Elektronikus petíció keretében gyűjtenek aláírásokat az ukrán Minisztertanács honlapján, amely a női higiéniai termékek orvostechnikai eszközökkel való egyenértékűvé tételét javasolja a hozzáadottérték-adó (ÁFA) kulcsának csökkentése érdekében.
Anasztaszija Bigyuk, a kezdeményezés szerzője kifejtette, jelenleg a betétek, tamponok és menstruációs kelyhek szokásos fogyasztási cikknek minősülnek, és 20%-os általános ÁFA-kulcs vonatkozik rájuk.
Ugyanakkor az ukrán Adótörvénykönyv szerint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök értékesítését 7%-os kedvezményes adókulccsal adóztatják.
„A női higiéniai termékek elengedhetetlenek az egészség és a higiénia fenntartásához. A menstruáció nem tudatos választása a fogyasztónak vagy opcionális kiadási tétel, hanem elkerülhetetlen biológiai folyamat. Ezen termékek 20%-os adókulcsa, míg az orvostechnikai eszközöké 7%, de facto pénzügyi terhet jelent a női fiziológia számára” – áll a petícióban.
A szerző rámutat, hogy számos fejlett ország kormánya gazdaságilag diszkriminatívnak ismerte el az úgynevezett „tamponadót”. Németország például hivatalosan is mindennapi szükségleti cikknek ismerte el ezeket a termékeket, és 7%-ra csökkentette az áfát, Spanyolország 4%-ra, számos más ország pedig teljesen eltörölte ezt az adót.
A petíció eddig közel 18 ezer aláírást gyűjtött össze a szükséges 25 ezerből. Az aláírásgyűjtés végéig még 75 nap van hátra.
Irán és Omán díjat vet ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra egy kéthetes tűzszüneti terv részeként – jelentette az Associated Press egy, a tárgyalásokat ismerő regionális tisztviselőre hivatkozva.
Elmondása szerint Irán várhatóan a csapások által megrongált infrastruktúra újjáépítésének finanszírozására fogja felhasználni az illetékekből származó bevételeket. Az azonban egyelőre nem világos, hogy Omán mire tervezi felhasználni a bevétel rá eső részét.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállító útvonala. Összeköti a Perzsa-öblöt a nyílt óceánnal, és áthalad Irán és Omán felségvizein. Ennek ellenére a nemzetközi közösség hagyományosan nemzetközi vízi útnak tekintette a szorost, ahol a hajózás szabadsága garantált, és korábban nem szedtek be útdíjat.
Az ilyen díjak bevezetése példa nélküli lépés lehet, és aggodalmat kelthet a nemzetközi fuvarozók és energiacégek körében, mivel potenciálisan befolyásolhatja az energiaforrások szállításának költségeit és a globális piacokat.
2025 januárja és szeptembere között az állami költségvetésbe 116,7 milliárd hrivnyát fizettek be katonai adóként, ami majdnem négyszerese a tavalyi év azonos időszakában befolyt összegnek, azaz 84,2 milliárd hrivnyával több – írja az Ukrinform a Nemzeti Adószolgálat jelentésére hivatkozva.
A legnagyobb összegű befizetések a következő régiókból érkeztek: Kijev 37,7 milliárd hrivnya, Dnyipropetrovszk 13,2 milliárd hrivnya, Lemberg 9 milliárd hrivnya és Harkiv 7,4 milliárd hrivnya. A bevételek növekedését elsősorban az okozta, hogy 2024. december 1-jétől a katonai adó mértéke 5 százalékra emelkedett.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök új adótervet készít elő a magas jövedelmű személyek megadóztatására, hogy megnyerje a szocialista ellenzék támogatását a 2026-os költségvetéshez – írja a Reuters a Les Echos francia pénzügyi napilap alapján.
Lecornu olyan adóintézkedéseket tervez, amelyek az évi 250 000 eurónál (egyéneknél), illetve 500 000 eurónál (pároknál) magasabb jövedelemmel rendelkezőket céloznák meg.
A tervezett intézkedésekkel a kormány mintegy 3 milliárd euró többletbevételre számít a következő évben.
Az első intézkedés a François Bayrou előző miniszterelnök által bevezetett egyszeri adó, a CDHR (magas jövedelmekre vonatkozó differenciális hozzájárulás) megújítása lenne. Ez az úgynevezett minimumadó biztosítaná, hogy minden érintett magas jövedelmű adózó legalább jövedelme 20 százalékát befizesse adóként.
A kisebbségi kormány emellett szigorítani kíván a szupergazdagok holdingcégeken keresztül történő adóoptimalizálási gyakorlatán is. A pénzügyminisztérium mintegy 30 000 olyan pénzügyi struktúrát azonosított, amelyek az intézkedés hatálya alá esnének, különösen azokat, amelyek osztalékot vesznek fel, de soha nem osztják újra, így elkerülve az osztalékadót.
A Les Echos szerint a holdingcégekre vonatkozó intézkedés várhatóan valamivel több mint 1 milliárd eurót hozna 2026-ra.
Egyéb intézkedésekkel együtt a leggazdagabbaktól származó teljes többlet-hozzájárulás 4-4,5 milliárd euró között alakulna.
Lecornu, aki Emmanuel Macron elnök ötödik miniszterelnöke két év alatt, múlt hónapban lépett hivatalba, miután a parlament megbuktatta Bayrou-t a jövő évre tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megszorítások miatt.
A miniszterelnök pénteken vázolta fel a vagyonadót is tartalmazó javaslatait, amelyekkel a baloldali támogatást szeretné elnyerni a 2026-os költségvetéshez. A szocialisták azonban elégtelennek minősítették a terveket, bár nem zárták ki a további tárgyalásokat.
Mivel a parlament három blokkra oszlik, amelyek egyikének sincs többsége, Lecornu a rivális pártok támogatására szorul a jogszabályok elfogadásához és saját miniszterelnöki pozíciójának megőrzéséhez. A szocialisták a Franciaország leggazdagabb 0,01%-ára kivetendő 2%-os vagyonadót szeretnének látni a 2026-os költségvetésben támogatásuk feltételeként.
A Cseh Köztársaságban élő ukrán menekültek jelentős része dolgozik, és ezzel nemcsak beilleszkednek, hanem kézzelfogható gazdasági hasznot is hajtanak az országnak – erről beszélt az Ukrinformnak adott interjújában Vaszil Zvarics, Ukrajna csehországi nagykövete.
A diplomata elmondása szerint 2022 februárja óta csaknem 370 ezer ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet Csehországban, közülük mintegy 280 ezren vannak munkaképes korban. „És ami különösen fontos: az ukrán menekültek 70 százaléka hivatalosan alkalmazásban áll. Ez a régió többi országával összehasonlítva is magas arány” – hangsúlyozta Zvarics.
A nagykövet szerint az ukrán munkavállalók adó- és járulékfizetése jelentős mértékben hozzájárul a cseh államkassza bevételeihez. A hivatalos statisztikák alapján 2023-ban az ukránok által befizetett adók és járulékok 250 millió dollárral haladták meg az általuk igénybe vett szociális támogatásokat. Idén már az első negyedévben 130 millió dollár többlet keletkezett, így várhatóan a 2024-es év egészében ez az összeg is meg fogja haladni a tavalyit.
Zvarics kiemelte: az ukrán állampolgárok nem a segélyek reményében érkeztek, hanem dolgozni és beilleszkedni. Sokan közülük kórházakban és iskolákban vállaltak munkát, épp ott, ahol Csehország munkaerőhiánnyal küzd. Az ukrán nagykövetség Solidární navzájem („Szolidaritás egymással”) címen indított programot, amely olyan sikertörténeteket mutat be, ahol az Ukrajnából érkező menekültek gyorsan elismertették végzettségüket, és ma már orvosként, informatikusként, pedagógusként vagy más felelős pozícióban dolgoznak.
„Az ukránok dolgosak, tehetségesek, és a tudásukkal, munkájukkal több területen is aktívan segítik a cseh társadalmat” – hangsúlyozta a nagykövet, hozzátéve: akik nem találták meg a helyüket Csehországban, vagy jobb lehetőséget kaptak Ukrajnában, azok visszatértek hazájukba.
Zvarics szerint a közelgő parlamenti választások előtt egyes politikai erők kampányeszközként próbálják felhasználni az ukrán menekültek ügyét, ami szerinte veszélyes és manipulatív gyakorlat.
A közelmúltban jelentek meg információk egyéni vállalkozás kötelező regisztrációjáról mindazok számára, akik az otthon termesztett zöldségeket, gyümölcsöket vagy állati termékeket értékesítik. Danilo Hetymancev, a parlamenti pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottság elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, ilyen követelmény soha nem létezett. Ezenkívül az ukrán Adótörvénykönyv speciális adókedvezményeket biztosít azoknak az állampolgároknak, akik a gazdaságaikban termesztett termékeket értékesítik.
Hetymancev megjegyezte, hogy bárkinek joga van saját parcelláján vagy magángazdasága földjén termesztett termékeinek feleslegét értékesíteni anélkül, hogy egyéni vállalkozóként kellene regisztrálna, feltéve, hogy betartja a hatályban lévő normákat.
Vállalkozás bejegyzése nélküli értékesítés feltételei
Az Adótörvénykönyv 165. cikkelyének értelmében a magánszemélyek egyéni vállalkozóként való regisztráció nélkül is értékesíthetik saját mezőgazdasági termékeiket, ha a jövedelem összege nem haladja meg az évi minimálbér 12-szeresét. Az RBC-Ukrajina adatai szerint Bohdan Jankiv szakértő arról számolt be, hogy 2025-ben ez az összeg 96 000 hrivnya lesz.
Az ilyen tevékenységekhez való jog megerősítéséhez 3-ДФ formátumú igazolást kell beszerezni, amelyet a lakóhely szerinti falu, település vagy városi tanács állít ki az írásbeli kérelem benyújtását követő öt munkanapon belül. Ez a dokumentum igazolja, hogy az illető személy a termékeket saját földjén termesztette.
Mikor kell egyéni vállalkozást regisztrálni
Bohdan Jankiv kifejtette, az egyéni vállalkozói regisztráció kötelezővé válik azokban az esetekben, amikor a személynek nincs 3-DF tanúsítványa, vagy ha az éves árbevétel meghaladja a 96 000 hrivnyát. Ilyen helyzetben nemcsak a vállalkozási tevékenység regisztrációja szükséges, hanem az éves jövedelembevallás benyújtása és a megállapított határértéket meghaladó összeg után adófizetés is. Ezenkívül állati eredetű termékek értékesítése esetén külön szabályok érvényesek: az adómentes jövedelemhatár – évi 400 000 hrivnya. Ebben az esetben elengedhetetlen, hogy megerősítse: az állatokat saját maga nevelte vagy tenyésztette. Ha hiányzik ezen tények megerősítése, a jövedelmet általános adókulcs alapján megadóztatják.
A szakértő megjegyezte, korábban nem volt korlátozás a mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó jövedelem összegére vonatkozóan, de most ezek a normák vannak érvényben, és a közeljövőben nem terveznek módosításokat.
A Csehországba áramlott háborús menedékkérők már több adót fizetnek be az államkasszába, mint amennyi támogatást kapnak. Az ukrán menekültek 5,7 milliárd koronával gyarapították a költségvetést.
A Csehországban tartózkodó ukrán menekültek negyedévről negyedévre egyre többet fizetnek be az államkasszába, 2024 első 9 hónapjában az adók és járulékok formájában befizetett összeg már 5,7 milliárd koronával (kb. 1 korona 1,6 harivnya) haladja meg az ukrán menekülteknek folyósított szociális támogatások nagyságát – közölte Jakub Augusta, a cseh munka- és szociálisügyi minisztérium szóvivője.
Először 2023 harmadik negyedében fordult többletbe a mérleg. Prága az orosz hadsereg 2022. februári inváziója óta összesen 20,7 milliárd korona humanitárius támogatást nyújtott az országba menekült ukrán állampolgároknak. Ez az összeg évről évre mérséklődik, 2022-ben még 8,7 milliárd korona kiadást jelentett, 2023-ban 6,96 milliárdot, idén augusztus végéig 4,99 milliárd koronára rúgott e tétel.
Az ukrán menekültek negyede igényel már csak segélyt
A támogatandók száma is csökken, míg tavaly augusztusban 96 500 pénzügyi segélyt folyósítottak, addig 2024 augusztusában már csak 51 400-at. A jelenleg fejenként átlagosan havi 7966 koronás segélyt már csak az ukrajnaiak alig negyede igényli.
Napjainkban mintegy 150 ezer, ukrán állampolgár által Csehországban létesített munkaviszonyt regisztrálnak, tény, hogy az általuk betöltött állások többsége nem igényel magasabb végzettséget. A 10,5 milliós Cseország az arányokat tekintve az ukránok egyik legnagyobb befogadója: napjainkban 383 300 ukrán polgárt regisztrálnak, ebből 95 400 fő 18 év alatti, 16 200 pedig nyugdíjas.
Ukrajnában a kriptovaluták és más virtuális javak megadóztatását a háború utáni időszakra időzítik.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte a Telegramon.
„A kripto- és más virtuális eszközök megadóztatása a háború utáni időszakra vonatkozik. Az NKCPFR és az NBU a kripták legalizálásáról szóló törvénytervezetet az IMF segítségével kívánják kidolgozni és december végéig benyújtani” – írta.
Zseleznyak hozzátette, hogy a háború utáni időszakra tervezik az ipari kibocsátások adóztatásának reformját és a kitermelő iparágak adóztatásának felülvizsgálatát is.
A külföldi turistáknak ezentúl 150 000 rúpia (mintegy 10 dollár) illetéket kell fizetniük, ha be akarnak lépni Balira, a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjára.
Szerdától a külföldi turistáknak belépési adót kell fizetniük, ha be akarnak lépni Balira – írja a BBC. Az indonéz hatóságok szerint ennek célja a sziget környezetének és kultúrájának védelme.
Bali híres érintetlen strandjairól és gyönyörű tájairól. Hivatalos adatok szerint 2023. január és november között közel 4,8 millió turista látogatott el az indonéz szigetországba.
Az idegenforgalmi adó, amelyet először 2023-ban jelentettek be, szerdától, vagyis Valentin-naptól lépett életbe.
Az adó a tartományba külföldről vagy az ország más részeiből érkező külföldi turistákra vonatkozik, a belföldi indonéz turisták mentesülnek. Az utazókat arra kérik, hogy még érkezés előtt fizessék be, a Love Bali weboldalon keresztül. Amennyiben a honlapon keresztül történő fizetés nem működne, a reptéren, illetve a bali kikötőkben szintén lehetőség van a készpénzmentes fizetésre – írja Magyarország Nagykövetsége.
A járvány előtt a turizmus mintegy 60 százalékkal járult hozzá Bali éves GDP-jéhez. A tartomány statisztikai hivatala szerint 2023 novemberében Ausztráliából érkezett a legtöbb külföldi turista Balira, ezt követték az indiai, kínai és szingapúri látogatók.
Azonban a helytelenül viselkedő turisták az elmúlt években felbőszítették a helyieket.
2023 márciusában egy orosz férfit kitoloncoltak Baliról, miután levetkőzött a hinduk által az istenek otthonának tartott Agung-hegyen.
Ugyanebben a hónapban a hatóságok közölték, hogy meg akarják tiltani a külföldi turisták motorozását, miután számos olyan eset történt, amelyekben a közlekedési szabályokat megszegték.
2021-ben szintén felháborodást váltott ki egy háromperces videó, amelyen egy orosz pár szexelt a Batur-hegyen, egy másik szent helyen.
A benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árai Ukrajnában 2023. július 3-án az előző kereskedési naphoz képest hozzávetőleg 2 hrivnyával emelkedtek, az autógáz is drágult – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az A-95 Consulting Group üzemanyag-árfigyelési adataira hivatkozva.
A monitoring adatok szerint az A-95-ös benzin átlagos kiskereskedelmi ára 46,84 hrivnya literenként (+1,98 hrivnya), a gázolajé 45,44 hrivnya literenként (+2,03 hrivnya), az autógázé 22,81 hrivnya literenként (+ 0,8 UAH).
Ukrajnában július 1-jén lépett hatályba az üzemanyagok áfakulcsának 7 százalékról 20 százalékra való emeléséről szóló törvény. Emellett a benzin jövedéki adója 100 euróról 213,5 euróra emelkedett 1000 literenként július 1-től, a gázolajé pedig 100 euróról 139,5 euróra. A cseppfolyósított gáz jövedéki adója 1000 literenként 52 euró szinten maradt.
A jövedéki kulcsok és az áfa 2023. július 1-jétől a háború előtti szintre történt visszaállítása után jelentősen megnő az autógáz, a gázolaj és a benzin ára a töltőállomásokon. Az áremelkedés azonban nem lesz azonnali. Amint azt Hennagyij Rjabcev, a Psyche Nemzeti Műszaki Központ speciális projektjeinek igazgatója közölte, a benzin ára átlagosan 12 hrivnyával, a gázolajé 10 hrivnyával, a cseppfolyósított gázé 5 hrivnyával emelkedik.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint július 1-től drágul az üzemanyag Ukrajnában, mivel az adók visszatérnek a háború előtti szintre. A jövőben az üzemanyagárak az olaj világpiaci árának fokozatos csökkenése miatt stabilizálódhatnak, 2024-től pedig az üzemanyag-komponens közvetlen és másodlagos hatásokon keresztül is hozzájárul az általános infláció visszafogásához.
