Az infláció elleni harcban az orosz jegybank 2003 óta nem látott szintre emelte az alapkamatot. A rubel árfolyamán azonban nem látszik meg a központi bank által alkalmazott szigor.
A vártnál nagyobbat emelt az alapkamaton az orosz jegybank pénteken, 19-ről 21 százalékra tornászta fel az irányadó kamatot, szemben a piaci várakozásokkal, melyek csak 1 százalékpontos kamatemelést valószínűsítettek.
A jegybanki szigor azért is meglepő, mert az infláció a júliusi és augusztusi 9,1 százalékos érték után szeptemberben már 8,6 százalékra lassult, arra utalva, hogy sikerülhet megállítani a drágulási ütem gyorsulását.
Az erőteljesebb kamatemelés mellett így inkább a rubel gyengesége játszhatott szerepet, hiszen az orosz fizetőeszközből ismét csaknem százat kell adni egy dollárért, ami azt jelenti, hogy közel egyéves mélypont közelében tartózkodik az orosz deviza árfolyama.
A Reuters összefoglalója szerint a jegybank azt is közölte a kamatdöntéssel párhuzamosan, hogy a saját inflációs mutatója szerint szeptemberben 9,8 százalékkal nőttek az árak az augusztusi 7,5 százalékos ütem után. Ráadásul azt is elmondták, hogy az év kezdete óta nem voltak ilyen magasak az inflációs várakozások az orosz lakosság körében.
A 21 százalékos kamatszint 2003 februárja óta nem látott érték, hiszen azóta sosem haladta meg a 20 százalékot az orosz alapkamat. A jegybaki szigor a központi bank mögött álló politikai támogatást is jelzi, ugyanis több fontos üzletember az olaj- vagy hadiipar területéről próbálta elérni, láthatóan sikertelenül, a kamatemelések megállítását.
A cél a kétszámjegyű infláció megfékezése és a hrivnyának a megvédése.
10-ről 25 százalékra nőtt az alapkamat, melyet először emeltek azóta, hogy Putyin február 24-én megindította az orosz csapatokat Ukrajna ellen. 2015 szeptembere óta nem volt ilyen magas az alapkamat Ukrajnában – emlékeztet a londoni Guardian. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben foglalta el, és ezt követően válság alakult ki Ukrajnában, ahol 2015-ben az alapkamat a legmagasabb volt egész Európában.
Az orosz agresszió óriási csapást mért az egész ukrán gazdaságra. A Világbank jóslata szerint Ukrajna GDP-je az év végére egyharmadával csökkenhet.
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy az orosz hadiflotta elzárja az ukrán kikötőket a Fekete tengertől, és ezért Ukrajna gabonatermését nem tudják külföldre szállítani. Kirillo Sevcsenko, a jegybank elnöke a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult támogatásért.
Az Elnöki-hivatal bírálta az alapkamat emelését
Az elnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy túlságosan is magasra emelkedett így az alapkamat, amely akadályozza az ukrán gazdaság működését. A háborús időkben ez elmélyítheti a gazdasági válságot – fűzte hozzá Zelenszkij egyik tanácsadója.
Maga az elnök még nem szólalt meg ebben az ügyben, ezért nem lehet tudni, hogy a bírálat mennyire tükrözi az államfő nézeteit. Zelenszkij többször kért gazdasági segítséget is a nyugati országoktól. Legutóbb a davosi világgazdasági fórum előtt vázolta Ukrajna drámai gazdasági helyzetét. A G7 államok pénzügyminiszterei legutóbbi tanácskozásukon jelezték, hogy Ukrajna számíthat pénzügyi támogatásukra a gazdasági válság megoldásában.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az orosz jegybank igazgatótanácsa 25 bázisponttal, 4,50 százalékra húzta fel az alapkamatot az inflációs és a geopolitikai kockázatok fokozódásának közepette, és jelezte, hogy további kamatemelés várható – írja a Kitekintő.
Az elemzők többsége arra számított, hogy a testület még nem változtat a kamatszinten, hanem áprilisban vagy nyáron kezdi el a monetáris politika normalizálását. A döntés kihirdetése után a rubel közel 1 százalékkal erősödött a dollárral és az euróval szemben is, megtörve az előző három nap gyengülő trendjét.
A kisebb jegybankok már szigorítanak
A feltörekvő gazdaságok közül Brazília és Törökország központi bankja is kamatemelést hajtott végre a héten, ráadásul a vártnál is jóval nagyobb mértékűt, hogy felvegye a küzdelmet az infláció erősödésével.
A japán jegybank ugyan nem változtatott az irányadó kamaton mai ülésén, de a hosszabb lejáratú kamatok esetében plusz-mínusz 0,25 százalékra bővítette ki a kamatok engedélyezett mozgási tartományát 0,2 százalékról, a norvég jegybank pedig utalást tett rá, hogy az év második felében már kamatemelés jöhet.
Az orosz jegybank legutóbb 2018 decemberében hajtott végre kamatemelést, akkor ugyancsak 25 bázisponttal, 7,75 százalékra vitte fel az alapkamatot az inflációs kockázatokra, a kedvezőtlen külső feltételekre és az általános forgalmi adó emelésére hivatkozva. A kamatcsökkentési ciklus fél évvel később, 2019 júniusában kezdődött el, és tavaly júliusban fejeződött be, amikor 4,25 százalékra, történelmi mélypontra vitte le az alapkamatot a jegybank, hogy támogassa a koronavírus-járvány miatt megroppant gazdaságot. Az igazgatótanács legközelebb április 23-án tart kamatdöntő ülést.
