Ukrajnának idén mintegy 37,3 milliárd dollár külső finanszírozásra van szüksége az államháztartási hiány fedezésére, az újjáépítés sürgős szükségleteinek finanszírozására ugyanakkor 9,5 milliárd dollár kell – közölte Olha Zikova pénzügyminiszter-helyettes egy nemzetközi konferencián, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zikova elmondta, hogy az ukrán kormánya Oroszország nagyszabású inváziójának kezdete óta a makrogazdasági stabilitás megőrzésén dolgozik „extrém bizonytalanság és kihívások közepette”. „És rendkívül fontos a nemzetközi partnerek támogatása, mivel minden belső erőforrást az agresszorral való ellenállásra fordítunk” – emelte ki az Ukrajna újjáépítéséről, valamint a köz- és magánszféra szerepéről tartott kerekasztal-konferencián Párizsban.
A pénzügyminiszter-helyettes megjegyezte: az állami költségvetés prioritásainak biztosítása, valamint az ország helyreállítása „meghatározó a gazdasági fejlődés, valamint az ukránok hazatérése szempontjából”. Egyúttal megköszönte a nemzetközi partnerek támogatását, és hangsúlyozta Ukrajna 2024-es igényeit. „A gyors újjáépítés kiemelt prioritás, amely hozzájárul az ukránok biztonságos életkörülményeinek megteremtéséhez és az ország gazdasági fellendüléséhez” – mutatott rá Olha Zikova.
Az állami költségvetés hiánya 1,7 milliárd dollár, olvasható a Nemzeti Bank honlapján. Ez az állami költségvetés teljes bevételének 34%-a. A 2024. január 1. és 2024. február 6. közötti időszak bevételei 41,2 milliárd UAH-t tettek ki.
Emlékeztetőül, a 2022-es év egészében 250,5 milliárd hrivnya folyt be a költségvetésbe, míg a katonai kötvények átlagban havi 25,02 milliárd hrivnya bevételt hoztak.
2023 során a költségvetésbe 566,1 milliárd hrivnya folyt be, a katonai kötvények pedig 47,2 milliárd UAH-t tettek ki.
Általánosságban elmondható, hogy 2022. március 1-től 2024. február 6-ig (azaz Oroszország teljes körű inváziója alatt) 857,8 milliárd UAH vagy 24,2 milliárd dollár került be az állami költségvetésbe.
A Gazdasági Minisztérium számításai szerint a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján 2023-ban mintegy 42,5 milliárd dollárnyi összeg folyt be.
2024. január 31-ig az állami költségvetésbe mintegy 430 millió dollár folyt be Japántól a Világbank szociális védelmet és a mezőgazdaság helyreállítását célzó projektjei keretében.
Összességében a háború kezdete óta, 2024. február 2-ig mintegy 75,4 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi segélyt vontak be az állami költségvetésbe, amely nagyrészt a költségvetés kiemelt szükségleteinek, ezen belül is a szociális költségek finanszírozására irányult.
A román államháztartási hiány a román bruttó hazai termék (GDP) 1,57 százalékát tette ki az első öt hónap után –- közölte vasárnap a román média a pénzügyminisztérium adatait ismertetve.
Az első négy hónap után a deficit 1,23 százalék volt, így az ötödik hónapban nőtt a hiány. Ugyanakkor a tavalyi év első öt hónapjához mérten a deficit 0,65 százalékponttal alacsonyabb, hiszen akkor 2,22 százalékot jegyeztek fel.
Abszolút értékben a hiány elérte a 20,90 milliárd lejt (1 román lej 81 forint), ami szintén csökkenést jelent a tavaly január és május között jegyzett 26,18 milliárd lejhez mérten.
Az államháztartás bevételei 21,5 százalékkal nőttek, főleg az áfából és a társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek emelkedtek. A kiadások 15,2 százalékkal nőttek, amit főleg a szolgáltatások és javak beszerzésére fordított összegek és a szociális kiadások növekedése idézett elő.
A román kormány az idén 5,8 százalékos államháztartási hiányt tervezett be.
Tavaly év végére átlagosan 4,7 százalékra csökkent a GDP arányos államháztartási hiány és államadósság az egy évvel korábbi 6,8 százalékról az Európai Unióban. Csak Dániában és Luxemburgban volt többlet a tagországok közül, a legnagyobb mértékű hiány pedig Máltán alakult ki.
Az Európai Unióban 4,7 százalékra mérséklődött az államháztartás GDP-arányos hiánya az egy évvel korábbi 6,8 százalékról – derül ki az EU statisztikai hivatalának pénteki előzetes adatából, az MTI közlése szerint. A kimutatásban az is szerepel, hogy Magyarország GDP-arányos államadóssága 2021 év végén az egy évvel korábbi 79,6 százalékról 76,8 százalékra csökkent.
Mindössze két országban volt államháztartási többlet: Dániában 2,3 százalékos, és Luxemburgban 0,9 százalékos.
A legnagyobb mértékű hiány Máltán alakult ki 8 százalékkal, Görögországban 7,4 százalékkal, Lettországban 7,3 százalékkal, Olaszországban 7,2 százalékkal, Romániában 7,1 százalékkal, Spanyolországban 6,9 százalékkal, Magyarországon 6,8 százalékkal, Franciaországban 6,5 százalékkal és Szlovákiában 6,2 százalékkal.
A GDP-arányos államadósság az Európai Unió tagországaiban 90 százalékról 88,1 százalékra esett vissza 2021 végére 2020 év végétől számítva.
Bár a számítások nem véglegesek, az eurózóna 95,6 százaléka nem teljesíti a maastrichti adósságkritériumot, ami normál körülmények között nem haladhatja meg a 60 százalékot.
A legalacsonyabb GDP-arányos államadósságot a múlt év végén Észtországban (18,1 százalék), Luxemburgban (24,4 százalék) és Bulgáriában (25,1 százalék) regisztrálták, míg a legmagasabb értékeket Görögországban (193,3 százalék), Olaszországban (150,8 százalék), Portugáliában (127,4 százalék), Spanyolországban (118,4 százalék), Franciaországban (112,9 százalék), Belgiumban (108,2 százalék) és Cipruson (103,6 százalék) regisztrálták.
Az ukrán pénzügyminiszter szerint májusra jelentősen nőni fog az ország államháztartásának hiánya, miközben az ország már így is 270 milliárdos kárt szenvedett a háború miatt – írja a censor.net.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Financial Timesnak adott interjúban kifejtette: a márciusi, 2,7 milliárd dolláros államháztartási hiány májusra további 5-7 milliárd dollárral fog növekedni. Ezért arra kérte a világ országait, nyújtsanak anyagi segélyt Ukrajnának, különben nem nyerhetik meg az Oroszország elleni háborút.
A pénzügyminiszter március végén már elmondta, hogy a háború miatt addig 120 milliárd dollár kár érte az ukrán infrastruktúrát. Most azt mondta, hogy mára ez az összeg meghaladja a 270 milliárdot.
A vállalatok közel harmada leállt, 45 százalékuk csak akadozva működik. Megrongálódott vagy romhalmazzá vált mintegy hétezer lakóépület, 35 százalékkal csökkent az áramfogyasztás, és hirtelen visszaesett a kereskedelem – sorolta.
Hozzátette: a kormány több mint hatmilliárd dollárral mérsékelte a büdzsé kiadási oldalát. Ez azonban kevés, hiszen a bevételek alig érik el a háború előtti szint felét. A költségek lefaragása nem fedezi az államháztartás hiányát – szögezte le a miniszter.
