a háború hatását Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, ami még nagyobb pusztításhoz és áramellátási zavarokhoz vezethet, mint az alapforgatókönyvben szereplő előrejelzés. Ennek következtében az ország gazdasági újjáépítése lelassul, és az infláció továbbra is magas szinten marad.
Bár a prognózisok negatívak, az IMF kiemeli Ukrajna támogatási programjának stabilitását. Az ukrán kormány és nemzetközi partnerei közötti tárgyalások megerősítik a pénzügyi garanciák megbízhatóságát, ami lehetővé teszi, hogy a makrogazdasági stabilitás elérése még ilyen körülmények között is várható legyen. Emellett középtávon elképzelhető, hogy Ukrajna fokozatosan közelít a bázis szintű mutatókhoz az európai integráció és a visszatérő migráció révén.
A frissített előrejelzés figyelembe veszi a megnövekedett védelmi szükségleteket és a gazdasági gyengeséget is, ami a 2025-2026-os években a költségvetési deficit növekedéséhez vezethet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) végrehajtó tanácsa befejezte a bővített pénzügyi mechanizmus (EFF) keretében zajló hatodik felülvizsgálatot. Erről Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal számolt be.
A közlemény szerint a pénzeszközöket az állami költségvetés kritikus fontosságú kiadásainak finanszírozására fordítják.
Így a program keretében Ukrajnának tett összes kifizetés összege a program kezdete óta közel 9,8 milliárd dollárra nő
– mondta Smihal.
„Hálás vagyok a Nemzetközi Valutaalap csapatának a folyamatos támogatásért országunk számára a nehéz időkben” – tette hozzá.
Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szinten megállapodott a hitel program hatodik felülvizsgálatáról az EFF kiterjesztett finanszírozási mechanizmusa keretében – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy ez lehetővé teszi Kijev számára, hogy további 1,1 milliárd dollárt vonzzon be az állami költségvetésbe. „Arra számítunk, hogy az IMF Igazgatósága a közeljövőben megfelelő döntést hoz” – írta.
A miniszterelnök szerint az IMF tudomásul vette Ukrajna előrehaladását a strukturális irányadók és kötelezettségek teljesítésében. „Hangsúlyozták azt is, hogy az ukrán gazdaság továbbra is stabilitást mutat” – emelte ki Denisz Smihal.
Az IMF jelentése szerint az alap Gavin Gray vezette missziója 2024. november 11-18-án Kijevben tárgyalt az ukrán hatóságokkal az ország 4 éves meghosszabbított hitelmegállapodásának (EFF) hatodik felülvizsgálatáról. A misszió találkozott Denis Smihal miniszterelnökkel, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszterrel, Andrij Pisnijjel, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökével, más miniszterekkel, tisztviselőkkel és a civil társadalom képviselőivel. „Az IMF munkatársai és az ukrán hatóságok személyzeti szintű megállapodást kötöttek az EFF hatodik felülvizsgálatáról. A megállapodást az IMF igazgatóságának jóvá kell hagynia, és az igazgatótanács megfontolása a következő hetekben várható” – mondta el Gray.
Nyolc évtizeddel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megalapítása után a világ országai nagyszabású alkut köthetnek – és kell is kötniük – az IMF irányítási struktúrájának reformja és a felmerülő kihívások kezelése érdekében. A dolgok jelenlegi állása szerint az IMF egyre rosszabb helyzetben van ahhoz, hogy teljesítse a tőle elvárt feladatokat.
A világnak szüksége van egy hatékony Nemzetközi Valutaalapra. A koronavírus-járványt követően az országok hatalmas mértékben eladósodtak, valamint egyre nő az újabb sokkok kockázata a globális felmelegedés és új kórokozók megjelenése miatt. A protekcionizmus (néha biztonsági érdekek mögé bújtatva) erősödik, ami akadályozza a fejlődés hagyományos útjait. Miközben a gazdaságok gyengélkednek, senki sem akarja befogadni azokat a kétségbeesett embereket, akik dzsungeleken átküzdve magukat vagy rozoga, túlzsúfolt csónakokra felmászva próbálnak tisztességes megélhetést találni.
Szükségünk van egy megbízható közvetítőre, aki segít az országoknak abban, hogy kitárgyalják a nemzetközi devizakereskedelem tisztességes szabályait (beleértve legközvetlenebbül a támogatásokra vonatkozó szabályokat), aki felszólítja a szabályszegőket, kritizálja a rossz intézkedéseket, és aki végső hitelezőként lép közbe a bajba jutott országok számára. Sajnos az IMF – vezetőségének és munkatársainak magas szakmai színvonala ellenére – egyre kevésbé alkalmas ezen feladatok ellátására.
A szervezet problémái az anakronisztikus irányítási modelljében rejlenek.
A legtöbb kulcsfontosságú döntést, beleértve az országhiteleket is, az IMF igazgatótanácsa hozza, ahol a G7-ek tagjai bírnak a legtöbb hatalommal.
Az Egyesült Államok de facto vétójoggal rendelkezik, és Japán szavazati súlya is meghaladja Kínáét, miközben utóbbi gazdasága mellett eltörpül Japáné.
India szavazati súlya is jóval kisebb, mint az Egyesült Királyságé vagy Franciaországé, annak ellenére, hogy gazdasága nagyobb és gyorsabban növekszik, mint az utóbbi két országé.
Mivel a világ egykori meghatározó hatalmai nem hajlandók engedni, a gyorsan növekvő feltörekvő gazdaságok alulreprezentáltsága továbbra is fennáll. Ugyanakkor már nem egyértelmű, hogy a régi hatalmak még mindig a globális érdekeket tartják-e szem előtt. A II. világháborút követő években az Egyesült Államokra, mint egyetlen gazdasági szuperhatalomra, lehetett bízni, hogy betartatja a játékszabályokat, és általában véve felülemelkedik a viszályokon. De ahogy nőtt az aggodalma, hogy lehagyják, bíróból játékossá vált. Egykor annak az elképzelésnek a hangoztatója volt, hogy a nyitottság mindenki számára előnyös, de ma már egyre inkább csak a saját feltételei szerint kívánja a nyitottságot megvalósítani.
Az IMF hitelezési döntéseinek minősége is valószínűleg romlik. Amikor a Valutaalap hitelez, természetesen jellemző, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő, jó kapcsolatokkal rendelkező országok könnyebb feltételek mellett több támogatást szereznek. Bár az IMF hitelnyújtását mindig is befolyásolták politikai tényezők, a múltban nagyobb volt az esélye annak, hogy a hitelezés sikeres legyen, mivel az igazgatótanács befolyásos tagjai külső segítséget nyújtottak – gondoljunk például az 1994-es mexikói válságra, ahol az USA jelentős mértékben hozzájárult a mentőcsomaghoz.
Most, hogy a költségvetési források még a G7-ek körében is szűkösek, az IMF-nek egyre inkább kockáztatnia kell saját tőkéjét, ahogy az igazgatótanács nagyhatalmú tagjai, akik kevéssé a saját bőrüket viszik vásárra, a hiteleket a barátaik és szomszédjaik felé irányítják. Ami még rosszabb, hogy ez a különleges bánásmód talán nem is segít a hitelfelvevőkön, akik közül soknak inkább szorosabb pórázra lenne szükségük.
Összefoglalva, az IMF irányítási struktúrája egyre inkább káros hatással lesz a valutaalap tevékenységére.
De vajon nem vezet-e káoszhoz, ha az IMF szavazati súlyait úgy osztják újra, hogy azok a gazdasági hatalom jelenlegi megoszlását tükrözzék? Nem fogja-e blokkolni Kína a G7-hez kötődő országok hitelezését, és fordítva? Nem jobb-e egy nem megfelelően működő irányítás, mint a szervezet abszolút bénultsága?
Talán erre igen a válasz, ezért van az, hogy az országok szavazati súlyát érintő reformnak ki kell terjednie az IMF irányításának alapvető megváltoztatására is.
Az igazgatótanácsnak többé nem kellene szavaznia az operatív döntésekről, beleértve az egyes hitelprogramokat is.
Ehelyett a Valutaalap top menedzsmentjének szabad kezet kellene kapnia a világgazdaság javát szolgáló operatív döntések meghozatalában oly módon, hogy az igazgatótanács csak átfogó iránymutatásokat határoz meg, és rendszeresen megvizsgálja, hogy ezeket az iránymutatásokat betartották-e.
Sőt, az igazgatótanácsnak – a vállalatokhoz hasonlóan – egyfajta irányító testületté (governance board) kellene válnia. Ez azt jelentené, hogy meghatározná a szervezet működési mandátumát, kinevezné és megváltoztatná a menedzsmentet, valamint figyelemmel kísérné a szervezet általános teljesítményét, de nem ellenőrizné a napi döntéseket. Minden operatív döntést depolitizálni kellene. Valójában John Maynard Keynes is ezt szerette volna látni a Valutaalap megalapításakor. Amerika túlzott befolyásától tartva nem rezidens igazgatótanácsot javasolt, ami a korlátozottabb kommunikációs lehetőségek és a gőzhajózás korában egy nem ügyvezető jellegű igazgatótanácsot és felhatalmazott menedzsmentet jelentett.
Ezzel a javaslattal szemben felmerülhet néhány ellenvetés.
Az első az, hogy a gazdaságilag erős országok nem lesznek hajlandók az adófizetőik forrásait a Valutaalaphoz lekötni, hacsak nem gyakorolhatnak teljes ellenőrzést azok felhasználása felett. Pontosan ez az, amit azonban az igazgatótanácsban domináns szereppel bíró országok már most is elvárnak a világ többi részétől.
Egy másik ellenvetés az, hogy a feltörekvő hatalmak, mint Kína, nem biztos, hogy beleegyeznek az IMF szerkezetének megváltoztatásába éppen most, amikor ők maguk is a hatalom megszerzésének küszöbén állnak. Ha azonban ezek az országok nem fogadnak el semmilyen változtatást, akkor a régi hatalmak sem fognak. A legutóbbi, 16. általános kvótafelülvizsgálat alig hozott változást az igazgatótanácsi székek elosztásában. Ugyanez várható, ha a régi és a feltörekvő hatalmak nem kötnek egy nagyszabású alkut.
Végezetül, az országoknak nem tetszene, ha a költségvetési forrásokat a nem választott menedzsment költené el, akik érzéketlenek lennének a világ népeinek szükségletei iránt. A politikai megfontolások továbbra is szerepet fognak játszani. A kormányok által kinevezett igazgatótanácsi tagok fogják kinevezni az IMF felső vezetőit, akiknek a kormányok szakpolitikai helyzetértékelése alapján széleskörű utasításokat fognak adni. A hitelezésre vonatkozó szabályok például enyhébbek lehetnek, ha azt az igazgatótanácsi tagok megfelelőnek tartják. A különbség az, hogy a szabályokat minden országra egységesen fogják alkalmazni. A bajba lévő országok befolyásos barátai továbbra is segíthetnek, de ezt az adott IMF-programon kívül kell majd megtenniük, nem pedig a szabályok megkerülése révén.
Nyolc évtizeddel az IMF megalapítása után a világ köthet – és kell is kötnie – egy nagyszabású alkut az IMF irányítási struktúrájának reformja és a felmerülő kihívások kezelése érdekében.
Ennek alternatívája pedig az lenne, hogy alig történik változás, és így végignézhetjük, ahogy a szervezet eljelentéktelenedik.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége hétfőn elkezdi a munkáját Kijevben hitelprogram hatodik módosításának előkészítésén – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselőnek, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága tagjának a Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya megjegyezte, hogy a feltételeknek megfelelően Ukrajnában most minden rendben van, előre is sokat tettek. „De érdekes, hogyan magyarázzák el hatóságaink, hogy a 28. napon nem írták alá az adótörvényt, amit ők maguk ígértek meg a partnereknek még szeptemberben” – tette hozzá.
Az IMF 2024-ben újabb 1,1 milliárd dolláros hitelrészletet utalhat Ukrajnának a 2023-2027 közötti 15,6 milliárd dolláros program hatodik felülvizsgálatának eredményei alapján.
A múlt héten Andrij Pisnyi, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) vezetője azt mondta: „Az IMF-fel való interakció intenzitása jelenleg egy maratoni távon való sprint tempóhoz hasonlít – a következő misszió hamarosan elkezdődik. Az NBU teljesen készen áll a program hatodik felülvizsgálatára.”
Ukrajnában 2024–2025 telén 3-4 gigawatt lesz a csúcshiány, de ez kisebb hatással lesz az olyan legfontosabb ágazatokra, mint az egészségügy, védelem – jelentette ki Trevor Lessard, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ukrajnai missziójának helyettes vezetője nyilatkozta az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Lessard elmondta: „Azt jósoljuk, hogy ezen a télen körülbelül 3-4 gigawattos csúcsenergia-hiány várható. Természetesen ez a szám nagymértékben változik attól függően, hogy mennyire lesz hideg a tél, a kereslet, és attól, hogy mennyi telepítési és javítási munka folyik jelenleg, szóval ez egy olyan értékelés, amely sok változót tartalmaz.”
A helyettes misszióvezető szerint jelenleg nehéz megmondani, hogy ez a szakadék mit jelent az ukrán gazdaság számára. Nem csak az a kérdés, hogy mekkora termelőkapacitás áll rendelkezésre és mennyit lehet importálni, hanem a kereslet is számít – tette hozzá. „Ez az egyik olyan probléma, amelyet nagyon nehéz lesz megoldani, és ezért látható, hogy sok kommentelő aggódik a tél miatt: ha áramhiány van, akkor azt a hiányt szét kell teríteni a gazdaságban, és valószínűleg az nem egyenletesen oszlik el” – mutatott rá.
Az IMF képviselője felidézte: az ukrán hatóságok korábban úgy nyilatkoztak, hogy ha áramhiány lesz, valószínűleg a gazdaság kritikusan fontos ágazatait fogják előnyben részesíteni. „Tehát, bár létezhet a szakadék, a GDP-re gyakorolt hatása nem lehet olyan nagy, mert a villamos energiát a legfontosabb szektorokba irányíthatják – az egészségügybe, védelembe stb.” – magyarázta Trevor Lessard.
Ukrajna jövőre nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetbe kerülhet. Ha a nemzetközi segély nem lesz elegendő, az országnak további belsőforrásokat kell keresnie – jegyezte meg az IMF, írta Jurij Doscsatov az RBC-Ukrajina cikkében.
Változás az IMF alapforgatókönyvében: a háború 2025-ben véget ér
Korábban az Ukrajnára vonatkozó negatív forgatókönyvet valószínűtlennek tartotta az IMF, most azonban ez lett az alapja a Valuta alappal való együttműködésről szóló memorandumnak. A legújabb becslések szerint 2025-re vége lesz a háborúnak, ami csökkenti a jövő évi 1%-os GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozásokat, míg 2025-ben még 2,5%-os visszaesést is jeleznek. Az infláció 2024-ben elérheti a 12%-ot, 2025-ben 10%-ra, 2026-ban pedig 8%-ra, emellett a kormány optimistább mutatók alapján dolgozta ki a 2025-ös költségvetést.
Negatív forgatókönyv, mely szerint a háború 2026-ban ér véget
Az IMF egy másik, még negatívabb forgatókönyve a háború végét 2026 közepére jósolja. Ebben az esetben a gazdasági növekedés minimális lesz, a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban tovább nő. Ilyen feltételek mellett Ukrajnának további 35,7 milliárd dollárra lesz szüksége a már tervezett 151,4 milliárdhoz, ami még nagyobb külföldi és belföldi bevételt igényel a költségvetési stabilitás fenntartásához.
Nemzetközi támogatás a partnerektől 2025-ben
Ukrajna jövőre 38,6 milliárd dollárt vár partnereitől, többek között az Európai Uniótól, az EBRD-től és számos szövetségestől. Az IMF már felülvizsgálta a 2025-ös forráselosztási programot, és azt csaknem 810 millió dollárral növelte. Ukrajna a tervezett két részlet helyett négyet kap, így elkerülhető a segélyek megérkezésének késése, ahogyan 2024-ben is történt.
„Az IMF úgy alakította át a részletek ütemezését, hogy biztosítsa a pénzeszközök ütemesebb áramlását az év során, és elkerülje a hosszú megszakításokat, amelyek a stabilitást veszélyeztetik” – magyarázta Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke.
Hozzátette: a részletek számának növekedése lehetővé teszi az Alap számára, hogy megerősítse Ukrajnával szemben támasztott követeléseit, és erősítse a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Ez a döntés összefügg a más nemzetközi partnerek finanszírozási ütemtervének korrekciójával, amelyek az IMF előrejelzései alapján történnek.
A nehéz gazdasági helyzet esetében az ország nemcsak külföldi bevételekre számíthat, hanem belföldi forrásokra is. Ez magában foglalhatja az adórendszer felülvizsgálatát, a magánbefektetések vonzását, valamint az aktívabb intézkedéseket a dereguláció és a vállalkozások támogatása érdekében. A hazai finanszírozás jelentős növeléséhez azonban a szakértők szerint strukturális reformokra és a költségvetési kiadások további ellenőrzésére lesz szükség, hogy megakadályozzák az adósságteher növekedését.
Ki fogja finanszírozni Ukrajna szükségleteit?
A nagyszabású pénzügyi kihívások hátterében Ukrajna intenzívebbé teszi a tárgyalásokat a külföldi finanszírozás bevonásával kapcsolatban. A főszereplők között szerepel a G7-országok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek készek milliárdos segélyek nyújtására. Az Európai Unió közel áll a 35 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás végleges jóváhagyásához. Ennek az összegnek a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek garanciájaként kell megjelennie, és a döntés már átment az Európai Parlament és az EU Tanácsa jóváhagyásának szakaszán. Az Egyesült Államok is kapott egy közleményt az akár 20 milliárd dolláros összeg lehetséges kiutalásáról. Ezzel egy időben Nagy-Britannia mintegy 3 milliárd dollár kölcsön kiutalását jelentette be. A soron következő – Japán és Kanada álláspontja, amelyek konszolidálják a G7 pénzügyi kötelezettségeit.
A finanszírozás teljes összegét azonban korlátozza az orosz eszközökből származó jövőbeni bevétel, így Ukrajna a hitelezők részéről akár 50 milliárd dolláros támogatásra számíthat. Mindazonáltal minden partnerország esetében külön megállapodásokat terveznek egyedi feltételekkel.
Ezen túlmenően az Ukrajna Facility program keretében az EU 50 milliárd eurós támogatást tervez 2027-ig, az USA pedig tavasszal döntött úgy, hogy összesen 61 milliárd dollár értékben nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának.
A pénzügyi támogatás biztosítékai és ígéretei azonban még nem garancia minden terv megvalósítására. „Még mindig fennáll annak a kockázata, hogy Ukrajna a kelleténél kevesebb külföldi forráshoz jut, bár a tavalyi évhez képest csökkent, jegyezte meg Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. Elmondása szerint jelenleg a végső szakaszban van egy 50 milliárdos hitel kidolgozása a befagyasztott orosz vagyon terhére.
Az adóemelés a hitelezők egyik követelése
A nemzetközi hitelezők ugyanakkor azt szeretnék, ha Ukrajna belföldi forrásokat is keresne a költségvetési hiány fedezésére. A legutóbbi IMF-memorandum ezt a követelményt tükrözi. A bevételek hiányának növekedése vagy az új kiadások szükségessége esetén Ukrajna fontolóra veszi az adók, többek között az áfa-kulcsok emelését. „Az áfa alapkulcsának emelése hatékony eszköz ebben a szakaszban”, áll a dokumentumban.
Az emelés 2%-től – akár 22%-ig is lehet. A végső döntés azonban elhúzódott, de ha jövőre megsértik a finanszírozás alapforgatókönyvét, akkor az áfaemelés reális verzióvá válik. „Ha reálisan nézzük, az IMF ragaszkodhat az áfaemeléshez, hogy elkerülje az adókulcsok sürgős felülvizsgálatát, ahogy az a hadiadó esetében történt”, kommentálta Vitalij Vavriscsuk, az ICU csoport makrogazdasági kutatási igazgatóságának vezetője.
A memorandum lehetőséget biztosít arra, hogy újra bevezessék a részleges devizafelügyeletet negatív pénzügyi forgatókönyv esetén. A hrivnya árfolyamának rögzítése ugyan nem kerül szóba, de a devizavásárlásra és a külföldi tőkekivonásra vonatkozó korlátozások bevezetésére sor kerülhet. Az ilyen intézkedések segíthetik a devizapiac stabilizálását, feltéve, hogy csökken a külföldi támogatás.
Jelenleg a 2024-es külföldi finanszírozás beérkezésével kapcsolatos várakozások optimisták. Ukrajna év végéig több mint kétmilliárd dollárral számol, többek között az IMF következő, 1,1 milliárd dolláros részletével, amelynek decemberben kell megérkeznie.
