A Tesla több elektromos autó modell árait csökkentette az Egyesült Államokban, Kínában és Németországban, mivel az autógyártó eladásai eséssel néznek szembe. A hírt a ВВС közölte.
A cég tulajdonosa, Elon Musk vasárnap az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt közölte, hogy „a Tesla áraknak gyakran kell változniuk, hogy megfeleljenek a termelésnek és a keresletnek.”
Kínában a vállalat 14 000 jüannal (1934 dollár) 231 900 jüanra (32 000 dollár) csökkentette a frissített Model 3 kikiáltási árát.
A Model Y, Model X és Model S árait 2000 dollárral csökkentették az Egyesült Államokban.
Németországban a hátsókerék-hajtású Model 3 ára 42 990 euróról 40 990 euróra (43 670,75 dollár) csökkent – írja a Reuters.
A Tesla részvényei több mint 40%-ot estek az idei év eleje óta.
A Kárpátaljai Megyei Tanács keddi soron kívüli ülésén elfogadott egy beadványt, melyben a magas közüzemi díjak csökkentését kérik a kijevi központi hatalomtól.
Az elnöknek, a Legfelsőbb Tanácsnak, valamint a miniszteri kabinetnek címzett beadványt mind a 45 megjelent képviselő megszavazta.
Ez az ár a fűtési szezon végéig vagy a karantén végéig lesz érvényes. A gázszolgáltatók nem emelhetik a gáz árát 6,99 UAH / m³ fölé. Ezzel a döntéssel átlagosan 30%-kal csökken a gáz ára az ukrán állampolgárok számára, közölte Denisz Smihal.
A koronavírus-járvány miatti gazdasági leállások jelentős mértékben csökkentették világszerte az olajfelhasználást, az olajszállítások így gyakorlatilag már a globális készleteket töltik fel.
Májusra, mire életbe lép az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők között létrejött megállapodás a termelés korlátozására, az amerikai olajtározók már megtelnek. A piacon szinte mindenki igyekszik megszabadulni a májusi átvételi kötelezettségektől. Az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők együttesen májustól a tavalyi globális felhasználásnak akár ötödével csökkenthetik a világ olajtermelését. Tavaly közel napi százmillió hordó volt a világ olajfelhasználása. A termeléscsökkentésre tett ígéret pedig elérheti a napi húszmillió hordót is. A megállapodás hatálya május-júniusra érvényes.
Az amerikai WTI nyersolaj májusi szállítású kontraktusa hétfőn először hirtelen mintegy 90 százalékkal 2 dollárra csökkent hordónként, majd egy dollár alá esett, végül a jegyzés negatívba fordult. Az AP hírügynökség beszámolója szerint a jegyzés végül elérte a mínusz (!) 3,70 dollárt is. A kontraktus közel jár a lejárathoz és viszonylag kis tételekről van már csak szó, ezért az esemény “nem rázza meg” az olajpiacot. Csupán “technikai jellegű” ármozgásról van szó elemzők szerint.
Egyes szupermarketek meghozták a döntést, miszerint csökkentenek az élelmiszerek árán. A hírt Olekszij Hmeljnickij, Ukrajna monopóliumellenes bizottsága Kijev megyei kirendeltségének vezetője jelentette be.
Elmondása szerint a következő kereskedelmi hálózatok egyeztek bele az árcsökkentésbe: NOVUS, Auchan, METRO Cash & Carry Ukraine, Sziljpo, BILLA, ATB-Market, VARUS, EKO-Market, Velika Kisenya és Velmart.
„Már megkaptuk a válaszleveleket. Az ügyfelek maguk ellenőrizhetik az információt a felsorolt üzletláncokban” – közölte Hmeljnickij.
Olcsóbbak lettek az élelmiszerek a nemzetközi kereskedelemben a COVID-19 világjárvány okozta keresletcsökkenés és az olajár-zuhanás miatt. Közrejátszott ebben az egészségügyi helyzet miatt hozott korlátozó intézkedések esetleges negatív gazdasági hatásától való félelem is, írja Origóhoz eljuttatott helyzetértékelésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO.
Februárhoz képest 4,3 százalékkal csökkent a FAO élelmiszerár-indexe, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi.
„Az árcsökkenés mögött főleg keresleti, nem pedig kínálati faktorok vannak, amikhez hozzájönnek még a rosszabbodó gazdasági kilátások,” – mondta Abdolreza Abbassian, a FAO vezető közgazdásza.
A cukor ára például óriásit 19,1 százalékot zuhant az előző hónaphoz képest. Az okok között találjuk az otthoni étkezés gyakoribbá válását a számos országban bevezetett korlátozó intézkedések miatt és a bioetanol-gyártók lanyhuló érdeklődését az alacsony nyersolajár miatt.
A növényi olajok árindexe 12 százalékkal zsugorodott egy hónap alatt a pálmaolaj árának esésétől, ami összefüggésben van az olcsóbb nyersolaj-árral és a járvány esetleges hatásaival a növényi olajok globális piacára. A szója- és repceolaj szintén követték ezt a trended.
„Az olajárak közel megfeleződtek az elmúlt hónapban, negatív spirált indítva el a bioüzemanyagok piacán, ami erősen befolyásolja a cukor és a növényi olajok iránti keresletet” – mondja a FAO elemzője, Peter Thoenes.
A tejtermékek árindexe 3 százalékot csökkent a zsíros és sovány tejpor iránti alacsonyabb globális kereslet és a tejtermék-ellátási lánc zavarának következményeként.
Utóbbi a COVID-19 járvány terjedését megállítani hivatott intézkedések számlájára írható.
A húsfélék ára 0,6 százalékot csökkent a birka- és marhahús nemzetközi kereskedelmének logisztikai akadozása miatt. Egyre nagyobb az igény a sertéshús iránt, bár a feldolgozóüzemek működését a dolgozókra vonatkozó korlátozások nehezítik.
Közel 2 százalékkal lettek olcsóbbak a gabonafélék, megközelítve a 2019 márciusi szintet.
A búza ára csökkent a nemzetközi piacokon a hatalmas készletek és a kedvező kilátások miatt. A megnövekedett észak-afrikai importkereslet és az Oroszország által bevezetett kisebb exportkorlátozások nem érvényesítették hatásukat. A kukorica ára szintén csökkent a készletbőség és a bioüzemanyag szektor mérsékelt kereslete miatt.
A búzára vonatkozó 2020-as termésbecslés 763 millió tonna maradt. Mert bár terméskiesés valószínű az Európai Unióban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban, ez kompenzálható lesz az orosz, indiai és pakisztáni termelési növekménnyel, aminek egyedül az utóbbi két országban dúló sáskajárás lehet akadálya.
Kukoricából remek szezont várnak Brazíliában és Argentínában is, és Dél-Afrika is gyorsan magára talált a tavalyi aszályos év után. Máshol azonban az alacsony nemzetközi ár csökkentheti a kukoricával bevetett területek méretét.
Valamelyest emelte a FAO a gabonafelhasználás globális mértékére vonatkozó becslését (2 722 millió tonnára), ami 1,2 százalékos éves növekedést jelentene. A gabonakereskedelem mintegy 2,3 százalékkal bővülhet, elérve a 420 millió tonnát. Összességében a FAO bizakodó a gabonatermelési kilátások kapcsán, ami a magas készletekkel együtt egyfajta védőpajzsot jelenthet az élelmiszerpiacoknak a koronavírus okozta nehéz helyzetben.
Ezzel szemben a rizs nemzetközi piaci ára már az egymást követő harmadik hónapban nőtt, mivel a járványtól tartva sokan felhalmoztak a hosszú szemű indica rizsből.
A FAO figyelemmel kíséri az árakat és az élelmiszer-szállítmányozási helyzetet, hogy idejekorán jelezni tudja a problémákat, amikből esetleg élelmiszer-utánpótlási zavarok lehetnek a járvány idején. A szervezet úgy véli, bár helyi (főként logisztikai) nehézségek akadhatnak, kihívás elé állítva az élelmiszer-ellátási láncokat, hatásaik várhatóan sem időben, sem erősségben nem befolyásolják érdemben a globális élelmiszerpiacokat.
Meredeken, négyéves mélypont közelébe csökkent a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben hétfőn.
Erre azt követően került sor, hogy a koronavírus-járvány nyomán az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és a világ más nagy központi bankjainak összehangolt lépései nem tudták megnyugtatni a befektetőket, ráadásul Kína ipari termelése az adatok feljegyzésének kezdete, 1990 januárja óta soha nem látott ütemben, éves összevetésben 13,5 százalékkal zuhant január-februárban.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent hétfőn eddigi napi mélypontján 10,56 százalékos mínuszban, 30,21 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 8,38 százalékos veszteségben, 29,42 dolláron állt.
Délután egy óra körül a legközelebbi, májusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 10,16 százalékos mínuszban, 30,41 dolláron, a WTI pedig 7,35 százalékos veszteségben, 29,75 dolláron forgott.
A Brent árának nagyobb mértékű csökkenését alapvetően az magyarázza, hogy az új koronavírus által okozott járvány Európában súlyos helyzetet teremtett. A WTI árát viszont az támogatja, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken utasítást adott a stratégiai olajtartalékok feltöltésére az alacsonyabb árakra való tekintettel.
Az olajárak erős nyomás alá kerültek kínálati oldalról, miután Szaúd-Arábia a múlt héten bejelentette, hogy áprilistól növeli kitermelését és hordónként 6-8 dollárral csökkenti minden olajtermékének árát.
Ennek előzményeként kudarcba fulladt a nagy olajexportáló országok szakminisztereinek egyeztetése a kitermelés korlátozásáról. Oroszország ugyanis nem támogatta a kitermelés még erősebb visszafogását a koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásainak kivédése érdekében, amire válaszul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) felmondta a kitermelést jelenleg 1,7 millió hordóval visszafogó, március végéig érvényes megállapodást.
Még nem is oly rég – az iráni feszültség idején – 70 dollárt is ért egy hordó olaj, most pedig az 50 dollár felé tart – állapítja meg a Wall Street Journal.
A lap gyorshírben közölte, hogy Szaúd-Arábia visszafogja termelését, hogy így akadályozza az árcsökkenést. Egy pillanatra meg is torpantak az olajárak, de azután folytatták az útjukat lefelé. A fő ok ugyanis változatlan:
Kína, a legnagyobb vevő alig vásárol
A világ második legnagyobb gazdasági hatalma a legnagyobb energiaimportőr, hiszen mind az ipar mind a lakosság igényei rohamtempóban növekednek. Bár a kínai gazdaság jó ideje lassul, de Hszi Csin-ping elnök hétfőn nagy beszédben megerősítette: továbbra is a 6% fölötti növekedés a cél annak ellenére, hogy a koronavírus miatt egyáltalán nem indult olyan tempóban az 1,4 milliárd lakosú ország, ahogy a holdújévi ünnepségek után szokott. „A vírus elleni harc próbatétel az egész rendszer számára ” – hangsúlyozta Kína első számú vezetője. A pekingi jegybank 400 milliárd dollárnyi jüant nyomott bele a gazdaságba, hogy lendületet adjon, de a részvénypiacokat nem tudta megmenteni sem Kínában, sem külföldön.
Az autósok viszont örülhetnek világszerte, hiszen a túltelített piacon csökkennek az üzemanyagárak. Különösen, hogy Kínában egyre több helyen tiltják az autóforgalmat, nehogy ezzel meggyorsítsák a vírus terjedését. Hasonló a helyzet a légi fronton: egymás után állnak le a járatok Kína irányában. Emiatt a kínaiak elsősorban Amerikát hibáztatják mondván: így akarja nehéz helyzetbe hozni vetélytársát a globális piacon.
A Wall Street Journal értesülései szerint 500 ezer hordós termeléscsökkenést terveznek az ár megmentése érdekében. A kitermelés csökkentésében Szaúd-Arábia vállalna oroszlánrészt – fogcsikorgatva. A baj az, hogy decemberben már megegyeztek egy hasonló termeléscsökkentésben. Így, ha elfogadják a mostani félmilliós csökkentést, akkor már 2,2 millió hordó lesz a visszafogás mértéke, miközben a legtöbb exportáló államnak minden centre szüksége lenne.
Az, hogy Kína naponta több mint 3 millió hordó olajjal kevesebbet fogyaszt, hosszú távon katasztrófát jelenthet az OPEC-nek, márpedig a vírusválságnak még egyáltalán nincsen vége. Szaúd-Arábiának legkevesebb 60 dolláros hordónkénti ár kell ahhoz, hogy finanszírozni tudja költséges modernizációs programját.
Nagyjából 0,5–1 hrivnyával csökkent Ukrajnában az üzemanyag ára a nagyobb benzinkút-hálózatokon.
Az információk szerint az OKKO- és WOG-kutakon 50 kopejkával lett kevesebb a benzin és a dízelolaj, az Amic-hálózat 80 kopejkával csökkentette a benzint, s 70-nel a dízelolajat. A Privat elnevezésű konszolidált hálózat mindennemű üzemanyagának árát 1 hrivnyával csökkentette.
Volodimir Zelenszkij elnök nemrégiben tárgyalt a piaci vezetőkkel, amikor is felszólította a nagyobb benzinkút-hálózatok képviselőit, hogy kezdjék el aktívabban csökkenteni az üzemanyagok árát.
