Ma délután újabb hírek láttak napvilágot a fekete-tengeri gabonaüzlettel kapcsolatban: az ENSZ főtitkára konkrét javaslatokat küldött Oroszországnak annak újjáélesztésére – írja a Sky News.
Úgy vélem, olyan javaslatot terjesztettünk elő, amely a megújítás alapja lehet, de a megújításnak stabilnak kell lennie – mondta António Guterres az ENSZ főtitkára.
Hozzátette, nem lehet olyan fekete-tengeri kezdeményezésük, amely válságról válságra, felfüggesztésről felfüggesztésre halad, olyanra van szükségük, ami működik, és ami mindenki javára válik.
Egy névtelenséget kérő orosz diplomata azonban azt mondta, hogy nincsenek újdonságok Guterres levelében, és az csak összefoglalja a korábbi ENSZ-ötleteket, amelyek nem működtek.
Oroszország júliusban lépett ki az egyezményből, arra panaszkodva, hogy saját élelmiszer- és műtrágyaexportja a nyugati szankciók miatt akadályokba ütközik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak csatlakoznia kell a „gabonafolyosó” stabil működésének biztosításába, közölte az államfő vilniusi sajtótájékoztatóján, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„A mai ülésen a gabonaszerződés kérdését Erdogan elnök vetette fel, aki arról beszélt, hogy vannak kockázatok” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Zelenszkij azon véleményének adott hangot, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak is foglalkoznia kell a „gabonafolyosó” kérdésével, mivel nekik voltak erre vonatkozó megállapodásaik az orosz féllel.
Az államfő hangsúlyozta, Ukrajna a maga részéről nem sértett meg és nem blokkolt semmit.
„Nem tárgyaltunk Oroszországgal. Mi az ENSZ-szel és Törökországgal egyeztünk meg. Az ENSZ és Törökország tárgyalt Oroszországgal” – magyarázta Zelenszkij.
Hangsúlyozta, hogy a „gabonafolyosóra” nagyon nagy szükség van, és továbbra is működnie kell. Zelenszkij ugyanakkor nem zárta ki, hogy a biztonsági garanciák elfogadása után bizonyos fontos humanitárius projektekben fennakadások lesznek az orosz részről.
„Oroszország mindig így reagál, nem tartja be a szavát, és folyamatosan blokkolni akar bizonyos humanitárius folyosókat, hogy újabb válságot teremtsen” – szögezte le az ukrán elnök.
A gabonamegállapodást tavaly júliusban kötötték meg Ukrajna, Törökország és az ENSZ, valamint külön – Törökország, az ENSZ és Oroszország részvételével. A megállapodások garantálják az ukrán gabonával szállított hajók biztonságos áthaladását, betartásukat az isztambuli Közös Koordinációs Központ biztosítja, amelynek valamennyi fél képviselői a tagjai.
Oroszország a gabonamegállapodásból való kilépéssel fenyegetőzik, ha nem sikerül újrakezdenie az ammónia kiszivattyúzását a Toljatti–Odessza csővezetéken, és részben feloldani a saját exportjára vonatkozó korlátozásokat.
Az ukrán kormány bejelentette, hogy az orosz fél blokkolja a gabonakezdeményezést. Az Oroszországi Föderáció nyíltan szabotálja a hajók ellenőrzését, ami 20%-a alá csökkentette a folyosó áteresztőképességét.
Oroszország kijelentette, hogy nincs ok a „gabonakezdeményezés” további meghosszabbítására, amely július 17-én jár le.
Two vessels are sailing through a temporary corridor from Ukraine's Black Sea ports to the Bosphorus.
The bulk carriers ANNA-THERESA (Liberia) and OCEAN COURTESY (Marshala Islands) have left the port of Pivdennyi and are moving along the established corridor. They are carrying… pic.twitter.com/oRtTlbQ3CU
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Megállapodás született az ukrán gabona fekete-tengeri exportjáról szóló megállapodás meghosszabbításáról – jelentette be csütörtökön kiadott közleményében António Guterres ENSZ-főtitkár.
Guterres közleménye szerint a hosszabbítást minden érintett fél elfogadta.
Az eredeti megállapodás júliusban született meg az ukrajnai háború miatt kialakult globális élelmiszerválság enyhítése érdekében, és lehetővé tette, hogy újra meginduljon a gabonakivitel három ukrán kikötőből a Fekete-tengeren egy védett tranzitfolyosón keresztül.
Az Oroszország és Ukrajna között Törökország és az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodás hatálya a hét végén járt volna le.
António Guterres ENSZ-főtitkár és csapata azon dolgoznak, hogy kiterjesszék és meghosszabbítsák az ukrán fekete-tengeri gabonaexport-megállapodást, amely november végén jár le – számolt be az al-Dzsazíra.
Aktívan dolgoznak azon, hogy az utolsó akadályokat is elhárítsák az orosz gabona és műtrágya exportjának megkönnyítése érdekében – mondta Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő, hozzátéve, hogy Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese és Rebeca Grynspan, az ENSZ vezető kereskedelmi tisztviselője egy héten belül Moszkvába utaznak, hogy megvitassák a helyzetet.
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerdán az olaj- és gázipari vállalatok és pénzügyi támogatóik groteszk kapzsiságát kifogásolta, és sürgette a kormányokat, hogy világszerte adóztassák meg ezeket a túlzott nyereségeket a legkiszolgáltatottabb emberek támogatása érdekében.
Erkölcstelen, hogy a kőolaj- és gázipari vállalatok az energetikai válságot kihasználva, a legszegényebb emberek és közösségek kárára extraprofitot termelnek, és eközben jelentős éghajlati károkat okoznak − mondta António Guterres egy New York-i sajtótájékoztatón. Az eseményt az Ukrajna elleni orosz agresszió világméretű következményeiről szóló harmadik ENSZ-jelentés kiadásának alkalmából tartották.
Felszólítom a kormányokat, hogy adóztassák meg ezeket az extraprofitokat, és használják fel a pénzt arra, hogy ezekben a nehéz időkben a leginkább rászorulókat támogassák − mondta Guterres, aki úgy becsülte, hogy a szénhidrogénipari óriáscégek közel százmilliárd dollár extraprofitot értek el az idei első negyedévben.
A kőolaj és földgáz árának emelkedése miatt a BP, az ExxonMobile, a Chevron, a Shell és a TotalEnergies hatalmas profitról számolt be a második negyedévben is − közölte.
Felszólítom az országok lakóit, küldjenek világos üzenetet a szénhidrogéniparnak és az üzletembereinek: ez a nevetséges kapzsiság a legszegényebbeket és a legsérülékenyebbeket bünteti, miközben tönkreteszi közös otthonunkat, a Földet − mondta António Guterres.
A korábbi, júniusi felmérés óta még mélyebben és erősebben érezhetők világszerte a válság hatásai a vásárlóerőre − áll a jelentésben. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2022 végéig a háború miatt 82 országban 345 millió − a korábbinál 47 millióval több − ember élelmezése kerülhet veszélybe.
Számos fejlődő ország fuldoklik az adósságban, nem jut finanszírozási forráshoz, küzd a kilábalásért a Covid-19-világjárvány után, és könnyen szakadékba kerülhet − mondta Guterres. Hozzátette: a gazdasági, társadalmi és politikai lázadások hullámának előjelei láthatók, amelyek egyetlen országot sem kímélnek majd.
Azért, hogy az általános felmelegedés korlátozása érdekében tett vállalások veszélyeztetése nélkül fel lehessen lépni a válság ellen, a főtitkár felszólította a kormányokat: hozzanak intézkedéseket az energiaszükséglet csökkentésére. „Fogják vissza a fűtést és a légkondicionálást, csökkentsék a légi közlekedést, tegyenek lépéseket az épületek korszerűsítéséért és bővítsék a megújuló energiaforrások felhasználását” − mondta.
Az éhínség a Földön idén és jövőre valósággá válhat – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár június 24-én a berlini nemzetközi élelmiszer-biztonsági konferencia résztvevőihez intézett videóüzenetében.
„Példátlan, éhínség okozta válsággal nézünk szembe… 2022-ben nagyon is reális az éhínség veszélye, 2023-ban még rosszabb lehet” – közölte a főtitkár.
Elmondása szerint az ukrajnai háború súlyosbította az évek során felgyülemlett problémákat, többek között amit a klímaváltozás, a Covid–19 világjárvány, valamint a különböző országok gazdasági válsága okozott.
Az energia és a műtrágya árától függnek a mezőgazdasági termelők. Ez kivétel nélkül valamennyi gabonaféle terméshozamának csökkenését jelenti. Egyetlen ország sem marad „immunis” az ilyen társadalmi és gazdasági megrázkódtatásokkal szemben – hangsúlyozta Gutteres. A humanitárius segély önmagában nem elég, mivel többről van szó, mint az élelmiszer – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára és a kihívásokra válaszul összehangolt, többoldalú megoldásokra szólította fel az illetékeseket.
A politikus megjegyezte, az élelmiszerválságot nem lehet hatékonyan megoldani az ukrán gabona, valamint az orosz műtrágya nélkül. Az ENSZ-főtitkár elmondta, ebben a kérdésben szoros kapcsolatban áll Ukrajna, Oroszország, Törökország, az Egyesült Államok, az EU és más szervezetek képviselőivel.
„Intézkedéscsomagot próbálunk elérni, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy exportálja termékeit – nemcsak szárazföldön, hanem tengeren is” – mondta, egyben hozzátette, nem árul el részleteket, mivel az akadályozhatja a megállapodást.
Guterres elmondta, az élelmiszerválság nem oldható meg a pénzügyi válság megoldása nélkül. A gazdag államoknak és a nemzetközi pénzintézeteknek segíteniük kell az elszegényedés szélén álló országokat gazdaságuk életben tartásában – mondta. „A XXI. században nem engedhetjük meg a tömeges éhínséget” – összegezte felszólalása végén az ENSZ-főkapitány.
A FAO (az ENSZ Élelmiszerprogramja) adatai szerint az elmúlt két évben az élelmiszerhiány okán közvetlen veszélyben lévők száma több mint kétszeresére, 276 millióra nőtt.
A három német – külügyi, élelmiszer- és mezőgazdasági, valamint gazdaságfejlesztési – minisztérium által közösen szervezett berlini konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezete támogatta. A rendezvényen 50 delegáció, valamint 40 miniszter vesz részt, többek között Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztere.
A szegény országokat gazdasági összeomlás fenyegeti az ukrajnai háború következtében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság nyomán – közölte szerdán António Guterres ENSZ-főtitkár.
Oroszország a világ egyik legnagyobb gáz- és kőolajexportőre, ezenkívül Oroszország és Ukrajna jelentős gabonatermelő, együttesen a globális export harmadát adja. A nyersanyagok rekordokat döngető világpiaci árának az importra szoruló országok látják kárát – fogalmazott sajtótájékoztatóján Guterres.
„A háború felpörgeti a hármas – élelmezési, energetikai és pénzügyi – válságot, amely a világ legkiszolgáltatottabb népeit, országait és gazdaságait sújtja” – emelte ki az ENSZ-főtitkár a sajtótájékoztatón, amelyen az Ukrajna elleni, február 24-i orosz támadás után létrehozott válságkezelő munkacsoport jelentését ismertette.
„Mostanra igazi viharral vagyunk kénytelenek szembesülni, amely számos fejlődő ország gazdaságának romba döntésével fenyeget” – fogalmazott az ENSZ főtitkára. Guterres felhívta a figyelmet, hogy mintegy 1,7 milliárd ember, akinek harmada már most szegénységben él, „jelentős mértékben kiszolgáltatott” az élelmezési, energetikai és pénzügyi válságok okozta zavaroknak, amelyek viszont tovább növelik a szegénységet és az éhezők számát. „A világ legkiszolgáltatottabb emberei nem válhatnak járulékos áldozataivá egy újabb olyan tragédiának, amelyről nem is tehetnek” – tette hozzá.
Mint mondta, 36 állam fedezi gabonaimportja több mint felét Oroszországból, illetve Ukrajnából, s köztük vannak a világ legszegényebb országai. A válságkezelő munkacsoport a jelentésében az élelmiszerek és az energiahordozók világpiaci kereskedésének folyamatos fenntartását javasolta, illetve a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját sürgette. Hozzátette, hogy az egyes országok a válságot kihasználva kivonhatják a forgalomból a szenet és a fosszilis energiahordozókat, felgyorsítva ezzel a megújuló energiaforrások bevezetését.
„Mindenekelőtt véget kell vetni ennek a háborúnak” – szögezte le António Guterres. Mindazonáltal elismerte, hogy egyelőre még humanitárius tűzszünet sem tűnik lehetségesnek. Felidézte, hogy nemrégiben Martin Griffiths-t, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesét küldte Moszkvába kipuhatolni a humanitárius fegyvernyugvás lehetőségeit. A Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerdán összehangolt nemzetközi fellépést szorgalmazott az élelmiszerellátás biztosításának szavatolására és felszólította az egyes országokat, hogy kerüljék el az élelmiszerekre és műtrágyákra vonatkozó exporttilalmakat.
A négy nemzetközi szervezet vezetője közös nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború tovább súlyosbítja a koronavírus-járvány és a klímaváltozás teremtette válságokat és fokozza a bizonytalanságot, valamint a konfliktusok lehetőségét emberek millióit fenyegetve világszerte. Hangsúlyozták, hogy az alapvető élelmiszerek jelentősen megnövekedett ára, illetve az élelmiszerek hiánya komoly terhet jelent a háztartásoknak, s nemcsak a szegény országokban, hanem egyre inkább a közepes jövedelmű országokban is.
A világ szegénységi rátája 22 év óta először emelkedett, nyilatkozta António Guterres ENSZ-főtitkár, számolt be a TASZSZ. A főtitkár szerint számos tényezőt a koronavírus járvány súlyosbított.
„2020-ban 22 év óta először nőtt a rendkívüli szegénység. A becslések szerint a gazdasági aktivitás csökkenése a konfliktusok és az instabil helyzet tükrében további 18–27 millió embert sodor szegénységbe” – mondta Guterres.
A diplomata megjegyezte, hogy ha az emberiség „nem fogja megtörni a szegénység és a konfliktusok körforgását, akkor sokkal hatékonyabb megközelítésre lesz szükségünk”.
„Először is, a kölcsönös függőségről van szó: nem lehet fenntartható fejlődés béke, és béke fenntartható fejlődés nélkül – mondta. – Másodszor, részvétel. A „senki sem maradhat le” elkötelezettségnek kell az erőfeszítéseink középpontjában állnia, mind a fenntartható fejlődés elősegítése, mind a konfliktusok megelőzése és megoldása terén” – tette hozzá Guterres.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
A koronavírus-világjárvány Afrika fejlődését fenyegeti, és milliókat taszíthat mélyszegénységbe, fokozhatja a hosszú ideje fennálló egyenlőtlenségeket, az éhezést, az alultápláltságot és a lakosság betegségeknek való kitettségét – figyelmeztetett szerdán az ENSZ-főtitkára, António Guterres.
Szolidaritásra kérte a nemzetközi közösséget, azt mondta, a kontinensnek 200 milliárd dollárra (több mint 64 200 milliárd forintra) lenne szüksége, hogy megbirkózzon a válsággal. A főtitkár minden országot aktív szerepvállalásra buzdított az afrikai egészségügyi rendszerek és az élelmiszerbiztonság megerősítése, illetve a pénzügyi válság elkerülése érdekében.
Guterres videoüzenetében azt mondta: a kontinens országai gyorsan válaszoltak a válságra, a fertőzöttségi mutatók a vártnál alacsonyabbak, és a halálos áldozatok száma alig több 2500-nál.
A témában készített, 28 oldalas ENSZ-jelentés szerint a koronavírus minden afrikai országban megjelent, de ezek többségében a fertőzöttek száma kevesebb ezernél. A világszervezet ennek ellenére óvatosságra intett, aláhúzva, hogy Afrika a járvány korai szakaszában van, és máshol is volt már példa a megbetegedések számának először csökkenő ütemű, majd hirtelen ugrásszerű növekedésére. Az ENSZ úgy véli, előfordulhat, hogy a fertőzöttek alacsony száma a korlátozott tesztelésben és a bejelentések hiányában keresendő.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra figyelmeztetett, hogy – a helyi kormányok válaszától függően – a járvány akár 190 ezer emberrel is végezhet 47 afrikai országban az első évben. Ugyancsak a WHO hangsúlyozta, hogy Afrika még évekig nyögheti a koronavírus társadalmi és gazdasági hatásait.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Dozens of people were killed in an attack on the northern #Mozambique town of #Palma this week ??
The province of Cabo Delgado, where the town is located, has since 2017 been the target of a simmering Islamist insurgency linked to Islamic State. pic.twitter.com/43zuvO3mH8
Islamist militants seized control of a town in northern Mozambique, killing several people including at least one foreign worker, near a huge gas project involving France's Total and other energy companies, security sources said. pic.twitter.com/FbGCTbtOgo
