Az alkoholárak Európa-szerte nagy eltéréseket mutatnak, gyakran az alkohol okozta károk csökkentésére használt adók miatt. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a háztartások által árukra és szolgáltatásokra költött minden 100 euróból átlagosan 1,50 euró megy el alkoholos italokra. Az alkoholos italok háztartási kiadásokon belüli aránya azonban az országok között igen eltérő.
Az árszintindex, amely összehasonlítja ugyanazon alkoholos italkosár árát Európa-szerte, jó módszer az alkohol költségeinek különbségeinek vizsgálatára. Az uniós átlag 100, tehát ha az adott kosár 100 euróba kerül uniós szinten, az index megmutatja, hogy mennyibe kerülne az egyes országokban.
A 100 feletti árszint azt jelenti, hogy egy ország drágább, mint az uniós átlag. A 100 alatti pontszám azt jelenti, hogy olcsóbb.
A legdrágább alkohol az északi országokban, Törökországban és Írországban
2024-es adatok szerint Izland a legdrágább alkoholpiac 36 európai országgal (EU-tagállamok, tagjelöltek és EFTA-államok) együtt. Izlandon az emberek 285 eurót fizetnek az italokért, ami az EU-ban átlagosan 100 euróba kerül. Ez 185%-kal magasabb az uniós átlagnál.
A rangsor más részein az alkoholos kosár ára Norvégiában 226 euró, Finnországban 210 euró, Törökországban pedig 203 euró. Ez azt jelenti, hogy az alkoholos italok több mint kétszer annyiba kerülnek, mint az uniós átlag. Írország is nagyon közel áll ehhez az árhoz, 198 euróval.
A három legdrágább alkoholárú ország mind az északi régióban található. A másik két északi ország is az uniós átlag felett van: Svédország (146 euró) és Dánia (125 euró).
A legolcsóbb alkohol Olaszországban, Németországban és Ausztriában A legolcsóbb alkoholárakat Olaszországban, Németországban és Ausztriában regisztrálják. Az EU-ban a 100 eurós alkoholos italok ára Olaszországban mindössze 84 euró. Ez azt jelenti, hogy az alkoholos italok ára 16%-kal az uniós átlag alatt van.
Az alkohol ára Németországban 87 euró, Ausztriában pedig 90 euró. Spanyolországban az emberek 91 eurót fizetnek ugyanazért az italkosárért. Ez azt jelenti, hogy az alkohol általában olcsóbb az EU „négy nagy” gazdaságában, mint az uniós átlag. Csak Franciaország haladja meg az átlagot 102 euróval – és ez mindössze 2%-kal magasabb.
A jövedelem nem számít bele A jövedelem vagy a kereset nem szerepel az ár-összehasonlításokban, ami azt jelenti, hogy a rangsorolás nem veszi figyelembe a béreket vagy a személyes jövedelem egyéb mértékeit.
„Fontos különbség van az alkohol ára és megfizethetősége között” – mondta Colin Angus professzor, a Sheffieldi Egyetem munkatársa az Euronews Businessnek.
Egy olyan országban, ahol alacsonyak az alkoholárak, de alacsony a rendelkezésre álló jövedelem, továbbra is alacsony lehet a megfizethetőség, és ennek az ellenkezője is igaz lehet.
„Az adók kulcsfontosságú tényezők az [ár]különbségek kialakulásában… A magasabb alkoholadók az egyik legfontosabb mozgatórugói a magasabb alkoholáraknak egyes európai országokban, különösen Észak-Európában” – tette hozzá Angus.
Megjegyezte, hogy az észak-európai régiókban, például Skandináviában, Írországban és az Egyesült Királyságban a magasabb adókulcsok általában a magas alkoholfogyasztásra és az alkoholhoz kapcsolódó károkra adott válaszként jelennek meg.
2020-ban, az Egyesült Királyság utolsó évében, amikor az összehasonlításban részt vett, az indexe 139 volt, míg az uniós átlag 100.
„A legtöbb mediterrán országban manapság sokkal alacsonyabb az alkoholfogyasztás és az ebből eredő károk szintje, és ennek megfelelően kevésbé van szükség magasabb adókulcsokra a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében” – tette hozzá.
Dr. Jakob Manthey, a Hamburgi Egyetem munkatársa szintén hangsúlyozta, hogy bizonyos alkoholos italokra kivetett magasabb jövedéki adókulcsok a legfontosabb mozgatórugói az alkoholárak közötti különbségeknek.
Például 2020-ban a WHO európai régiójában az öt ország, ahol a sör kiskereskedelmi árához viszonyítva a legmagasabb volt az alkoholadó aránya, Finnország, Törökország, Norvégia, Észtország és Izland volt. Az adóhányad 28% és 39% között mozgott, és a szeszes italok esetében az adóhányad nagyobb (lehet 50% vagy több). Az alacsony adókulcsú országokban azonban az adóhányad 10% vagy kevesebb.
Az adóemelés növeli az állami bevételeket „Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi ár nagy részét a jövedéki adók határozhatják meg” – mondta Manthey az Euronews Businessnek.
Rámutatott, hogy az adóemelés nemcsak a fogyasztás csökkenésével jár. „Az adóemelés a kormányzati adóbevételeket is növeli” – tette hozzá.
Colin Angus azt is kifejtette, hogy az alkohol adókulcsainak meghatározásában egy másik fontos tényező az alkoholtermelés, legalábbis a bor esetében. Európa-szerte a jelentős mennyiségű bort termelő országok szinte kizárólag nem vagy nagyon alacsony adókulcsokkal rendelkeznek a borra. Másrészt a nem bortermelő országok általában magasabb adókulcsokat szabnak ki a borra.
