Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re.
Kína gazdasága mintegy 5 százalékkal nő az idén – közöte Hszi Csin-ping elnök, egyben utalt arra is, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának 5 százalék körüli növekedése volt a hivatalos cél.
Kína gazdasága összességében stabil volt, sikerült hatékonyan kezelni a kulcsfontosságú területeken a kockázatokat, miközben a foglalkoztatás és az árak változatlanok maradtak – fogalmazott egy új évi rendezvényen az államfő a Hszinhua állami hírügynökség tudósítása szerint.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re, amit segítenek a december elején beígért újabb erőteljesebb ösztönző intézkedések, amelyek ellensúlyozzák majd az amerikai vámok esetleges emelésének hatását, miután Donald Trump megválasztott elnök a jövő hónapban visszatér a Fehér Házba.
A jövő évi kínai hivatalos GDP-növekedési cél csak márciusban derül majd ki, amikor az Országos Népi Gyűlés (parlament) megtartja éves ülését. A Reuters korábban azt közölte, hogy a kínai vezetők mintegy 5 százalékos éves növekedési célt terveznek kitűzni 2025-re. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet és a bizonytalan exportkilátás, miközben a minimális infláció valószínűleg jövőre is kitart, az ingatlanpiac pedig továbbra is zuhan.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei évre 4,8 százalékos, jövőre 4,5 százalékos kínai gazdaság növekedésre számít. Miközben a világgazdaság egészére 3,2 százalékos növekedést jelzett előre.
2024-ben a húskészítmények ára Ukrajnában jelentősen megemelkedett – közölte Natalija Kopitec, az Agrárgazdasági Intézet kutatója a 24-es csatornának adott kommentárjában.
Elmondása szerint az év során – 2024. december 19-i adatok szerint a 2023-as év hasonló időszakához képest – a marhaborda kiskereskedelmi ára a nőtt a legnagyobb mértékben az élelmiszerboltokban – kilogrammonként 168,95 hrivnyára (+7,6%) és a gulyásnak való hús ára 301,32 hrivnyára emelkedett kilogrammonként (+19,2%), számolt be Natalija Kopitec, az Agrárgazdasági Intézet kutatója a 24-es csatornának adott interjújában.
Natalija Kopitec elmondta, az előrejelzések szerint 2025 januárjában a főbb húsfajták – marha-, sertés- és baromfihús – kiskereskedelmi árai a 2024. decemberi szinten maradnak, régiónkénti enyhe ingadozással.
„A Beregszászi Városi Tanáccsal a 46. soros ülésen elfogadtuk a 2025-ös évre szóló kistérségi költségvetést.
2025-ben a Beregszászi kistérség általános költségvetési alapjának bevételi előrejelzése 429,2 millió hrivnya lesz, ami 17 millió hrivnyával, vagyis 5,7%-kal több, mint a 2024-es év várható bevételei.
A 2025. évi költségvetés bevételeinek szerkezete:
Általános alap: 417,6 millió hrivnya, amelyből: személyi jövedelemadó — 193,7 millió hrivnya; helyi adók és díjak — 90,2 millió hrivnya; jövedéki adó a megadóztatott termékek értékesítéséből — 27,8 millió hrivnya.
Speciális alap: 11,6 millió hrivnya, amelyből a költségvetési intézmények saját bevétele 9 millió hrivnya.
Fejlesztési költségvetés: 1,9 millió hrivnya.
A bevételek növekedésének fő tényezői a személyi jövedelemadó, valamint a helyi adók és díjak várható növekedése.
Hivatalos transzferek: a Beregszászi kistérség általános költségvetési alapjába beérkező hivatalos transzferek összesen 101,3 millió hrivnyát tesznek ki, amelyekből a legnagyobb részt az oktatási transzfer (78,9 millió hrivnya) alkotja.
A 2025-ös évre szóló költségvetésben a kiadások összesen 428,8 millió hrivnyát tesznek ki: az általános alap — 382,7 millió hrivnya, a speciális alap — 46,1 millió hrivnya.
A legfontosabb kiadási területek:
Bérköltség — 278,4 millió hrivnya. Ezt az összeget a költségvetési intézmények munkavállalóinak bérére, a bérszámfejtések kifizetésére és az oktatók számára az éves szabadságok idejére biztosított egészségügyi segélyek kifizetésére fordítják.
Az oktatási ágazat — 243,4 millió hrivnya. Ebből az összegből biztosítjuk az oktatási intézmények stabil működését, ami a teljes költségvetés 64%-át jelenti, beleértve a gyermekek étkeztetésére szánt 7,4 millió hrivnyát is az oktatási intézményekben.
Energiaköltségek — 44,9 millió hrivnya. Ezt az összeget a kistérség költségvetési intézményeinek energiaköltségeire fordítjuk.
Helyi programok — 61,2 millió hrivnya, amelyből: lakossági közszolgáltatások és közterületi fejlesztési programok — 35 millió hrivnya; „Gondoskodás” program — 4 millió hrivnya; közszolgáltató vállalatok támogatási programja — 5,4 millió hrivnya és egyéb programok.
Fejlesztési költségvetés — 36,4 millió hrivnya, amely a teljes költségvetés 9%-át teszi ki.
A fennmaradó összegből további forrásokat különítünk el az Ukrán Fegyveres Erők és a területvédelem támogatására.
Mindent megtettünk, hogy a költségvetést egyensúlyban tartsuk a nehéz körülmények ideje alatt. Feladatunk, hogy biztosítsuk a közösség stabil működését, támogassuk a rászorulókat és alapot teremtsünk a fenntartható fejlődéshez még ezekben a nehéz időkben is” – olvasható a bejegyzésben.