Az orosz kormány megállapodott a nehézségekkel küzdő szénipar támogatásáról a termelőkkel. Oroszország többek között az adófizetési kötelezettségek elhalasztásával, valamint az osztalékok és a felső vezetők bónuszainak korlátozásával ad könnyítést az gazdasági szereplőknek – közölte a Kreml pénteki tájékoztatását a Reuters.
Az orosz széntermelők számos kihívással néznek szembe, köztük az Ukrajna miatt bevezetett nemzetközi szankciókkal.
A kormány szerint az ország szénexportja tavaly csaknem 8 százalékkal 213 millió tonnára csökkent, miközben a termelés 1,3 százalékkal 438 millió tonnára nőtt.
Az Európai Unió, amely korábban szénimportjának mintegy 45 százalékát Oroszországból szerezte be, 2022-ben tiltotta be az orosz szén behozatalát.
A kormányzati intézkedések értelmében az orosz szénvállalatok december 1-jéig haladékot kapnak az ásványkitermelési adó (MET) és a biztosítási járulékok befizetéséhez.
A kormány hozzátette, hogy az eladósodott vállalatok esetében lehetőség nyílik az adósságrendezésre is, figyelembe véve az Orosz Központi Bank álláspontját.
A NEFT Research orosz tanácsadó cég szerint az orosz szénexport csökkenésének oka a nemzetközi szankciók, a növekvő szállítási költségek és a gyengülő kereslet.
A cég az energiaügyi minisztérium adataira hivatkozva közölte, hogy az orosz szénipar 2022 óta 1,2 billió rubel veszteséget szenvedett el a szankciók miatt, beleértve az európai piacok elvesztését és a szállítmányok ellenértékének behajtásával kapcsolatos nehézségeket.
Az elmúlt héten a Megfizethető hitelek 5-7-9% állami program keretében 668 kedvezményes hitelt vettek fel a vállalkozók a felhatalmazott bankoktól, összesen 2 milliárd hrivnya értékben. Az állami szektor bankjai 497 kölcsönt adtak ki 1,1 milliárd hrivnya értékben, számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy 2025 eleje óta az „5-7-9” program keretében a vállalkozók 4738 kölcsönt kaptak 17,8 milliárd hrivnya értékben, ebből 3042 9 milliárd hrivnya értékű hitelt a közszféra bankjai nyújtottak.
A hadiállapot idején 74 373 kölcsönt adtak ki 294,3 milliárd hrivnya értékben (beleértve az állami bankokat is – 54 904 hitelt 150,8 milliárd hrivnya értékben), ebből ez év március 17-ig:
37,51 milliárd UAH – befektetési célra;
73,90 milliárd UAH – működő tőke finanszírozására;
43,76 milliárd UAH – hitelek mezőgazdasági termelőknek;
34,72 milliárd UAH – mezőgazdasági termékek feldolgozására;
2,16 milliárd UAH – energetikai szolgáltatások finanszírozására;
57,83 milliárd UAH – háborúellenes célokra;
30,45 milliárd UAH – hitelezés a magas katonai kockázatú övezetben.
„A program bevezetése óta összesen 109 195 kölcsönszerződést írtak alá 383,9 milliárd hrivnya értékben, ebből 75 380 177,4 milliárd hrivnya értékű szerződést írtak alá az állami tulajdonú bankok”, áll a jelentésben.
Újabb tízmilliárd eurós nagyságrendű állami tőkeinjekcióra szorul a legnagyobb németországi földgázimportőr, az orosz szállítások leállítása miatt megrendült Uniper.
A társaság szerdai közleménye szerint az állami forrásból eddig tervezett nyolcmilliárd eurós tőkeemelés „önmagában nem lesz elegendő az Uniper stabilizálásához”, ezért a december 19-re kitűzött rendkívüli közgyűlésen napirendre vesznek egy további, legfeljebb 25 milliárd eurós tőkeemelést új részvények kibocsátásával. A részvények jegyzésére kizárólag a szövetségi kormány, vagy valamely szervezete jogosult – írták.
Klaus-Dieter Maubach vezérigazgató a közlemény szerint kiemelte, hogy Oroszország brutális támadó háborúja Ukrajna ellen irányul, de közvetve a Nyugat Ukrajna iránti szolidaritását is próbára teszi.
A számos helyi önkormányzati közműszolgáltatót földgázzal ellátó Unipert is rendkívül súlyos mértékben megterhelik a háborúból adódó költségek, és ebben a helyzetben az állami tőkeemelés „az egyetlen módja annak, hogy a jövőben is biztosítani tudjuk az Uniper fennmaradását, és ezáltal hozzájáruljunk ügyfeleink energiabiztonságához” – fogalmazott a vállalatvezető.
Az Uniper azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert Oroszország az Ukrajna elleni háborújával összefüggésben fokozatosan visszafogta, majd augusztus végén beszüntette németországi földgázszállításait, noha az orosz földgázkereskedelmet nem érintik az EU-s szankciók.
A szállítások egyoldalú visszafogása miatt az Uniper arra kényszerül, hogy a Moszkva által nem betartott szerződésekben rögzítettnél jóval magasabb áron, a piacon szerezze be az ügyfelei ellátásához szükséges földgázt.
Az orosz szállítások leállása és a földgáz piaci árának meredek, éves összevetésben nagyjából hatszoros emelkedése révén a cég likviditási válságba jutott. Augusztus végén arról tájékoztatott, hogy százmillió eurónál is nagyobb veszteséget termel naponta.
A német sajtóban közölt adatok szerint a január-szeptemberi időszakban nagyjából 40 milliárd euró lehetett a vesztesége.
A szövetségi kormány az ország energiaellátásában rendszerszintű fontosságú vállalatnak tekinti a több mint 100 közműszolgáltatót, és így közvetve a németországi fogyasztók nagyjából 40 százalékát ellátó Unipert, és ezért nem engedte meg, hogy összeomoljon. Először hitelekkel támogatta az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül, majd szeptemberben megállapodott fő tulajdonosával, a Fortum finn állami energetikai vállalattal, hogy a helyére lép – 480 millió eurót fizetve részvényeiért – és stabilizálja.
A harcok során elesett kárpátaljai katonák családjai 100 ezer hrivnyát kapnak.
A Kárpátaljai Megyei Tanács a Turbota regionális program 2022–2024 közötti időszakra vonatkozó, az állampolgárok szociális védelmének erősítésének módosításairól és kiegészítéseiről szóló, 564.számú, 2022. február 28-án jóváhagyott határozata értelmében egyszeri pénzügyi támogatást kapnak a háborúban elesett kárpátaljai katonák családjai.
Az erre vonatkozó rendelet jóváhagyta a megyei tanács egészségügyi, munkaügyi, foglalkoztatás és szociális védelemmel foglalkozó szakbizottsága. A pénzügyi támogatást 19 elhunyt honfitárs családja kapja – számolt be Petro Dobromilszkij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció helyettes vezetője.
Az ukrán állam összesen 4,8 millió hrivnyát utalt ki véletlenül, azaz közel 25 ezer ember kapott illetéktelenül 6500 hrivnya állami támogatást. Valamennyien költségvetési intézmények alkalmazottai voltak, akik nem voltak jogosultak a kifizetésre.
Július 11-ig mintegy 12 millió hrivnya érkezett vissza. Ebből csaknem kilencmillió hrivnyát magánszemélyek szolgáltattak be, további hárommilliót pedig a bankok adtak vissza fel nem használt segély formájában.
Többmilliárdos mentőcsomagról kötött megállapodást a német kormány és az orosz gáz legnagyobb németországi importőre, az Uniper – jelentette be pénteken a vállalat.
Olaf Scholz kancellár közölte, most szükség van a bajbajutott közműszolgáltató támogatására, de a német kormány döntése eseti, nem örökké érvényes. A szociáldemokrata kancellár azt is elmondta, hogy az Uniper a rögzített áras szerződések ellenére átháríthatja a költségnövekedést az ügyfeleire, valamint hozzátette, hogy a német lakosoknak ősztől további áremelésekre kell számítaniuk, de további segítséget ígért azoknak a háztartásoknak, amelyeknek gondot okoz az energiaszámlák kifizetése.
A német kancellár az Uniper számára nyújtott mentőcsomag bejelentésekor, miszerint az állam 30%-os részesedést vállal cégben.
A gáz- és áramimportőrt csőd fenyegeti az ukrajnai háború miatt egekbe szökő energiaárak miatt Scholz kancellár Berlinben elmondta, kormánya legfeljebb 7,7 milliárd eurót bocsát rendelkezésre hibrid tőkeként, és a KfW állami bankon keresztül 9 milliárd euróra bővíti a hitelkeretet – írja a Deutsche Welle. Hangsúlyozta, hogy más, nehéz helyzetben lévő közműcégek számára is rendelkezésre állhatnak források, a mentőcsomag azonban egyszeri intézkedés. Kiemelte, hogy „az Uniper olyan vállalat, amely létfontosságú az ország gazdasági fejlődése, valamint polgáraink energiaellátása szempontjából”.
Az Uniper legnagyobb részvényese, a Fortum finn energetikai vállalat aláírta a tervet, részesedése várhatóan jelentősen csökken a mentőcsomag eredményeként.
A szociáldemokrata kancellár azt is elmondta, hogy az Uniper a rögzített áras szerződések ellenére átháríthatja a költségnövekedést az ügyfeleire, valamint hozzátette, hogy a német lakosoknak ősztől további áremelésekre kell számítaniuk, de további segítséget ígért azoknak a háztartásoknak, amelyeknek gondot okoz az energiaszámlák kifizetése.
A cég két hete kért állami támogatást kért, miután az orosz energiaóriás Gazprom leállította az Európába irányuló gázszállításokat. A hét elején Klaus-Dieter Maubach, az Uniper vezérigazgatója azt mondta, hogy a cég teljes mértékben felhasználta a KfW-től kapott 2 milliárd eurós hitelkeretet, mivel alternatív forrásokból kellett biztosítania a gázellátást.
Németország továbbra is nagymértékben függ az orosz gázimporttól, amely a gazdasági minisztérium adatai szerint a júniusban felhasznált gáz 26%-át tette ki. A karbantartás miatt lezárt Északi Áramlat-1 gázvezetéken csütörtökön újraindult a szállítás, de csak a normál kapacitás 40%-án.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Miután a koronavírus-járvány miatti leállást követően beindult a francia gazdaság, a kormány abbahagyja valamennyi gazdasági ágazat automatikus támogatását – jelentette be szerdán Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter.
„Az egészségügyi válság idején nem számoltuk a közpénzt, mert ez volt a felelősségteljes magatartás. De most, hogy a francia gazdaság beindult, és 6 százalékos gazdasági növekedést várunk, bármennyibe is kerül, vége” – fogalmazott a tárcavezető Párizsban, a legjelentősebb francia munkáltatói szövetség, a Medef egyik rendezvényén.
„Áttérünk a személyre szabott intézkedésekre, azokat továbbra is támogatni fogjuk, akik rászorulnak” – hangsúlyozta Le Maire a legjelentősebb francia vállalatvezetők előtt tartott beszédében. „Várom jövő hétfőn, augusztus 30-án a kultúra, a vendéglátás, a szállodák, a bárok, az idegenforgalom, az utazási irodák képviselőit” – tette hozzá.
Bruno Le Maire a hivatalában szervez egyeztetést az ágazati képviselőkkel annak eldöntésére, hogy a járvány miatt beindított vállalkozási támogatásokból melyek megtartására van szükség augusztus 31. után. „Meg fogjuk vizsgálni, hogy kinek csökkent a forgalma az egészségügyi válság alatt, azóta, hogy a Covid-igazolás felmutatása minden nyilvános helyen kötelező, és segíteni fogjuk azokat, akik veszteséget szenvedtek el a járványügyi korlátozások miatt” – ígérte meg a miniszter. „De mindezen túl a gazdaság szabad, munkahelyeket és gazdagságot teremt állami támogatás nélkül is” – jelentette ki Bruno Le Maire.
Geoffroy Roux de Bézieux, a Medef elnöke üdvözölte a miniszter bejelentését, és maga is kérte, hogy a kormány állítsa le az automatikus támogatások kifizetését, mert „nem állami támogatásból élő vállalkozók vagyunk”. „Itt az idő, hogy az állam visszatérjen a saját helyére” – tette hozzá a Medef elnöke.
A vállalkozók és munkatársaik, akik a vörös zónában lévő régiókban élnek, a Gyija alkalmazásban is benyújthatják kérelmüket a 8 ezer hrivnyás állami támogatásra. A hírt a Területfejlesztési Minisztérium közölte.
Azok a kárpátaljaiak, akiknek az árvíz teljesen lerombolta a házát, 300 000 UAH-t kapnak az államtól.
Kárpátalja lassan felépül az áradás következményeiből. Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szerint Kárpátalja 30 millió hrivnyát kapott az állami költségvetésből a júniusi vészhelyzet következményeinek helyreállítására. A megyében az árvíz okozta károk teljes összege eléri a 338 millió hrivnyát.
– Mindenekelőtt a lakosságnak térítjük meg a károkat: ott, ahol a házak megsemmisültek, megsérültek, javításra szorulnak. A kiutalt összegből az érintett lakosságnak nyújtunk anyagi pénzügyi támogatást kategóriák szerint a megfelelő életkörülmények biztosítása érdekében. Az első kategóriába azok tartoznak, akiknek a házuk teljesen megsemmisült, ők családonként 300 ezer hrivnyát kapnak. A második kategóriába azok a családok tartoznak, akiket kilakoltattak, mert életveszélyessé vált az ingatlana, családonként 50 ezer hrivnyát kapnak. A harmadik kategóriába azok a családok tartoznak, akiknek megsérült a lakóházuk, ők 20 ezer hrivnyát kapnak. A számítások szerint két járás, az Ökörmezői és a Rahói 6 millió UAH-t kap. Ma aláírtam a járási államkincstárnak szóló rendeletet az összeg átutalását illetően – hangsúlyozta Petrov. Azon utak javítására, amelyeket az árhullám teljesen megsemmisített, szintén kiutalnak pénzt. Az újjáépítés hamarosan folytatódik.
