A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank e heti, washingtoni éves közgyűlésén az adósság lesz a legfontosabb napirendi pont.
Az IMF várhatóan azzal érvel majd, hogy az adóssághegy kezd fenntarthatatlanná válni. Az Egyesült Államok és Kína a 2008-as pénzügyi összeomlás óta sorra vette fel a nagy összegű hiteleket, hogy gazdaságuk kerekeit mozgásban tudják tartani. A világjárvány szintén arra kényszerítette a kormányokat, hogy térjenek vissza a kötvénypiacokra, továbbá tetemes állami támogatásokat költöttek el az elmúlt évek inflációs sokkja során a háztartások és vállalkozások támogatására.
Az IMF korábbi országjelentéseiben mindegyiküket megdorgálta, amiért hagyták, hogy az államadósság a GDP száz százaléka körüli szintre emelkedjen.
A The Guardian cikke megjegyzi, hogy a fejlett országok egy csoportja (az Egyesült Királyság, Brazília, Franciaország, Olaszország és többek között Dél-Afrika is) várhatóan kénytelen lesz tovább növelni államadósságát. Ezekben az államokban a jóléti és az egészségügyi kiadások könnyen elszabadulhatnak.
Az adósság fenntarthatóságának legnépszerűbb mérőszáma az adósságnak a nemzeti jövedelemhez, vagyis a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya.
Olaszország GDP-arányos adósságrátája 130 százalék felett van,
az Egyesült Államoké 124 százalék,
Görögország aránya 160 százalék körüli,
Japáné pedig több mint 260 százalék.
IMF: a globális adósság hamarosan meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt
Az IMF előrejelzése szerint a globális államadósság az év végére meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt. A szegényebb országok általában alacsonyabb GDP-arányos adósságrátával rendelkeznek, viszont az adóbevételekhez képest a kifizetendő kamatteher aránya náluk sokkal magasabb – részben a magasabb kamatfelárak miatt, részben pedig azért, mert dollárban veszik fel hiteleiket, így erősen kitettek saját devizájuk és a zöldhasú árfolyam-ingadozásainak.
A Világbank főnöke, Ajay Banga megpróbálja majd a gazdag országok figyelmét a legszegényebb országok adósságaira irányítani, amelyek közül sokan küzdenek a kamatszámlák kifizetésével. A szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó Development Finance International (DFI) jótékonysági szervezet jelentése szerint
a Világbank legkevésbé tehetős országokat felsoroló listáján szereplő, 146 ország esetében az adósságszolgálati költségek átlagosan a kiadások 42 százalékát emésztik fel, ezen belül Afrikában a ráta 55 százalék.
A DFI azt kifogásolja, hogy ezeknek az országoknak az adóbevételekből kell kifizetniük a kamatkiadásokat, amelyeket egyébként az alapvető egészségügyi és oktatási szolgáltatások javítására és az éghajlati válság kezelésére fordíthatnának. Az alternatíva szerintük az, hogy új hitelt kell felvenni a meglévő kötelezettségvállalások kiváltására – alacsonyabb kamatszinten.
A Világbank csak mentöövet tud dobni, adósságot elengedni nem
A találkozókat megelőző sajtótájékoztatón Banga elmondta, hogy az adósságelengedés nehéz folyamat, mivel a legtöbb hitel összetett és többrétegű. Elmondta, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő országok közül néhányan tárgyalásokat folytatnak az adósság elengedéséről, de ez mindig is nehéz és hosszadalmas folyamat volt. Banga elmondta, a Világbank Zambiának, Csádnak, Etiópiának és Ghánának 16-17 milliárd dollárt juttatott az adósságátütemezési folyamat során.
Mentőövet dobunk nekik, akár adósságelengedésként, akár támogatásként. Ám az adósságukat csak a hitelezők tudják elengedni, mi nem – tette hozzá.
Az IMF vezetője szerint a magas adósság és az alacsony növekedés továbbra is a világgazdaság fő kihívásai. Kristalina Georgieva figyelmeztetett a nemzetközi kereskedelem korlátozásának veszélyeire, és aggodalmát fejezte ki a geopolitikai feszültségek miatt. Az IMF és a Világbank közelgő éves ülésén a globális gazdasági kilátások, a szegénység felszámolása és a zöld átállás lesznek a fő témák – írja a CNBC.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Kristalina Georgieva csütörtökön figyelmeztetést adott ki a világgazdaság jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A CNBC-nek adott interjújában kiemelte, hogy bár jelentős előrelépés történt a globális gazdasági fellendülésben, két fő akadály továbbra is fennáll:
A magas adósságszint és az alacsony növekedési ütem.
Még nincs itt az ideje az ünneplésnek. Ha megnézzük az előttünk álló kihívásokat, a legnagyobb az alacsony növekedés és a magas adósság. Ez az a terület, ahol jobban kell teljesítenünk – mondta Kristalina Georgieva.
Az IMF vezetője elismerően szólt a nagyobb központi bankok infláció megfékezésére tett intézkedéseiről, de rámutatott, hogy az eredmények nem egyenletesek. Egyes gazdaságokban továbbra is problémát jelent a magas infláció, ami fokozza a társadalmi és politikai elégedetlenséget.
Georgieva figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi kereskedelem már nem lesz olyan erős növekedési motor, mint korábban. Kiemelte, hogy számos gazdaságban egyre több a korlátozó intézkedés. Az Egyesült Államok és az Európai Unió például büntetővámok sorozatát vezette be Kínával szemben.
Az IMF vezérigazgatója óva intett a protekcionista intézkedésektől, hangsúlyozva, hogy ezek éppúgy árthatnak a bevezetőknek, mint a célpontoknak.
Azt tanácsoljuk, hogy alaposan vizsgálják meg a költségeket és az előnyöket, és azt, hogy ez mit jelenthet középtávon
A közelgő IMF és Világbank éves ülésén, amelyet jövő héten tartanak Washingtonban, a pénzügyminiszterek és jegybankelnökök között többek között a világgazdasági kilátásokról, a szegénység felszámolásáról és a zöld energiára való átállásról fognak tárgyalni.
Georgieva a geopolitikai feszültségeket is a globális pénzügyi stabilitást fenyegető fő kockázatok közé sorolta. Különösen aggasztónak nevezte a közel-keleti konfliktus esetleges kiterjedését és annak potenciális hatását a regionális gazdaságokra, valamint a globális olaj- és gázpiacokra.
A világ 26 legszegényebb országa jobban el van ma adósodva, mint 2006 óta bármikor, ráadásul egyre nagyobb veszélyt jelentenek számukra a természeti katasztrófák. Miközben a világ nagy része kilábalt a koronavírus-válságból és növekedési pályára állt, ezek az országok manapság szegényebbek, mint a pandémia előtt voltak – figyelmeztetett a Világbank.
A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves washingtoni ülései elé időzített jelentés is megerősíti, hogy egyelőre sikertelenek a rendkívüli szegénység felszámolására irányuló erőfeszítések, ezért még nagyobb szükség van arra, hogy összegyűjtsenek az idén 100 milliárd dollárt a világ legszegényebb országai számára létrehozott finanszírozási alap, a Nemzetközi Fejlesztési Társulásnak (International Development Association – IDA) kasszájának a feltöltésére.
Fekete-Afrika érintett a leginkább
A vizsgált 26 legszegényebb gazdaságban és a világ nyomorgó lakosságnak negyven százaléka, akik napi kevesebb mint 2,15 dollárból (790 forintból) élnek emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters.
Az egy főre jutó éves jövedelem nem éri el az 1145 dollárt.
Ezek az országok így egyre inkább az IDA-támogatásokra és a közel nulla százalékos kamatú kölcsönökre támaszkodnak, mivel a piaci finanszírozás nagyrészt elapadt. A GDP-arányos adósság átlagos szintje 72 százalék, ami 18 éves csúcsot jelent, és az érintett országok fele közel jár ahhoz, hogy ne tudja törleszteni a hiteleit.
A vizsgált országok többsége fekete-afrikai, de idetartozik Afganisztán és Jemen is. Kétharmadukban van vagy fegyveres konfliktusban, vagy nehezen tudják a hatóságok fenntartani a rendet, ami gátolja a külföldi befektetéseket. Szinte mindegyikük nyersanyagokat exportál, ami gyakori fellendülési és visszaesési ciklusoknak teszi ki őket, hangsúlyozta a jelentés.
Gyűjtik nekik a pénzt „Egy olyan időszakban, amikor a világ nagy része egyszerűen elzárkózott a legszegényebb országoktól, az IDA volt a mentőövük” – emlékeztetett közleményében Indermit Gill, a Világbank vezető közgazdásza. „Az alap az elmúlt öt évben pénzügyi forrásainak nagy részét ebbe a 26 alacsony jövedelmű gazdaságba öntötte, és a felszínen tartotta őket” – tette hozzá.
Az IDA-t általában háromévente töltik fel a Világbank részvénytulajdonos országainak hozzájárulásaiból.
2021-ben rekordösszegű, 93 milliárd dollárt gyűjtött össze, és Ajay Banga, a Világbank elnöke azt szeretné elérni, hogy december 6-ig több mint 100 milliárd dolláros felajánlással ezt meghaladják (egy dollár 366,9 forint).
Természeti katasztrófák is sújtják őket Az elmúlt évtizedben a természeti katasztrófák, például az árvizek is nagyobb áldozatokat szedtek ezekben az országokban. 2011 és 2023 között a GDP két százalékát kitevő átlagos éves veszteségekkel jártak, ami ötszöröse az alacsonyabb közepes jövedelmű országok átlagának, vagyis sokkal nagyobb beruházásokra van szükség.
A jelentés azt is javasolja, hogy ezek a gazdaságok, amelyekben nagy az adórendszeren kívül működő informális szektor, tegyenek többet önmagukért. Ez magában foglalja az adóbeszedés javítását az adófizetők regisztrációjának és az adóigazgatásnak az egyszerűsítésével, valamint a közkiadások hatékonyságának javításával.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ügynökség C-ről RD-re (limited default) csökkentette Ukrajna hosszú távú devizabesorolását, a minősítést a 20 milliárd dolláros adósság-átstrukturálás befejezése után felminősítik – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Fitch jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna besorolásának leminősítésére a 2026-os eurókötvények 750 millió dollár értékű kuponkifizetésére vonatkozó 10 napos türelmi idő lejárta után került sor, amelyet augusztus 1-jén kellett volna megtenni. „Ez a Fitch szuverén minősítési kritériumai, valamint a jogsértő értékpapír egyedi kibocsátási besorolása szerinti nem teljesítési eseményt jelöl” – áll a közleményben.
Az ügynökség tájékoztatása szerint Ukrajna kormánya augusztus 9-én hivatalosan is megkezdte az eljárást a 19,7 milliárd dollár értékű szuverén eurókötvények és az államilag garantált Ukravtodor-kötvények 0,7 milliárd dollár értékű átstrukturálásához. A javaslat a futamidő jelentős lerövidítését tartalmazza, beleértve a tőke és a kamat csökkentését, valamint a visszafizetési határidők meghosszabbítását.
Az adósság-átütemezés befejezése a Fitch szerint normalizálja a kapcsolatokat a külső hitelezőkkel. A Fitch ezután olyan szintre emeli Ukrajna hosszú távú RDE-jét, amely megfelel az adósságszolgálati kifizetések kilátásainak.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna arról tájékoztatta a befektetőket, hogy a korábbiakhoz hasonlóan várhatóan átütemezi az adósságát, mielőtt a fizetési moratórium augusztus 1-jén lejár – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A hírszolgálat szerint Ukrajna július 1-jén telefonos konferenciát tartott, és bejelentette, hogy a mintegy 20 milliárd dollár értékű kötvények átstrukturálásáról szóló megállapodásba GDP-certifikátokat kíván beépíteni. A múlt hónapban lezajlott hivatalos szerkezetátalakítási tárgyalások megegyezés nélkül zárultak. A múlt héten közzétett nyilatkozatok azt mutatták, hogy a kötvénytulajdonosok hajlandósága a 20 %-os leírásra és Ukrajna ajánlata között nagy a szakadék, ami akár 60 %-os engedményt is jelenthet.
„Úgy vélik, hogy a közeljövőben megállapodás születhet” – mondta az egyik névtelenül nyilatkozó forrás. Jurij Buca, az ukrán adósságkezelő ügynökség vezetője videokonferenciát tartott, amely az ország hitelezőivel való kapcsolatát felügyeli, és csatlakoztak hozzá a kormány illetékesei és Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője – közölték a források. A hitelezői oldalról a hitelezők különbizottságának tagjai, valamint a csoporthoz nem tartozó befektetők is csatlakoztak a csoporthoz.
Ukrajnának 19,7 milliárd dollárnyi kintlévő kötvénye van, és 2,6 milliárd dollárnyi GDP-certifikáttal tartozik, amely fix kamatozású eszköz, aminek a kifizetései a gazdasági növekedés szintjéhez kötöttek. A certifikátokat is Ukrajna adósságának 2015-ös átstrukturálása során hozták létre.
A kormány kötvénytulajdonosokra vonatkozó szerkezetátalakítási javaslatát részletező, múlt héten kiadott közleményben a GDP-certifikátokat csak a kötvények és certifikátok közötti kereszt-nemteljesítési záradék eltörlésével összefüggésben említették. Egyes befektetők ezt annak jeleként értelmezték, hogy Kijev nem tervezi egyszerre mindkét adósságtípus átstrukturálását, hanem először a kötvényekkel foglalkozik.
A források szerint azonban már világos, hogy az certifikátokkal is tenni kell valamit, mivel a kifizetések szerepeltek az IMF rendkívül fontos adósságfenntarthatósági elemzésében, és a nagyrészt szimbolikus kuponkifizetésekből is eltéríthetik a pénzt, amit a kormány javasolt a kötvénytulajdonosoknak a szerkezetátalakítás részeként.
Ukrajna a legkedvezőbb hitelezői záradékkal kívánja kiegészíteni az átstrukturált kötvényinstrumentumokat annak biztosítása érdekében, hogy az állami tulajdonú vállalatok adósai ne kapjanak kedvezőbb feltételeket az adósság későbbi átstrukturálásakor.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna további négy évig nem fizetne kamatot vagy tőketörlesztést a kötvénytulajdonosoknak. A halmozódó kamatokat értékpapírosítanák.
Ukrajna arra készül, hogy kemény szerkezetátalakítást javasoljon a mintegy 20 milliárd dollárnyi nemzetközi kötvényét birtokló alapoknak – állítják jelentésükben a kijevi székhelyű Concorde Capital befektetési bank elemzői.
Ukrajna ezen a héten kezdi meg a tárgyalásokat a kötvénytulajdonosokkal, mivel a nemzetközi pénzügyi közösség Washingtonban gyűlik össze a Nemzetközi Valutaalap tavaszi ülésszakára.
A jelenlegi kötvényárak alapján olyan ajánlat valószínű, mely további négy évig nem tartalmaz kamatot vagy tőketörlesztést.
Továbbá a korábban felhalmozott kamatfizetéseket leírnák és 20-25 százalékos tőkecsökkentésre kerülne sor. Ukrajna eredetileg 2027-ben esedékes 7,75 százalékos kötvénye az elmúlt hetekben 33 cent körül mozgott a dollárral szemben a MarketAxess adatai szerint.
Bár a háború gyors befejezésének reménye megcsappant, de a kijevi kormány hónapok óta készül a kötvények átstrukturálására, remélve, hogy ez felgyorsítja Ukrajna visszatérését a piacokra, amikor a konfliktus véget ér.
Bizonytalan, hogy miként és mikor ér véget a háború, ezért Ukrajnának egy újabb moratóriumra kell összpontosítania – mondták a Concorde elemzői. A kötvénytulajdonosoknak el kell fogadniuk ezeket a feltételeket, s kérniük kell, hogy a felhalmozott kamatfizetéseket új értékpapírokká alakítsák át.
Ukrajna bruttó külföldi adósságának szintje 2023-ban 30,6 milliárd dollárral nőtt, és az év végén 161,5 milliárd dollárt tett ki, a GDP-hez viszonyított adósságállomány az év során 81,6%-ról 90,7%-ra emelkedett – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a közszféra külső adóssága 29,2 milliárd dollárral nőtt, és elérte a 98,3 milliárd dollárt (a GDP 55,2 %-a), elsősorban a nemzetközi partnerek (26,0 milliárd dollár) és az IMF (3,6 milliárd dollár) hitelek fogadása miatt. A magánszektor külső kötelezettségei 1,4 milliárd dollárral nőttek, és 63,2 milliárd dollárt tettek ki (a GDP 35,5 %-a).
Ukrajna külső adósságának a fő devizája továbbra is az amerikai dollár volt: a teljes külföldi adósságállomány 47,7 %-a, részesedése azonban 7,9 %-kal csökkent az év során. Az IMF-fel szemben fennálló kötelezettségek fajlagos súlya is 0,8 %-kal csökkent 10,2 %-ra, a hrivnyában kifejezett adóssághányad pedig 0,5 %-kal 1,4 %-ra. Ezzel párhuzamosan nőtt az euróban kihelyezett hitelek aránya: 29,1 %-ról 37,8 %-ra.
2023 végén a magánszektor fedezetlen hitelek adósságának földrajzi szerkezete szerint (a vállalatközi adóssággal együtt) Ciprus maradt a fő hitelező ország 48,5 %-kal.
Az állami és államilag garantált adósság 2023. december 31-én 5519 milliárd ukrán hrivnyát, azaz 145,32 milliárd dollárt tett ki – adta hírül a pénzügyminisztérium.
Ukrajna külső adóssága 3863 milliárd hrivnya, (az államadósság teljes összegének 69,99 százaléka), azaz 101,7 milliárd dollár, a belföldi adósság pedig 1657 milliárd hrivnya (az államadósság teljes összegének 30,01 százaléka), azaz 43,61 milliárd dollár.
Megjegyzendő, hogy 2023 decemberében az államadósság összege 396,81 milliárd hrivnyával, vagyis 4,49 milliárd dollárral nőtt. Danilo Hetmancev, a pénzügyi bizottság elnöke közölte, az államadósság megduplázódott a háború kezdete óta. A 2023-as évre hrivnyában a mutató 35,4 százalékkal (1444 milliárd hrivnya), valutában 30,4 százalékkal (33,9 milliárd dollár) nőtt.
A képviselő szerint az adósság 2023-as növekedésére a legnagyobb hatást az EU-tól kapott makroszintű pénzügyi támogatás (kedvezményes kölcsönök) 18 milliárd euró összegben gyakorolták, ami az államadósság teljes növekedésének 55 százalékát okozta hrivnyában kifejezve, és 61 százalékát devizában.
„A háború két éve alatt tehát romlott az államadósság szerkezete. Azonban sokadszorra is emlékeztetem önöket, hogy a külső adósság egy részét átstrukturálták, a gazdaságra nehezedő adósságteher továbbra is magas, az adósságkockázatok nőttek, de a helyzet ma már ellenőrizhető” – mutatott rá Hetmancev.
A kormány eltörölte a lakossági közműszolgáltatások megszüntetésének és a közműdíjadósság behajtásának, valamint a késedelmi kamat kiszabásának tilalmát – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 2023. december 29-én kelt 1405. számú kormányhatározatra hivatkozva.
A dokumentum szerint a szolgáltatások lekapcsolására, a bírságok kiszabására és az adósság behajtására vonatkozó moratórium a továbbiakban csak azokra a területekre vonatkozik, ahol harcok folynak, és amelyeket Oroszország ideiglenesen megszállt a Reintegrációs Minisztérium besorolása szerint.
Ezenkívül a kormányhatározat megtiltja a lakás- és közműszolgáltatások díjának felszámítását a megszállt területeken az ideiglenes használatbavétel megkezdésének napjától az ideiglenes használatbavétel befejezésének időpontjáig.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a háború 2022. március 24-i kezdete óta a kormány 2022. március 5-én kelt 206. számú határozatával megtiltotta: büntetések (bírságok, késedelmi kamatok), inflációs díjak, a lakossági közműszolgáltatások díjának idő előtti és/vagy hiányos megfizetése miatt keletkezett tartozások után felszámított éves kamatok megállapítását és behajtását; a lakosság közműszolgáltatásának megszüntetését nem fizetés vagy nem teljes fizetés esetén.
Ukrajnában a háború alatt moratórium van érvényben a gáztarifák és a lakossági hőellátás tarifák emelésére.
Hiába faragott le sokat az elmúlt két évben a globális adósságból az infláció és a növekedés, még mindig nagyon magas.
A kormányok, a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások adósságkötelezettségeit is tartalmazó, teljes globális adósság mértéke 235 ezermilliárd dollár volt tavaly, ami a globális kibocsátás (GDP) 238 százaléka – közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) költségvetési ügyekért felelős főosztályának igazgatója, Vitor Gaspar az IMF és a Világbank Marokkóban zajló őszi ülésszakán.
Gaspar felhívta a figyelmet arra, hogy a globális adósságállomány az elmúlt 75 évben folyamatosan nőtt. GDP-arányosan azonban a csúcsot 2020-ban, a koronavírus-járvány idején érte el, amikor a globális GDP 258 százalékát tette ki. Az ezt követő két évben azonban erőteljesen nőtt a gazdaság, ami nem várt mértékben magas inflációval párosult, ennek hatására 20 százalékponttal csökkent a globális gazdaság GDP-arányos adóssága.
A pénzügyi világválság előtti évben, 2007-ben a teljes globális adósság a világgazdaság éves kibocsátásának 195 százalékán állt.
