Andrij Szibiha külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott Kaja Kallasszal, az Európai Unió fődiplomatájával, akivel megvitatta a Kijev számára kulcsfontosságú döntések előrehaladását – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál a külügyminiszter X-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha azt írta: „Nagyon jó megbeszélést folytattam barátommal és kollégámmal, Kaja Kallasszal, hogy összehangoljuk jövőbeli tevékenységünket, és fenntartsuk közös erőfeszítéseink koherenciáját az elkövetkező hetekben. Megvitattuk az európai menetrendet, valamint azt, hogy fenn kell tartanunk az egységet és a lendületet a közös biztonságunkat és ellenálló képességünket erősítő kulcsfontosságú megoldások előmozdítása során.”
A külügyminiszter hozzátette, hogy a magyarországi választási eredményeket is megvitatták. „Hangsúlyoztam a 90 milliárd eurós hitel felszabadításának fontosságát, hogy biztosítsuk Ukrajna folyamatos támogatását és Európa védelmét az orosz fenyegetéssel szemben” – tette hozzá Andrij Szibiha.
Az oroszok a Boeinget, a Flexet és Bunge-t is lőtték Ukrajnában. Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország amerikai vállalatokra is szándékosan csapásokat mér.
Oroszország szándékosan csapásokat mér amerikai vállalatokra is Ukrajnában, a háború négy éve alatt ezeknek a cégeknek a 47 százaléka szenvedett károkat, 38 százalékuknál pedig alkalmazottak haltak meg – számolt be róla Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kedden az X közösségi oldalán. A tárcavezető kiemelte, hogy célzott orosz csapások érték mások mellett a Boeing kijevi irodáját, a Flex munkácsi gyárát és a Bunge dnyiprói üzemét.
„Az oroszok nemcsak az ukrán népet, hanem az amerikai adófizetőket is támadják. Ezeket a csapásokat Oroszország az amerikai gazdaságra mérte” – fogalmazott a tárcavezető.
Az amerikai kereskedelmi kamara adataira hivatkozva közölte, hogy az orosz–ukrán háború során az Ukrajnában működő amerikai vállalatok 47 százalékát érték orosz támadások, 57 százalékuknál alkalmazottak sebesültek meg, és 38 százaléknál voltak halálos áldozatok is a dolgozók körében.
Amerikai cégek az oroszok kereszttüzében
„Miközben a Kreml 2025 folyamán és 2026 elején újraindítást javasolt a Trump-adminisztrációnak az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló gazdasági kapcsolatokban, Oroszország egyidejűleg a Flex Electronics, a Boeing és más vállalatok ellen intézett támadásokat. Moszkva azt állítja, hogy olyan kapcsolatokat kíván az Egyesült Államokkal, ahol az üzlet mindenek felett áll. Ám az amerikai vállalatok elleni csapásokat aligha lehet partnerségnek nevezni” – jegyezte meg a miniszter.
Szibiha meggyőződése szerint az orosz támadások azt mutatják, hogy a Kreml előnyösnek nevezett gazdasági együttműködési ajánlatai valójában nem mások, mint Patyomkin-falvak, amelyeknek célja az időnyerés és az amerikai befolyás gyengítése Európában.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezzel szemben Ukrajna az Amerikai Egyesült Államoknak kölcsönösen előnyös együttműködést kínál számos területen, a ritkaföldfémektől kezdve, a csúcstechnológián át, a védelmi együttműködésig és a dróngyártásig.
„Már vannak sikertörténeteink, és szeretnénk ezeket bővíteni. Egy szuverén és szabad, növekvő GDP-vel rendelkező Ukrajna jelentős stratégiai győzelem lenne az amerikai érdekek európai érvényesítésében, hatalmas piac az amerikai áruk és szolgáltatások számára, valamint stratégiai vereség Moszkvának” – szögezte le a külügyminiszter.
Ukrajna és Franciaország stratégiai partnerségi megállapodás aláírására készül, a két ország erősíti a védelmi együttműködést, a többi között a légvédelem, a drónok és a rakéták területén – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter a francia kollégájával, Jean-Noel Barrot-val közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: „Két dokumentumot írtunk alá ma. Az egyik egy szándéknyilatkozat a stratégiailag fontos ágazatokban való együttműködésről, elsősorban a kritikus nyersanyagok, az energia és a csúcstechnológiák területén.” Szerinte ezeknek a dokumentumoknak az aláírása fontos lépés a stratégiai partnerségről szóló megállapodás felé, amelyet Ukrajna és Franciaország a kormányközi bizottság kijevi ülésén tervez megkötni. Egyúttal megköszönte Franciaországnak a katonai segítséget, amelynek teljes összege elérte a 8 milliárd eurót.
Az ukrán külügyminiszter azt is elmondta, hogy részletesen megvitatta Barrot-val a védelmi együttműködés fejlesztését, elsősorban a légvédelem, a nagy hatótávolságú fegyverek és a drónok területén. Mint megjegyezte, az ukrán védelmi ipar már most is nemcsak Ukrajna, hanem az egész euroatlanti közösség egyik kulcsfontosságú biztonsági tényezője. „Gyorsan növeljük a termelést, de további erőforrásokra van szükségünk. Képesek vagyunk további 6 milliárd dollárral több drónt gyártani, beleértve a nagyon hatékony elfogó drónokat is. Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a megfelelő erőforrások megtalálásában különböző helyekről” – mutatott rá.
Az ukrán diplomácia vezetője hozzátette, hogy ezekben a napokban francia védelmi vállalatok vesznek részt az ukrán–francia védelmi fórumon Kijevben. „Várjuk az új kezdeményezések megvalósítását, a drónok, légvédelmi rendszerek, rakétafegyverek közös gyártását, valamint a gyártás ukrajnai lokalizálását” – jegyezte meg Andrij Szibiha.
Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere bejelentette, hogy Ukrajna a Grain From Ukraine (Gabona Ukrajnából) humanitárius programja keretében további 3850 tonna búzalisztet szállított Szíriába.
„A decemberi 500 tonnával együtt ez fél évre biztosít élelmet 60 ezer szíriai számára” – írta Szibiha a X közösségi médiaplatformon.
A miniszter hozzátette, hogy Ukrajna továbbra is támogatja a szíriai népet és az élelmezésbiztonságot a Közel-Keleten.
Ukrajna biztosítani tudja a tározóit az amerikai gáz tárolására, ami megerősíti Európa energiabiztonságát – jelentette ki szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter a brit kollégájával, David Lemmyvel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „A közös érdekeink és kölcsönösen előnyös együttműködésünk nem korlátozódik ezekre a stratégiai erőforrásokra. Hatalmas potenciál rejlik például az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit megszűnése után abban, hogy LNG-gázt vásároljunk az Egyesült Államoktól.”
Szibiha emlékeztetett arra, hogy Ukrajna hatalmas földalatti gáztározókkal rendelkezik. Aminek szerinte „közös érintkezési pontjai is vannak a kölcsönösen előnyös együttműködésben”, erősítve Európa energiabiztonságát. „Mert ez a gáz elég lesz, ha a tározóinkba szivattyúzzák, hogy Európa energiabiztonságának garantálói szerepét betöltse” – hangsúlyozta.
A külügyminiszter az amerikai üzleti élet közös érdekeit és lehetőségeit is kifejtette, például Ukrajna újjáépítésében. „Ez lesz az évszázad egyik legnagyobb projektje, és ennek megfelelően az egyik legnagyobb lehetőség szövetségeseink számára. Emellett az orosz vagyon határozottan be van fagyasztva, ezek felhasználására is van érdeklődési terület, beleértve az ukrajnai szükségletekre történő fegyvervásárlást” – magyarázta Andrij Szibiha.
2025-ben Oroszország 30%-kal több tüzérségi lövedéket tud majd gyártani, mint az uniós országok, ha nem vezetik be a megfelelő szankciókat.
Ezt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter mondta egy sajtótájékoztatón – írja az RBC-Ukrajna tudósítója.
Az ukrán hírszerzés elemezte és megállapította, hogy jövőre az oroszok 30%-kal több tüzérségi lövedéket tudnak majd előállítani, mint az Európai Unió összes országa együttvéve, ha ezt nem akadályozzák meg.
Ennek megakadályozása érdekében Szibiha szerint mindenekelőtt meg kell akadályozni, hogy az orosz árnyékflotta megkerülje a szankciókat és energiahordozókkal kereskedjen.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Ukrajnának a nyugati országok sürgős segítségére van szüksége a megsemmisült létfontosságú infrastruktúra helyreállításához, nagyon rövid távon ez a támogatási összeg 17 milliárd dollárt tesz ki – jelentette ki kedden Andrij Szibiha, az Elnöki Hivatal vezetőjének külpolitikáért és stratégiai partnerségért felelős helyettese az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Szibiha elmondta, „ha a támogatás mértékéről beszélünk, akkor most egy gyors helyreállítási tervről beszélünk. Ez az a terv, amelyhez már segítségre van szükségünk az elpusztult kritikus infrastrukturális létesítmények – hidak és iskolák – helyreállításához, és ez az összeg 17 milliárd dollárt tesz ki.”
Az elnöki hivatalvezető-helyettes szerint a támogatásra már nagyon rövid távon szüksége van Ukrajnának, és a jelzet összeget be fogják jelenteni a partnereknek. Mint vázolta, ennek a gyors helyreállítási tervnek a részeként Észtország „az első olyan ország, amely egy iskola helyreállítására vállalkozott Zsitomir megyében, körülbelül 2 millió dollár értékben”.
„Úgy gondolom, hogy már kialakult az egyetértés partnereinkkel. Újabb fontos konferencia várható Németországban. Ezen a megközelítéseket és elveket dolgozzuk ki a segítségnyújtáshoz Ukrajna helyreállításában. Ez nem pusztán adományozói konferencia, hanem azt a célt szolgálja, hogy megértsük mit hogyan kell csinálnunk” – magyarázta Andrij Szibiha.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
