Kritikusan kis mennyiségű gabona van az állami raktárakban – közölte az Ukrinform hírügynökség az illetékes állami hivatalt idézve. Ami meglepő, hiszen a kijevi agrárpolitikai tárca nemrég jelentette be: az ország három évtizede elnyert függetlensége óta a legnagyobb mennyiségű korai gabonatermést takarították be, mintegy 46 millió tonnát.
Az állami tartalékgazdálkodási ügynökség közleménye szerint a gabonahiány oka prózai: a készletek feltöltésének a finanszírozása a legutóbbi évtizedben nem volt megfelelő, az idei költségvetésben pedig egyáltalán nem különítettek el pénzt az új gabonatermés felvásárlására. Az ügynökségnek az a feladata, hogy a kormány által jóváhagyott szabályozásnak megfelelően tárolja, felhasználja, pótolja, frissítse az állami anyagi tartalékokat.
Egyébként a raktárkészlet nemcsak élelmiszereket, hanem iparcikkeket is tartalmaz – emlékeztet a Figyelő cikke. A készletezett mennyiség nem nyilvános adat, államtitoknak minősül. Jelenleg a magtárakban az 1999–2018-ban felhalmozott gabonát tartják, vagyis a tárolási idő jócskán meghaladja a maximálisan megengedett két évet.
Az ügynökségnél azt is elmondták, hogy az egyedüli pénzforrásuk a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel, amely ez év szeptemberéig 215,5 millió hrivnyát tett ki. Az összeg oroszlánrészét – közel 194 millió hrivnyát – készletfelhalmozásra különítették el, de ez nem elég. Ahhoz, hogy pótolni tudják a magtárakból hiányzó mennyiséget, még majdnem háromszor ennyi pénzre, 570 millió hrivnyára lenne szükségük.
Az anyagi források biztosítását egyébként minden évben kérvényezik a gazdasági tárcánál, de eredménytelenül – állítják az intézmény vezetői.
„Az állami büdzsében utoljára kilenc esztendővel ezelőtt különített el pénzt a kormányzat a tartalék feltöltésére. A helyzet odáig fajulhat, hogy rendkívüli állapot esetén a kabinetnek nem lesz készlete a gazdaság megsegítésére, és ez potenciális fenyegetést jelent az állam nemzetbiztonságára” – összegezte a helyzetet az állami szerv vezetősége.
Pedig az idén lenne honnan felhalmozni gabonát, ha volna rá költségvetési forrás, hiszen a statisztikai hivatal augusztus 1-jei összesített adatai szerint szemes terményből külön-külön és összesítve is nagyobb mennyiséget takarítottak be, mint egy évvel korábban. Búzából például 13,16 millió tonnát arattak, közel 800 ezerrel többet, mint tavaly. A malomipari vállalatok összesített készlete 4,13 milliót tesz ki, míg a termelők a jobb árak reményében mintegy 9 millió tonnát a saját magtáraikban őriznek.
A gabonatartalékok kapcsán egyébként egy tavalyi ellenőrzés során pattant ki országos botrány, amikor a gazdasági tárca átvilágíttatta az állami készletek ügynökségének a tevékenységét.
A vizsgálat elképesztő mértékű visszaélésekre és nagy mennyiségű szemes termény megsemmisülését okozó hanyag tárolásra derített fényt.
A stratégiai készletnek minősülő gabona egy része 35,5 millió hrivnya értékben oly mértékben megromlott, hogy még takarmányként sem lehetett hasznosítani. De ez is eltörpül amellett, hogy mintegy 800 millió hrivnya értékű termény nyomtalanul eltűnt az állami tartalékgazdálkodási ügynökség területi raktáraiból. Elszállításához 2700 gabonaszállító vagon szükséges, vagyis a raktárkészlet dézsmálása hosszú hónapokig folyhatott. A rendőrség a titkosszolgálat bevonásával indított vizsgálatot. Egyelőre az egyik területi raktár volt igazgatóhelyettesét és egy péküzem képviselőit gyanúsították meg 158 tonna búza eltulajdonításával, de a lopások folytatódtak. A bűnüldöző szervek az idén két ügyet tártak fel. Júliusban 700 tonna tartalékgabona exportját sikerült leleplezni, tavasszal 340 tonna elszállítását akadályozták meg. Áprilisban a kijevi központi irodában holtan találtak rá az egyik vezető tisztviselőre. A nyakán vágott seb volt – az első feltételezések szerint öngyilkosságot követett el.
