Array
(
[count_posts] => 5
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo0OTYyMTM7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 66923
[content] =>
A Christian Aid jótékonysági szervezet közzétette a 2025-ös évre vonatkozó összefoglaló jelentését, amely részletesen bemutatja a legsúlyosabb természeti katasztrófák pénzügyi és emberi veszteségeit. A szakértők fő következtetése szerint az elmúlt tizenkét hónap pusztító eseményei nem puszta véletlenek, hanem az emberi tevékenység okozta klímaválság közvetlen következményei.
Az év legköltségesebb katasztrófájának a kaliforniai erdőtüzeket nevezték meg, amelyek egy heves vihart követően kezdődtek Los Angeles térségben. A tűz okozta összkár elérte a 60 milliárd dollárt, az áldozatok száma pedig meghaladta a 400 főt. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az extrém hőség és a hosszan tartó csapadékhiány ideális „üzemanyaggá” tette az állam növényzetét, ami a térség történetének legpusztítóbb tűzvészeit eredményezte. Joanna Haigh professzor, a Londoni Imperial College munkatársa kiemelte: a világ egyre magasabb árat fizet a fosszilis energiahordozók használatáért és a politikai tétlenségért.
A szomorú rangsor második helyére a Dél- és Délkelet-Ázsiát sújtó pusztító ciklonok kerültek. A térségben lezajlott áradások legalább 1750 ember életét követelték, a gazdasági károkat pedig 25 milliárd dollárra becsülik. Hasonlóan súlyosak voltak a nyári árvizek Kínában is: itt 11,7 milliárd dolláros kár mellett mintegy 30 ember vesztette életét.
Az öt legsúlyosabb katasztrófa közé tartozott továbbá a Melissa hurrikán, amely Jamaicát, Kubát és a Bahamákat sújtotta 8 milliárd dollárnyi kárral, valamint az Indiában és Pakisztánban pusztító szezonális árvizek. Utóbbiak voltak az év leghalálosabb eseményei: több mint 1860 ember halt meg, a károk összege pedig elérte az 5,6 milliárd dollárt.
A világ tíz legsúlyosabb természeti katasztrófája közé bekerült a Fülöp-szigeteken novemberben pusztító tájfun is, amely 5 milliárd dolláros kárt okozott, valamint a rekordhosszúságú, féléves brazíliai aszály, amely 4,75 milliárd dolláros veszteséget jelentett az ország mezőgazdaságának. A rangsort az ausztráliai Alfred ciklon, az Indiai-óceánon kialakult Garance trópusi vihar, valamint a texasi júliusi villámárvizek zárják – mindegyik több mint egymilliárd dolláros kárt okozott.
[type] => post
[excerpt] => A Christian Aid jótékonysági szervezet közzétette a 2025-ös évre vonatkozó összefoglaló jelentését, amely részletesen bemutatja a legsúlyosabb természeti katasztrófák pénzügyi és emberi veszteségeit. A szakértők fő következtetése szerint az elmúlt...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1767212880
[modified] => 1767187184
)
[title] => Nyilvánosságra hozták a 2025-ös év legköltségesebb természeti katasztrófáit
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66923&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66923
[uk] => 66873
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 66874
[image] => Array
(
[id] => 66874
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/87-main-v1767000495.webp
[original_lng] => 28158
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/87-main-v1767000495-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/87-main-v1767000495-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/87-main-v1767000495.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/87-main-v1767000495.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/87-main-v1767000495.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/87-main-v1767000495.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/87-main-v1767000495.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1767179985:5
[_thumbnail_id] => 66874
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1796
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 605479507001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 496213
[1] => 533
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 2025
[1] => katasztrófa
)
)
[1] => Array
(
[id] => 63833
[content] =>
Ukrajna az elmúlt három és fél évben több mint 145 milliárd dollárnyi nemzetközi pénzügyi támogatást kapott, és 2025-ben még további 8,7 milliárd dollárra van szüksége – jelentette ki Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a G7-országok és az EU-országok pénzügy- és gazdasági minisztereivel, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel szeptember 20-án Koppenhágában tartott kétoldalú találkozók sorozatán, számolt be hétfőn az Urajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta: „Tekintettel arra, hogy a háború folytatódik, és a pénzügyi rendszer működését nehezítő kihívások továbbra is fennállnak, rendkívül fontos a folyamatos külső támogatás. „Csak 2025-ben több mint 30,6 milliárd dollár külső finanszírozást vonzottak be, a folyó évre pedig 39,3 milliárd dollárra van szükség” – jegyezte meg.
A jelentés szerint a pénzügyminiszter kollégáival megvitatta Ukrajna további pénzügyi támogatásának lehetőségeit, különösen az Európai Bizottság nemrégiben benyújtott, a befagyasztott orosz vagyonok garanciája melletti jóvátételi kölcsönről szóló kezdeményezésének megvalósításának lehetőségét.
A G7-országok 50 milliárd dollár értékű, rendkívüli bevételgyorsítási kezdeményezésének (ERA) keretében Ukrajna a tavalyi év vége óta mintegy 23 milliárd dollárt kapott partnereitől a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereség miatt.
(vb/epravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna az elmúlt három és fél évben több mint 145 milliárd dollárnyi nemzetközi pénzügyi támogatást kapott, és 2025-ben még további 8,7 milliárd dollárra van szüksége – jelentette ki Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a G7-országok és az EU-orszá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1758551400
[modified] => 1758539836
)
[title] => Ukrajnának további 8,7 milliárd dollárra van szüksége az idei esztendőben – pénzügyminiszter
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=63833&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63833
[uk] => 63835
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 63783
[image] => Array
(
[id] => 63783
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/dollar-valuta.jpg
[original_lng] => 81998
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/dollar-valuta-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/dollar-valuta-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/dollar-valuta.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/dollar-valuta.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/dollar-valuta.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/dollar-valuta.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/dollar-valuta.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1758532231:8
[_thumbnail_id] => 63783
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2815
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 449719537000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 496213
[1] => 5002
[2] => 3667
[3] => 336876
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 2025
[1] => költségvetési hiány
[2] => Szerhij Marcsenko
[3] => ukrán pénzügyminisztérium
)
)
[2] => Array
(
[id] => 56034
[content] =>
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re.
Kína gazdasága mintegy 5 százalékkal nő az idén – közöte Hszi Csin-ping elnök, egyben utalt arra is, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának 5 százalék körüli növekedése volt a hivatalos cél.
Kína gazdasága összességében stabil volt, sikerült hatékonyan kezelni a kulcsfontosságú területeken a kockázatokat, miközben a foglalkoztatás és az árak változatlanok maradtak – fogalmazott egy új évi rendezvényen az államfő a Hszinhua állami hírügynökség tudósítása szerint.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re, amit segítenek a december elején beígért újabb erőteljesebb ösztönző intézkedések, amelyek ellensúlyozzák majd az amerikai vámok esetleges emelésének hatását, miután Donald Trump megválasztott elnök a jövő hónapban visszatér a Fehér Házba.
A jövő évi kínai hivatalos GDP-növekedési cél csak márciusban derül majd ki, amikor az Országos Népi Gyűlés (parlament) megtartja éves ülését. A Reuters korábban azt közölte, hogy a kínai vezetők mintegy 5 százalékos éves növekedési célt terveznek kitűzni 2025-re. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet és a bizonytalan exportkilátás, miközben a minimális infláció valószínűleg jövőre is kitart, az ingatlanpiac pedig továbbra is zuhan.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei évre 4,8 százalékos, jövőre 4,5 százalékos kínai gazdaság növekedésre számít. Miközben a világgazdaság egészére 3,2 százalékos növekedést jelzett előre.
[type] => post
[excerpt] => Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1735676880
[modified] => 1735661987
)
[title] => Irigylésre méltó bejelentést tett Kína
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56034&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56034
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 56035
[image] => Array
(
[id] => 56035
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba.jpg
[original_lng] => 88676
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/576afd07e3fd4decbb284f52a91032ba.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1735654788:12
[_thumbnail_id] => 56035
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2377
[_algolia_sync] => 1202739161001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 496213
[1] => 382
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 2025
[1] => gazdaság
[2] => Kína
)
)
[3] => Array
(
[id] => 55997
[content] =>
2024-ben a húskészítmények ára Ukrajnában jelentősen megemelkedett – közölte Natalija Kopitec, az Agrárgazdasági Intézet kutatója a 24-es csatornának adott kommentárjában.
Elmondása szerint az év során – 2024. december 19-i adatok szerint a 2023-as év hasonló időszakához képest – a marhaborda kiskereskedelmi ára a nőtt a legnagyobb mértékben az élelmiszerboltokban – kilogrammonként 168,95 hrivnyára (+7,6%) és a gulyásnak való hús ára 301,32 hrivnyára emelkedett kilogrammonként (+19,2%), számolt be Natalija Kopitec, az Agrárgazdasági Intézet kutatója a 24-es csatornának adott interjújában.
Natalija Kopitec elmondta, az előrejelzések szerint 2025 januárjában a főbb húsfajták – marha-, sertés- és baromfihús – kiskereskedelmi árai a 2024. decemberi szinten maradnak, régiónkénti enyhe ingadozással.
[type] => post
[excerpt] => 2024-ben a húskészítmények ára Ukrajnában jelentősen megemelkedett – közölte Natalija Kopitec, az Agrárgazdasági Intézet kutatója a 24-es csatornának adott kommentárjában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1735646640
[modified] => 1735585664
)
[title] => Vajon megdrágul a hús 2025-ben – mire kell felkészülniük az ukránoknak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55997&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55997
[uk] => 55983
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 55984
[image] => Array
(
[id] => 55984
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/02-03-20-3-1-598x399-1.jpg
[original_lng] => 74496
[original_w] => 598
[original_h] => 399
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/02-03-20-3-1-598x399-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/02-03-20-3-1-598x399-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/02-03-20-3-1-598x399-1.jpg
[width] => 598
[height] => 399
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/02-03-20-3-1-598x399-1.jpg
[width] => 598
[height] => 399
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/02-03-20-3-1-598x399-1.jpg
[width] => 598
[height] => 399
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/02-03-20-3-1-598x399-1.jpg
[width] => 598
[height] => 399
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/02-03-20-3-1-598x399-1.jpg
[width] => 598
[height] => 399
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1735578464:12
[_thumbnail_id] => 55984
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4122
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6c7a0480ec5b9680b902a05b30fb9ac3] => @marcel_ciolacu Zis și făcut! 😎 #marcelciolacu #psd #romania #emotii #tva
♬ original sound - Digi24.ro - Digi24.ro
[_oembed_time_6c7a0480ec5b9680b902a05b30fb9ac3] => 1736237415
[_algolia_sync] => 1202739146001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 496213
[1] => 856
[2] => 172266
[3] => 521148
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 2025
[1] => áremelkedés
[2] => hús
[3] => hústermékek
)
)
[4] => Array
(
[id] => 55716
[content] =>
A hírt Babják Zoltán polgármester közölte Facebook-oldalán.
„A Beregszászi Városi Tanáccsal a 46. soros ülésen elfogadtuk a 2025-ös évre szóló kistérségi költségvetést.
2025-ben a Beregszászi kistérség általános költségvetési alapjának bevételi előrejelzése 429,2 millió hrivnya lesz, ami 17 millió hrivnyával, vagyis 5,7%-kal több, mint a 2024-es év várható bevételei.
A 2025. évi költségvetés bevételeinek szerkezete:
- Általános alap: 417,6 millió hrivnya, amelyből: személyi jövedelemadó — 193,7 millió hrivnya; helyi adók és díjak — 90,2 millió hrivnya; jövedéki adó a megadóztatott termékek értékesítéséből — 27,8 millió hrivnya.
- Speciális alap: 11,6 millió hrivnya, amelyből a költségvetési intézmények saját bevétele 9 millió hrivnya.
- Fejlesztési költségvetés: 1,9 millió hrivnya.
A bevételek növekedésének fő tényezői a személyi jövedelemadó, valamint a helyi adók és díjak várható növekedése.
Hivatalos transzferek: a Beregszászi kistérség általános költségvetési alapjába beérkező hivatalos transzferek összesen 101,3 millió hrivnyát tesznek ki, amelyekből a legnagyobb részt az oktatási transzfer (78,9 millió hrivnya) alkotja.
A 2025-ös évre szóló költségvetésben a kiadások összesen 428,8 millió hrivnyát tesznek ki: az általános alap — 382,7 millió hrivnya, a speciális alap — 46,1 millió hrivnya.
A legfontosabb kiadási területek:
- Bérköltség — 278,4 millió hrivnya. Ezt az összeget a költségvetési intézmények munkavállalóinak bérére, a bérszámfejtések kifizetésére és az oktatók számára az éves szabadságok idejére biztosított egészségügyi segélyek kifizetésére fordítják.
- Az oktatási ágazat — 243,4 millió hrivnya. Ebből az összegből biztosítjuk az oktatási intézmények stabil működését, ami a teljes költségvetés 64%-át jelenti, beleértve a gyermekek étkeztetésére szánt 7,4 millió hrivnyát is az oktatási intézményekben.
- Energiaköltségek — 44,9 millió hrivnya. Ezt az összeget a kistérség költségvetési intézményeinek energiaköltségeire fordítjuk.
- Helyi programok — 61,2 millió hrivnya, amelyből: lakossági közszolgáltatások és közterületi fejlesztési programok — 35 millió hrivnya; „Gondoskodás” program — 4 millió hrivnya; közszolgáltató vállalatok támogatási programja — 5,4 millió hrivnya és egyéb programok.
- Fejlesztési költségvetés — 36,4 millió hrivnya, amely a teljes költségvetés 9%-át teszi ki.
A fennmaradó összegből további forrásokat különítünk el az Ukrán Fegyveres Erők és a területvédelem támogatására.
Mindent megtettünk, hogy a költségvetést egyensúlyban tartsuk a nehéz körülmények ideje alatt. Feladatunk, hogy biztosítsuk a közösség stabil működését, támogassuk a rászorulókat és alapot teremtsünk a fenntartható fejlődéshez még ezekben a nehéz időkben is” – olvasható a bejegyzésben.
[type] => post [excerpt] => A hírt Babják Zoltán polgármester közölte Facebook-oldalán. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1734724800 [modified] => 1734709279 ) [title] => Elfogadták a Beregszászi Városi Tanács 2025. évi költségvetését [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55716&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 55716 [uk] => 55723 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 55721 [image] => Array ( [id] => 55721 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/470218604-1158773712280383-2490897381574031378-n-1-scaled.jpg [original_lng] => 316140 [original_w] => 2560 [original_h] => 1053 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/470218604-1158773712280383-2490897381574031378-n-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/470218604-1158773712280383-2490897381574031378-n-1-300x123.jpg [width] => 300 [height] => 123 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/470218604-1158773712280383-2490897381574031378-n-1-768x316.jpg [width] => 768 [height] => 316 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/470218604-1158773712280383-2490897381574031378-n-1-1024x421.jpg [width] => 1024 [height] => 421 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/470218604-1158773712280383-2490897381574031378-n-1-1536x632.jpg [width] => 1536 [height] => 632 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/470218604-1158773712280383-2490897381574031378-n-1-2048x842.jpg [width] => 2048 [height] => 842 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/470218604-1158773712280383-2490897381574031378-n-1-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1053 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1734702745:3 [_thumbnail_id] => 55721 [_edit_last] => 5 [views_count] => 7585 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_f40c133e3d971baf0ee8ff022cce10bb] => [_oembed_time_f40c133e3d971baf0ee8ff022cce10bb] => 1734702618 [_algolia_sync] => 1202738544001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 31 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Kárpátalja ) [tags] => Array ( [0] => 496213 [1] => 29930 [2] => 494141 [3] => 217 ) [tags_name] => Array ( [0] => 2025 [1] => Beregszászi kistérség [2] => Beregszászi Városi Tanács [3] => költségvetés ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 496213 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 496213 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )2025 (1 Oldal)
