Az alig néhány hete bejelentett, hatalmas piaci felfordulást okozó adócsökkentési program újabb elemének visszavonását jelentette be pénteken Liz Truss brit miniszterelnök, nem sokkal azután, hogy menesztette eddigi pénzügyminiszterét, Kwasi Kwartenget.
Truss a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Kwarteng által szeptember végén ismertetett adócsökkentési tervcsomag egyes részletei „messzebb mentek és gyorsabbak voltak”, mint ahogy azt a piaci szereplők várták, ezért módosítani kell a kormányzati célkitűzések megvalósításának módját.
A brit kormányfő közölte: mindezek alapján úgy döntött, hogy a korábbi terveknek megfelelően mégis felemelik jövőre a társasági adót.
A Kwarteng által bejelentett programban még az szerepelt, hogy a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót.
A program tartalmazta a legmagasabb személyi jövedelmek 45 százalékos adókulcsának eltörlését is, de a súlyos piaci reakciók nyomán ezt már korábban visszavonták.
A háború kitörése után a kormány több adókedvezményt léptetett életbe, aminek nagy részét az államháztartási hiány miatt, fokozatosan visszavont. Ezzel együtt mégis adóreformot tervez, amely jelentős adócsökkentést hozna mind a természetes, mind a jogi személyek számára.
Jelenleg a háború miatt az ukrán állam költségvetése deficittel küzd, amit csak fedezet nélküli pénznyomtatással, külső hitelekből, valamint a partnerállamok támogatásaiból tudnak finanszírozni.
A tervezet szerint a jelenlegi 18%-ról 10%-ra csökkenne a személyi jövedelemadó és a társasági adó mértéke. Az általános forgalmi adó 20% helyett 10%-ra módosulna.
Viszont ezzel egyidejűleg megdupláznák – 1,5%-ról 3%-ra – a 2014-ben bevezetett hadiadót, a munkáltató által fizetett, 22%-os társadalombiztosítási járulékot azonban jelentősen mérsékelnék. Ellenben eltörölnék az összes járulékfizetési kedvezményt, növelnék az adótörvények megsértéséért kiszabható büntetést, illetve az adóhatóság számára hozzáférést biztosítanának a bankszámlák adataihoz.
Mihajlo Kuhar, az adóreform kidolgozásával foglalkozó munkacsoport egyik tagja szerint a reform még a háborús időszakban is megvalósítható, mivel lehetővé teszi a gazdaság gyorsabb fellendülését és kifehéredését.
Az Ukrán Nemzeti Bank állásfoglalása szerint nem támogathatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek a költségvetési hiány növekedéséhez vezetnek. Ezek a lépések negatív makrogazdasági következményekkel járnának, így a gazdaság háború utáni fellendülését is nehezítenék, vélekedik a jegybank.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Tízmilliárd eurós adócsökkentést tervez a német pénzügyminisztérium az infláció hatásának ellensúlyozására. Berlinben azt is közölték, hogy ezzel több tízmillió ember helyzetét javíhatják.
Christian Lindner pénzügyminiszter berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az állam nem „gazdagodhat” az infláció révén a polgárai kárára, ezért ki kell egyenlítenie az adóterhek inflációból fakadó növekedését.
A legfontosabb az úgynevezett hideg progresszió hatásának felszámolása. Ez a jelenség azokra az adórendszerekre jellemző, amelyekben a jövedelem növekedésével az adó is emelkedik. Így, amikor valakinek, az infláció ellensúlyozsára, emelik a fizetését, belekerülhet egy magasabb adósávba, amely akár el is viheti a béremelést.
Ez pedig azt is jelenti, hogy fizetésének reálértéke valójában nem változik, mégis úgy kell adóznia, mintha többet keresne. Vagyis rejtett, lopakodó adóemelés történik, ez pedig a Németországot is sújtó gazdasági nehézségek miatt elfogadhatatlan – húzta alá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.
Hozzátette, hogy az inflációkompenzációs törvény megalkotására tett javaslat másik fő eleme a családtámogatások, köztük a családi pótlék emelése.
A tárca számításai szerint a javaslat végrehajtásával 48 millió adófizető helyzetén lehet javítani, nettó jövedelmük az idén átlagosan 193 euróval emelkedne. Ráadásul az adómentes jövedelem határának módosítása – miszerint jövőre 285 euróval 10 632 euróra, 2024-től pedig további 300 euróval 10 932 euróra emelkedik az adómentességi határ, vagyis csak ezen összegek felett kellene jövedelemadót fizetni – csökkentené a bürokráciát, mert több mint 270 ezerrel emelkedne mindaztok száma, akiknek egyáltalán nem kellene adóbevallást készíteniük.
A miniszter hangsúlyozta, hogy főleg az alacsony jövedelműek helyzetén javítanának. Viszont a legtöbbet keresők esetében nem egyenlítenék ki a hideg progresszió hatását, vagyis továbbra is évi 277 826 euró felett kellene a legmagasabb, 45 százalékos kulccsal adózni.
A koalíciós társak – a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek – azonban éppen a társadalmi szolidaritásra hivatkozva bírálták az FDP-s vezetésű minisztérium javaslatát. Mindkét párt szakpolitikusai úgy vélték, hogy a terv nem kellően kiegyensúlyozott, és a segítség nem oda érkezne, ahol a legnagyobb a szükség.
Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék – az 1973-as olajválság óta a legmagasabb – volt a fogyasztói árak éves szintű emelkedése. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Megszavazta a lengyel szejm csütörtökön azt a kormány által benyújtott törvénymódosítást, amelynek értelmében július 1-jétől 12 százalékra csökkenne a jelenleg 17 százalékos személyi jövedelemadó.
A most a szenátus elé kerülő jogszabályt a 460 fős alsóházban 246 képviselő támogatta, 40-en ellene voksoltak, 170 honatya tartózkodott a szavazástól.
A jogszabály szerint júliustól 12 százalékos lenne a személyi jövedelemadó kulcsa. Egyúttal megőriznék azokat az előírásokat, amelyek értelmében az idei évtől 30 ezer zlotyra (2,5 millió forint) emelték az évi jövedelem adómentes összegét, valamint 120 ezer zlotyra (9,8 millió forint) emelték azt a küszöböt, amelynek elérése után magasabb, 35 százalékos adó fizetendő.
A személyi jövedelemadó általános szabályaitól eltérő adózási módszereket, például az átalányadót választó adózók ismét levonhatják az adóalapból a befizetett egészségügyi biztosítás összegét, amely lehetőség korábban, az év elején életbe lépett adóreform keretében minden adófizető számára megszűnt.
A lengyel kormány szerint a jelenleg javasolt adómódosítások mintegy 13 millió lengyel adófizető számára hoznak kedvezményt, a többi adófizetőnek pedig nem jelentenek többletterhet.
Az intézkedések nyomán mintegy 15 milliárd zlotyval (közel 100 milliárd hrivnya) emelkedő állami költségek részben az idei, részben a 2023-as költségvetést terhelik majd, a lengyel költségvetési hiány 0,5 százalékponttal növekedhet.
A törvénymódosítás része az ukrajnai háború lengyelországi gazdasági következményeit, ezen belül az inflációt enyhítő csomagnak.
Lengyelországban az üzemanyagok jövedéki adójának korábbi csökkentése után februártól nyolc százalékosra fogják csökkenteni az üzemanyagok áfáját is, így 5 zloty körüli értékre (mintegy 396 forint) nyomnák le a literenkénti árakat – jelentette be pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Az interia.pl lengyelországi hírportálnak Morawiecki elmondta: jövő héten második inflációellenes csomagot hirdetnek meg a november végi, az üzemanyag-, energia- és gázárak adóit csökkentő első változat után.
Az újabb csomag tartalmazni fogja z üzemanyagok áfájának csökkenését is a jelenlegi 23 százalékról 8 százalékra, az intézkedés február elejétől, fél évig lesz érvényben- közölte a kormányfő.
A lengyel kormány december közepén kérvényezte az Európai Bizottságnál, hogy csökkenthessék az üzemanyagok áfáját. Morawiecki elmondta: az áfa csökkentéséről annak ellenére döntöttek, hogy Brüsszelből még nem érkezett válasz.
Morawiecki szerint a lépés következtében további 60-70 garassal (48-55 forint) csökken majd a benzin és a dízel literenkénti ára, így az üzemanyagárak a december eleji, 6 zlotynál (475 forint) is magasabb értékről a jelenlegi mintegy 5,7 zlotyn (451 forint) keresztül 5 zloty körüli értékre csökkenhetnek.
Az intézkedés jelentős hatással lesz az állami költségvetésre, amelynek bevételeiből hat hónap alatt több mint 3 milliárd zloty (237,6 milliárd forint) esik ki – ismerte be Morawiecki.
Az egész második inflációellenes csomag költségei 6-7 milliárd zlotyt (475-554 milliárd forint) tesznek ki, az első csomag pedig 10 milliárd zloty (785,8 milliárd forint) költségvetési bevételkiesést okoz. Az intézkedések elvárások szerint több mint 1,5 százalékponttal csökkentik az inflációt, amely az év közepén akár 8 százalékos is lehet a lengyel jegybank elemzései szerint.