A Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői megérkeztek Ukrajnába, hogy megkezdjék az ország több milliárd dolláros pénzügyi programjának első hivatalos felülvizsgálatát – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Priscilla Tofano, az IMF ukrajnai állandó képviselőjének nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Gavin Gray vezette IMF-misszió megkezdte a találkozókat ukrán tisztviselőkkel és más partnerekkel. Ez az első felülvizsgálata a négyéves kibővített hitelkeretnek (EFF). A program teljes összege 8,1 milliárd dollár.
A tárgyalások két területre fognak összpontosítani: makrogazdasági politika – hogyan kezeli Ukrajna a pénzügyeket, az inflációt és a költségvetést, kulcsfontosságú strukturális reformok – a gazdaságban és a közigazgatásban végrehajtott változások, amelyeket az IMF a finanszírozás feltételeként ír elő.
Ezzel párhuzamosan a misszió konzultációkat folytat az IMF-megállapodások IV. cikkelye alapján – ez egy éves standard eljárás az ország gazdasági állapotának felmérésére. Az EFF az IMF kibővített hitelkerete. Egyszerűen fogalmazva, az alap részletekben biztosít pénzt egy országnak, de csak akkor, ha az megfelel bizonyos követelményeknek. A következő részlet folyósítása előtt az IMF ellenőrzi, hogy az ország betartja-e a megállapodásokat.
A kormány benyújtott egy törvényjavaslatot a Legfelső Tanácsba, amely azt javasolja, hogy az „eSzadok” kifizetéseket ne számítsák be az adófizetők adóköteles jövedelmébe a születés előtti, a szülés utáni és a gyermekgondozási időszakban – jelentette be Tarasz Melnicsuk, a kormány parlamenti képviselője.
A Minisztertanács törvényhozási kezdeményezéseként vette nyilvántartásba az erre vonatkozó tervezetet a Parlamentben.
A kormány az adótörvénykönyv cikkelyének módosítását javasolja, és a havi „eSzadok” készpénzkifizetés összegét ne számítsák be az adófizető adóköteles jövedelmébe.
A törvénytervezet célja a szülői mivolt és a munkaviszony összeegyeztetésének feltételeinek megteremtése – magyarázta Melnyicsuk. Ez a gyermekes családoknak nyújtott állami támogatásra – a havi „eSzadok” készpénzkifizetésre – vonatkozik.
A javaslat szerint a „Gyermekes családok állami támogatásáról” szóló törvény alapján nyújtott havi készpénzkifizetés összegét ne számítsák be bele az adófizető teljes havi és éves adóköteles jövedelmébe.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2027-ben nem írja elő az egyéni vállalkozók számára az áfa bevezetését, a felek megállapodtak abban, hogy alternatív intézkedésekre összpontosítanak a költségvetés teljesítése érdekében – jelentette ki Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a washingtoni tavaszi találkozók során az ukrán kormánydelegáció számos konzultációt folytatott az IMF és az európai partnerekkel. Szviridenko szerint az IMF képviselői megértették Ukrajna álláspontját a kisvállalkozások áfa-adóztatásának célszerűtlenségével kapcsolatban.
„Az IMF megértő volt az egyéni vállalkozók áfa-adóztatása bevezetésének érzékenységét illetően – mind a társadalom, mind a parlament számára. Partnereinktől megértést kaptunk abban, hogy ez egy valóban érzékeny téma, és nem konstruktív ötlet” – hangsúlyozta a kormányfő.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó adóváltozások helyett a kormány a nemzetközi partnerekkel együttműködve más lehetőségeken fog dolgozni a 2027-es költségvetés bevételi oldalának biztosítására. A miniszterelnök hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is többször hangsúlyozta az IMF képviselőinek a kezdeményezés konstruktivitásának hiányát. „Továbbra is együttműködünk a szükséges megoldásokon, és más alternatív intézkedéseket dolgozunk ki a költségvetés bevételi oldalának biztosítása érdekében” – jegyezte meg Julija Szviridenko.
Ukrajnában január 1-től működésbe lépett az E-audit elnevezésű digitális adóellenőrzési eszköz, amelynek célja az üzleti szféra és az adóhatóság közötti együttműködés átláthatóságának növelése.
Az Ukrinform tájékoztatása szerint erről az Ukrán Állami Adóhatóság számolt be.
A közlemény szerint az E-audit automatikusan ellenőrzi az adózók számviteli adatainak szerkezetét, logikai összhangját és teljességét. A rendszer analitikai és auditjellegű teszteket alkalmaz, feltárja a lehetséges kockázatokat és eltéréseket, valamint elemző következtetéseket készít a vezetői döntéshozatal támogatására.
„Minimális beavatkozás, maximális felelősség. Minden gyors és objektív. Az ellenőrzés elsődlegesen a kockázatos műveletekre összpontosít. Több tucat dokumentum helyett egyetlen szabványosított elektronikus fájl – a SAF-T UA” – hangsúlyozta Leszja Karnauh, az Állami Adóhatóság megbízott vezetője.
Az elemzés fő információforrása a SAF-T UA fájl, amely adatokat tartalmaz a gazdasági műveletekről, a könyvelésről, az eszközökről, az adókötelezettségekről és az adózó tevékenységének egyéb kulcsfontosságú mutatóiról.
Ukrajna Adószolgálata új feltételeket alakít ki azok számára, akik digitális platformokon keresztül keresnek pénzt – az online taxisofőröktől az OnlyFans alkotóiig. Ezzel egy időben a kormány törvénytervezeteket terjeszt elő a banki információkhoz való hozzáférésről és az önálló vállalkozók speciális adózási rendszeréről. Az RBC-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában Leszja Karnauh, az Állami Adószolgálat megbízott vezetője ismertette, hogy hogyan fog kinézni ez a gyakorlatban.
OnlyFans és a „világgyakorlat”
Az ukrán OnlyFans alkotóival kapcsolatos történet akkor kezdődött, amikor az Állami Adószolgálat információkat kapott a brit adóhatóságoktól az ukrán lakosok ezen a platformon szerzett jövedelméről. Leszja Karnauh az RBC-Ukrajina-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy ez nem kifejezetten az OnlyFans elleni „vadászat”, hanem a különböző országok adóhatóságai közötti szokásos automatikus adatcsere, amelyet globális gyakorlatnak nevezett.
Elmondása szerint azok az ukrán rezidensek, akik az OnlyFans-en keresztül kerestek pénzt, és nem vallották be ezt a jövedelmet, adózási értesítéseket-határozatokat kaptak. Az adóhatóság tisztviselői ellenőrizték az információkat, a jövedelem összegének 18%-ban személyi jövedelemadót szabtak ki, és fizetési felszólításokat küldtek. Az Állami Adószolgálat vezetője azt állítja, hogy ezen értesítések címzettjei már teljesítették kötelezettségeiket. Karnauh külön hangsúlyozta: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásoknak köszönhetően az alkotók csak abban az államban fizetnek adót, ahol lakóhellyel rendelkeznek. Ha valaki Ukrajnában él, lakcímigazolást kap, és itt vallja be a jövedelmét, akkor nincs további adófizetési kötelezettség egy másik országban.
Az Uklon és Uber taxisofőrök: „egyesek miért fizetnek 18%-ot, mások pedig nem?”
A digitális platformokból származó jövedelem témája nem csak a népszerű tartalmakat érinti. Az Uklon, az Uber és más hasonló online taxiszolgáltatok sofőrjeinek, akik szisztematikusan bevételt szereznek a szállításból, szintén személyi jövedelemadót kell fizetniük – hangsúlyozza az Állami Adószolgálat vezetője az RBC-Ukrajina-nak adott interjújában. Elmagyarázta, hogy ez az állam digitális szolgáltatásokon keresztül szerzett jövedelmek adóztatására vonatkozó általános megközelítésének része.
Karnauh emlékeztet arra, hogy az erre vonatkozó normák szerepelnek a jogalkotási kezdeményezésekben, amelyeket a média már „OLX törvénynek” nevez. Ezeket a dokumentumokat a Pénzügyminisztérium az adóhivatallal közösen dolgozta ki, és jelenleg a parlamenti bizottságok vizsgálják őket. Elmondása szerint a platformokból származó jövedelem megadóztatása közvetlenül összefügg Ukrajna az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal szembeni kötelezettségeivel. A kulcsfontosságú kritérium, magyarázta, nem egy konkrét platform, hanem a jövedelem szisztematikus jellege. Ha valaki rendszeresen biztosít szállítást, és az Uklonon vagy más szolgáltatáson keresztül kap fizetést, az a szerződéses alkalmazotthoz hasonló tevékenységnek minősül az adóhivatal számára.
„Miért fizet egy hivatalosan alkalmazott személy a jövedelme után 18%-os adót, míg egy ugyanazt a funkciót ellátó személy nem?” – kérdezi Karnauh, az online taxis szolgáltatások taxisofőrjeivel kapcsolatos helyzetről beszélve. Pontosította, hogy még ha egy sofőr formálisan nem is a platform partnere, de szisztematikus bevétel van a szállításból, és meghaladja az adómentes minimumot, akkor is köteles bevallani a jövedelmét, és a többlet összegére 18%-os személyi jövedelemadót fizetni.
A digitális platformokról származó jövedelem évi 2000 eurós korlátozásának formájában bevezetendő „engedékenység” ötletével kapcsolatban Karnauh szkeptikus. Példát hozott fel arra az esetre, amikor valaki egyszer elad egy drága terméket, és túllépi a limitet, de nem folytat vállalkozói tevékenységet. Véleménye szerint az adózás szempontjából fontosabb mutató a jövedelem ismételhetősége és rendszeressége, mint az egyszeri tranzakció nagysága.
Az Állami Adószolgálat vezetője emlékeztetett arra, hogy azok számára, akik szisztematikusan a platformokon keresztül dolgoznak, különböző adózási rendszerek léteznek – egy általános rendszer, egy egyszerűsített egységes adózási modell, valamint speciális rendszerek, mint például a Gyija.City vagy a DefenseCity, ha a tevékenység megfelel a követelményeiknek.
A bankszámlákhoz való hozzáférés: pontosan kit akarnak „látni” az adótisztviselők?
Az OnlyFans és az online taxik témájával párhuzamosan aktívan folyik a banki információkhoz való adózási hozzáférés kérdése. Leszja Karnauh az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában arról biztosított, hogy nem az összes számla teljes körű felügyeletéről van szó, hanem egy eszközről a kockázatos tranzakciók kezeléséhez.
„Amikor a banki információkhoz való hozzáférésről beszélünk, kizárólag azokról az üzleti vállalkozásokról van szó, amelyeknél kockázati jelek mutatkoznak” – mondta. Példaként említi az úgynevezett „strómanokat”, amikor mások kártyáit illegális sémákra használják, vagy azt a helyzetet, amikor egy vállalkozás magánszemélyek számláira „utal” pénzt, eltitkolva a valós forgalmat. Elmondása szerint a banki adatokhoz való hozzáférés lehetővé teszi annak megtekintését, hogy valójában mennyi pénz mozgott ezeken a számlákon.
Egy másik kockázati csoport, amelyet magánszemélyek és az egyéni vállalkozók hálózatai alkotnak, amelyeken keresztül az üzleti élet felaprózása történik. Az Adószolgálat azt szeretné, ha az ilyen kapcsolatokat pontosan a pénzmozgások alapján is nyomon lehetne követni, és nem csak a hivatalos nyilvántartások alapján. Karnauh hangsúlyozta, hogy a banki információkhoz való hozzáférést az adatok ellenőrzésének és megerősítésének alapjának tekintik, és nem annak lehetőségének, hogy „egyszerűen lássuk, mi van egy személy számláján”.
Ha elfogadnak egy törvényt a digitális platformok megadóztatásáról – teszi hozzá –, a banktitokhoz való hozzáférés nemcsak azt teszi lehetővé az adóhatóságok számára, hogy külföldről szerezzenek adatokat, mint az OnlyFans esetében, hanem azt is ellenőrizzék, hogy a polgárok jövedelme rendszeres-e Ukrajnán belül. Ez fontos az epizodikus átutalások és az adóköteles rendszeres tevékenységek megkülönböztetéséhez.
13232. számú törvényjavaslat és a banktitokkal kapcsolatos vita
Az adóhatóság hatásköreinek kiterjesztése a kormány jogalkotási kezdeményezéscsomagjához kapcsolódik. Az RBC-Ukrajina emlékeztet arra, a Minisztertanács már jóváhagyta és benyújtotta a parlamentnek a 13232. számú törvénytervezetet. A dokumentum különleges adórendszert vezet be a digitális platformokon keresztül dolgozó önálló vállalkozók számára, és meghatározza az ilyen jövedelmekre vonatkozó nemzetközi automatikus információcsere alapjait.
A kormány magyarázata szerint Ukrajna ily módon integrálódik az adózási átláthatóság európai rendszerébe, amely 2023 óta van érvényben az EU-ban.
Ugyanakkor a banktitok kérdése még a kormányon belül is vitákat váltott ki. A Nemzeti Bank kezdetben kategorikusan ellenezte az adóhatóságok számára a számlainformációkhoz való bíróságon kívüli hozzáférést, amint arról az RBC-Ukrajina is beszámolt. A Pénzügyminisztérium az IMF-fel kötött memorandumában megjegyezte, hogy párbeszédet folytat a jegybankkal az ilyen hatáskörök uniós irányelvekkel összhangban történő kiterjesztéséről, és a 2026–2028-as költségvetési nyilatkozatban kinyilvánította szándékát, hogy kibővíti az ilyen hozzáférés alapjait.
Január 1-jétől egyes egyéni vállalkozók és szabadúszók számára megváltozik az összevont adóbevallás benyújtásának rendje. Az újítás mind az egyszerűsített, mind az általános adórendszerben működő vállalkozókra, valamint bizonyos, független szakmai tevékenységet végzőkre is vonatkozik.
A kormány törvényben készül kötelezni az interneten árukat vagy szolgáltatásokat értékesítő, valamint a lakásokat bérbe adó ukránokat, hogy külön számlákat nyissanak, ami után behajtják rajtuk az adókat – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a 14025. számú törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint, ha évente legfeljebb három, nem több, mint 2000 euró (körülbelül 100 000 hrivnya) értékű áru eladására kerül sor, az eladók külön bankszámla megnyitása nélkül is dolgozhatnak. A jogszabály kötelezi a digitális platformok (OLX, Rozetka stb.) üzemeltetőit, hogy azonosítsák a felhasználók között a felelősségre vonható eladókat, végezzenek ellenőrzéseket, és évente nyújtsanak be jelentést a bevételeikről az Állami Adószolgálatnak. Ezek ingatlanok bérbeadásával, személyi szolgáltatások nyújtásával, áruk értékesítésével és járművek bérbeadásával kapcsolatos tevékenységek. Az új követelmények mind az ukrajnai lakosokra, mind a nem ukrajnai lakosokra vonatkoznak, és az adóhatóság jelentős mennyiségű információt kap a jövedelembevallások ellenőrzéséhez és az adócsalás elleni küzdelemhez.
A törvényjavaslat kedvezményes adózási rendszert is előír a digitális platformokon keresztül működő egyéni eladók számára, 5 %-os adókulccsal fizethetnek majd, ha számos követelménynek megfelelnek – külön bankszámlával rendelkeznek a tranzakciókhoz, nem vesznek igénybe bérmunkát, nem értékesítenek jövedéki termékeket, és nem haladják meg az évi mintegy 6,7 millió hrivnya jövedelmi határt.
Ugyanakkor a platform üzemeltetői adóügynökként fognak eljárni, és a bankok kötelesek lesznek információkat szolgáltatni az Állami Adószolgálatnak az ilyen eladók speciális számláin végrehajtott tranzakciókról.
Az ukrán kormány két törvénytervezetet regisztrált a parlamentben az online értékesítést végző állampolgárokra kivetett adókról. A dokumentum előírja, hogy az adóhatóság megkapja az interneten keresztül árut értékesítő vagy lakást bérbe adó ukránok összes adatát.
Az egyéni vállalkozások száma meredeken csökkent idén Ukrajnában. A YouControl.Market szerint január és március között 56 ezer új egyéni vállalkozás alakult, ám eközben csaknem 110 ezer cég szűnt meg. A kiskereskedelemben a legrosszabb a helyzet.
Meredeken csökkent idén az ukrajnai egyéni vállalkozások száma. A legnagyobb veszteség a kiskereskedelmet érte: mindössze egyetlen negyedév alatt mintegy 18 ezerrel csökkent a működő egyéni vállalkozások száma. Míg 14 500 új vállalkozást indítottak, addig 32 700-at megszüntettek.
A YouControl szerint a kiugró számok részben technikai okokra vezethetők vissza: a 2024 vége és 2025 januárja közötti időszakban a jogi személyeket nyilvántartó Egységes Állami Nyilvántartás működése szünetelt, ezért sok vállalkozó nem tudta időben regisztrálni az új tevékenységét vagy lezárni a régit.
A rendszer 2025 eleji újraindításával ezek a halasztott döntések tömegesen megvalósultak.
Ennek ellenére – jegyzi meg az elemzés – még a technikai fennakadások figyelembevételével is világos tendencia rajzolódik ki: az újonnan induló cégek száma tartósan nem éri el a megszűnő vállalkozásokét.
Az első negyedévben tapasztalt növekedés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a tömeges üzletbezárásokat – áll az elemzésben. Emellett az is aggasztó, hogy a pénzügyi nehézségek is súlyosbodnak: míg 2022 februárjában mintegy 670 ezer vállalkozásnak volt adótartozása, 2025 májusára ez a szám elérte az 1,29 milliót. Az adóhátralék összege meghaladja a 13 milliárd hrivnyát.
2025-ben Ukrajnában új szabályok léptek hatályba az ingatlanértékesítési tranzakciók adózására vonatkozóan, amelyeket az ukrán Adótörvénykönyv módosításáról szóló törvény írt elő.
Olena Bondaruk ingatlanszakértő az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában kifejtette, jelenleg az adók összegét vagy a kedvezmény lehetőségét az eladó tulajdonában lévő lakóingatlanok száma befolyásolja.
Mint korábban, az első lakóingatlan egy éven belüli eladása mentes az adó alól, feltéve, hogy annak tulajdonjoga több mint három éve fennáll. Ugyanakkor 2025-ben szigorodtak a második és az azt követő eladásokra vonatkozó szabályok: ha valaki év közben elad egy második lakást vagy házat, akkor a teljes adókulcs szerint köteles adót fizetni.
Ami az ingatlanadó mértékét illeti:
első ingatlan eladása, feltéve, hogy az több mint három éve van tulajdonban – 0% személyi jövedelemadó (SZJA) és 0% katonai illeték.
első ingatlan eladása 3 éves tulajdonjoggal – 5% személyi jövedelemadó és 5% hadiadó.
második és minden további objektum eladása egy év alatt – 18% személyi jövedelemadó és 5% hadiadó.
A szakértő külön kiemelte, hogy kereskedelmi ingatlanok eladásakor az adókulcsok változatlanok maradnak: 5% személyi jövedelemadó, 5% hadiadó és 1% állami illeték, függetlenül a tulajdonjog időtartamától.
Ingatlan eladásakor, ha az eladó dokumentálni tudja az eredeti vételárat, az adót csak a vételár és az eladási ár közötti különbözet után kell fizetni. Például, ha egy ingatlant 1 millió hrivnyáért vettek és 1,5 millió hrivnyáért adtak el, akkor csak a különbség, 500 ezer hrivnya után kell adót fizetni.
Ha nincsenek dokumentumok az elsődleges vételárról, az adót a teljes eladási összeg alapján számítják ki. Minden egyes ingatlaneladáshoz új értékbecslés szükséges.
Így lakóingatlanok 2025-ös viszonteladásakor a teljes adóteher elérheti a 23%-ot.
Az Adótörvénykönyv rendelkezik a kivételekről is, amelyek alapján az ingatlanértékesítés nem adóköteles. Ha az ingatlant elsőfokú rokonoktól, például szülőktől vagy gyermekektől öröklik, és a hároméves tulajdonjogi időszak lejárta előtt eladják, előfordulhat, hogy nem kell jövedelemadót fizetni.
Olena Bondaruk az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában kifejtette, a több mint három éves tulajdonjogos vagy örökölt ingatlanok nem adókötelesek. Ugyanakkor az adományozás nem egyenlő az örökléssel, és abban az esetben általános alapon adóköteles.
Bizonyos kategóriájú állampolgárok mentesülhetnek az adófizetés alól, beleértve az I. csoportú fogyatékkal élőket, a háborús veteránokat és a belföldi menekülteket, akik kártérítést kaptak a lakásuk elvesztése miatt.
Mennyi adót fizet az ingatlan vevője és az eladója?
Ingatlan eladásakor a többletköltségeket mindkét fél viseli. Az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítéséért az állami illeték kötelező, függetlenül a megállapodás feltételeitől. Összege a tárgy becsült értékének vagy a szerződésben meghatározott összegnek 1%-a, hangsúlyozta Olena Bondaruk ingatlanszakértő az RBC-Ukrajinának adott interjújában.
A vevőnek az ingatlan költségének megfizetésén felül kötelező állami nyugdíjbiztosítási díjat is kell fizetnie, amely az ingatlan becsült értékének 1%-át teszi ki. Ez a befizetés a tranzakció közjegyzői hitelesítését megelőzően történik.
A költségek megosztása az eladó és a vevő között a felek megállapodásától függ, azonban a törvény szerint mindegyikük felelős a kötelezettségeiért. A tranzakció megkötésekor felmerülő további költségek magukban foglalhatják a közjegyzői szolgáltatásokat, a Tulajdonjogok Állami Nyilvántartásában történő módosítások díjait, valamint az esetleges banki vagy biztosítási illetékeket.
Ha egy szerződést alacsony áron kötnek meg, az eladó adóellenőrzéssel néz szembe: az adóhatóság a szerződésben foglalt összeget a piaci árnál alacsonyabbnak ismerheti el, és a különbözetre további adókat számíthat fel.
Ezenkívül 2025-től tervezik bevezetni az ingatlanok piaci árainak elektronikus monitorozását, ami megnehezíti a mesterségesen alacsony áron történő tranzakciók végrehajtását.
A Legfelső Tanács adó bevezetését tervezi az ukrán állampolgárok kriptovalutákból származó bevételeire. A piacra vonatkozó adózási modell kidolgozása már folyamatban van – közölte április 22-én, kedden az RBK–Ukrajina a Rada Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnökére, Danilo Hetmancevre hivatkozva – írja a Kárpátalja hetilap.
Hetmancev közölte, hogy a virtuális eszközökről szóló törvényjavaslatot a bizottság április 24-én tárgyalja.
„Összetett dokumentum, amely egyesíti a kriptovalutákkal kapcsolatos valamennyi főbb kérdést. A forgalom szabályozása, a szabályozók státusza, adózás” – írta Telegram-csatornáján.
Egyebek mellett a „legegyszerűbb” adómodellt javasolják: a jövedelem megadóztatását.
Vagyis a kriptovaluta tulajdonosa által az éves beszámolási adóidőszakban kriptovaluta vásárlására költött összeg és az ezen eszközök eladásából származó bevétel közötti különbség adóköteles
– magyarázta a Nép Szolgája párt képviselője.
Ezenkívül meghatároznának egy átmeneti időszakot.
„Előirányozzák, hogy az ember egy éven belül eladhatja és bevallhatja a kriptovalutákból származó jövedelmét 5%-os kamattal anélkül, hogy igazolná a múltbeli beszerzésük költségeit” – tette hozzá Hetmancev.
