A kormány törvényben készül kötelezni az interneten árukat vagy szolgáltatásokat értékesítő, valamint a lakásokat bérbe adó ukránokat, hogy külön számlákat nyissanak, ami után behajtják rajtuk az adókat – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a 14025. számú törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint, ha évente legfeljebb három, nem több, mint 2000 euró (körülbelül 100 000 hrivnya) értékű áru eladására kerül sor, az eladók külön bankszámla megnyitása nélkül is dolgozhatnak. A jogszabály kötelezi a digitális platformok (OLX, Rozetka stb.) üzemeltetőit, hogy azonosítsák a felhasználók között a felelősségre vonható eladókat, végezzenek ellenőrzéseket, és évente nyújtsanak be jelentést a bevételeikről az Állami Adószolgálatnak. Ezek ingatlanok bérbeadásával, személyi szolgáltatások nyújtásával, áruk értékesítésével és járművek bérbeadásával kapcsolatos tevékenységek. Az új követelmények mind az ukrajnai lakosokra, mind a nem ukrajnai lakosokra vonatkoznak, és az adóhatóság jelentős mennyiségű információt kap a jövedelembevallások ellenőrzéséhez és az adócsalás elleni küzdelemhez.
A törvényjavaslat kedvezményes adózási rendszert is előír a digitális platformokon keresztül működő egyéni eladók számára, 5 %-os adókulccsal fizethetnek majd, ha számos követelménynek megfelelnek – külön bankszámlával rendelkeznek a tranzakciókhoz, nem vesznek igénybe bérmunkát, nem értékesítenek jövedéki termékeket, és nem haladják meg az évi mintegy 6,7 millió hrivnya jövedelmi határt.
Ugyanakkor a platform üzemeltetői adóügynökként fognak eljárni, és a bankok kötelesek lesznek információkat szolgáltatni az Állami Adószolgálatnak az ilyen eladók speciális számláin végrehajtott tranzakciókról.
Az ukrán kormány két törvénytervezetet regisztrált a parlamentben az online értékesítést végző állampolgárokra kivetett adókról. A dokumentum előírja, hogy az adóhatóság megkapja az interneten keresztül árut értékesítő vagy lakást bérbe adó ukránok összes adatát.
Az egyéni vállalkozások száma meredeken csökkent idén Ukrajnában. A YouControl.Market szerint január és március között 56 ezer új egyéni vállalkozás alakult, ám eközben csaknem 110 ezer cég szűnt meg. A kiskereskedelemben a legrosszabb a helyzet.
Meredeken csökkent idén az ukrajnai egyéni vállalkozások száma. A legnagyobb veszteség a kiskereskedelmet érte: mindössze egyetlen negyedév alatt mintegy 18 ezerrel csökkent a működő egyéni vállalkozások száma. Míg 14 500 új vállalkozást indítottak, addig 32 700-at megszüntettek.
A YouControl szerint a kiugró számok részben technikai okokra vezethetők vissza: a 2024 vége és 2025 januárja közötti időszakban a jogi személyeket nyilvántartó Egységes Állami Nyilvántartás működése szünetelt, ezért sok vállalkozó nem tudta időben regisztrálni az új tevékenységét vagy lezárni a régit.
A rendszer 2025 eleji újraindításával ezek a halasztott döntések tömegesen megvalósultak.
Ennek ellenére – jegyzi meg az elemzés – még a technikai fennakadások figyelembevételével is világos tendencia rajzolódik ki: az újonnan induló cégek száma tartósan nem éri el a megszűnő vállalkozásokét.
Az első negyedévben tapasztalt növekedés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a tömeges üzletbezárásokat – áll az elemzésben. Emellett az is aggasztó, hogy a pénzügyi nehézségek is súlyosbodnak: míg 2022 februárjában mintegy 670 ezer vállalkozásnak volt adótartozása, 2025 májusára ez a szám elérte az 1,29 milliót. Az adóhátralék összege meghaladja a 13 milliárd hrivnyát.
2025-ben Ukrajnában új szabályok léptek hatályba az ingatlanértékesítési tranzakciók adózására vonatkozóan, amelyeket az ukrán Adótörvénykönyv módosításáról szóló törvény írt elő.
Olena Bondaruk ingatlanszakértő az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában kifejtette, jelenleg az adók összegét vagy a kedvezmény lehetőségét az eladó tulajdonában lévő lakóingatlanok száma befolyásolja.
Mint korábban, az első lakóingatlan egy éven belüli eladása mentes az adó alól, feltéve, hogy annak tulajdonjoga több mint három éve fennáll. Ugyanakkor 2025-ben szigorodtak a második és az azt követő eladásokra vonatkozó szabályok: ha valaki év közben elad egy második lakást vagy házat, akkor a teljes adókulcs szerint köteles adót fizetni.
Ami az ingatlanadó mértékét illeti:
első ingatlan eladása, feltéve, hogy az több mint három éve van tulajdonban – 0% személyi jövedelemadó (SZJA) és 0% katonai illeték.
első ingatlan eladása 3 éves tulajdonjoggal – 5% személyi jövedelemadó és 5% hadiadó.
második és minden további objektum eladása egy év alatt – 18% személyi jövedelemadó és 5% hadiadó.
A szakértő külön kiemelte, hogy kereskedelmi ingatlanok eladásakor az adókulcsok változatlanok maradnak: 5% személyi jövedelemadó, 5% hadiadó és 1% állami illeték, függetlenül a tulajdonjog időtartamától.
Ingatlan eladásakor, ha az eladó dokumentálni tudja az eredeti vételárat, az adót csak a vételár és az eladási ár közötti különbözet után kell fizetni. Például, ha egy ingatlant 1 millió hrivnyáért vettek és 1,5 millió hrivnyáért adtak el, akkor csak a különbség, 500 ezer hrivnya után kell adót fizetni.
Ha nincsenek dokumentumok az elsődleges vételárról, az adót a teljes eladási összeg alapján számítják ki. Minden egyes ingatlaneladáshoz új értékbecslés szükséges.
Így lakóingatlanok 2025-ös viszonteladásakor a teljes adóteher elérheti a 23%-ot.
Az Adótörvénykönyv rendelkezik a kivételekről is, amelyek alapján az ingatlanértékesítés nem adóköteles. Ha az ingatlant elsőfokú rokonoktól, például szülőktől vagy gyermekektől öröklik, és a hároméves tulajdonjogi időszak lejárta előtt eladják, előfordulhat, hogy nem kell jövedelemadót fizetni.
Olena Bondaruk az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában kifejtette, a több mint három éves tulajdonjogos vagy örökölt ingatlanok nem adókötelesek. Ugyanakkor az adományozás nem egyenlő az örökléssel, és abban az esetben általános alapon adóköteles.
Bizonyos kategóriájú állampolgárok mentesülhetnek az adófizetés alól, beleértve az I. csoportú fogyatékkal élőket, a háborús veteránokat és a belföldi menekülteket, akik kártérítést kaptak a lakásuk elvesztése miatt.
Mennyi adót fizet az ingatlan vevője és az eladója?
Ingatlan eladásakor a többletköltségeket mindkét fél viseli. Az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítéséért az állami illeték kötelező, függetlenül a megállapodás feltételeitől. Összege a tárgy becsült értékének vagy a szerződésben meghatározott összegnek 1%-a, hangsúlyozta Olena Bondaruk ingatlanszakértő az RBC-Ukrajinának adott interjújában.
A vevőnek az ingatlan költségének megfizetésén felül kötelező állami nyugdíjbiztosítási díjat is kell fizetnie, amely az ingatlan becsült értékének 1%-át teszi ki. Ez a befizetés a tranzakció közjegyzői hitelesítését megelőzően történik.
A költségek megosztása az eladó és a vevő között a felek megállapodásától függ, azonban a törvény szerint mindegyikük felelős a kötelezettségeiért. A tranzakció megkötésekor felmerülő további költségek magukban foglalhatják a közjegyzői szolgáltatásokat, a Tulajdonjogok Állami Nyilvántartásában történő módosítások díjait, valamint az esetleges banki vagy biztosítási illetékeket.
Ha egy szerződést alacsony áron kötnek meg, az eladó adóellenőrzéssel néz szembe: az adóhatóság a szerződésben foglalt összeget a piaci árnál alacsonyabbnak ismerheti el, és a különbözetre további adókat számíthat fel.
Ezenkívül 2025-től tervezik bevezetni az ingatlanok piaci árainak elektronikus monitorozását, ami megnehezíti a mesterségesen alacsony áron történő tranzakciók végrehajtását.
A Legfelső Tanács adó bevezetését tervezi az ukrán állampolgárok kriptovalutákból származó bevételeire. A piacra vonatkozó adózási modell kidolgozása már folyamatban van – közölte április 22-én, kedden az RBK–Ukrajina a Rada Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnökére, Danilo Hetmancevre hivatkozva – írja a Kárpátalja hetilap.
Hetmancev közölte, hogy a virtuális eszközökről szóló törvényjavaslatot a bizottság április 24-én tárgyalja.
„Összetett dokumentum, amely egyesíti a kriptovalutákkal kapcsolatos valamennyi főbb kérdést. A forgalom szabályozása, a szabályozók státusza, adózás” – írta Telegram-csatornáján.
Egyebek mellett a „legegyszerűbb” adómodellt javasolják: a jövedelem megadóztatását.
Vagyis a kriptovaluta tulajdonosa által az éves beszámolási adóidőszakban kriptovaluta vásárlására költött összeg és az ezen eszközök eladásából származó bevétel közötti különbség adóköteles
– magyarázta a Nép Szolgája párt képviselője.
Ezenkívül meghatároznának egy átmeneti időszakot.
„Előirányozzák, hogy az ember egy éven belül eladhatja és bevallhatja a kriptovalutákból származó jövedelmét 5%-os kamattal anélkül, hogy igazolná a múltbeli beszerzésük költségeit” – tette hozzá Hetmancev.
A felhalmozási nyugdíjak bevezetése nem jár adóemeléssel, lehetőség lesz azonban további önkéntes hozzájárulás befizetésére saját kérés alapján – számolt be az rbc.ua hírportál a Szociálpolitikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Szociálpolitikai Minisztérium átfogó nyugdíjreformot dolgozott ki. A vonatkozó törvénytervezeteket a hatóságok, valamint más érdekelt felek megfontolásra bocsátották. A reform célja egy igazságos és átlátható nyugdíjrendszer kialakítása, hogy minden ukrán férfi és nő tisztességes nyugdíjban részesülhessen. A minisztérium megjegyezte, hogy a reform részét képező felhalmozási rendszer bevezetése lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy a leendő nyugdíjuk összegét a munkaévek alatt pluszban növeljék.
„Fontos: ez NEM vezet az adófizetők terheinek növekedéséhez. Hiszen a munkáltatói és állampolgári járulék nem emelkedik, hanem elválik a jelenlegi egységes szociális járuléktól és a személyi jövedelemadótól” – ígérte a tárca. Ez lehetővé teszi, hogy a munkavállaló saját kérésére további önkéntes hozzájárulást fizessen be.
A felhalmozási rendszer bevezetése várhatóan lehetővé teszi, hogy a nyugdíj szolidaritási része mellett további 15-20 %-kal emelkedjen a nyugdíj egy személy élete során szerzett átlagkeresetéhez képest
– közölte a Szociálpolitikai Minisztérium.
Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy Ukrajnában a tervezett nyugdíjreform 9 %-os kötelező levonást ír elő a fizetésből a felhalmozott nyugdíj után. A kormány számításai szerint ez lehetővé teszi a leendő nyugdíj nagyságának növelését.
A miniszter elmondása szerint ezek a levonások lehetővé teszik, hogy nyugdíjas korában a személy az átlagolt fizetésének a 20 %-át kapja meg. A másik 20 % a szolidaritási rendszerből származik. Összességében ez 40 %-os pótlási arányt ad.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a törvénytervezetet a külföldről érkező, bármilyen értékű küldemény megadóztatásáról – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a 12430. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet szerzője Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának a vezetője. A társszerzők között vannak kormánypárti kollégái – Marjana Bezuhla, Makzim Buzsanszkij és mások.
Az Ukrajna Vámkódexének a vám fizetési rendjének a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-án kelt 2006/112/EK EU tanácsi irányelv követelményeihez történő hozzáigazításáról szóló ukrán vámkódex-módosításról című törvénytervezet szövege és Ukrajna postai kommunikációról szóló törvénye, „a nemzetközi postai csere egyedi kérdéseiről” jelenleg nem érhető el.
Korábban Hetmancev részletesen elmagyarázta a projekt lényegét. Jelenleg a 150 eurót meghaladó értékű csomagok után 10 % illetéket és 20 % ÁFA-t számítanak fel (a 150 eurót meghaladó rész után). Hetmancev azt javasolja, hogy vezessék be az áfát a külföldi online áruházakból származó bármilyen értékű árura. A 150 euró feletti ár után is illetéket kell fizetni.
Az áfát is be akarják vezetni a magánszemélytől magánszemélynek érkező, 45 eurónál drágább közönséges csomagokra. Vagyis ha például egy rokon, ismerős külföldről küld valakinek 45 eurónál nagyobb értékű csomagot, akkor +20 % ÁFA-t kell fizetnie a címzettnek.
Ezen túlmenően a törvénytervezetek az áfa adminisztrációjának egyszerűsítését és a csomagok vámügyi nyilvántartásának felgyorsítását javasolják. Ehhez bevezetik azt a lehetőséget, hogy az árut szállító vagy a piac közvetlenül fizesse be az áfát.
Korábban Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondta, hogy a tavalyi év során 51,5 millió darab nemzetközi postai küldeményt importáltak vámfizetés nélkül. A miniszter szerint az a probléma, hogy valójában senki sem tudja, hogy az 51,5 millió csomagnak mennyi az ára valójában. Szerinte Ukrajnában szinte az összes internetes kereskedelem és elektronikus kereskedelem „árnyékban” van. „Hagyományos értelemben az áru 150 eurós adómentes értékének határán belül mindent behoznak hozzánk” – hangsúlyozta a miniszter.
A Legfelső Tanács elé terjesztették külföldről érkező csomagok adójáról szóló új törvénytervezeteket nyilvántartásba vétel céljából, az új jogszabályok az ÁFA bevezetését írják elő minden tengerentúli üzletből érkező rendelésre, és új küszöböt az adómentes csomagokra – számolt be az rbc.ua hírportál Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága elnökének Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya közölte, hogy a törvénytervezetek szövegeit teljes egészében ukrán üzleti szövetségek dolgozták ki. Az ő kérésükre pedig benyújtották a nyilvántartásba vételre szánt dokumentumokat a parlamentnek.
Javasoljuk annak meghatározását, hogy: az állampolgárok akár 45 euró értékű árut is átvehetnek áfa nélkül. Feltéve, hogy ezeket az árukat természetes személyek fizetés nélkül és nem kereskedelmi célból küldik a címükre; a külföldi piactereken és más hasonló felületeken vásárolt áruk értékétől függetlenül ÁFA-kötelesek. Ha az áru értéke meghaladja a 150 eurót, további behozatali vám kerül felszámításra.
Az első esetben közönséges csomagokról beszélünk magánszemélytől magánszemélynek. Vagyis ha például külföldről rokon, ismerős küld 45 eurónál nagyobb értékű csomagot, akkor +20% ÁFA-t kell fizetni.
A második esetben külföldi piactereken történő vásárlásokról beszélünk. És javasoljuk, hogy +20% áfát adjon hozzá minden megrendeléshez. Jelenleg ez a norma csak a 150 euró feletti csomagokra vonatkozik (amelyekre 10%-os behozatali vám is vonatkozik).
150 eurónál olcsóbb termék esetén csak az ÁFA kerül felszámításra. Ha drágább, akkor ÁFA+ behozatali vám. Ezen túlmenően a törvénytervezetek az áfa adminisztrációjának egyszerűsítését és a csomagok vámügyi nyilvántartásának felgyorsítását javasolják.
2025-től az egyéni vállalkozók ismét kötelesek lesznek befizetni az egységes társadalombiztosítási járulékot. Erről a 2025-ös állami költségvetés rendelkezik, amely eltörli a hadiállapot idején bevezetett kedvezményeket, írta az RBK-Ukrajina.
A kedvezmények időszaka véget ért
A teljes körű invázió kapcsán 2022 márciusában az ukrán hatóságok átmenetileg megengedték az egyéni vállalkozóknak, hogy maguk után ne fizessék az egységes társadalombiztosítási járulékot. A kedvezmény a hadiállapot idejére és annak lejárta után további 12 hónapig volt érvényes.
A vállalkozók továbbra is kötelesek járulékot fizetni bérmunkásaik után:
az alkalmazottak minimálbérének 22%-a;
8,41% a csökkent munkaképességű munkavállalók esetében.
A társadalombiztosítási illeték befizetésének elmulasztása a vállalkozók számára a nyugdíjjogosultságot hiányát jelentette, de bírságot és kamatot nem számítottak fel erre az időszakra. Ezenkívül a vállalkozók éves jelentésükben nem voltak kötelesek a társadalombiztosítási illetékről szóló mellékletet benyújtani.
Mi változik 2025-ben
A 2025-ös költségvetés hatálybalépésével a kedvezményes időszak megszűnik. Újra bevezetik a társadalombiztosítási illeték kötelező befizetését minden egyéni vállalkozó számára, függetlenül az adózás rendszerétől – egyszerűsített vagy általános. A törvény zárórendelkezései értelmében, ha a Nyugdíjpénztár hiányának csökken 2026-ban, felülvizsgálható az társadalombiztosítási illeték eltörlésének lehetősége.
A társadalombiztosítási illetékkiszámításának új határértékei
A törvény értelmében megemelkedik az egységes társadalombiztosítási járulék maximális adóalapja:
15 minimálbér (120 ezer UAH) helyett 2025-től 20 minimálbér (160 ezer UAH) lesz.
Ennek megfelelően a társadalombiztosítási járulék maximális összege 26,4 ezerről havonta (316 ezer UAH évente) 35,2 ezer hrivnyára havonta (422 ezer UAH évente).
Ez azokat a munkaadókat érinti, akik 160 000 hrivnya feletti hivatalos fizetést fizetnek, valamint azon vállalkozók esetében, akik az általános adózási rendszer szerint fizetik az járulékot, és a társadalombiztosítási járulékot a nyereségből fizetik.
Ha Ukrajna elnöke aláírja a 11416-д számú törvénytervezetet, 2025-ben jelentős adóteher-növekedéssel kell szembenézniük a vállalkozóknak. A bevezetett változások érintik az egységes adót, a katonai illetéket és a társadalombiztosítási járulékot.
A vállalkozókra vonatkozó új adókulcsok
I. kategóriájú egyéni vállalkozók
● 2024: 302,80 UAH egységes adó.
● 2025: 302,80 UAH egységes adó, 800 UAH katonai illeték (a minimálbér 10%-a) és 1760 UAH társadalombiztosítási járulék.
II. kategóriájú egyéni vállalkozók
● 2024: 1420 UAH egységes adó.
● 2025: 1600 UAH egységes adó, 800 UAH katonai illeték és 1760 UAH társadalombiztosítási járulék
III. kategóriájú egyéni vállalkozók
● 2024: 5% egységes adó a nyereségből
● 2025: 5% egységes adó, 1% katonai illeték és 1760 UAH társadalombiztosítási járulék
Változnak a bevételre vonatkozó határértékek a vállalkozók mindhárom kategóriája esetében
Emelkedik az egyszerűsített adórendszerben maradást engedélyező maximális éves jövedelemhatár is:
● II. kategória: 5 921 400 UAH és 6 672 000 UAH között.
● III. kategória: 8 285 700 UAH és 9 336 000 UAH között.
Bírságok az társadalombiztosítási járulék befizetésének késése esetében
A pénzügyi szankciók elkerülése érdekében a vállalkozóknak időben kell befizetniük az egységes társadalombiztosítási járulékot. Ha az illetéket a negyedév végét követő hónap 20-ig nem fizetik be, bírságot szabnak ki:
● A tartozás összegének 20%-a (egyszeri).
● A tartozás összegének 0,1%-a a késedelem minden egyes napja után.
Például, ha a vállalkozó nem fizeti be a minimális egységes társadalombiztosítási járulékot negyedévente 5280 UAH összegben, az egyszeri bírság összege 1056 UAH, és a késedelem minden egyes napjára 5,28 UAH kerül felszámításra.
Az egységes társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos kedvezményekkel rendelkező vállalkozók kategóriái
2025-től az egységes társadalombiztosítási járulék befizetésétől a vállalkozók 6 kategóriája mentesül:
1. Azon a vállalkozók, akiknek nincs bevételüket és nulla mutatós adónyilatkozatot nyújtanak be.
2. Az ideiglenesen megszállt területeken bejegyzett vállalkozások.
3. Azok a személyek, akiknek van fő munkahelyük, és a munkáltatójuk fizeti a társadalombiztosítást.
4. Nyugdíjasok (életkor vagy szolgálati idő alapján).
5. A fogyatékkal élők bármely csoportjába tartozó személyek.
6. Azok az egyéni vállalkozók, akik a vállalkozásukat szakmai tevékenységükkel egyesítik (ügyvédek, közjegyzők stb.).
A vállalkozókra vonatkozó egységes társadalombiztosítási járulék bevallása az éves jövedelemnyilatkozat vagy az egységes adó benyújtásával együtt történik. Vállalkozási tevékenység bezárása vagy más adózási rendszerre való átállás esetén a korábbi időszakokra vonatkozó beszámolók benyújtása szükséges a hatályos szabályok szerint.
