Az ukrán menekültek 2024-ben mintegy 15,1 milliárd zlotyt (majdnem 4 milliárd dollárt) fizettek be Lengyelország költségvetésébe.
A Család 800 plusz program keretében 2024-ben több mint 2,8 milliárd zlotyt (686,5 millió dollárt) fizettek ki 292 ezer ukrán állampolgárságú gyermek számára, akik Lengyelországban tartózkodnak. Ez körülbelül 4%-át tette ki az összes támogatásnak a program keretében. Ezzel párhuzamosan 794 ezer ukrán állampolgár fizetett társadalombiztosítási járulékokat, ami a biztosítottak 5%-át tette ki.
A felhalmozási nyugdíjak bevezetése nem jár adóemeléssel, lehetőség lesz azonban további önkéntes hozzájárulás befizetésére saját kérés alapján – számolt be az rbc.ua hírportál a Szociálpolitikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Szociálpolitikai Minisztérium átfogó nyugdíjreformot dolgozott ki. A vonatkozó törvénytervezeteket a hatóságok, valamint más érdekelt felek megfontolásra bocsátották. A reform célja egy igazságos és átlátható nyugdíjrendszer kialakítása, hogy minden ukrán férfi és nő tisztességes nyugdíjban részesülhessen. A minisztérium megjegyezte, hogy a reform részét képező felhalmozási rendszer bevezetése lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy a leendő nyugdíjuk összegét a munkaévek alatt pluszban növeljék.
„Fontos: ez NEM vezet az adófizetők terheinek növekedéséhez. Hiszen a munkáltatói és állampolgári járulék nem emelkedik, hanem elválik a jelenlegi egységes szociális járuléktól és a személyi jövedelemadótól” – ígérte a tárca. Ez lehetővé teszi, hogy a munkavállaló saját kérésére további önkéntes hozzájárulást fizessen be.
A felhalmozási rendszer bevezetése várhatóan lehetővé teszi, hogy a nyugdíj szolidaritási része mellett további 15-20 %-kal emelkedjen a nyugdíj egy személy élete során szerzett átlagkeresetéhez képest
– közölte a Szociálpolitikai Minisztérium.
Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy Ukrajnában a tervezett nyugdíjreform 9 %-os kötelező levonást ír elő a fizetésből a felhalmozott nyugdíj után. A kormány számításai szerint ez lehetővé teszi a leendő nyugdíj nagyságának növelését.
A miniszter elmondása szerint ezek a levonások lehetővé teszik, hogy nyugdíjas korában a személy az átlagolt fizetésének a 20 %-át kapja meg. A másik 20 % a szolidaritási rendszerből származik. Összességében ez 40 %-os pótlási arányt ad.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a törvénytervezetet a külföldről érkező, bármilyen értékű küldemény megadóztatásáról – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a 12430. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet szerzője Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának a vezetője. A társszerzők között vannak kormánypárti kollégái – Marjana Bezuhla, Makzim Buzsanszkij és mások.
Az Ukrajna Vámkódexének a vám fizetési rendjének a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-án kelt 2006/112/EK EU tanácsi irányelv követelményeihez történő hozzáigazításáról szóló ukrán vámkódex-módosításról című törvénytervezet szövege és Ukrajna postai kommunikációról szóló törvénye, „a nemzetközi postai csere egyedi kérdéseiről” jelenleg nem érhető el.
Korábban Hetmancev részletesen elmagyarázta a projekt lényegét. Jelenleg a 150 eurót meghaladó értékű csomagok után 10 % illetéket és 20 % ÁFA-t számítanak fel (a 150 eurót meghaladó rész után). Hetmancev azt javasolja, hogy vezessék be az áfát a külföldi online áruházakból származó bármilyen értékű árura. A 150 euró feletti ár után is illetéket kell fizetni.
Az áfát is be akarják vezetni a magánszemélytől magánszemélynek érkező, 45 eurónál drágább közönséges csomagokra. Vagyis ha például egy rokon, ismerős külföldről küld valakinek 45 eurónál nagyobb értékű csomagot, akkor +20 % ÁFA-t kell fizetnie a címzettnek.
Ezen túlmenően a törvénytervezetek az áfa adminisztrációjának egyszerűsítését és a csomagok vámügyi nyilvántartásának felgyorsítását javasolják. Ehhez bevezetik azt a lehetőséget, hogy az árut szállító vagy a piac közvetlenül fizesse be az áfát.
Korábban Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondta, hogy a tavalyi év során 51,5 millió darab nemzetközi postai küldeményt importáltak vámfizetés nélkül. A miniszter szerint az a probléma, hogy valójában senki sem tudja, hogy az 51,5 millió csomagnak mennyi az ára valójában. Szerinte Ukrajnában szinte az összes internetes kereskedelem és elektronikus kereskedelem „árnyékban” van. „Hagyományos értelemben az áru 150 eurós adómentes értékének határán belül mindent behoznak hozzánk” – hangsúlyozta a miniszter.
A Legfelső Tanács elé terjesztették külföldről érkező csomagok adójáról szóló új törvénytervezeteket nyilvántartásba vétel céljából, az új jogszabályok az ÁFA bevezetését írják elő minden tengerentúli üzletből érkező rendelésre, és új küszöböt az adómentes csomagokra – számolt be az rbc.ua hírportál Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága elnökének Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya közölte, hogy a törvénytervezetek szövegeit teljes egészében ukrán üzleti szövetségek dolgozták ki. Az ő kérésükre pedig benyújtották a nyilvántartásba vételre szánt dokumentumokat a parlamentnek.
Javasoljuk annak meghatározását, hogy: az állampolgárok akár 45 euró értékű árut is átvehetnek áfa nélkül. Feltéve, hogy ezeket az árukat természetes személyek fizetés nélkül és nem kereskedelmi célból küldik a címükre; a külföldi piactereken és más hasonló felületeken vásárolt áruk értékétől függetlenül ÁFA-kötelesek. Ha az áru értéke meghaladja a 150 eurót, további behozatali vám kerül felszámításra.
Az első esetben közönséges csomagokról beszélünk magánszemélytől magánszemélynek. Vagyis ha például külföldről rokon, ismerős küld 45 eurónál nagyobb értékű csomagot, akkor +20% ÁFA-t kell fizetni.
A második esetben külföldi piactereken történő vásárlásokról beszélünk. És javasoljuk, hogy +20% áfát adjon hozzá minden megrendeléshez. Jelenleg ez a norma csak a 150 euró feletti csomagokra vonatkozik (amelyekre 10%-os behozatali vám is vonatkozik).
150 eurónál olcsóbb termék esetén csak az ÁFA kerül felszámításra. Ha drágább, akkor ÁFA+ behozatali vám. Ezen túlmenően a törvénytervezetek az áfa adminisztrációjának egyszerűsítését és a csomagok vámügyi nyilvántartásának felgyorsítását javasolják.
2025-től az egyéni vállalkozók ismét kötelesek lesznek befizetni az egységes társadalombiztosítási járulékot. Erről a 2025-ös állami költségvetés rendelkezik, amely eltörli a hadiállapot idején bevezetett kedvezményeket, írta az RBK-Ukrajina.
A kedvezmények időszaka véget ért
A teljes körű invázió kapcsán 2022 márciusában az ukrán hatóságok átmenetileg megengedték az egyéni vállalkozóknak, hogy maguk után ne fizessék az egységes társadalombiztosítási járulékot. A kedvezmény a hadiállapot idejére és annak lejárta után további 12 hónapig volt érvényes.
A vállalkozók továbbra is kötelesek járulékot fizetni bérmunkásaik után:
az alkalmazottak minimálbérének 22%-a;
8,41% a csökkent munkaképességű munkavállalók esetében.
A társadalombiztosítási illeték befizetésének elmulasztása a vállalkozók számára a nyugdíjjogosultságot hiányát jelentette, de bírságot és kamatot nem számítottak fel erre az időszakra. Ezenkívül a vállalkozók éves jelentésükben nem voltak kötelesek a társadalombiztosítási illetékről szóló mellékletet benyújtani.
Mi változik 2025-ben
A 2025-ös költségvetés hatálybalépésével a kedvezményes időszak megszűnik. Újra bevezetik a társadalombiztosítási illeték kötelező befizetését minden egyéni vállalkozó számára, függetlenül az adózás rendszerétől – egyszerűsített vagy általános. A törvény zárórendelkezései értelmében, ha a Nyugdíjpénztár hiányának csökken 2026-ban, felülvizsgálható az társadalombiztosítási illeték eltörlésének lehetősége.
A társadalombiztosítási illetékkiszámításának új határértékei
A törvény értelmében megemelkedik az egységes társadalombiztosítási járulék maximális adóalapja:
15 minimálbér (120 ezer UAH) helyett 2025-től 20 minimálbér (160 ezer UAH) lesz.
Ennek megfelelően a társadalombiztosítási járulék maximális összege 26,4 ezerről havonta (316 ezer UAH évente) 35,2 ezer hrivnyára havonta (422 ezer UAH évente).
Ez azokat a munkaadókat érinti, akik 160 000 hrivnya feletti hivatalos fizetést fizetnek, valamint azon vállalkozók esetében, akik az általános adózási rendszer szerint fizetik az járulékot, és a társadalombiztosítási járulékot a nyereségből fizetik.
Ha Ukrajna elnöke aláírja a 11416-д számú törvénytervezetet, 2025-ben jelentős adóteher-növekedéssel kell szembenézniük a vállalkozóknak. A bevezetett változások érintik az egységes adót, a katonai illetéket és a társadalombiztosítási járulékot.
A vállalkozókra vonatkozó új adókulcsok
I. kategóriájú egyéni vállalkozók
● 2024: 302,80 UAH egységes adó.
● 2025: 302,80 UAH egységes adó, 800 UAH katonai illeték (a minimálbér 10%-a) és 1760 UAH társadalombiztosítási járulék.
II. kategóriájú egyéni vállalkozók
● 2024: 1420 UAH egységes adó.
● 2025: 1600 UAH egységes adó, 800 UAH katonai illeték és 1760 UAH társadalombiztosítási járulék
III. kategóriájú egyéni vállalkozók
● 2024: 5% egységes adó a nyereségből
● 2025: 5% egységes adó, 1% katonai illeték és 1760 UAH társadalombiztosítási járulék
Változnak a bevételre vonatkozó határértékek a vállalkozók mindhárom kategóriája esetében
Emelkedik az egyszerűsített adórendszerben maradást engedélyező maximális éves jövedelemhatár is:
● II. kategória: 5 921 400 UAH és 6 672 000 UAH között.
● III. kategória: 8 285 700 UAH és 9 336 000 UAH között.
Bírságok az társadalombiztosítási járulék befizetésének késése esetében
A pénzügyi szankciók elkerülése érdekében a vállalkozóknak időben kell befizetniük az egységes társadalombiztosítási járulékot. Ha az illetéket a negyedév végét követő hónap 20-ig nem fizetik be, bírságot szabnak ki:
● A tartozás összegének 20%-a (egyszeri).
● A tartozás összegének 0,1%-a a késedelem minden egyes napja után.
Például, ha a vállalkozó nem fizeti be a minimális egységes társadalombiztosítási járulékot negyedévente 5280 UAH összegben, az egyszeri bírság összege 1056 UAH, és a késedelem minden egyes napjára 5,28 UAH kerül felszámításra.
Az egységes társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos kedvezményekkel rendelkező vállalkozók kategóriái
2025-től az egységes társadalombiztosítási járulék befizetésétől a vállalkozók 6 kategóriája mentesül:
1. Azon a vállalkozók, akiknek nincs bevételüket és nulla mutatós adónyilatkozatot nyújtanak be.
2. Az ideiglenesen megszállt területeken bejegyzett vállalkozások.
3. Azok a személyek, akiknek van fő munkahelyük, és a munkáltatójuk fizeti a társadalombiztosítást.
4. Nyugdíjasok (életkor vagy szolgálati idő alapján).
5. A fogyatékkal élők bármely csoportjába tartozó személyek.
6. Azok az egyéni vállalkozók, akik a vállalkozásukat szakmai tevékenységükkel egyesítik (ügyvédek, közjegyzők stb.).
A vállalkozókra vonatkozó egységes társadalombiztosítási járulék bevallása az éves jövedelemnyilatkozat vagy az egységes adó benyújtásával együtt történik. Vállalkozási tevékenység bezárása vagy más adózási rendszerre való átállás esetén a korábbi időszakokra vonatkozó beszámolók benyújtása szükséges a hatályos szabályok szerint.
A Harkivi Városi Tanács ülésén döntés született arról, hogy a vállalkozókat mentesítik a föld-, ingatlanadó és a negyedik csoportba tartozó vállalkozók egységes adója alól.
Erről Harkiv polgármestere, Igor Terehov számolt be.
„A mai ülésen teljesen felmentettük a harkivi vállalkozókat a föld- és ingatlanadók megfizetése alól, valamint a negyedik csoportba tartozó vállalkozók egységes adója alól” – mondta Terehov.
Az állammal kötött megállapodás alapján a város által elköltött forrásokat az állami költségvetésből kompenzálják.
A Duty Free néven ismert vámmentes üzletekben korlátozások vonatkoznak a cigaretta és az alkohol értékesítésére. Ezt a határozatot a Miniszteri Kabinet fogadta el, amelynek célja, hogy a jövedéki termékek ilyen értékesítési helyeken történő árusítása során felszámolják az adóelkerülést.
A kormány határozatával bevezette a Duty Free üzletekben a dohánytermékek és szeszesitalok árusítására vonatkozó korlátozások betartásának ellenőrzését a nap folyamán egy személy (két doboz cigaretta és két liter alkohol) vonatkozásában. Erről a Pénzügyminisztérium számolt be.
A hivatal tájékoztatása szerint az említett törvénymódosításokat parlamenti képviselők kezdeményezték azzal a céllal, hogy fellépjenek a jövedéki termékek illegális belföldi forgalomba hozatala ellen.
Az Európai Unióban a milliárdosok számára globális adó bevezetéséről tárgyalnak. Évente ez 250 milliárd dollár bevételt jelentene.
A kormányoknak új frontot kell nyitniuk az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemben a milliárdosokra kivetendő globális minimumadóval, amely évi 250 milliárd dollár bevételt jelentene, számolt be a Reuters az EU Fiskális Obszervatóriumának közleményére hivatkozva.
A Párizsi Közgazdasági Iskola kutatócsoportjának adatai szerint, ha bevezetik az adót, ez az összeg mindössze 2%-a a világ 2700 milliárdosának tulajdonában lévő közel 13 billió dollárnak.
Jelenleg a milliárdosok személyi adójának összege gyakran sokkal alacsonyabb, mint a többi, szerényebb vagyonnal rendelkező adózóé – áll a csoport az adóelkerülésről szóló jelentésében. Ennek az az oka, hogy a milliárdosok vagyonukat álcégekbe helyezik el, megvédve azt a jövedelemadótól.
„Véleményünk szerint mindez nehezen igazolható, mert támogathatja az adórendszerek fenntarthatóságát és az adók társadalmi elfogadhatóságát” – mondta Gabriel Zukman, az Adómegfigyelő Intézet igazgatója.
Az Obszervatórium számításai szerint az Egyesült Államokban a milliárdosok személyi adója körülbelül 0,5%, Franciaországban pedig nulla.
Az egyes országokban tapasztalható növekvő vagyoni egyenlőtlenség arra szólítja fel a leggazdagabb polgárokat, hogy nagyobb adóterhet vállaljanak, miközben a kormányok küzdenek az elöregedő népesség, az éghajlatváltozás hatalmas finanszírozási szükségleteinek és a Covid–19 okozta adósságnak a törlesztéséért – jegyezte meg az ügynökség.
Ukrajnában 2023. augusztus 1-től visszaállították az adókat, ezenkívül bizonyos vállalkozások esetében részben feloldják a hatósági ellenőrzési moratóriumot – közölte kedden elemző cikkében az rbc.ua hírportál.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy 2022 tavaszán, az Oroszország által indított teljes körű invázió nyomán példátlan adókedvezményeket vezettek be az ukrán vállalkozók számára. Konkrétan minden import mentesült az áfa és vám alól, valamint mindenki áttérhetett az egyszerűsített adózásra, és nem csak az egyéni vállalkozóknak, hanem a nagyvállalatoknak is csak a bevételük 2%-át kellett befizetni adóként.
Majdnem másfél évvel később az ukrán üzleti élet alkalmazkodott a teljes körű agresszió körülményeihez. Tavaly év végén kezdődtek a viták a háború előtti adók visszaállításáról, a Legfelső Tanács június végén jóváhagyta az adótörvénykönyv módosításait, a napokban pedig Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a megfelelő törvényt. Így augusztus 1-jétől megszűnik az egyszerűsített, 2%-os adózás, de nem csak az.
A törvény az alábbi módon szabályozza az egyszerűsített adókulcsról való átállást. A kívánt kulcsra való átálláshoz a vállalkozóknak ennek megfelelő kérelmet kell benyújtaniuk a 2%-os egyszeri adó elengedésével. Ellenkező esetben automatikusan átkerülnek az előző csoportba.
Azok az egyéni vállalkozók, akik már a teljes körű agresszió idején jegyeztették be magukat, és kedvezményes adókulccsal működtek, a III. csoport egységes adójának a hatálya alá kerülnek, 5 %-os kulccsal.
Azok pedig, akik 2023-ban a 2%-ról áttértek az általános rendszerre, idén is jogot kapnak arra, hogy a választásuk szerint áttérjenek az egyszerűsített rendszerre. Ezzel egyidejűleg kérvényt kell benyújtaniuk az adóhivatalhoz. Ha a kérelmet szeptember 1-je előtt nyújtják be, augusztus 1-től egyéni adózónak minősülnek.
Az egyéni vállalkozók a III. csoporton kívül számos, akár évi 10 milliárd hrivnya bevételt elérő vállalkozás és vállalat is áttért a 2%-os adókulcsra. A döntést azzal magyarázták, hogy támogatni kell a vállalkozásokat és ki kell emelni a gazdaságot a sokkos állapotból. Összességében több mint 300 ezer vállalkozó – köztük mintegy 40 ezer jogi személy – tért át a kedvezményes adózásra.
Az adókedvezmények negatívan befolyásolták az állami költségvetés bevételeit. Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács szakbizottságának elnöke úgy becsüli, hogy ez csak az első 8 hónapban 10 milliárd hrivnya pénzügyi veszteséget okozott.
Megjegyzendő, hogy augusztus 1-től az adójogszabályok megsértése miatti bírságolási tilalom is megszűnik, valamint a bejelentések határideje is. Ezenkívül az I. és II. csoportba tartozó egyéni vállalkozók ismét egyetlen adót kötelesek fizetni. Előtte megengedték, hogy ne fizessenek, ha erre nincs lehetőségük.
Augusztus 1-től részben feloldják a szerencsejáték-vállalkozások, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal és jövedéki termékekkel – alkohol, cigaretta és üzemanyag – kereskedő vállalkozók ellenőrzési moratóriumát.
A pénztárgépek használatának területén elkövetett jogsértésekért való felelősség is visszatér. Egy kis pontosítással: ha a jogsértéseket a frontvonalbeli területeken vagy a harci övezetben rögzítik, akkor nem bírságolnak. A kivétel nem vonatkozik a jövedéki termékek kereskedelmére.
Ezenkívül az adótörvény módosításai előírják: „biztosítástechnikai tartozást” (amely 2022. április 1-től 2023. július 31-ig keletkezett az elektronikus fiókban) nem veszik figyelembe annak meghatározásakor, hogy a fizető továbbra is az egyszerűsített rendszerben marad-e;
az egységes adó és az egységes szociális járulék önkéntes fizetéséhez való jog megőrzése a frontvonalbeli területeken;
annak lehetősége, hogy az egyéni vállalkozások egységes adót fizessenek áfa nélkül, hogy az áruk (szolgáltatások) megnevezését az elszámolási dokumentumokban egyszerűsített formában tüntessék fel.
2023 márciusában Ukrajna új, 15,6 milliárd dolláros programról állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ennek egyik alapfeltétele mindenekelőtt a háború előtti adók és ellenőrzések visszaállítása. A megállapodás szerint a háború előtti adókat június végéig kellett visszaállítani, azonban amint azt Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője a második 890 millió dolláros részlet nyújtásáról szóló döntést követően elmondta, az IMF igazgatótanácsa beleegyezett a halasztásba. „Megértettük, hogy a hatóságoknak további időre van szükségük ahhoz, hogy megkapják a parlament jóváhagyását. Ezért azt várjuk, hogy július végéig elfogadják ezt a törvényt” – utalt a 2%-os kulcs eltörlésére Gavin Gray.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
