Főként a mezőgazdasági termékek szárnyaltak idén az árutőzsdéken, a klasszikus ipari nyersanyagok ára túlnyomórészt esett. Hatalmasat ment idén a kakaó és a kávé, de az se véletlen, hogy a tojás drágulása volt az infláció jelképe az Egyesült Államokban.
Az árutőzsdék 2024-ben is számos érdekes fejleményt hoztak és óriási hozamokat lehetett elérni a nyersanyagok vagy épp mezőgazdasági termények kereskedelmével. Bár sok befektető fantáziáját mozgatta az arany idei szédületes ralija, messze nem a nemesfém volt az, amin a legtöbbet lehetett keresni. Persze olyan termékek is voltak, amik sokat vesztettek értékükből.
Főszerepben az aszály, ami az égbe lőtte a kakaó árát
Az idei év messze legnagyobb emelkedését a kakaó produkálta, ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer is a csúcs közelébe ért. Az év kezdetén tonnánként 4275 dollárba kerülő kakaóbab előbb áprilisban, majd decemberben is átlépte a 12 ezer dolláros szintet és az elmúlt napok kisebb gyengülése ellenére is 180 százalékot drágult az év kezdete óta. A csokoládé szerelmesei csak abban bízhatnak, hogy a drágulás hátterében álló gyenge termés részben az időszakos El Nino jelenség miatt van, annak múltával a kakaó ára is visszatérhet a földre.
Az idei évben nemcsak a kakaó termőterületét sújtotta aszály, a kávé kedvelői számra is szomorú volt az év, hiszen az év elején fontonként 190 dollárba kerülő termény ára is új csúcsokat hódított meg idén, december közepén 334 dolláros történelmi csúcsot is elért, ami már az üzletek polcain megtalálható, feldolgozott termék árán is érezhető. A 75 százalékos erősödés azóta 72 százalékra szelídült, de a kávé ára így is sokkal a megszokott fölött van.
A gyenge termés, illetve a Floridát letaroló hurrikánok miatt a fagyasztott narancslé is brutális dráguláson ment keresztül, és történelmi csúcsokon is járt idén. Az évet fontonként 3,36 dolláros áron kezdő nyersanyag 5,55 dolláros szintig is erősödött. Rossz hír a narancslé kedvelőinek, hogy az árupiaci termékként az Eddie Murphy és Dan Aykroyd fémjelezte Szerepcsere című filmből ismert termék drágulása már évek óta tart.
Az év eleje óta több mint 50 százalékot nőtt a napraforgó ára is. Az év elejéhez képest viszont olcsóbb lett például a kukorica vagy a búza. Nem véletlenül a tojás volt az amerikai infláció jelképe sem, a madárinfluenzával küzdő baromfiágazat hatására a tengerentúlon az árak fölrobbanását okozta. A tojás több mint 100 százalékot drágult az év eleje óta.
Az arany is sokat drágult
A hagyományosabb árupiaci termékek közül idén sok befektetőt hozott lázba az arany, mely szintén történelmi csúcson is járt idén. Az október 2785 dolláros unciánkénti csúcs 35 százalékos erősödést jelentett az év elejéhez képest, és bár azóta némiképp csökkent a nemesfém ára, aki év elején vásárolt, az még mindig 25 százalékos pluszban van.
Az energiához köthető nyersanyagok, így az olaj és a földgáz piaca is érdekesen alakult idén. Miután a vártnál gyengébb volt a kínai kereslet, a kőolaj ára a hordónkénti 90 dolláros csúcsról április óta lefelé tart, a Brent fajta már csak 72 dollár körül mozog, de még mindig magasabban van mint a tavalyi év elején. A földgáz ára tavalyi enyhe tél miatt február végére Európában már-már a koronavírus-járvány előtt megszokott szinteket közelítette, huszonpár euróba került megawattóránként, hogy aztán a különböző geopolitikai aggodalmak és a vártnál hidegebb november miatt az 50 eurós szint közelébe érjen a holland TTF gáztőzsdén.
Nem teljesítettek jól az energiaátmenethez, vagy az elektromos átálláshoz köthető fémek idén. Az elektromos autók terjedésének lassulása miatt a lítium több mint 20 százalékkal lett olcsóbb, de vesztett értékéből a nikkel és a kobalt is, míg a réz csupán 4-5 százalékot drágult idén, igaz a májusi csúcs több mint 30 százalékkal az év eleji érték fölött volt.
A kínai építőipar problémáihoz kapcsolódó más nyersanyagok, így a vas vagy az acél különböző formái szinté olcsóbbak lettek, ami részben magyarázza is az európai acélipar sanyarú helyzetét a Dunaferrtől a német Thyssenkruppig.
