Súlyos kapacitáshiány alakult ki Ukrajna energiarendszerében, amelyet jelenleg a meglévő villamosenergia-termelés és -import sem tud fedezni – jelentette ki szerdán Vitalij Zajcsenko, az Ukrenergo állami villamosenergetikai vállalat vezetője az Európai Üzleti Szövetség igazgatótanácsának online ülésén, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Zajcsenko elmondta, hogy ilyen körülmények között nagyon fontos, hogy az ukrán energiaipar magánbefektetéseket vonzzon a termelő létesítmények építésébe. „Elsősorban az Ukrenerho különleges aukcióinak köszönhetően tavaly 423 MW új termelőkapacitás jelent meg az energiarendszerben” – emlékeztetett.
Az Ukrenerho vezetője azt is fontosnak tartja, hogy az általános hálózatba csatlakoztassák azokat a termelőkapacitásokat, amelyeket az üzleti és ipari szektor jelenleg kizárólag tartalék áramforrásként használ óránkénti vagy vészhelyzeti áramkimaradások esetén. „Ha az árampiacon működnének, az ilyen létesítmények fedezhetnék az energiarendszer kapacitáshiányának egy részét, és egyúttal profitot termelhetnének a tulajdonosaiknak” – tette hozzá Vitalij Zajcsenko.
Az áramkimaradások már most is megviselik az ukránokat, a hosszú áramszünetek arra kényszerítik a vállalatokat, hogy drága generátorokra váltsanak, és ez azonnal tükröződik az üzletek árcéduláin is – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Ukrán Agrár Üzleti Klub közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a hosszú áramszünetek közvetlenül befolyásolják az üzletek árait, arra kényszerítve a vállalkozásokat, hogy drága generátorokra váltsanak, ami a termékek árának emelkedésében láncreakciót idéz elő. „A generátorok használata a folyamatos termelési ciklusú ágazatokat sújtja a legsúlyosabban” – magyarázza Makszim Hopka, az üzleti klub vezetője.
A szakember szerint a legnagyobb költségnövekedés a következő termékek esetében tapasztalható: tejtermékek és hús – az állandó hűtés szükségessége miatt, zöldségek és gyümölcsök – drága, klímavezérelt, dízelgenerátorokkal működő tároló létesítményekben, sütőipari termékek – az energiaigényes sütési folyamat növeli a költségeket.
Az elmúlt hónapban a zöldségek ára már érezhetően megemelkedett. A hús ára még viszonylag stabil, de a takarmány- és energiaköltségek emelkedése miatt egyre nagyobb az árnyomás.
„A tejtermékek és a zöldségek továbbra is az áremelkedés vezetői maradnak, ha az áramkimaradások folytatódnak. A hús és a kenyér ára szisztematikusan fog növekedni – fokozatosan alkalmazkodva az energiafüggetlenség új költségeihez” – tette hozzá Makszim Hopka. Hozzátette: az árnövekedés üteme közvetlenül függ az áramkimaradások gyakoriságától és időtartamától: minél több órát üzemeltet egy vállalkozás generátorokat, annál magasabb az infláció az élelmiszerkosárban.
Ukrajnában továbbra is magas az áramfogyasztás szintje, és jelentős teljesítményhiány tapasztalható az energiarendszerben.
„A fogyasztás stabilan magas szinten marad, ami megfelel az évszakos mutatóknak. Ma reggel, 6:30-kor a fogyasztás szintje ugyanolyan volt, mint tegnap ilyenkor, szerdán” – áll a közleményben.
Az ukrán energiarendszer továbbra is helyreállítás alatt van a 11 orosz támadás után, amelyek idén kezdődtek, és jelentős teljesítményhiányt tapasztal. Az energetikai létesítményekben sürgősségi javítások folynak, ezért kénytelenek vagyunk áramkimaradásokat alkalmazni a háztartási fogyasztók számára, valamint korlátozási grafikonokat bevezetni az ipar és az üzleti szektor számára
– emlékeztetett a cég.
Ma Ukrajna áramot importál Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Magyarországról és Moldáviából összesen 12 378 MWh mennyiségben, egyes órákban pedig a maximális teljesítmény eléri a 924 MW-ot.
Nagyon súlyos áramhiány fenyegeti télen Ukrajnát a drasztikusan visszaesett áramtermelési kapacitások miatt, és ezért a szomszédos uniós tagállamokból, így Magyarországról, is tovább kellene növelni az áramexportot Ukrajnába, és az EU felőli stabil ukrajnai gázexportra is fel kell készülni az orosz-ukrán tranzitszerződés lejárta miatt – rögzítette a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a csütörtökön kiadott elemzésében.
A téli felkészülés érdekében négy főbb kihívást és tíz sürgős feladatot rögzítettek az IEA szakértői, és ezeket Brüsszelben közös sajtótájékoztatón mutatta be Fatih Birol, illetve az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen ezen egy 160 millió eurós új támogatási programot is bejelentett az ukrajnai energetikai infrastruktúra megsegítésére.
Az ukrajnai helyzet bemutatásáról, a négy főbb kihívásról, és a téli felkészülés 10 sürgős feladatáról szóló IEA-jelentés néhány fontos eleme:
Súlyos Ukrajna villamosenergia-hiánya. Az IEA előrejelzése szerint az ukrajnai csúcsigény 18,5 GW-ra nőhet ezen a télen, és ezzel szemben csak 12,5 GW körüli áramtermelési kapacitás állhat még akkor is, ha az atomerőművi blokkok a nyári karbantartásból visszatérnek, és Ukrajna európai szomszédaiból továbbra is 1,7 GW villamos energiát importálnak. Így tehát az ukrajnai áramellátási hiány elérheti a 6 GW-ot, ami Dánia éves csúcskeresletének felel meg. Éppen ezért mondta Fatih Birol azt, hogy az ukrajnai helyzet most világszinten is az egyik leginkább akut energiaellátási téma, és az elmúlt két tél viszonylag szerencsés helyzet után a mostani tél lesz messze a legkeményebben megoldható. Az anyag szerint az ukrán infrastruktúrát érő további orosz támadások, a berendezések előre nem látható meghibásodása és a karbantartási ciklusok elmulasztása további kockázatokat jelentenek a 6 GW-os hiányon felül.
Ukrajna nagyvárosainak hőellátása is kritikus. Az anyag emlékeztet rá, hogy a fűtési infrastruktúra elleni támadások többsége a frontvonalakhoz közeli régiókban történt. A harkivi régió jelenleg nagy hőtermelő kapacitás nélkül van, más front menti régiók – különösen Csernyihiv, Donyeck, Zaporizzsja, Szumi és Mikolajiv – pedig súlyos károkat szenvedtek hőtermelő kapacitásaikban. Ukrajna fővárosában, Kijevben is veszélyben van a hőellátás.
Potenciális kihívások láthatók Ukrajna földgázmérlegében. Az anyag szerint átlagos időjárási körülmények között Ukrajna a hazai termelésből és tárolásból fedezni tudná az összes gázigényét, de az átlagosnál hidegebb tél növelné az importigényt. Amint az orosz tranzitszállítások leállnak januárban (ez az IEA alap forgatókönyve) a jelenlegi tranzitszerződés lejárta után, Közép- és Kelet-Európából Ukrajnába irányuló fizikai gázáramlásra lenne szükség.
A moldovai gáz- és villamosenergia-ellátás zavaraira is oda kell figyelni. Rámutat az anyag, hogy Moldova már nem függ közvetlenül az orosz gáztól, hogy kielégítse az általa ellenőrzött területen jelentkező keresletet, de a közvetett függőség még mindig erős, mivel a villamos energia mintegy kétharmadát a szakadár, Oroszország által támogatott Dnyeszteren túli régióban található nagy erőműből kapja. Az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit közelgő, 2024 végi lejárta jelentős bizonytalanságot teremt a Dnyeszteren túli régióba irányuló gázszállítások és Moldova villamosenergia-biztonsága szempontjából – rögzíti az anyag.
A fenti súlyos kihívások rögzítése után az IEA tíz főbb pontban rögzíti a sürgős teendőket az energetikai infrastruktúra helyzetének, a megrongált eszközök pótlásának sokrétű feladatai mellett. Ezek közül magyar szempontból két ajánlás különösen fontos:
Egyrészt azt szorgalmazza az IEA, hogy tovább kell emelni az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok felől, így Magyarország irányából az áramexportot Ukrajna felé, enyhítve a fent vázolt súlyos áramhiányos helyzetet. Magyarországról áramlik messze a legtöbb villamosenergia az öt szomszédos ország felől Ukrajna irányába, ez júliusban például 42%-os arányú volt.
Másrészt meg kell hosszabbítani a fix, nem megszakítható gázexport kapacitásokat az EU-tagállamok, így Magyarország irányából, Ukrajna felé, hogy fel lehessen készülni az év végén lejáró orosz-ukrán szerződés utáni helyzetre. Ezek a fizikai áramlások az ukrán belső gázrendszer stabilitása miatt is fontosak a tranzit leállása esetén.
Kuvait rendelkezik a világ ismert kőolaj-készletének majdnem a tizedével, most azonban több lakónegyedben gördülő áramszünetet rendelt el „üzemanyag-ellátási zavarok” miatt. Az állami KUNA hírügynökség jelentése szerint a fennakadás következtében leállították a sótalanító üzemeket és néhány erőművet.
Az AP amerikai hírügynökség a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Kuvaitban 43 Celsius-fok maximális hőmérsékletet jelzett vasárnapra a meteorológia, amelyet azonban 53 Celsius-fokosnak érezhetnek az emberek, és kimondottan rossz a levegő minősége.
Rendszeres az áramkimaradás
A The National internetes oldala pedig arról számolt be, hogy az energetikai tárca felszólította a lakosságot: spóroljon az energiával 11 és 17 óra között. A zavarok pontos okát nem közölték, csak azt, hogy azok váratlanok.
Az áramkimaradások éppen azokat a lakónegyedeket érintik, ahol a legmagasabb a fogyasztás.
A probléma nem először jelentkezik, júniusban már figyelmeztettek a hatóságok szisztematikus áramkimaradásokra.
Akkor az iskolákban korábban kezdődött a nyári szünet, a mecsetekben pedig kikapcsolták a légkondicionálókat, hogy csökkentsék az elektromos hálózatra nehezedő nyomást.
A helyiek arra panaszkodtak, hogy az áramkimaradások különösen az időseket és a betegeket sújtják, akiknek amúgy is nehézséget okoz a nyári hőséghez való alkalmazkodás.
Nemcsak Kuvaitban gond
Több országban, köztük Egyiptomban és Libanonban is szisztematikus áramszünethez folyamodtak a nyár folyamán, hogy takarékoskodjanak az árammal – de Kuvaittal ellentétben azok az államok nem olajtermelők.
Az áramkimaradások azonban problémát jelentenek az olajban szintén gazdag Irakban is, ahol nyáron szintén rendszeresen emelkedik a hőmérő higanyszála 50 Celsius-fok fölé.
Nem is emlékszem, hogy mikor volt utoljára egész nap áram – mondta júniusban a lapnak egy háromgyerekes bagdadi családapa.
Ukrajnában 2024 második negyedévében realizálódott az energetikai infrastruktúra további veszteségeinek kockázata, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) rontotta a villamosenergia-hiányra vonatkozó becsléseit a 2024–2026 közötti időszakra – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU Inflációs jelentésére hivatkozva (2024. július).
Amint azt az NBU megjegyezte, Oroszország célzott támadásai az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, amelyek 2024-ben is folytatódtak – mind a termelési, mind az átviteli kapacitások tekintetében – az energiarendszer veszteségeinek jelentős növekedéséhez és ennek megfelelően hosszabb áramkimaradásokhoz vezettek. Mindenekelőtt a hő- és vízerőművek voltak érintettek.
„A várakozásoknak megfelelően már a II. negyedévben jelentős hiány keletkezett, a III. negyedév elején pedig a hőség és az azt követő pusztítások miatt mélyült. Ezzel párhuzamosan a kieső kapacitások helyreállítása és/vagy újak építése jelentős időt és finanszírozást igényel” – áll a jelentésben.
Ennek eredményeként az NBU villamosenergia-hiánnyal kapcsolatos feltételezései 2024–2026 között jelentősen rosszabbak: 2024-ben több mint 7% (előzetes becslés – 5%), 2025-ben körülbelül 8% (előzetes becslés – 4%) és körülbelül 5% 2026-ban (nem számítottak hiányra).
„A korábban vártnál nagyobb energiahiány visszafogja a GDP növekedését a teljes előrejelzési horizonton” – tette hozzá az NBU. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint Ukrajna átlagos villamosenergia-hiánya 2024-ben körülbelül 10% lesz. Ugyanakkor komoly (akár 30%-os) hiány valószínűleg csak csúcsidőben jelentkezik.
Mivel 2024 májusában megnőtt az olyan negatív tényezők hatása, mint a harcok intenzitása, az infrastrukturális létesítmények elleni támadások, amelyek elsősorban a villamosenergia-termelés és -fogyasztás csökkenését érintették – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium jelentésére hivatkozva.
A minisztériumi közlés szerint „a szakképzett munkaerő jelentős hiánya, valamint a harci cselekmények további lefolyásával és a munkavállalók mozgósításának feltételeivel kapcsolatos bizonytalanság tovább bonyolította a vállalatok gazdasági tevékenységét.” A gazdasági tárca becslése szerint a negatív tényezők, mindenekelőtt a villamosenergia-termelés csökkenése és annak hiánya meghaladták a GDP-re gyakorolt hatás egyenlegét.
Ennek eredményeként 2024 január-májusban a GDP növekedését 4,7 %-os (±1%) szinten becsülik. Ezt az értékelést figyelembe véve az Állami Statisztikai Szolgálat operatív értékelése szerint 2024 első negyedévében 6,5 %-os a reál-GDP-növekedés 2023 első negyedévéhez képest, ami magasabb a Gazdasági Minisztérium által korábban becsültnél (4,5 %-os növekedés).
Ukrajna kormánya jelentősen, 2,7 %-kal rontotta az ukrán gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó előrejelzését. A biztonsági és védelmi költségvetési terv azt mutatja, hogy a kormány arra számít, hogy a háború 2025-ben folytatódik, és 2026-ban ér véget.
Télen akár 35 %-os lesz az áramhiány, aminek következtében az ukránoknak napi öt-hat órán át lesz áramszolgáltatásuk – jelentette ki hétfőn Szerhij Kovalenko, a YASNO energetikai vállalat vezérigazgatója egy televíziós műsorban, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Kovalenko elmondta, hogy biztosan lesz áramhiány, csak az a kérdés, hogy mekkora. „Nagyon nehéz megjósolni a telet, mert most nyár van, és nem világos, hogy milyen áramtermeléssel lépünk be a fűtési szezonba. Biztosan tudjuk, hogy a téli csúcs elég nagy. Ha marad a mostani termelés plusz az importkapacitás a jelenlegi szinten, a hiány 35 % alá fog csökkenni. Ha ezután vesszük a kritikus infrastruktúrát, ha később mindennel elkészül, akkor tényleg 6-7 órát lesz áramunk. De erről már augusztusban beszélnünk kell, hogy kiderüljön, milyen importlehetőségeink vannak, és meddig lesz időnk az áramtermelés helyreállítására” – magyarázta.
A vezérigazgató szerint a lakossági fogyasztóknak és a vállalatoknak jelentős áramhiányra kell felkészülniük. „Hogyan lehet rá felkészülni? Ezek alternatív életlehetőségek. Kezdve az elemekkel, különböző formátumú elemekkel, és befejezve az áramtermeléssel, ami lehetséges. Ha van rá lehetőség – napelemekkel, invertorokkal, akkumulátorokkal, generátorokkal stb.” – foglalta össze Szerhij Kovalenko.
Ukrajna nyáron áramhiánnyal nézhet szembe, mert a meleg hónapokban megnövekszik az energiafelhasználás és el kell végezni a tervezett karbantartást – írta hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az áramhiány okai között szerepel villamosenergia-rendszer állapota az orosz támadások utáni, valamint az, hogy a következő fűtési időszak előtt ki kell iktatni egységeket a tervezett javításokra.
A Világbank jelentése szerint az ukrán áramtermelői kapacitás 60 %-a megsérült az ágyúzások és rakétatámadások következtében. Az erőművek jelentős része még mindig ellenséges megszállás alatt van. „És ez lesz az első nyár Ukrajna történetében, amikor a villamosenergia-termelés szerkezetének csaknem 25 %-át adó Zaporizzsjai Atomerőmű nem áll rendelkezésünkre” – közölte az Ukrenerho sajtószolgálata.
Az elmúlt években, amikor a nagy erőművek blokkjait nyáron javították, azokat más nagy erőművek váltották fel. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a nyár az atomerőművi blokkok javítási kampányának hagyományos időszaka. Az idei szezonban a helyzetet bonyolítja, hogy az összes nagy hőerőmű és vízerőmű megrongálódott a támadás miatt. Ezért az energetikusokra további kihívások várnak, mert a sérülések miatt a javítás hosszabb ideig tart és bonyolultabb.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) alapforgatókönyve a biztonsági kockázatok jelentős csökkentését feltételezi Ukrajnában 2024 elejétől, a biztonsági helyzetre vonatkozó feltételezések megvalósulása esetén a jövőben nem várható jelentős áramhiány, kivéve a második félévi helyi és szituatív hiányokat – adta hírül pénteken az rbc.ua hírportál az NBU Inflációs jelentésére hivatkozva.
„Az ukrán energiarendszer sikeres helyreállítása lehetővé tette az NBU számára, hogy felülvizsgálja a jövőbeli állapotára vonatkozó feltételezéseit, és jelentősen csökkentse a villamosenergia-hiányra vonatkozó becsléseket” – áll az elemzésben. A jegybank becslése szerint a II. negyedévben nem várható hiány, de 2023 III. negyedévétől 2024. I. negyedévéig annak visszaállása valószínű. Így a tervezett javítások a legtöbb atomerőművi blokkon várhatóan a nyári hónapokban valósulnak meg. A vízerőművek termelési volumene is csökkenni fog a vízszint csökkenésével, ami gyengítheti az energiarendszer manőverező képességét. Ezzel együtt a kereslet növekedni fog, különösen a meleg időjárás miatt.
„Ebből adódóan előfordulhat, hogy a termelés összmennyisége nem lesz elegendő a csúcsfogyasztási igények fedezésére. A hiányok azonban elsősorban lokálisan és a fogyasztási csúcsidőszakokban jelentkeznek, teljes áramszünet pedig lényegesen kevesebb lesz, mint a fogyasztási csúcsidőszakban 2022/23 telén” – áll az elemzésben. Az NBU makroelőrejelzése mintegy 3-5%-os hiányt feltételez 2023 III-IV. negyedévében és 2024 I. negyedévében.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az év elején az NBU 27%-os villamosenergia-hiányt jósolt az első negyedévre, valójában azonban az csak 15%-os volt, és nem volt áramhiány február második fele óta.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
