Ukrajnában a kenyér ára 2026-ban akár 25 %-kal is emelkedhet, az árat elsősorban nem a gabona ára, hanem a termelési költségek befolyásolják – jelentette ki pénteken Denisz Marcsuk Az Ukrán Nemzeti Agrártanács alelnöke az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
A szakértő elmondása szerint a búza aránya a kenyér költségében mindössze 20-25 %. A fő költségeket a következők alkotják: energiahordozók, logisztika, fizetések. A háború alatt mindezen összetevők ára jelentősen megemelkedett. Ezenkívül a piacot a devizaárfolyam is befolyásolja, mivel egyes berendezéseket és anyagokat külföldön vásárolnak – euróban és dollárban. Az őszi áremelkedésre vonatkozó előrejelzéssel kapcsolatban Marcsuk megerősítette, hogy egy ilyen tendencia meglehetősen valós. „2026-ban a kenyér ára átlagosan 25 %-kal fog emelkedni” – tette hozzá.
Ugyanakkor Olekszandr Taranenko az Ukrán Nemzeti Pékszövetség első alelnöke az rbc.ua hírportálnak elmondta, hogy szerinte nincs ok az árak hirtelen megugrására vagy hiányra nyáron. Az energiaszerkezetre gyakorolt hatás és a generátorok használata miatt a hőségben nem zárja ki a teljes kínálat árának kismértékű, 5 %-on belüli emelkedését (1-1,5 hrivnyával vekniként). De ha az energiahelyzet stabil, akkor az árak is megmaradnak.
Ugyanakkor, ha az élelmiszerpiacon továbbra is egyenetlen marad a helyzet, egyes áruk ára még jobban emelkedhet. Denisz Marcsuk szerint bizonyos termékkategóriák ára akár 50 %-kal is emelkedhet, míg mások éppen ellenkezőleg, olcsóbbak lesznek a szezonális kínálatnövekedés miatt.
Az Exxon szerint a piac még nem árazta be teljesen a hormuzi szoros lezárásának hatását.
Az Exxon Mobil vezérigazgatója, Darren Woods arra figyelmeztetett, hogy az olajpiac még nem érzékelte teljes mértékben az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása okozta példátlan ellátási zavar következményeit, ezért a következő időszakban további áremelkedés várható.
A vállalat első negyedéves gyorsjelentését ismertető befektetői konferencián Woods elmondta, hogy a kieső kínálat hatását eddig részben ellensúlyozta az a jelentős mennyiségű, már úton lévő olajszállítmány, amely a háború első hónapjában még eljutott a célállomásokra, emellett a stratégiai kőolajtartalékok felszabadítása és a kereskedelmi készletek csökkentése is tompította a sokkot.
Vannak gondok, már most is Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a források idővel kimerülnek, és amennyiben a szoros tartósan zárva marad, az árak elkerülhetetlenül emelkedni fognak.
„Nyilvánvaló, hogy ha megnézzük a világ olaj- és földgázellátásában bekövetkezett példátlan fennakadást, a piac még nem látta ennek a teljes hatását” fogalmazott Woods, majd hozzátette „További következmények jönnek, ha a szoros zárva marad.”
Az olaj határidős jegyzései Az olaj határidős jegyzései rendkívül ingadozóan alakultak a konfliktus kezdete óta, mivel az eszkaláció veszélye rendszeresen felfelé hajtotta az árakat, míg a békével kapcsolatos remények hirtelen visszaeséseket okoztak, majd a ciklus újraindult.
Pénteken az amerikai nyersolaj ára több mint három százalékkal 101,38 dollárra csökkent hordónként, a Brent jegyzése pedig mintegy két százalékkal 108 dollárra esett. Woods szerint ezek a szintek inkább az elmúlt évtized történelmi átlagaival állnak összhangban, mintsem a Közel-Keleten kialakult ellátási zavar mértékével, ami arra utal, hogy a piac még nem árazta be teljesen a kínálati kockázatot – írja a CNBC.
A Perzsa-öbölből induló olajszállítások A vezérigazgató úgy számol, a Perzsa-öbölből induló olajszállítások egy-két hónappal a szoros újranyitása után térhetnek vissza a megszokott rendbe, mivel a tankhajókat át kell irányítani, a felhalmozódott szállítási torlódást fel kell dolgozni, és időbe telik, amíg a hajók elérik rendeltetési helyüket.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus lezárulta után a kormányoknak és az iparági szereplőknek újra kell tölteniük stratégiai és kereskedelmi készleteiket, amennyiben azok kimerülnek, ami további keresletet generálhat és felfelé hajthatja az árakat.
Csúnya vége lehet ennek Az Exxon közölte, ha a Hormuzi-szoros a második negyedév végéig zárva marad, közel-keleti kitermelése napi 750 ezer hordóval maradhat el a 2025-ös szinttől, miközben a finomítókhoz irányuló globális szállítási volumene három százalékkal csökkenhet a 2025 negyedik negyedévéhez képest. Woods a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a szoros lezárása az Exxon teljes termelésének mintegy 15 százalékát érinti.
További problémát jelent, hogy iráni támadások következtében Katar cseppfolyósított földgáz exportlétesítményében két olyan termelési egység is megrongálódott, amelyekben az Exxon tulajdonrésszel rendelkezik, és ezek 2025-ben a vállalat upstream termelésének mintegy három százalékát adták.
A befektetők mindeközben óvatosan reagáltak a fejleményekre, mivel a társaság részvényei a napközbeni kereskedésben körülbelül egy százalékkal gyengültek, jóllehet az olaj ára a háború kezdete óta csütörtökig bezárólag mintegy 57 százalékkal emelkedett, miközben az Exxon árfolyama összességében stagnált.
A Trump-adminisztráció tisztviselői azt vizsgálják, milyen gazdasági következményekkel járhat egy akár 200 dollár/hordós olajár-emelkedés a közel-keleti háborús helyzet további eszkalációja esetén. A Fehér Ház szerint az elemzés a válságforgatókönyvekre való felkészülést szolgálja, miközben a világpiaci olajárak jelenlegi emelkedése már most is érzékelhető hatást gyakorol a globális gazdaságra.
A Trump-adminisztráció tisztviselői azt vizsgálják, milyen gazdasági és pénzügyi következményekkel járna egy olyan forgatókönyv, amelyben az olajár akár 200 dollárra is emelkedik hordónként a közel-keleti körüli háborús helyzet további eszkalációja esetén – közölték az ügyet ismerő, névtelenséget kérve nyilatkozó források a Bloomberggel.
A hírügynökség közlése szerint a vizsgálat része annak a kormányzati gyakorlatnak, amely válsághelyzetekben különböző piaci sokkhatások lehetséges hatásait modellezi, és nem tekinthető hivatalos előrejelzésnek.
A Fehér Ház szerint a kormányzat minden esetben több lehetséges ár- és gazdasági forgatókönyvet elemez annak érdekében, hogy felkészüljön a konfliktusokból eredő piaci ingadozásokra és ellátási zavarokra. A Fehér Ház ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 200 dolláros hordónkénti olajár elérése jelenleg több kormányzati tisztviselő szerint is valószínűtlen forgatókönyv, bár a helyzet gyorsan változó geopolitikai környezetben alakul.
A háborús feszültségek kirobbanása óta a világpiaci olajárak jelentősen emelkedtek, ami már rövid távon is érezhető hatást gyakorolt a globális gazdaságra. Az üzemanyagárak emelkedése több régióban is hozzájárult az inflációs nyomás erősödéséhez, miközben a befektetők a növekvő bizonytalanság miatt óvatosabbá váltak.
A piaci elemzők szerint egy tartósan magas olajár-szint komoly fékező hatással lehetne a világgazdasági növekedésre, és tovább nehezítené a jegybankok infláció elleni küzdelmét. Az Egyesült Államokban és Európában is egyre nagyobb figyelem irányul az energiaárak alakulására, mivel azok közvetlenül hatnak a fogyasztói árakra és a monetáris politikai döntésekre.
A jelenlegi helyzetben a központi bankok és gazdaságpolitikai döntéshozók is fokozott figyelemmel követik az olajpiaci mozgásokat, mivel egy esetleges újabb áremelkedési hullám tovább növelheti a globális gazdasági bizonytalanságot.
Mint ismert, Magyarországon a kormány védett árat vezetett be a benzin és a gázolaj esetében is.
A döntés értelmében a benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj esetében 615 forint literenként, e fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak, amely csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A kormány az intézkedést kiterjesztette a a mezőgazdászokra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.
Az ukránoknak minden benzinkútnál történő egyes tankolás után visszatérítik a pénz egy részét, de ez csak májusig fog működni – jelentette be csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt mondta, hogy benzinkúton történő vásárláskor az ukránok a következő összegű pénzvisszatérítést kaphatják: 15% a dízel üzemanyagra, 10% a benzinre, 5% az autógázra.
„Az üzemanyagköltség-visszatérítés május 1-jéig minden olyan benzinkúton működni fog, amely csatlakozik a programhoz. A kifizetések a Nemzeti Visszatérítés program keretében történnek, amelyet már 9,4 millió állampolgár használ” – mondta el Julija Szviridenko.
Az áramkimaradások már most is megviselik az ukránokat, a hosszú áramszünetek arra kényszerítik a vállalatokat, hogy drága generátorokra váltsanak, és ez azonnal tükröződik az üzletek árcéduláin is – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Ukrán Agrár Üzleti Klub közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a hosszú áramszünetek közvetlenül befolyásolják az üzletek árait, arra kényszerítve a vállalkozásokat, hogy drága generátorokra váltsanak, ami a termékek árának emelkedésében láncreakciót idéz elő. „A generátorok használata a folyamatos termelési ciklusú ágazatokat sújtja a legsúlyosabban” – magyarázza Makszim Hopka, az üzleti klub vezetője.
A szakember szerint a legnagyobb költségnövekedés a következő termékek esetében tapasztalható: tejtermékek és hús – az állandó hűtés szükségessége miatt, zöldségek és gyümölcsök – drága, klímavezérelt, dízelgenerátorokkal működő tároló létesítményekben, sütőipari termékek – az energiaigényes sütési folyamat növeli a költségeket.
Az elmúlt hónapban a zöldségek ára már érezhetően megemelkedett. A hús ára még viszonylag stabil, de a takarmány- és energiaköltségek emelkedése miatt egyre nagyobb az árnyomás.
„A tejtermékek és a zöldségek továbbra is az áremelkedés vezetői maradnak, ha az áramkimaradások folytatódnak. A hús és a kenyér ára szisztematikusan fog növekedni – fokozatosan alkalmazkodva az energiafüggetlenség új költségeihez” – tette hozzá Makszim Hopka. Hozzátette: az árnövekedés üteme közvetlenül függ az áramkimaradások gyakoriságától és időtartamától: minél több órát üzemeltet egy vállalkozás generátorokat, annál magasabb az infláció az élelmiszerkosárban.
Az energiainfrastruktúra elleni támadások után az ukránok ismét bizonytalansággal érkeznek a télbe: lesz-e elég áram és fűtés, hogyan bírja majd a gazdaság, és mi lesz az alapvető termékek árával – a kenyértől az üzemanyagon át a fűtőberendezésekig. Hogyan változnak az árcédulák, és mire számíthatunk a következő hónapokban?
Az áremelkedés tényezői: logisztika, energia, árfolyam
Az árakat az idei télen egyszerre több tényező fogja befolyásolni. Ezek – a rossz állapotban lévő utak, raktárak és gyártóüzemek, az instabil logisztika, amely mindent érint, amit nagy távolságra kell elszállítani, valamint a hrivnya leértékelődése és az energiarendszert ért csapások, írja az RBC-Ukrajina.
Október 1-e és november 19.-e között a hrivnya hivatalos árfolyama 41,1-ről 42 hrivnyára gyengült dolláronként, és a Gazdaságstratégiai Központ elemzői, amelyekre a kiadvány hivatkozik, 2025 végére 43,2 hrivnyára való leértékelődést jósolnak dolláronként. Ez azt jelenti, hogy minden, ami importot tartalmaz – a háztartási gépektől az autóalkatrészekig – előbb-utóbb reagálni fog az árfolyamra.
Következő – az energetika. Amikor az üzletek és raktárak kénytelenek generátorokról működni, és a vállalkozások számára emelkednek tarifák a magasabb szállítási és elosztási költségek miatt, ez elkerülhetetlenül tükröződik majd a termékek végső árában – magyarázza Artem Retyin, a RetailPro Development fejlesztő cég ügyvezető partnere az RBC-Ukrajine-nak adott kommentárjában. Mindez vállalkozás túlélése és az ügyfél lojalitása közötti állandó egyensúlyról beszél: a költségek egy részét a hálózat viseli, de más részét az árak „finom kiigazításain” keresztül a fogyasztóra hárítják át.
Már drágább lett a tojás, a hús és a zöldségek
Az Állami Statisztikai Szolgálat „száraz” számadatai szerint a kép a következő: a tojás, a hús és az alma ára emelkedett a legnagyobb mértékben az év során. 2025 szeptemberében egy tucat tojás átlagosan 54,2 hrivnyába került, szemben az egy évvel korábbi 35,3 hrivnyával – ez 53,6%-os növekedést jelent. Az alma ára kilogrammonként 26,5-ről 48,8 hrivnyára emelkedett, ami 84,4%-os növekedésnek felel meg.
A húskosár is jelentősen drágult: a sertéshús ára kilogrammonként 182,7-ről 251,8 hrivnyára (plusz 37,8%), a csirkefilé ára 168,3-ról 226,3 hrivnyára (plusz 34,5%), a csirkecomb ára 91-ről 118 hrivnyára (plusz 29,8%) emelkedett. A prémium lisztből készült kenyér ára közel 21%-kal, kilogrammonként 48,9-ről 59,1 hrivnyára, a napraforgóolaj ára literenként 63-ról 83,2 hrivnyára, azaz egyharmadával emelkedett.
Ennek fényében szokatlannak tűnik, hogy a zöldségek ezzel szemben olcsóbbak lettek. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a káposzta ára majdnem a felére csökkent, kilogrammonként 28-ról 14,2 hrivnyára, a cékla ára 14,2-ről 11,2 hrivnyára, a sárgarépa, a hagyma és a burgonya ára pedig mérsékelten csökkent. Sőt, a cukor esetében is csökkenést regisztráltak – kilogrammonként 35,1-ről 31,9 hrivnyára. Az Állami Statisztikai Szolgálat megjegyzi, hogy októberben az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára összességében havi 3,2%-kal emelkedett, az éves fogyasztói infláció pedig 10,9%-ot tett ki.
Fűtőberendezések és egyéb készülékek: hol módosulnak az árcédulák?
Az autonóm életvitelhez szükséges berendezések – generátorok, töltőállomások, akkumulátorok, világítóberendezések – iránti kereslet hagyományosan minden ősszel megnő, amikor az első komoly csapás éri az energiarendszert. Tetyana Korolenko publikációja szerint ebben a szegmensben az Állami Adóhivatal már most is meredek áremelkedést regisztrál: Leszja Karnauh, az Állami Adóhivatal megbízott vezetője elmondta, hogy néhol a tartalék áramellátó eszközök ára egy hét alatt 30%-kal ugrott meg.
Ami az elektromos fűtőberendezéseket illeti, egyelőre nyugodtabb a helyzet. Az Epicenter üzletlánc, amelyre az RBC-Ukrajina hivatkozik, kijelentette, hogy jelenleg nem látják az áremelkedés előfeltételeit: a gyártók és a forgalmazók nem jeleznek semmilyen hirtelen költségváltozást, és a piac is stabilnak tűnik. A társaság ugyanakkor elismeri, hogy bármilyen erős külső tényező – a hrivnya árfolyamától az újabb logisztikai problémákig – az egyes termékek árának növekedése és csökkenése felé is megváltoztathatja a képet.
A benzin nyugodt, a dízel ideges
Egy másik érzékeny téli mutató – az üzemanyag ára. Az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában az A-95 tanácsadó csoport igazgatója, Szerhij Kujun a dízelüzemanyag árának mozgását jósolja. Becslése szerint a következő hetekben az ukrán benzinkutaknál a dízel ára literenként 2-3 hrivnyával emelkedhet. Ennek oka az üzemanyag nagykereskedelmi árának havi 5-6 hrivnyás/literes emelkedése a külföldi piacokon.
Kujun a tényezők között említi a dízel iránti magas európai keresletet az orosz ellátási csatornáktól való eltávolodás után, az orosz olajfinomító infrastruktúra elleni támadásokat, valamint az orosz Lukoil üzemek EU-ban történő bezárását az amerikai szankciók miatt. Mindez szűkíti a kínálatot és felfelé hajtja a nagykereskedelmi árakat. A benzin és a cseppfolyósított gáz esetében azonban a szakértő szerint jelenleg nincs ok az árváltozásra.
Villamosenergia a vállalkozásoknak: drágább, de nem sokkoló
Külön kérdés az ipari fogyasztók villamosenergia-tarifái. Az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában Darja Orlova, az ExPro Consulting villamosenergia-piaci elemzője kifejti: az új év elejétől a villamosenergia-átvitel és -elosztás tarifái várhatóan körülbelül 15%-kal emelkednek. Ez csak egy része egy kilowattóra teljes költségének, de a sok villamos energiát fogyasztó vállalkozások számára ez a változás érzékelhető lesz. Orlova megjegyzi, hogy a villamos energia teljes árát az erőforráshiány és az import iránti igény is nyomás alá fogja helyezni, bár nem számít „robbanásszerű” növekedésre.
A lakosság számára a tarifák a fűtési szezonra fixek, így az energiaköltségek fő csapása most a vállalkozásokra, és rajtuk keresztül közvetve a végső fogyasztókra hárul az üzletekben található árcédulákon keresztül.
Mi drágulhat meg a polcokon: a zöldségek, a takarmány és a hús
Az RBC-Ukrajinának adott interjújában Makszim Hopka, az Ukrajnai Agrárvállalkozások Klubja elemzője az élelmiszerkosár kilátásait értékeli. Úgy véli, hogy az év végén nem kell hirtelen „meglepetésre” számítani az élelmiszerpiacon: a termelők már beépítették az árakba az energiával és a logisztikával kapcsolatos főbb kockázatokat.
Az Ukrajnai Agrárvállalkozások Klubja felhívja a figyelmet a takarmánykeverékekre: a magas kukoricaárak és a lassú betakarítási ütem miatt 5-10%-kal is emelkedhetnek az árak. Egyes gazdák ragaszkodnak a gabonához, további áremelkedésben reménykedve, ami a takarmány költségét is megemeli. Ez viszont a húsárak enyhe, körülbelül 5%-os emelkedését eredményezheti a következő hónapokban. Hopka hangsúlyozza, hogy a húságazat jelenleg általánosságban stabil, és a termékek jelen vannak a piacon.
Ami a kenyeret és a lisztet illeti, az Ukrajnai Agrárvállalkozások Klubja elemzői – akiket az RBC-Ukrajina idéz – nem látják előfeltételeit az áremelkedésnek: a búza ára tonnánként 200–205 dollár körül mozog, és az elmúlt hónapban nem változott jelentősen.
Hogyan állunk a tél kezdete előtt
Ha összevetjük az Állami Statisztikai Szolgálat adatait és a szakértők értékeléseit, az alábbi képet kapjuk. Az elmúlt évben rendkívüli csapás érte a lakosság pénztárcáját: hirtelen drágult a tojás, a hús, egyes gyümölcsök és az olaj. Ősszel az élelmiszerárak havi növekedése felgyorsult, és velük együtt az energiaigényes termékek is drágulnak – a generátoroktól bizonyos típusú berendezésekig.
Augusztusban az ukránok spórolhattak a zöldségeken és gyümölcsökön, amelyek jelentősen olcsóbbak lettek, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szezonális árcsökkentés a végéhez közeledik – számolt be az rbc.ua hírportál az Agrárgazdasági Intézet Nemzeti Kutatóközpontjának közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a zöldségek fogyasztói árai 12,7%-kal, a gyümölcsöké pedig 10,2%-kal csökkentek. Emellett a cukor ára 1%-kal csökkent. Ugyanakkor más élelmiszerek drágultak: a tészta – 0,3%-kal, a hús és húskészítmények – 2%-kal, a tojás – 2,3%-kal.
Tavaly augusztusban csak a gyümölcsök ára csökkent (–7,4%), míg a zöldségek árának csökkenését 2024 júliusában regisztrálták (–19,6%). 2024 augusztusában a költségük 5,2%-kal nőtt.
A jelenlegi trend lehetővé teszi az ukránok számára, hogy az alapvető termékeken spóroljanak, de a szakértők figyelmeztetnek: a szezonális árcsökkentések hatása hamarosan kifut. A várható zöldségtermés 5,3%-kal meghaladja a tavalyit. Ezért szeptemberben nem várható jelentős árváltozás.
A Pénzügyminisztérium szerint a sárgarépa, a cékla és az uborka ára szinte változatlan maradt, míg a paradicsom, a paprika és a hagyma ára kismértékben emelkedett. A káposzta és a burgonya ára továbbra is csökken.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a zöldségek továbbra is fékezni fogják az inflációt, de befolyásuk fokozatosan gyengül. Eközben más árucsoportokban várhatóan fokozódik az inflációs nyomás. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak emelkedése – az idényzöldségek kivételével – felgyorsulhat a következő hónapokban.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2025 májusában Ukrajnában az infláció 15,9%-ra gyorsult, majd három hónap leforgása alatt az áremelkedés augusztusban 13,2%-ra lassult. Két egymást követő hónapban – júliusban és augusztusban – szezonális defláció volt megfigyelhető Ukrajnában. Az árak csökkenését az új termés zöldség- és gyümölcsárainak csökkenése okozta.
Andrij Pisnij, az NBU elnöke szerint a lassuló infláció tendenciája folytatódni fog. Ezt az új terméshozamok és a szabályozó hatóság politikája fogja befolyásolni. Júliusban az NBU 9,7%-ra módosította a 2025-ös teljes inflációra vonatkozó előrejelzését (korábban egy alacsonyabb, 8,7%-os értéket jósoltak). A csökkenés 2026-ban is folytatódik, 6,6%-ra, és az infláció csak 2027-ben tér vissza az 5%-os célértékre.
Ukrajna kormánya megerősítette a nyugdíjak éves indexálására vonatkozó terveket az áremelkedések figyelembevételével, erre 2026. március 1-jétől kerül sor – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Julija Szviridenko miniszterelnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az állami költségvetés tervezete 1 trillió 27 milliárd hrivnyát irányoz elő nyugdíjellátásra (+123,4 milliárd hrivnya 2025-re). „A nyugdíjak indexálását tervezzük” – írta a kormányfő.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint a költségvetési tervezet 251,3 milliárd hrivnya összeget irányoz elő az Állami Nyugdíjalapba. „Időben folyósított nyugdíjak 10,3 millió nyugdíjasnak, indexálás 2026. március 1-jétől” – írta a Pénzügyminisztérium.
Valójában Ukrajnában a nyugdíjak emelésének egyetlen mechanizmusa az inflációs rátához való indexálás, figyelembe véve a bérek növekedését. Idén az indexálást 1,115-ös szorzóval végezték, ami a kifizetések 9,5%-os növekedését idézte elő. Az infláció megugrása azonban már oda vezetett, hogy az ukrán nyugdíjasok reáljövedelme 2024 közepétől csökkenni kezdett.
Míg az átlagnyugdíj 2025. július 1-jén 10,2%-kal 6410 hrivnyára emelkedett, addig az éves infláció 14,3% volt. Így a reálnyugdíj körülbelül 4%-kal csökkent.
Kijev továbbra is a legdrágább város a bérlők számára, de a nyugati régiókban is rekordokat döntöttek az árak. A DIM.RIA adatai szerint júliusban Kijevben egy egyszobás lakás átlagosan 18,4 ezer hrivnyába került havonta. A frontvonalhoz közeli régiókban azonban jóval alacsonyabbak a bérleti díjak, júliusban Harkivban például mindössze 4500 hrivnyáért lehetett egyszobás lakást találni. Kettészakadt az ukrán albérletpiac.
Az ukrán bérlakáspiac az ősz közeledtével újabb válságos szakaszhoz érkezett. Miközben a lakásvásárlás a háború sújtotta gazdaságban az állami programok ellenére egyre inkább elérhetetlen álommá vált, a bérleti piacra nehezedő nyomás hónapról hónapra erősödik. A belső menekültek tömegei, a diákok szezonális visszatérése, valamint a városokban újrainduló gazdasági élet egyszerre hajtják fel a keresletet, miközben a kínálat folyamatosan szűkül. Az eredmény kettős: soha nem látott árrobbanás a nyugati és központi régiókban, illetve mélyen nyomott bérleti díjak a keleti, biztonsági kockázatokkal terhelt városokban. A szakértők szerint az ősz „forró” lesz a lakáspiacon: a bérlők versenye élesedik, az árak tovább emelkednek, és a biztonsági szempontok legalább annyira számítanak majd, mint a négyzetméterár.
A kereslet már nyáron megugrott az ukrán lakáspiacon
„A bérleti piac sokkal gyorsabban talpra állt, mint az adásvételi. Az elmúlt két év dinamikája azt mutatja, hogy a lakbérek általában növekednek, hiszen a lakásvásárlás sokak számára elérhetetlen. Emiatt a bérlés vált a meghatározó megoldássá” – hangsúlyozza Jurij Pita, az ukrán ingatlanpiac egyik ismert szakértője, az Ingatlanszakértők Szövetségének (AFNU) korábbi elnöke. A nyári hónapokban jellemzően visszaesik a kereslet, hiszen sokan szabadságra mennek, ám idén más volt a helyzet. Vitalij Poberezkij, a DIM.RIA ingatlanportál termékfejlesztési vezetője szerint júniusban már érezhetően megugrott az érdeklődés, és a júliusi aktivitás is magas maradt.
Ha az idei számokat összevetjük a tavalyi nyárral, akkor stabilan magasabb keresletet látunk. Az albérlet iránti érdeklődés még a nyári holtszezonban sem csökkent a megszokott mértékben – fogalmazott.
Az OLX ingatlanplatform adatai is alátámasztják ezt: az első fél évben 20 százalékkal nőtt a bérleti hirdetésekre érkező válaszok száma, júliusban pedig további 11 százalékos bővülést mértek júniushoz képest. Főként a kétszobás lakások iránt élénkült a kereslet (plusz 15 százalék), de az egyszobások (plusz 11 százalék) és a háromszobások (plusz 10 százalék) iránt is nőtt az érdeklődés.
Nyugati városokban szárnyalnak az árak
Kijev továbbra is a legdrágább város a bérlők számára, de a nyugati régiókban is rekordokat döntöttek az árak. A DIM.RIA adatai szerint júliusban Kijevben egy
egyszobás lakás átlagosan 18,4 ezer hrivnyába került havonta,
a kétszobások 21,7 ezerbe,
míg a háromszobások már 26,3 ezer hrivnyába.
Ugyanakkor az OLX statisztikái szerint az egyszobásoknál a kárpátaljai megyeszékhely árai (18,8 ezer hrivnya) már meghaladták a kijevieket, és Lembergben is 17,9 ezer hrivnya körül alakultak. A két- és háromszobások esetében továbbra is a főváros dominál: 31 ezer hrivnyás medián ár a kétszobásoknál, és közel 58 ezer hrivnya a háromszobásoknál.
„A legnagyobb áremelkedést az elmúlt évben Kárpátalján (11-ről 29 százalékra) és Odesszában (22-ről 34 százalékra) mértük” – teszi hozzá Poberezkij. Ugyanakkor Lembergben és Kijevben a nyár folyamán mérsékeltebb volt a drágulás, ott inkább az ősz folyamán várható az ugrás.
Keleten és délen még mindig olcsóbb
A frontvonalhoz közeli régiókban jóval alacsonyabbak a bérleti díjak. Júliusban Harkivban mindössze 4500 hrivnyáért lehetett egyszobás lakást találni, Mikolajivban 5800-ért, Zaporizzsjában 5500-ért, míg Csernyihivben 6700 hrivnyáért.
A kétszobás lakások ára Harkivban és Zaporizzsjában 7000 hrivnya körül alakult, Mikolajivban 7100, Csernyihivben pedig 7500 hrivnya volt. A háromszobás lakások a legolcsóbbak Csernyihivben, Harkivban és Zaporizzsjában 9 ezer, Mikolajivban 10 ezer hrivnya körül mozogtak.
Ez a kettősség – drágább nyugati és központi nagyvárosok, olcsóbb, de bizonytalanabb keleti városok – meghatározza a bérleti piac egészének szerkezetét.
Ősszel tovább élesedik a verseny
Az elemzők egyetértenek abban, hogy szeptemberben a kereslet tovább nő. Ennek oka a diákok visszatérése, a munkahelyek újranyitása, valamint a belső migráció folytatódása. „Az egy- és kétszobás, havi 15 ezer hrivnyás kategóriában akár 10 százalékos áremelkedés is elképzelhető” – mondta Jurij Pita.
Ugyanakkor hozzátette, hogy azokban a városokban, ahol az árak már a nyár folyamán jelentősen megugrottak (például Rivnében vagy Vinnicában), ősszel nem várható újabb drágulás, mert a piac telítődött. Kijevben viszont, ahol a nyári hónapok viszonylag nyugodtak voltak, szeptembertől megindulhat az árak emelkedése.
Poberezkij is megerősítette ezt, mint kifejtette: „A nagyvárosokban és a diákvárosokban szeptember–októberben néhány százalékkal nőhetnek az árak. A verseny a lakásokért élesebb lesz, különösen a központi és nyugati régiókban.”
Az ukrán gazdasági minisztérium a 2026–2028-os időszakra a lakossági áramárak jelentős emelkedésével számol: évi 15 százalék (plusz-mínusz 5 százalék) lehet a drágulás. Erről a tárca következő három évre szóló előrejelzésében számoltak be.
Az Ekonomicsna Pravda birtokába került dokumentum az ukrán pénzügyminisztérium számára készült az állami vállalatok tevékenységének szabályozását célzó döntés előkészítése kapcsán. A 15 százalékos áremelés egyébként nagyjából összhangban van az országot jellemző általános drágulási ütemmel, hiszen az infláció a legfrissebb, júliusi adatok szerint 14,1 százalék volt az országban, annak ellenére, hogy az ukrán jegybank március elején 15,5 százalékra emelte az alapkamatot.
A lakossági ár jelenleg Ukrajnában 4,32 hrivnya kilowattóránként, ám az éjszakai áram ennek a fele. Ezek az árak tavaly június eleje óta vannak érvényben, ugyanakkor nemrég a nem lakossági fogyasztók számára már megemelték a villamos energia árát. Az üzleti felhasználók egyik csoportja számára átlagosan 14, a másik számára 23 százalékkal nőnek átlagosan az árak.
Szeptember elsejétől az elosztóhálózatok üzemeltetőinek is többet kell fizetniük.
Miközben Ukrajna a belföldi árak emelésére készül, és jelentős mennyiségű áramot is importál, mióta az ország csatlakozott az európai ENTSO-E hálózathoz, az áram exportját is folyamatosan növeli. Júniusban az ukrán export az előző hónaphoz képest két és félszeresére, 237 gigawattórára nőtt, amit júliusban 282,2 gigawattóra követett, augusztusban pedig újabb rekord következett be. A múlt hónapban a legtöbb ukrán áramot Magyarország (38 százalék) és Moldova (29 százalék) vásárolta meg.
Ugyanakkor Magyarország nemcsak fontos piaca az ukrán elektromosságnak, de jelentős szállító is az ukrán árampiacon.
Az ukrán villamosenergia-import több mint egyharmada, helyenként 40 százalék fölötti aránya Magyarországról érkezik, míg a földgáz esetében 2024-ben pedig mintegy 1,7 milliárd köbméter érkezett Magyarországról, ami az ukrán import több mint felét tette ki.
Az ukrán energiaellátás szűkösségét az is jelzi, hogy augusztus 1. és 10. között hét napon is az országban került a legtöbbe átlagosan a zsinóráram a napos aukciókon.
