Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTozMzI1O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 65954
[content] =>
Oroszország Központi Bankja most először tért át a tartalékaiban lévő arany közvetlen értékesítésére a belföldi piacon, megnyitva a hozzáférést a fémhez a bankok, az állami tulajdonú vállalatok és az egyéni befektetési struktúrák számára, számolt be a Külföldi Hírszerző Szolgálat honlapján.
Megjegyezték, hogy a közvetlen értékesítés kényszerű lépés a szabályozó számára, mivel az arany valójában a rubel támogatásának eszközévé válik, a vállalatok likviditásának javítására és a költségvetési igények fedezésére más erőforrások hirtelen kimerülése körülményei között.
A hírszerzés adatai szerint 2025-ig az Oroszországi Föderáció Központi Bankja nem adott el aranyat a piac kereskedelmi szereplőinek, hanem csak a Pénzügyminisztériumtól fogadta el, növelve saját tartalékait.
A szabályozó most az eladásra tér át. Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció Nemzeti Jóléti Alapja gyorsan veszít likvid eszközeiből: a 2022-es 113,5 milliárd dollárról 2025-re 51,6 milliárd dollárra. Az alap struktúrájában lévő arany mennyisége ez idő alatt 57%-kal csökkent – 405,7 tonnáról 173,1 tonnára.
A hírszerzés előrejelzése szerint 2025-ben az értékesítési volumenek elérhetik a 30 milliárd dollárt (körülbelül 230 tonna aranyat), 2026-ban pedig legalább a 15 milliárd dollárt (115 tonnát).
A Külföldi Hírszerző Szolgálat konstatálta, a tartalékok ilyen nagymértékű monetizálása felgyorsítja annak kimerülését, amelyekre már így is nyomás nehezedik a szankciók és a rendelkezésre álló valutaeszközök csökkenése miatt.
A hírszerzés megjegyezte, az arany eladásával kapcsolatos stratégia állítólag lehetővé teszi a költségvetés gyors feltöltését és a rubel stabilitásának fenntartását, de hosszú távú kockázatokat teremt: elmélyíti a likvid tartalékok hiányát, az államháztartást jobban függővé teszi az eszközeladásoktól, és korlátozza a jövőbeni beavatkozások lehetőségeit.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország Központi Bankja most először tért át a tartalékaiban lévő arany közvetlen értékesítésére a belföldi piacon, megnyitva a hozzáférést a fémhez a bankok, az állami tulajdonú vállalatok és az egyéni befektetési struktúrák számára, számolt ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764439500
[modified] => 1764400119
)
[title] => Hírszerzés: Oroszország eladja stratégiai aranytartalékát
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=65954&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 65954
[uk] => 65873
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 65874
[image] => Array
(
[id] => 65874
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1764235339-721.jpg
[original_lng] => 85923
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1764235339-721-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1764235339-721-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1764235339-721.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1764235339-721.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1764235339-721.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1764235339-721.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/630-360-1764235339-721.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1764392920:12
[_thumbnail_id] => 65874
[_edit_last] => 12
[views_count] => 661
[_algolia_sync] => 587787887000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => Oroszország
)
)
[1] => Array
(
[id] => 58956
[content] =>
Németország azt fontolgatja, hogy kivonja aranykészletét New York-i tárolójából Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan politikája miatti aggodalmai miatt, számolt be a The Telegraph.
Németország évtizedeken át 1200 tonna aranytartalékát – az USA után a világ második legnagyobb – az Egyesült Államok Federal Reserve manhattani trezorában tartotta. Most azonban, valószínűleg a következő kormányt vezető Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusai azt fontolgatják, hogy hazahozzák az aranyat, mert egyre növekszik az Egyesült Államokkal, mint megbízható partnerrel szembeni bizalmatlanság.
Marco Vanderwitz volt német kormányminiszter megerősítette, hogy az arany megőrzésének kérdése ismét aktuálissá vált. Régóta szorgalmazza, hogy a német tisztviselők ellenőrizhessék az aranykészlet állapotát, vagy teljes mértékben visszajuttassák német területre. 2012-ben megtagadták tőle a kérést, hogy személyesen vizsgálja meg az aranyrudakat.
Markus Ferber, a CDU EP-képviselője is hangsúlyozta a készletek rendszeres ellenőrzésének szükségességét. Azt követeli, hogy a Bundesbank hivatalos képviselői személyesen megszámolhassák az aranyrudakat és dokumentálhassák ezen ellenőrzéseket.
Ezek a kijelentések még azelőtt hangzottak el, hogy Donald Trump a héten hatalmas új vámokat vetett ki az Európai Unióból származó árukra, ami tovább erősítette a politikusok álláspontját.
A német aranytartalék a második világháború után kezdtek felhalmozódni az aktív exportnak és a kereskedelmi többletnek köszönhetően. A Bretton Woods-i rendszer részeként a pénzfelesleget aranyra cserélték. Ma az Egyesült Államokban lévő arany 113 milliárd euróra becsülhető, ami az összes német tartalék körülbelül 30%-a. Körülbelül felét Frankfurtban, további 13%-át Londonban őrzik.
Korábban célszerűnek tartották az arany az Egyesült Államokban való tárolását: válság esetén gyorsan beváltható dollárra, a világ fő tartalékvalutájára. Mostanra azonban egyre több politikus, például Michael Jaeger, az Európai Adófizetők Szövetségénél úgy gondolja, hogy az aranyat a lehető leghamarabb vissza kell juttatni Németországba, vagy legalább Európába.
A Bundesbank azonban jelenleg nem osztja ezeket az aggodalmakat, és arról biztosít, hogy nincsenek kétségei az Egyesült Államok Federal Reserve System megbízhatóságát és biztonságát illetően, mint az aranytartalékok tárolását biztosító partnerével kapcsolatban.
[type] => post
[excerpt] => Németország azt fontolgatja, hogy kivonja aranykészletét New York-i tárolójából Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan politikája miatti aggodalmai miatt, számolt be a The Telegraph.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743952620
[modified] => 1743927646
)
[title] => The Telegraph: Németország kivonhatja aranytartalékait az Egyesült Államokból
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58956&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58956
[uk] => 58934
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 58935
[image] => Array
(
[id] => 58935
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-73.png
[original_lng] => 1104396
[original_w] => 960
[original_h] => 640
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-73-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-73-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-73-768x512.png
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-73.png
[width] => 960
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-73.png
[width] => 960
[height] => 640
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-73.png
[width] => 960
[height] => 640
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-73.png
[width] => 960
[height] => 640
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1743916846:12
[_thumbnail_id] => 58935
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2424
[_algolia_sync] => 831558780002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 135
[2] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => németország
[2] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 39895
[content] =>
Egyre több ország jegybankja és nemzeti vagyonalapja dönt úgy, hogy a nemzetközi központok helyett inkább otthon tartja aranytartalékait. Félnek az orosz példától és igyekeznek védekezni az infláció ellen is.
Egyre több ország vándoroltatja haza aranytartalékait, mivel megrendült a bizalmuk a hagyományos rendszerben a nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók után – derül ki az Invesco hétfőn közzétett, a központi bankok és az állami vagyonalapok körében végzett felméréséből.
A tavalyi esés a nemzetközi tőkepiacokon eközben széles körű veszteségeket okozott az állami vagyonalapoknak, akik emiatt is újragondolják befektetési stratégiáikat. Úgy vélik ugyanis, hogy a magasabb infláció és a geopolitikai feszültségek tartósan velünk maradhatnak.
Az éves, Invesco Global Sovereign Asset Management Study felmérésben résztvevő 85 szuverén vagyonalap és 57 központi bank több mint 85 százaléka úgy véli, hogy az elkövetkező évtizedben az infláció magasabb lesz, mint az elmúlt évtizedben.
Ebben a környezetben az arany és a feltörekvő piaci kötvények jó befektetésnek számítanak.
Komoly nyomot hagyott az orosz vagyon einstandolása
Azonban a befektetési stratégiák átgondolásában valószínűleg nagy szerepe volt annak is, hogy a nyugat tavaly az ukrajnai invázióra válaszul befagyasztotta Oroszország 640 milliárd dolláros arany- és devizatartalékának csaknem felét.
A felmérés szerint a központi bankok jelentős részét aggasztja a precedens, amelyet teremtettek. A válaszadók csaknem 60 százaléka mondta, ez vonzóbbá tette az aranyat. Mostanra már a megkérdezettek 68 százaléka tartja határain belül aranytartalékának legalább egy részét, szemben a 2020-as 50 százalékkal.
Eddig Londonban tartottuk az aranyat, de most hazavittük a saját országunkba, hogy biztonságban tartsuk – idézik a felmérés készítői az egyik név nélkül idézett központi bank magyarázatát.
Nem szeretik a dollárt, de nincs alternatíva
A geopolitikai aggodalmak, valamint a feltörekvő piacokban rejlő lehetőségek szintén arra ösztönöznek néhány központi bankot, hogy tartalékaik egyre kisebb hányadát tartsák dollárban.
7 százalék szerint az Egyesült Államok növekvő adósságállománya szintén negatívan hat a dollárra, bár a legtöbben még mindig nem látnak alternatívát, amely mint tartalékvalutaként felválthatná azt. Ugyanakkor 29 százalékról 18 százalékra csökkent egy év alatt azok aránya, akik a kínai jüant tekintik potenciális vetélytársnak.
A 142 megkérdezett intézmény közel 80 százaléka a geopolitikai feszültségeket tartja a legnagyobb kockázatnak a következő évtizedre, míg 83 százalékuk az inflációt nevezte meg a leginkább aggodalomra okot adó tényezőnek a következő 12 hónapra.
A legvonzóbb eszközosztálynak jelenleg az infrastruktúrát tekintik, különösen a megújuló energiatermeléssel kapcsolatos projektek örvendenek nagy népszerűségnek.
[type] => post
[excerpt] => Egyre több ország jegybankja és nemzeti vagyonalapja dönt úgy, hogy a nemzetközi központok helyett inkább otthon tartja aranytartalékait. Félnek az orosz példától és igyekeznek védekezni az infláció ellen is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1689079380
[modified] => 1689057721
)
[title] => Látták mi történt Oroszországgal, ezért zsákolják is haza az aranytartalékot
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39895&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39895
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 39896
[image] => Array
(
[id] => 39896
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[original_lng] => 17446
[original_w] => 800
[original_h] => 581
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany-300x218.webp
[width] => 300
[height] => 218
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany-768x558.webp
[width] => 768
[height] => 558
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[width] => 800
[height] => 581
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[width] => 800
[height] => 581
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[width] => 800
[height] => 581
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/arany.webp
[width] => 800
[height] => 581
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1689046922:12
[_thumbnail_id] => 39896
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2857
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1689068585
[_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => Als langjähriger @wko_aw #Wirtschaftsdelegierter kann ich die Aussagen von HBM Alexander Schallenberg #BMEIA zu #Niger und #EU im #FAZ Interview nachvollziehen https://t.co/wAj5pHa3kZ
— Dr Rudolf Thaler (@RudolfThaler) September 2, 2023
[_oembed_time_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => 1694449113
[_oembed_96948cd93dce4d8b6d5f6ad9162294c3] =>
[_oembed_time_96948cd93dce4d8b6d5f6ad9162294c3] => 1741279018
[_algolia_sync] => 831551861002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 172907
[2] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => nemzetközi központok
[2] => szankciók
)
)
[3] => Array
(
[id] => 37962
[content] =>
Kína áprilisban a hetedik egymást követő hónapban növelte az arany- és a devizatartalékát, ráadásul nagyobb mértékben, mint amire az elemzők számítottak.
Kína devizatartaléka 21 milliárd dollárral 3205 milliárd dollárra emelkedett áprilisban, a szakértők kisebb, 13 milliárd dolláros növekedésre számítottak. A távol-keleti ország az előző hónapban 66,76 millió finom uncia aranyat (1 uncia = 31,1035 gramm) birtokolt április végén, szemben a március végi 66,5 millió unciával. Peking aranytartaléka április végén 132,35 milliárd dollárt ért (március végén 131,65 milliárd dollárt).
Kína rendelkezik a világ a legnagyobb valutakészletével, áprilisban már a hetedik egymást követő hónapban nőtt a tartalék – írja a Reuters. A különböző fémek és Peking kapcsolata erősen felpörgött az elmúlt időszakban: nemrég az arany árának drasztikus emelkedése mögött tűnt fel az ázsiai ország, pontosabban annak állami szektora. Az arany ugyanis értékállóbb, könnyebben értékesíthető és politikai indokokkal nehezebben befolyásolható instrumentum, mint a dollár, amelyről mindez nem mondható el.
Kína az aranytartalékai bővítésével lényegében a dollár utáni világra készülhet.
A dollárról való leválási törekvéseket támasztja alá az is, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) egymás közti kereskedelmében egyre kevésbé használják elszámolásra a zöldhasút. A CBDC-k, azaz a digitális jegybankpénzek felhasználásával létrejövő Bridge-projekt részeként akár teljes mértékben ki tudnák váltani a fiatdevizákat (mint például a dollár, az euró, a forint vagy a rubel) alacsonyabb árak és magasabb sebesség mellett, így a közvetítő szerepét akár teljes mértékben el is veszthetné az amerikai fizetőeszköz a BRICS-közti kereskedelemben.
[type] => post
[excerpt] => Kína áprilisban a hetedik egymást követő hónapban növelte az arany- és a devizatartalékát, ráadásul nagyobb mértékben, mint amire az elemzők számítottak.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1683497100
[modified] => 1683469510
)
[title] => Tovább nőtt Kína arany- és devizatartaléka
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37962&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37962
[uk] => 37998
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 37963
[image] => Array
(
[id] => 37963
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9.jpg
[original_lng] => 445988
[original_w] => 2000
[original_h] => 1334
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-1536x1025.jpg
[width] => 1536
[height] => 1025
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9.jpg
[width] => 2000
[height] => 1334
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9.jpg
[width] => 2000
[height] => 1334
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1683611738:3
[_thumbnail_id] => 37963
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 3932
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1684939703
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1705663819
[_algolia_sync] => 831549089002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 1570
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => devizatartalék
[2] => Kína
)
)
[4] => Array
(
[id] => 36897
[content] =>
Ukrajna jelenlegi arany- és devizatartaléka több mint 10 éves csúcson áll, meghaladja a 30 milliárd dollárt – közölte Oleh Usztenko, gazdasági kérdésekben illetékes ukrán elnöki tanácsadó.
Korábban az ukrán jegybank arról számolt be, hogy az ország nemzetközi tartalékai idén februárban 28,86 milliárd dollárt tettek ki, 3,5 százalékkal csökkentek januárhoz képest.
A parlament 38 milliárd dollárnyi államháztartási hiányt hagyott jóvá az idei évre, ami a hazai össztermék (GDP) több mint 20 százaléka. A deficitet az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más adományozók támogatásaiból tervezik fedezni.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna jelenlegi arany- és devizatartaléka több mint 10 éves csúcson áll, meghaladja a 30 milliárd dollárt – közölte Oleh Usztenko.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1681067160
[modified] => 1681045994
)
[title] => Komoly aranytartaléka van Ukrajnának
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36897&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36897
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36898
[image] => Array
(
[id] => 36898
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430.jpg
[original_lng] => 101019
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/arany-aranylelohely-aranybanyaszat-590430.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1681035194:12
[_thumbnail_id] => 36898
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3957
[translation_required_done] => 1
[_oembed_dee0896c20a5d31b1b874c6b950c3073] => The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine
We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
— Sprinter (@Sprinter99880) May 30, 2023
[_oembed_time_dee0896c20a5d31b1b874c6b950c3073] => 1685988411
[_algolia_sync] => 831547808002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 65342
[2] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => Oleh Usztenko
[2] => Ukrajna
)
)
[5] => Array
(
[id] => 27389
[content] =>
A londoni bíróság elutasította a venezuelai bírói fórum döntését, vagyis Nicolás Maduro továbbra sem férhet hozzá a Bank of England trezorjaiban tárolt több mint egymilliárd angol font értékű aranyhoz. A döntés megerősíti az Egyesült Királyság azon álláspontját, hogy nem ismerik el Madurót Venezuela legitim vezetőjének.
A hatalmas mértékű gazdasági válsággal küzdő Venezuelának jelenleg két vezetője van. A politikai szakadás miatt a kormányt vezető Nicolás Maduro és az ellenzék által támogatott Juan Guaidó versenyez a hatalomért. Maduro 2021 végén jelezte, hogy országa hazaszállítaná a Bank of England által őrzött 1,2 milliárd angol font értékű aranytartalékát, azonban az Egyesült Királyság megtagadta a nemesfém átadását. Nagy-Britannia kijelentette, hogy Juan Guaidót tekinti az ország legitim vezetőjének, így Maduro adminisztrációja nem férhet hozzá az aranyhoz.
A venezuelai legfelsőbb bíróság kimondta az ügy kapcsán, hogy Maduro az ország vezetője, így jogában áll rendelkezni az aranytartalékkal. A Bloomberg az írja, hogy egy londoni bíró a legfelsőbb bíróság felhívására megvizsgálta az ügyet, és úgy döntött, hogy nem ismeri el a politikai befolyás alatt álló venezuelai fórum döntését, így az aranyat továbbra sem adja ki a Bank of England Venezuelának. Maduro a jegybankkal szemben perre ment, illetve azt is hangsúlyozta, hogy az aranyra országának a koronavírus-járvány elleni küzdelem miatt van szüksége.
Arra a következtetése jutottam, hogy nincs meg az alap azoknak az ítéleteknek az elismeréséhez, amelyek a Maduro-adminisztrációra támaszkodnak. Az aranyról Guaidónak és stábjának kell döntenie – mondta ki pénteki ítéletében Cockerill angol bíró.
Az ítélet megerősíti a brit kormány álláspontját, amely szerint Guaidót ismerik el a dél-amerikai Venezuela legitim vezetőjének. Az Egyesült Királyság akkori külügyminisztere, Dominic Raab a decemberi meghallgatás előtt kijelentette, hogy kormánya hivatalosan 2019 óta minden tekintetben Juan Guaidót tekinti Venezuela törvényes elnökének.
Az ügynek még nincs vége, több mint valószínű, hogy Maduro fellebbez majd a döntés ellen.
[type] => post
[excerpt] => A londoni bíróság elutasította a venezuelai bírói fórum döntését, vagyis Nicolás Maduro továbbra sem férhet hozzá a Bank of England trezorjaiban tárolt több mint egymilliárd angol font értékű aranyhoz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1659199620
[modified] => 1659196476
)
[title] => Maduro továbbra sem fér hozzá Venezuela aranytartalékához
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=27389&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 27389
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 27390
[image] => Array
(
[id] => 27390
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro.jpg
[original_lng] => 101647
[original_w] => 1200
[original_h] => 892
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro-300x223.jpg
[width] => 300
[height] => 223
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro-768x571.jpg
[width] => 768
[height] => 571
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro-1024x761.jpg
[width] => 1024
[height] => 761
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro.jpg
[width] => 1200
[height] => 892
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro.jpg
[width] => 1200
[height] => 892
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/maduro.jpg
[width] => 1200
[height] => 892
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1659185676:12
[_thumbnail_id] => 27390
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3272
[_oembed_7fcbe6dcb7d7359e359dbfb07ca66c03] =>
[_oembed_time_7fcbe6dcb7d7359e359dbfb07ca66c03] => 1659151034
[_algolia_sync] => 508035684000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 70640
[2] => 6192
[3] => 3294
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => Bank of England
[2] => Nicolás Maduro
[3] => Venezuela
)
)
[6] => Array
(
[id] => 19921
[content] =>
Kevesebb mint egy év múlva Zágráb száműzi eddigi fizetőeszközét, a kunát, s bevezeti a közös európai pénzt. Déli szomszédunk lesz az egyetlen ország az euróövezetben, amelynek egyáltalán nincs aranytartaléka.
Február elején nagy port kavart a leendő horvát euróérmék dizájnelemeinek a bemutatása. Ezúttal kivételesen nem az 50, 20, 10 centesek fejoldalát díszítő, horvátországi szerb származású tudós, Nikola Tesla kapcsán lángolt fel a vita, hanem az 1 eurós miatt. Erre a horvátok nemzeti állata, a nyest került, melynek nevét a jelenlegi horvát fizetőeszköz viseli: kuna. Az érme grafikájául kiválasztott pályaműről kiderült, hogy az bizony plágium: a készítő, Stjepan Pranjković egy az internetről letöltött nyestfotó alapján készítette. A kép pedig egy skót természetfotós, Iain Leach szellemi tulajdonát képezi. A kínos eset annak tudható be, hogy a horvátok igyekeztek a létező legkönnyebb, a szakmát megkerülő tervpályázatot kiírni annak érdekében, hogy minél többen jelentkezzenek és egyenlő esélyekkel induljanak. A plágiumügy nagy kellemetlenséget okozott a zágrábi kormánynak, az érmetervet ugyanis már az unió is elfogadta. Most meg kell ismételni a kiírást.
E botránnyal egyidejűleg, de jóval kisebb médiafigyelem mellett egy monetáris politikai vita is kibontakozott arról, hogy szüksége van-e aranytartalékra az államnak. Ugyanis ha a zágrábi jegybank nem vásárol e nemesfémből, Horvátország lesz az egyedüli állam az eurózónában, amelynek egyetlen uncia aranytartaléka sincs.
Ez egyes közgazdászok körében aggodalmat kelt, de a Horvát Nemzeti Bank (HNB) szerint nincs erre okuk.
A délszláv arany
Az egykori Jugoszláviának az állam formális szétesésének pillanatában, 1991 júniusában közel ötvenöt tonna aranytartaléka volt különböző európai pénzintézeteknél letétben. A délszláv háború után a nemzetközi jog szabályaival összhangban az állami vagyont arányosan szétosztották az utódállamok között. Így került a horvátokhoz a nemesfémtartalék 28,49 százaléka, azaz 15,5 tonna. De a frissen függetlenedett ország vezetői holt tőkeként tekintettek erre a készletre, s mivel a háború utáni újjáépítéshez pénzre volt szükség, a távoli páncélszekrényekben őrzött kincset eladták, így a borsos őrzési költségektől is megszabadultak.
Bő húsz éve, 2001 szeptemberében a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tárolt 13 tonnát értékesítették unciánként 277,78 dolláros áron, majd 2005 nyarán a francia jegybank, a Banque de France trezorjában őrzött két és fél tonnát adták el, unciánként 496 dollárért. Összehasonlításként: ma egy uncia arany ára 1800 dollár körül jár. A volt jugoszláv tagállamok közül a többiek megőrizték aranytartalékukat, sőt Szerbia még bővítette is a készleteit. A jelentősebb országok közül csak az óriási ásványkincsvagyonnal felvértezett Norvégiának nincsenek aranytömbjei.
Vízió az euró végéről
Az, hogy egy országnak egyáltalán ne legyen aranytartaléka, mostanában világszinten is eléggé ritkaságnak számít. Még a kisebb és szegény államok is igyekeznek a lehetőségeikhez mérten aranyat tartalékolni, mert biztonságot, fedezetet nyújt a válságos időkben, mint amilyen a mostani járványos időszak – érvelnek a tartalékpárti közgazdászok.
Egyesek azt is felvetik, hogy mi lesz, ha majd egyszer megszűnik az euró, és ismét saját fizetőeszközt kell kibocsátaniuk a horvátoknak. Mi lesz annak a fedezete?
Az ügyben megszólalt a jegybank elnöke, aki szerint van és lesz elegendő deviza, minden esetben. Az országnak jelenleg 28 milliárd dollárnyi a valutakészlete. Ennek jelentős része egyelőre euró, ám a következő néhány évben még több dollárral, valamint fonttal és japán jennel is kívánják diverzifikálni a tartalékot.
[type] => post
[excerpt] => Kevesebb mint egy év múlva Zágráb száműzi eddigi fizetőeszközét, a kunát, s bevezeti a közös európai pénzt. Déli szomszédunk lesz az egyetlen ország az euróövezetben, amelynek egyáltalán nincs aranytartaléka.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1645367400
[modified] => 1645361864
)
[title] => Még aranytartalék sincs a horvát euró mögött
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=19921&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19921
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 19923
[image] => Array
(
[id] => 19923
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[original_lng] => 91414
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/horvat-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1645354664:10
[_thumbnail_id] => 19923
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3844
[_oembed_62a9f967a8f72c4ccd4b8f82091c1b38] =>
[_oembed_time_62a9f967a8f72c4ccd4b8f82091c1b38] => 1673851046
[_oembed_71ebb1f31dedb450d6891a3fb6a8b6cb] => Delighted to have coffee with @AndrejPlenkovic in Zagreb - and what a nice memory, paying with euros for the very first time!
I know that many Croatians will also remember when they held their first euro coins minted with the kuna.
Welcome to the euro community, Croatia ?? pic.twitter.com/4vq0CDDPfy
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) January 1, 2023
[_oembed_time_71ebb1f31dedb450d6891a3fb6a8b6cb] => 1675192838
[_oembed_dc4d28512198f880170bc1c360a721a9] => Have a little taste of the Balkans for #foodiefriday -- From top left, we tasted Strukli in Zagreb, Djuvec in Mostar, Kremsnita at Lake Bled, Burek in Sarajevo, Klobasa in Ljubljana. Just a sampling of the delicious dishes on our #gocollette tour. #catherinexcollette #ifwtwa pic.twitter.com/BfsJTra9Oi
— Catherine | Traveling with Sweeney (@TravelingWithS) October 21, 2022
[_oembed_time_dc4d28512198f880170bc1c360a721a9] => 1675192838
[_oembed_e304b4c5aeb3134199aafeaf8567afea] =>
[_oembed_time_e304b4c5aeb3134199aafeaf8567afea] => 1675192838
[_algolia_sync] => 1202619965001
[_oembed_aebd1a115db213b5814301d8f44c7f0e] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 205
[2] => 32883
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => euró
[2] => kuna
)
)
[7] => Array
(
[id] => 11930
[content] =>
Az elmúlt időszakban tovább nőttek Oroszország külföldi eszköztartalékai. A legutóbbi adatok szerint nemrég egyetlen hét alatt 3 milliárd dollárral bővültek az arany- és devizatartalékok.
Tartós növekedésben vannak Oroszország nemzetközi eszköztartalékai. Az jegybank közlése szerint április 16-ig összesen 583,7 milliárd dollárt tettek ki az arany- és devizatartalékok – írja az RT.com.
Ez azt jelenti, hogy csupán egyetlen hét alatt 3,2 milliárd dollárral, vagyis 0,6 százalékkal nőttek a tartalékok. A központi bank közlése alapján a növekedés elsősorban a kedvező árfolyamoknak volt köszönhető.
Az orosz nemzetközi tartalékok egyébként aranyból, devizából, valamint Különleges Lehívási Jogokból (SDR) állnak. Utóbbi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) saját fizetőeszköze.
A tartalékok 2019 júniusában lépték át a szabályozó által célként kitűzött 500 milliárd dolláros szintet, majd ezt követően folyamatosan ezen a szinten felül mozogtak.
Tavaly az orosz tartalékállomány több mint 40 milliárd dollárral bővült, annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány negatív hatásai az orosz gazdaságot is elérték.
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt időszakban tovább nőttek Oroszország külföldi eszköztartalékai. A legutóbbi adatok szerint nemrég egyetlen hét alatt 3 milliárd dollárral bővültek az arany- és devizatartalékok.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1619259180
[modified] => 1619265011
)
[title] => Jelentősen gyarapodott Oroszország arany- és devizatartaléka
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11930&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11930
[uk] => 11975
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 11931
[image] => Array
(
[id] => 11931
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[original_lng] => 110251
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/arany.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1619381565:2
[_thumbnail_id] => 11931
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5249
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f1fb9865d0f7b14e7ebf34699087bab5] =>
[_oembed_time_f1fb9865d0f7b14e7ebf34699087bab5] => 1619359167
[_oembed_dbafcf960168652c947c23af68fcb7c8] =>
[_oembed_time_dbafcf960168652c947c23af68fcb7c8] => 1619365920
[_oembed_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] =>
[_oembed_time_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] => 1653568276
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1677842798
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1686834955
[_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => #Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023
[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1687453755
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1689928577
[_oembed_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] =>
[_oembed_time_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] => 1692454904
[_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => Als langjähriger @wko_aw #Wirtschaftsdelegierter kann ich die Aussagen von HBM Alexander Schallenberg #BMEIA zu #Niger und #EU im #FAZ Interview nachvollziehen https://t.co/wAj5pHa3kZ
— Dr Rudolf Thaler (@RudolfThaler) September 2, 2023
[_oembed_time_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => 1695554847
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] => US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBf pic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) January 24, 2025
[_oembed_time_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] => 1740425880
[_algolia_sync] => 1202612983001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 1570
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => devizatartalék
[2] => Oroszország
)
)
[8] => Array
(
[id] => 11641
[content] =>
Januárban még nettó eladók voltak a világ jegybankjai, februárban már nettó aranyvásárlók lettek.
Az Arany Világtanács (WGC) honlapjára felkerült adatok szerint februárban India 11,2 tonna, Üzbegisztán 7,2 tonna, Kazahsztán 1,6 tonna, Kolumbia pedig 500 ezer tonna aranyat szerzett be, ami ellensúlyozta Törökország 11,7 tonna aranyeladását. Az így kialakult egyenleg 8,8 tonna pluszt jelez.
A WGC felülvizsgálta a januári adatot. Az előzetes adat mintegy 9,4 tonna arany eladásáról szó, ehhez most még hozzáadták a Fülöp-szigetek 9,3 tonna és a Egyesült Arab Emírségek 6,9 tonna értékesítését, így a világ jegybankjai összesen 25,6 millió tonna aranyat adtak el januárban, miközben nem volt vásárlás.
Az idei első két hónap egyenlege így 16,7 tonna aranyeladás.
Egy éve februárban a legnagyobb aranyvásárló a török központi bank volt, amely 24,8 tonnára tett szert, a legnagyobb aranyeladó pedig az üzbég jegybank volt, amely 3,1 tonnával csökkentette aranytartalékát.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Januárban még nettó eladók voltak a világ jegybankjai, februárban már nettó aranyvásárlók lettek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1618243740
[modified] => 1618185695
)
[title] => A világ jegybankjai tonnaszámra vásárolják az aranyat
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11641&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11641
[uk] => 11695
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 6531
[image] => Array
(
[id] => 6531
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[original_lng] => 206615
[original_w] => 900
[original_h] => 638
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek-300x213.jpg
[width] => 300
[height] => 213
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek-768x544.jpg
[width] => 768
[height] => 544
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/aranytartalek.jpg
[width] => 900
[height] => 638
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1618292555:8
[_thumbnail_id] => 6531
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 5349
[translation_required_done] => 1
[_oembed_83c3cbdf8bde980f179923e591935df1] =>
[_oembed_time_83c3cbdf8bde980f179923e591935df1] => 1648134429
[_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 9, 2023
[_oembed_time_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => 1677403357
[_oembed_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] =>
[_oembed_time_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] => 1677403357
[_oembed_4de0bc0ea6076cfafe28b68617e3d092] =>
[_oembed_time_4de0bc0ea6076cfafe28b68617e3d092] => 1698424878
[_oembed_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] =>
[_oembed_time_1c5d16ab040e6fff200a773ebb7e36fd] => 1720179754
[_oembed_db35b0de97c8eee80af2fab0c783bcef] => Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 9, 2023
[_oembed_time_db35b0de97c8eee80af2fab0c783bcef] => 1720179754
[_oembed_e0dc6e6ef31e951ab994665641a8b3a0] =>
[_oembed_time_e0dc6e6ef31e951ab994665641a8b3a0] => 1720179754
[_algolia_sync] => 1202612498001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 1559
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => bankok
)
)
[9] => Array
(
[id] => 9554
[content] =>
Az orosz jegybanki tartalékok körében az arany megközelítette a 23 százalékos arányt, amivel maga mögé szorította az amerikai dollár részesedését.
Az aranytartalék aránya 22,9 százalékos volt tavaly június végén Oroszországban, amivel, korábban soha nem látott módon, maga mögé szorította az amerikai dollárt. A devizatartalékok körében a dollár aránya mindössze 22,2 százalékos volt, ami jelentős csökkenés a korábbi, 24,2 százalékhoz képest – írja az RT.com az orosz jegybank adatai alapján.
Mindeközben az euró aránya is csökkent némileg, 30,6 százalékról 29,5 százalékra; a kínai jüan aránya pedig 13,2 százalékról 12,2 százalékra zsugorodott.
Az orosz központi bank általában féléves csúszásokkal teszi közzé a tartalékról szóló részletes beszámolóját. Összegszerűen egyébként 128,5 milliárd dollárnyi aranytartalék fölött rendelkezett az orosz jegybank, míg az amerikai dollár tartalék értéke 124,6 milliárd dollár volt.
A jegybank már évek óta folyamatosan növeli a likvid tartalékait, melyek összértéke a tavalyi év végén már átlépte az 500 milliárd dolláros szintet – pontosan 593,6 milliárd dollár volt.
Az euró és jüan tartalékait 2018 márciusa óta tartósan növeli a központi bank, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be orosz magánszemélyek ellen. Ennek következtében Oroszország egyre lendületesebben távolodik el a dollártól. Ezzel párhuzamosan a jegybank az amerikai állampapírjait is fokozatosan kezdte eladni: 2018-ban még 100 milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt tartottak, ami 2020 márciusára lement egészen 3,8 milliárdig.
Az adatokból az is látszik, hogy a jegybank 2020 áprilisában abbahagyta az aranyvásárlást, ezzel a tartalékok mennyisége megállt 73,9 millió unciánál. Mindazonáltal az arany ára közel 25 százalékot emelkedett az elmúlt 10 évben, vagyis az orosz aranytartalékok értéke igencsak megerősödött.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz jegybanki tartalékok körében az arany megközelítette a 23 százalékos arányt, amivel maga mögé szorította az amerikai dollár részesedését.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1610624700
[modified] => 1610599757
)
[title] => Már több az arany, mint dollár az orosz jegybankban
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=9554&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9554
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 5627
[image] => Array
(
[id] => 5627
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[original_lng] => 5889
[original_w] => 300
[original_h] => 169
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/arany-2.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1610592557:12
[_thumbnail_id] => 5627
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4896
[_algolia_sync] => 831461598002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3325
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 3325
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
aranytartalék (1 Oldal)
