A 2020-as évben az ukrán állampolgárok kiadásainak összege meghaladta a keresetét. Az adatokat az Állami Statisztikai Hivatal közölte.
A hivatal elemzései szerint az elmúlt évben a lakosok keresete 3972,4 milliárd hrivnyát tett ki, a kiadásoké pedig 3989,4 milliárd hrivnyát.
A legtöbbet árucikkek és szolgáltatások vásárlására (3535 377 hrivnya), vagyonjövedelem fizetésére (45 678 hrivnya), folyó jövedelemadókra és egyéb transzferekre (408 390 hrivnya) költöttek.
Ukrajnában tavaly 385 millió, csaknem 45 billió UAH értékű elektronikus (átutalásos) befizetést hajtottak végre a Nemzeti Bank elektronikus fizetési rendszerén keresztül. Ez 38%-kal több, mint az elmúlt évben, számolt be a Nemzeti Bank sajtószolgálata.
„Az elmúlt évben átlagosan mintegy 1,5 millió fizetési megbízást dolgoztak fel 178 milliárd UAH értékben. Ugyanakkor a rendszer potenciálisan csaknem tízszer több fizetési megbízást alkalmas feldolgozni egy banki nap alatt, mint a jelenlegi volumen” – áll a szabályozó közleményében.
Egyben hozzátették, hogy a 2020-as fizetési megbízások nagy részét ukrán bankok és fiókintézeteik küldték a rendszerbe – a teljes összeg 94%-át.
Az elektronikus fizetési rendszer Ukrajnán belül a bankközi átutalások 96%-át nemzeti valutában biztosítja. 2021. január 1-jei adatok szerint az elektronikus fizetési rendszer résztvevői 74 bank, az Államkincstári Szolgálat és az Ukrán Nemzeti Bank.
A Kárpátaljai Foglalkoztatási Központ adatai szerint megyénkben 8 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, amelynek 68 százalékát nők és 32 százalékát férfiak teszik ki.
Némileg csökkent tavaly, de így is óriási maradt a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.
Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben. Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van.
Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 106 százalékra rúgott tavaly. Szinte minden ország esetében 1-2 százalékponttal mozdultak el az értékek 2018-hoz képest, így alig változott tavaly az országok sorrendje.
A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 260 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék. Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt. Tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.
A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Egy évvel korábban 136, illetve 57 százalékon állt a két adat. Mindössze 9 ország haladja meg az uniós átlagot, Luxembourg mellett Németország, Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország és Svédország. Olaszország, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 százalék közötti, Lengyelország, Románia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került. Az uniós átlag 75 százaléka alatt öt tagállam teljesít, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország.
Az utóbbi három évben viszonylag stabil maradt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás a legtöbb uniós tagállamban. Érzékelhető növekedést mutattak ki Romániában, ahol 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már 79 százalékán állt az AIC. Litvániában 89 százalékról 92 százalékra, Portugáliában 83 százalékról 86 százalékra, Máltán 82 százalékról 85 százalékra, Szlovéniában 80 százalékról 83 százalékra, Bulgáriában pedig 55 százalékról 58 százalékra kúszott fel ez a mutató. Érezhető csökkenést jegyeztek fel Svédországban (109 százalék tavaly, 113 százalék 2017-ben), Németországban (122 százalék kontra 124 százalék), Ausztriában (118 százalék kontra 120 százalék) és Spanyolországban (91 százalék kontra 93 százalék).
Minden ötödik ukrán állampolgár havi 5–6 ezer hrivnyát keres. Ugyanakkor a dolgozók kevesebb mint 7%-a több mint 25 ezer hrivnya havi fizetéssel rendelkezik.
Az Állami Statisztikai Szolgálat közzétette a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetését 2020 szeptemberére vonatkozólag. Az adatok szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 19% a 5000 és 6000 hrivnya közötti fizetést kap.
Az alkalmazottak szeptemberi fizetése a következőképpen oszlott meg:
Ukrajnában 2020 augusztusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése 2019 augusztusához képest 8,6% -kal, azaz 11 446 hrivnyára emelkedett. A hírt az UNIAN közölte a statisztikai hivatalra hivatkozva.
Ugyanakkor júliushoz képest 2020 augusztusában az átlagbér 3%-kal csökkent. Az ország legalacsonyabb átlagfizetését Voliny megyében vették nyilvántartásba (9129 hrivnyát), a legmagasabbat pedig Donyeck megyében – 12 660 hrivnyát.
Az átlagfizetés Kijevben 2020 augusztusában 16 795 hrivnyát tett ki.
A hivatalos információk szerint a július 1-i adatok alapján Ukrajnában közel 518 ezer regisztrált munkanélküli személy él. Ezen állampolgárok önszántukból és tudatosan fordultak segítségért a foglalkoztatási irodához annak érdekében, hogy megkapják a munkanélküli státuszt és hivatalos munkához jussanak.
Az iroda által megadott adatok szerint a munkanélküliek 58%-a nő, 42%-uk pedig férfi. 50%-uk rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 33% szakiskolát végzett el, 17% pedig középiskolát. A korukat tekintve 31%-uk 35 éven aluli fiatal, 29%-uk 35–44 év közötti, 40%-uk pedig 45 év feletti.
Az állás nélküli személyek közül 21,8 ezren mozgáskorlátozottak, 9,2 ezren ATO-s katonák, 5,2 ezren országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, 39,5 ezren vannak azok, akiknek 10 évnél kevesebb maradt, hogy elérjék a nyugdíjkorhatárt, 4,5 ezren pedig felsőoktatási intézmények végzősei. Ezek a munkanélküliek olyan különleges kategóriákba tartoznak, amelyeknek több támogatásra van szükségük a foglalkoztatás terén.
„Reménykedünk abban, szigorú karanténkorlátozások eltörlése után folytatódik a vállalkozások és szervezetek munkája, tehát fokozatosan növekszik majd a munkaadók munkavállalói igénye és a munkanélküliek számának növekedése is megáll. Júniusban 54 000 ukrán állampolgárt sikerült munkába állítani, ami már egyharmaddal több, mint májusban” – olvasható a hivatal sajtószolgálatának közleményében.
Az okostelefonok piaca tovább zsugorodik: több mint húsz százalékkal csökkentek az eladások 2020 első negyedévében, tavaly pedig összességében egy százalékkal kevesebb készüléket értékesítettek, mint egy évvel korábban.
Az idei első negyedévben 299 millió 138 ezer okostelefont értékesítettek világszerte, 20,2 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál – áll a Gartner Strategy amerikai piackutató honlapján. A Gartner Strategy számításai szerint tavaly összesen 1 milliárd 540 millió 657 ezer okostelefont adtak el a világon, ami 1 százalékkal elmaradt a megelőző évhez képes.
A március végével záródott idei első három hónapban a Samsung 55 millió 333 ezer készüléket értékesített, 22,7 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Ennek ellenére a cég megőrizte piacvezető helyét 18,5 százalékkal, bár ez kisebb az egy évvel korábbi 19,1 százaléknál.
Maradt a második helyen a Huawei. A kínai cég piaci részesedése 15,6 százalékról 14,2 százalékra mérséklődött, eladott készülékeinek a száma 27,3 százalékkal, 42 millió 499 ezerre csökkent.
Tartotta harmadik helyét az amerikai Apple, piaci részesedése még nőtt is, 11,9 százalékról 13,7 százalékra. Az idei első negyedévben 40 millió 920 ezer készüléket érékesített, 8,2 százalékkal kevesebbet a tavalyi első negyedévinél.
Negyedik maradt a kínai Xiaomi, amelynek a piaci részesedése a negyedévben 7,3 százalékról 9,3 százalékra nőtt, az eladott készülékek száma 1,4 százalékkal, 27 millió 817 ezerre emelkedett. A szintén kínai Oppo volt az ötödik a globális piacon. Az eladott készülékeinek a száma 19,1 százalékkal, 23 millió 949 ezerre zuhant, ugyanakkor a piai részesedése 7,9 százalékról 8 százalékra nőtt.
Minden más gyártó összesen 108 millió 621 ezer készüléket adott el az idei első negyedévben, 24,2 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Eközben együttes piaci részesedésük a tavalyi első negyedévi 38,2 százalékról 36,3 százalékra csökkent.
A múlt hónapban Ukrajnában mindössze 3,7 ezer új
személygépkocsit vásároltak és vétettek nyilvántartásba, ami közel kétszer
kevesebb, mint 2019 áprilisában – közölte hétfőn honlapján az Ukrán Autógyártók
Szövetsége.
A szakmai szervezet
szerint a mostani mutató nem tekinthető negatív rekordnak, mert 4-5 évvel
ezelőtt voltak hónapok, amikor a jelenleginél alacsonyabb volt az autóeladás
szintje. Idén márciusban az országban 6,2 új személygépkocsit vásároltak, míg
februárban 7 ezret, januárban pedig 7,1 ezret.
A személygépkocsi-eladást
a Renault vezeti 771 autóval, második a Toyota 428 járművel, harmadik a KIA 259
kocsival. Típus szerint legtöbbet a Renault Dusterből adtak el, áprilisban szám
szerint 278-at.
Ukrajnában 2019-ben 408,1
ezer használt importgépkocsit regisztráltak, ami 3,5-szer több az egy évvel
korábbihoz képest. Ezeknek a járműveknek közel háromnegyede az Európai Unióból
származott. Ugyanakkor a tavalyi évben összesen 88,5 ezer új autót vettek
állami nyilvántartásba.
