Az újabb áremelkedést a dollár árfolyamának 25%-os emelkedése okozza, közölte Hlib Vislinszkij – a Gazdasági Stratégiai Központ igazgatója. A hírt az UNIAN közölte.
„Az áremelkedés első hullámát tavasszal figyelhettük meg, amit logisztikai és üzemanyag-problémák váltottak ki. A második csapást az árakra a dollár árfolyamának 25 százalékos emelkedése méri a jövőben” – mondta.
A szakember elmondása szerint a kormánynak nem volt módjában fedezni a kiadásokat annak ellenére sem, hogy a Nemzeti Bank pénznyomtatással próbálta ellensúlyozni. Ez az importáruk drágulásához vezetett, mivel az importőrök a hivatalos árfolyam szerint számolnak el.
„Az Ukrán Nemzeti Bankbecslése szerint az infláció az év végére eléri a 30 százalékot. Ezért az árak további 10-15%-kal emelkednek. Ez csökkenti a termékek és szolgáltatások beszerzését azok számára, akik állami fizetésekből, nyugdíjakból és költségvetésből származó juttatásokból fedezik kiadásaikat”, – tette hozzá Vislinszkij.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Zimbabwe egy példátlan lépéssel aranyérméket dobott piacra, hogy megfékezze az egyre nagyobb méreteket öltő inflációt. A nemzeti valutába vetett bizalom már annyira alacsony volt, hogy sok kiskereskedő el sem fogadta.
Zimbabwe bemutatta az infláció megfékezése érdekében piacra dobott aranyérméket – olvasható a Bloombergen. A érméket bárki megvásárolhatja és őrizheti benne a megtakarításait. E lépéssel az a cél, hogy stabilizálják a nemzeti valuta értékét. A aranypénz hivatalos fizetőeszközként lesz elfogadva az országban a szinte értéktelenné vált zimbabwei dollár mellett.
Zimbabwe lakosságában a mai napig élénken él a 2008-as világválság, amikor a polgárok megtakarításai teljesen eltűntek a hiperinflációban. Az IMF adatai szerint 2008-ban a zimbabwei dollár teljesen értékét vesztette, a hiperinfláció mértéke elérte az ötmilliárd százalékot. Az emberek emlékeztek még erre a válságra, így a helyi pénzbe vetett bizalom sosem szilárdult meg igazán. A jelenlegi gazdasági helyzetben a dollárjuk ismét elkezdett gyengülni, a lakosság pedig igyekszik amerikai dollárt szerezni, akár illegális úton is, hogy legyen értékálló valutájuk. Prosper Chitambara zimbabwei közgazdász szerint a kormány megpróbálja mérsékelni az amerikai dollár iránti nagyon magas keresletet, mivel az országban nincs elegendő amerikai dollár az igények kiszolgálására.
A válság és az infláció megállítása érdekében a helyi jegybank hétfőn 2000 aranyérmét folyósított a kereskedelmi bankoknak. A zimbabwei jegybank kormányzója, John Mangudya elmondta, hogy az aranyérmék első sorozatát még az országon kívül verték, de a céljuk az, hogy végül a határokon belül is képesek legyenek előállítani az új fizetőeszközt.
Az aranypénzzel lehet vásárolni az üzletekben, csak kérdés, hogy az adott boltnak lesz-e elég pénze kifizetni a visszajárót – írja az ABC News. Az ország központi bankjának közleménye szerint bármely magánszemély vagy cég megvásárolhatja az érméket az erre felhatalmazott értékesítőktől, főleg a bankoktól. Az aranypénzekért helyi vagy külföldi valutával is lehet fizetni, a vásárló pedig dönthet úgy, hogy a bankban tárolja, de akár haza is viheti. A központi bank leszögezte, hogy külföldiek kizárólag külföldi devizával fizethetnek az érmékért.
Az aranypénzt Mosi-oa-Tunya névre keresztelték el. Ez helyi, tonga nyelven azt jelenti, hogy Viktória-vízesése. A pénz könnyen készpénzre váltható lesz, a helyi mellett a nemzetközi kereskedelemben is lehet majd használni. A jegybank azt is közölte, hogy a Mosi-oa-Tunya érméket a vásárlástól számított 180 elteltével lehet majd készpénzre váltani.
Az érmék valamivel több mint 31 gramm súlyúak lesznek és 22 karátos tisztaságú aranyból készülnek. Hitelek és kölcsönök biztosítékaként is használhatók. Az érmék ára egy uncia arany világpiaci árának fog megfelelni, plusz 5 százalék előállítási költséggel. A hétfői piacra dobáskor egy darab Mosi-oa-Tunya érme ára 1824 dollár volt.
Zimbabwe lépése nem teljesen egyedülálló, hasonló céllal Kínában, Dél-Afrikában és Ausztráliában is dobtak már piacra aranyérméket. Ezzel együtt a felhasználási kört tekintve Zimbabwe valóban az eddigi legbátrabb megoldással állt elő.
Zimbabwe esetében krónikus hiperinflációban élünk, így a várakozások szerint ezek az aranyérmék hatalmas mennyiségben fognak elkelni. A legtöbb zimbabwei azonban a napi túlélésért küzd, és nem fogja tudni megvásárolni őket – mondta Prosper Chitambara. Szerinte a legtöbb embernek kenyérre sincs pénze, nemhogy aranyérmékre. Ennek ellenére elmondta, hogy nincs kizárva, hogy a Mosi-oa-Tunya érmék forgalomba kerülése közvetve lejjebb tudja majd szorítani a bolti árakat. A közgazdász szerint az aranypénz elsősorban a nagyvállalatok számára lesz jó értéktartó eszköz, miközben a lakosság továbbra is az amerikai dollárt részesíti majd előnyben. Azt is elmondta, hogy az érmék forgalma spekulációt és arbitrázst is eredményezhet a gazdaságon belül, mivel sokan kezdhetik el azzal üzletelni, hogy zimbabwei dollárból vásárolják majd az aranypénzt, amit aztán amerikai dollárért adnak tovább.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A benzin-és élelmiszerárak emelkedése a múlt hónapban negyven éve nem látott magas szintre emelte a brit inflációt. A hivatalos adatok szerinti 9,4 százalékos infláció megerősítette az esélyét annak, hogy fél százalékpontos kamatemelést hajt végre a központi bank a jövő hónapban – számolt be róla a Reuters.
A brit statisztikai hivatal közlése szerint az éves fogyasztóiár-infláció júniusban 9,4 százalékra emelkedett, ez 1982 óta a legmagasabb érték az országban.
A 9,4 százalékos áremelkedés azt is jelenti, hogy Nagy-Britanniában volt a legmagasabb az infláció a G7 országai közül, bár az Európai Unió számos kisebb országában az áremelkedés még ennél is gyorsabb.
A szerdai adatok megerősítették azokat a tippeket, amelyek szerint Bank of England a jövő hónapban 50 bázispontos, azaz félszázalékos kamatlábemelés végrehajtása mellett dönthet. Amennyiben ez megtörténne, ez lenne a legnagyobb kamatemelés 1995 óta.
Egyébként Andrew Bailey, az Egyesült Királyság központi bankjának elnöke kedden azt mondta, hogy a hitelfelvételi költségek emelése napirenden van, továbbá a Reuters értesülései szerint az Európai Központi Bank is hasonló lépést fontolgat.
A kereskedelmi korlátozások áremelkedéshez és éhezéshez vezetnek, véli több világszervezet vezetője.
A nemzetközi szervezetek, köztük a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőinek közös nyilatkozata szerint a koronavírus-járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború súlyosan megzavarta az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacot.
A szakértők számos intézkedést szorgalmaztak a gazdasági kockázatok csökkentésére, többek között a kereskedelmi korlátozások megszüntetésére, amelyek a nyilatkozat szerzői véleménye szerint az árak növekedéséhez vezetnek.
A Világélelmezési Program júniusi adatai szerint az élelmiszerhiányban szenvedők száma 82 országban elérte a 345 milliót – áll a dokumentumban. Közel 25 ország vezetett be élelmiszerexport-korlátozást, ami a globális élelmiszer-kereskedelem több mint 8 százalékát érinti, a műtrágyaárak pedig megduplázódtak az elmúlt évben.
A helyzet további romlásának elkerülése érdekében a nemzetközi szervezetek vezetői az alábbi intézkedéseket javasolják:
azonnali támogatás nyújtása a lakosság veszélyeztetett és kiszolgáltatott rétegeinek;
a kereskedelem és a nemzetközi élelmiszer-ellátás előmozdítása;
a termelés növelése;
a klímabiztos mezőgazdaságba való befektetés ösztönzése.
A nyilatkozat szerzői megjegyezték, hogy a 2008-as gazdasági válság megmutatta a világnak, hogy a globális kereskedelmi korlátozások bevezetése az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet.
„Az exportkorlátozások megszüntetése és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési módszerek bevezetése segíti az ellátási zavarok minimalizálását és az árak csökkenését” – vélik a szakértők.
A nyilatkozatot David Malpass, a Világbank vezetője, Qu Dunyu, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének vezetője, Kristalina Georgieva, az IMF vezetője, David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója és Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) vezetője írta alá.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Kristalina Georgieva véleménye szerint az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított háborúja miatt az elkövetkezendő két évben nehéz időszak elé néz a világgazdaság.
Az idei év nehéz lesz a világgazdaság számára. 2023-ban a globális recesszió kockázatai csak növekedni fognak, ami globális válsággal fenyeget – nyilatkozta Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, közölte a Reuters július 13-án.
Georgieva megjegyezte, az európai földgázellátásban kialakult fennakadások sok gazdaságot recesszióval – mérsékelt hanyatlással és a gazdasági növekedés lassulásával – fenyegetnek.
Elmondása szerint az ukrajnai háború hatása már érezhető a világgazdaságban, és a jövőben csak fokozni fogja a válságot.
„Az országoknak mindent meg kell tenniük a magas infláció csökkentése érdekében… mert a tartósan magas infláció hátráltathatja a gazdaság újjáépülését, ronthatja az életszínvonalat, különösen a lakosság kiszolgáltatott rétege esetében” – mondta az IMF vezetője.
Georgieva egyben kihangsúlyozta, hogy a gazdagabb országoknak sürgős támogatást kell nyújtaniuk a rászorulóknak. Ezzel elkerülhető a további éhezés, alultápláltság és migráció.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az olajár talán tetőzhetett és már lefelé indulhatott az utóbbi hónapokban, így jövőre megszelídülhet az infláció a jegybankok kamatemeléseinek hatására – mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a CNBC tudósítása szerint.
Kristalina Georgieva szerint a következő hónapokban még további kamatemelések jöhetnek, amíg nem látszik az infláció enyhülése.
Kristalina Georgieva szerint az utóbbi hónapokban már a recessziós félelmek és az infláció enyhülése miatt indultak lefelé a nyersanyagárak. Ugyanakkor szerinte most kulcsfontosságú, hogy a jegybankok ellenőrzésük alatt tartsák a folyamatokat, és addig tovább szigorítanak, amíg nem bizonyosodnak meg róla, hogy az inflációs várakozások horgonyzottak.
Jelenleg azt látjuk, hogy az infláció tovább emelkedik, némi hideg vizet kell öntenünk rá, hogy elkezdjen hűlni – mondta az IMF vezére Balin a G-20 csúcstalálkozón.
Az USA-ban júniusban negyven éves csúcsra, 9,1%-ra emelkedett az inflációs ráta, amit Janet Yellen pénzügyminiszter „elfogadhatatlanul magasnak” minősített. Kristalina Georgieva szerint kulcsfontosságú, hogy a világ országai kordában tartsák az inflációt, ellenkező esetben az elkezdi csökkenteni a jövedelmeket, a legszegényebbek fizetik majd meg ennek árát.
Szintén Yellen beszélt arról a G-20 csúcson, hogy a jelenlegi helyzetben a kormányoknak fontos, hogy legyen egy megfelelő tervük arra, hogyan tudják minél jobban lerövidíteni a recessziós időszakot.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Tovább gyorsult, 13,2 százalékra emelkedett az éves infláció Szlovákiában júniusban, az árnövekedés legutóbb 2000-ben volt ilyen magas szinten – közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a statisztikai hivatal (SÚSR) adataira hivatkozva csütörtökön. Bár a fogyasztói árak növekedésének üteme júniusban havi szinten némileg lassult, az év első hat hónapjában átlagosan havi 1,6 százalékos volt az infláció az országban. Szlovákiában júniusban a drágulás a fogyasztói kosár szinte minden tételét érintette, a háztartások hagyományosan legnagyobb kiadásának számító lakhatási és élelmiszerkiadások éves szintű inflációja csaknem 20 százalékos volt.
Az egyes tételek közül az egyik legmagasabb szintű árnövekedés az üzemanyagoknál volt, éves szinten 43,4 százalék. Ugyancsak rendkívül magas volt a fogyasztói árak emelkedése a közlekedésben (24 százalék), a vendéglátóiparban (19 százalék), az élelmiszereknél (18,7 százalék) és az energiánál (15,5 százalék). Az élelmiszerek közül a leginkább az étolajok és zsiradékok drágultak (47,2 százalék), de különösen nagy mértékben emelkedett a kenyér, a pékipari, illetve a tejipari termékek és a tojás (egyaránt 21 százalék), valamint a hús (19 százalék) ára is.
A 365.bank elemzője az MTI pozsonyi irodájának eljuttatott előrejelzése szerint az infláció Szlovákiában a következő hónapokban is 13-14 százalék körül lesz éves szinten. Az elemzés szerint az év második felében a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágulnak.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Ukrajnában az egy hónappal korábbi 18%-ról éves szinten 21,5%-ra gyorsult az infláció júniusban – közölte pénteken az Állami Statisztikai Szolgálat, számolt be az Ekonomicsna Pravda hírportál.
A jelentés szerint utoljára 2016 márciusában regisztrált 20 százalék feletti inflációt a statisztikai hivatal. Így júniusban 3,2%-kal drágultak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok. Legnagyobb mértékben a tojás drágult (17,2%-kal). 10,9-4,2%-kal drágult a cukor, a rizs, a feldolgozott gabonatermékek, a sertéshús, a zöldségfélék és a baromfihús, ugyanakkor a marhahús és a gyümölcs 1,1%-kal olcsóbb lett.
A szeszes italok és dohánytermékek ára 2,4%-kal, ezen belül az alkoholos italoké 3,4%-kal, a dohánytermékeké 1,4%-kal nőtt. Ugyanakkor a ruhák és lábbelik 1,4%-kal, ezen belül a ruhák 1,8%-kal, a lábbelik 0,9%-kal lettek olcsóbbak – áll a statisztikai jelentésben.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a közlekedés 11,2%-kal drágultak, elsősorban az üzemanyagok és kenőanyagok 21,3%-os áremelkedése, valamint a közúti és a vasúti személyszállítás 7,4%-os, illetve 4,5%-os drágulása miatt.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szerint a vállalatoknak az év végéig meg kell emelniük a béreket a növekvő infláció miatt – írja a Bloomberg.
A kabinet csütörtöki ülése után Le Maire sürgetett minden olyan vállalatot, amely képes a bérek emelésére, hogy emelje azokat, különösen azokat a cégeket megszólítva, amelyek az emelkedő energiaárakból húznak hasznot.
Le Maire kifejtette, hogy a kormány az adóemelés helyett inkább azt szeretné, ha a vállalatok a béremeléseken keresztül segítenék a francia embereket az áremelkedés elleni küzdelemben.
De az év végén ellenőrizni fogjuk, hogy a nyereséges vállalatok milyen nyereséget adtak vissza a polgárainknak – tette hozzá.
A lap szerint ez alig burkolt fenyegetés lehet a kormány részéről. Emmanuel Macron a múlt hónapban a G7-ek ülésén nyilvánosan a „háborús haszonlesőket” támadta, célba véve a „termelőcégeket és a spekulánsokat”.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa csütörtökön 50 bázisponttal 6,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az elemzők ennél nagyobb emelésre számítottak, előzetesen 75 bázispontos emelést tartottak valószínűbbnek.
A lengyel jegybank 2021 októbere óta a tizedik, 2022 eleje óta pedig a hetedik kamatemelésről döntött csütörtökön. Az irányadó kamatot 6 százalékról 50 bázispontos emeléssel 6,5 százalékra növelték.
Azonban csütörtökön nemcsak az irányadó kamatról döntöttek. A betéti kamatot 5,5 százalékról 6 százalékra, a hitelkamatot 6,5 százalékról 7 százalékra, a leszámítolási kamatot 6,05 százalékról 6,55 százalékra emelték.
Közvetlenül a kamatdöntés után először gyengült a lengyel złoty, majd később erősödésbe kezdett, és kicsivel 16 óra után az euróval szemben 0,3 százalékkal állt magasabban a csütörtöki nyitóárfolyamához képest.
A kamatemelés a növekvő lengyelországi infláció elleni fellépés egyik eszköze, célja a złoty gyengülésének megelőzése is. A lengyel központi statisztikai hivatal becslése szerint az éves infláció a májusi 13,9 százalékról júniusban 15,6 százalékra növekedett.
A lengyel jegybank inflációs célja 2,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont. Csütörtökön közzétették az idei évi inflációra vonatkozó várakozásaikat is, miszerint az infláció idén átlagosan 13,2 és 15,4 százalék között, jövőre pedig 9,8 és 15,1 százalék között alakulhat, miközben a lengyel GDP idén 3,9-5,5 százalékkal, jövőre pedig 0,2-2,3 százalékkal növekedhet.
