Tokió és Oszaka közötti fedett buborékszalagot építenének a japán hatóságok, amelyek az egyes autópályák közepén húzódnának. A szállító-futószalag jelentős tehermentesítést jelentene a japán sofőrök számára.
Az automatizált teherszállítási folyosó, amely a fővárost az 515 km-re lévő Oszakával köti majd össze, a szállítási szolgáltatások iránti megugró keresletre adott megoldás részét képezi a távol-keleti országban – írja a The Guardian.
A tervezők azt is remélik, hogy az út enyhíti majd a kézbesítő sofőrökre nehezedő nyomást az óriási munkaerőhiány közepette, amely a vendéglátástól és a kiskereskedelemtől kezdve a fuvarozáson át a tömegközlekedésig mindent érint.
A projektet felügyelő Yuri Endo, a közlekedési minisztérium magas rangú tisztviselője szerint az út a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését is elősegíti majd.
„Innovatív módon kell kezelnünk az utakat. Az »autó-futószalag« fő koncepciója, hogy az úthálózaton belül a logisztika számára elkülönített tereket hozzon létre, egy 24 órás automatizált és személyzet nélküli szállítási rendszer felhasználásával” – tette hozzá Endo.
A kormány által a múlt hónapban közzétett számítógépes-grafikával készített videó azt mutatja, hogy a raklapokon elhelyezett nagy méretű konténerek ‒ amelyek egyenként akár egy tonna súlyt is elbírnak ‒ egy autópálya közepén található folyosón hárman haladnak egymás mellett, miközben a járművek mindkét oldalon ellentétes irányban tudnak közlekedni.
Az automatizált targoncák a repülőtereket, vasutakat és kikötőket összekötő hálózat részeként rakodnak majd a konténerekbe. A tervek szerint a tesztüzem 2027-ben vagy 2028 elején kezdődik, és az út a következő évtized közepén kezdheti meg teljes körű működését.
Bár hivatalos becslések még nem jelentek meg, a Yomiuri Shinbun újság szerint a Tokiót és Oszakát összekötő út akár 3,7 milliárd jenbe (9 milliárd forint) is kerülhet, tekintettel a szükséges alagutak számára. Amennyiben a projekt sikeres lesz, Japán más részeire is kiterjeszthetik.
Az emberek azonban nem tűnnek el teljesen a képből ‒ a házhoz szállításokat továbbra is személyesen kell intézni a vezető nélküli járművek lehetséges bevezetéséig.
A minisztérium becslése szerint a logisztikai autópályák napi 25 ezer teherautó-sofőr munkáját tudnák elvégezni. A teherautó-vezetők hiánya – akik Japán rakományának mintegy 90 százalékát szállítják – várhatóan tovább nő, miután idén törvényt vezettek be a túlórák korlátozására, hogy megpróbálják kezelni a túlterhelést és csökkenteni a balesetek számát.
Amennyiben a tendencia folytatódik, a kormány becslései szerint az évtized végére 34 százalékkal csökken az ország szállítási kapacitása. A Covid‒19 járvány idején Japánban ugrásszerűen megnőtt a kézbesítés iránti kereslet, a kormányzati adatok szerint a felhasználók száma a háztartások mintegy 40 százalékáról 60 százalékra emelkedett.
A két megállapodás része az Oroszország indokolatlan ukrajnai agressziójára adandó uniós válasznak. A háború komoly nehézségeket okoz az ukrán és moldáv fuvarozási ágazatban, az ukrán légteret lezárták a civil utasforgalom elől, a tengeri export pedig súlyosan korlátozott.
Ukrajnának alternatív útvonalakat kell találnia gabonája, üzemanyaga, élelmiszerei és egyéb árucikkei kiviteléhez. Moldova hasonló gondokkal küzd, alternatív tranzitútvonalakat keres az unión keresztül, és segítségre van szüksége az ukrán árucikkek továbbszállításához − írta közleményében az Európai Parlament.
A megállapodások az engedélyezési folyamat ideiglenes szüneteltetésével megkönnyítik az ukrán, moldáv és uniós fuvarozóknak, hogy egymás területei között és azokon keresztül fuvarozzanak.
A megállapodás emellett azt is megengedi, hogy az ukrán fuvarozók az Európai Unió területén használják az ukrán jogosítványukat és a képesítéseiket igazoló dokumentumokat, vagyis nem lesz szükségük nemzetközi jogosítványra.