A természeti katasztrófa vége, valamint a beruházások és az új technológiák bevezetése helyreállította a közlekedést. A Panama-csatorna Hatóság szerint ez óriási nyomást fog levenni a nemzetközi kereskedelem válláról.
Két év rekordszárazság után , amely az El Nino hatásainak közepette megtizedelte a hajóforgalmat, a Panama-csatornán most újra elkezdett fellendülni a kereskedelem, miután az útvonalon feloldották a korlátozásokat.
Ricaurte Vásquez, a Panama-csatorna Hatóságának (PCA) ügyvezetője a CNBC-nek elmondta, hogy a csatorna a biztonság és a megbízhatóság helyreállítása érdekében megváltoztatta üzleti modelljét a vízfelhasználás optimalizálása és az előrejelzés javítása érdekében:
ehhez egy új, hosszú távú foglalási rendszert vezetett be, és jövő év elején pedig az útvonal vízgyűjtő területét gátrendszerekkel fogják megerősíteni, hogy elkerüljék a jövőbeli aszályokat.
A csatorna létfontosságú a globális gazdaság és a kereskedelem számára:
az Egyesült Államok összes áruexport- és importkonténer-forgalmának 40 százaléka halad át rajta; összességében pedig évente nagyjából 270 milliárd dollárnyi rakomány kel át az útvonalon. A most bevezetett reformok a működtetésben lehetővé teszik, hogy a fuvarozók nagyobb mennyiségű árut jelentős víztakarékosság mellett tudjanak átszállítani a Panama-csatornán keresztül, például a hajók befogadási méretének növelésével és a zsilipek újrahasznosítási rendszerével.
Ez pedig a PCA és az ország számára is kedvez: az előrejelzések alapján negyedévente mintegy 450 millió dollárral nagyobb bevételre számíthatnak az üzemeltetők.
A Panama-csatorna nem egyedi eset A Közép-Amerikát sújtó történelmi aszály 2022 végén kezdődött, és 2024 januárjára rekordalacsony vízszinteket eredményezett a csatornában, ami leszűkítette a hajóforgalmat és óriási torlódásokat eredményezett a kontinens mindkét oldalán.
Ezzel párhuzamosan az izraeli háborúba becsatlakoztak a jemeni húszik is, a fegyveres csoport pedig heves támadásokat indított a Vörös-tengeren utazó konténerszállítók ellen. Emiatt a Szuezi-csatorna – a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala – jelentős forgalomcsökkenést tapasztalt, amely máig problémát okoz.
A nemzetközi védelmi akció a térségben visszaszorította az iszlamista csoportot, Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson pedig diplomatikus megoldást nyújthat a konfliktusra – lehetséges, hogy hamarosan mindkét csatornán visszatér minden a régi kerékvágásba.
[type] => post
[excerpt] => A természeti katasztrófa vége, valamint a beruházások és az új technológiák bevezetése helyreállította a közlekedést. A Panama-csatorna Hatóság szerint ez óriási nyomást fog levenni a nemzetközi kereskedelem válláról.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1731669720
[modified] => 1731606228
)
[title] => Újra szabad a közlekedés a Panama-csatornánál – véget ért a történelmi aszály
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=54648&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54648
[uk] => 54712
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 54649
[image] => Array
(
[id] => 54649
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/i2o47uel4zdabg6qqyvuiava3i.avif
[original_lng] => 102030
[original_w] => 1280
[original_h] => 861
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/i2o47uel4zdabg6qqyvuiava3i.avif
[width] => 150
[height] => 101
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/i2o47uel4zdabg6qqyvuiava3i.avif
[width] => 300
[height] => 202
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/i2o47uel4zdabg6qqyvuiava3i.avif
[width] => 768
[height] => 517
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/i2o47uel4zdabg6qqyvuiava3i.avif
[width] => 1024
[height] => 689
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/i2o47uel4zdabg6qqyvuiava3i.avif
[width] => 1280
[height] => 861
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/i2o47uel4zdabg6qqyvuiava3i.avif
[width] => 1280
[height] => 861
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/i2o47uel4zdabg6qqyvuiava3i.avif
[width] => 1280
[height] => 861
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1731763408:2
[_thumbnail_id] => 54649
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 352
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8e3f8e2497353b99b70c84f1ed74bcc1] =>
A combination of climate change and infrastructure is to blame for critical shipping delays at the Panama Canal. A controversial plan to fix the problem could cost billions and take years — if it's even possible.
A tényleges fogyasztói infláció augusztusban éves viszonylatban 7,5%-ra gyorsult, a növekedés egyik fő tényezője az élelmiszerinfláció felgyorsulása volt az aszály miatti kínálatcsökkenés következtében – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére hivatkozva (2024 október).
A jelentés szerint az NBU becsléseinek megfelelően szeptemberben emelkedett az infláció. A közzétett adatok szerint az éves infláció 8,0% körüli szintre gyorsult. Ahogy az NBU megjegyezte, augusztusban az alapvető inflációs nyomás is nőtt. A maginfláció éves szinten 6,5%-ra nőtt a júliusi 5,7%-ról éves szinten. Ez a dinamika megelőzte az NBU júliusi előrejelzésének pályáját, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek gyors drágulása miatt, ami a nyersanyagok drágulásának másodlagos hatásai az energiaellátásra és a fizetésekre a termelési költségek növekedése miatt következett be. Az inflációs várakozások azonban általában stabilak maradtak.
Augusztusban az élelmiszer-infláció a nyerstermékek árának emelkedése következtében, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatti élelmiszer-kínálat csökkenése miatt jelentősen felgyorsult. A feldolgozott élelmiszerek ára is gyorsabban nőtt, mind az élelmiszer-alapanyagok drágulása, mind a vállalatok energiaellátási és a munkaerő bérköltségeinek további emelkedése miatt – derült ki az NBU jelentéséből.
Az NBU szerint a legtöbb nem élelmiszertermék ára gyorsabban emelkedett, elsősorban az árfolyamtényező hatására. A ruhák és cipők ára viszont gyorsabban csökkent, valószínűleg az import és az ukrán gyártású termékek közötti verseny fokozódása miatt. A szolgáltatások áremelkedési üteme az üzleti termelési költségek nyomására némileg gyorsult.
Az üzemanyagárak növekedése mérséklődött augusztusban a bőséges üzemanyagkészletek és a világpiacon a vártnál alacsonyabb olajárak közepette. Az alkoholos italok árai egyre lassabban csökkentek. A dohánytermékek drágulása némileg mérséklődött, de áraik – többek között az árnyéktermékek elleni küzdelem hatására is – meglehetősen nagy ütemben növekedtek. Emellett felgyorsult a gyógyszeripari termékek, gyógyászati cikkek és berendezések árnövekedése, valószínűleg az árfolyamtényező miatt – áll az NBU beszámolójában. A korábbiakhoz hasonlóan az inflációt az egyes lakossági lakás- és kommunális szolgáltatások díjemelési moratóriuma korlátozta.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint Ukrajnában a fogyasztói árak 0,6%-kal nőttek 2024 augusztusában. Az éves infláció 7,5%-ra gyorsult. Az éves infláció csak tavaly augusztusban volt magasabb (8,6%).
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna idei kukoricatermése 20-21 millió tonnára csökkenhet a tavalyi mintegy 30 millió tonnáról, amennyiben folytatódik a szárazság – közölte az ukrán agrártanács termelői csoportja.
Ukrajnát rég nem látott aszály sújtotta júliusban, és ha ez folytatódik, 30 százalék körüli lehet az idei termés visszaesése a tavalyihoz viszonyítva.
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium legutóbbi előrejelzésében 25 millió tonna körüli kukoricatermés szerepelt, a minisztérium szeptemberben ismerteti új termésbecslését.
Közel egy hónapja elemzők és kereskedők 23-25 millió tonna közöttire jósolták a kukoricatermést, miközben az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) augusztusi jelentése még több mint 27 millió tonnáról szólt. Az ukrán agrártanács szerint az USDA valószínűleg nem vette figyelembe az időjárás hatását az ukrán kukoricatermésre.
Komoly gondokat okoz a szárazság Európa északkeleti területein annak ellenére, hogy a kontinens más részein jelentős mennyiségű eső hullott. A litván farmerek attól tartanak, hogy akár a termény harmadát is elveszíthetik.
A litván farmerek éjjel-nappal öntöznek, hogy megmentsék a növényeket.
“ Ha folytatódik a szárazság, nem lesz aratás. Minden az időjárástól függ, egyszerűen szükségünk van az esőre. Nem tudom, mit tegyek, talán esőtáncot fogok járni.” – mondja egy gazda.
Az erdészek is aggódnak. Idén eddig 70 erdőtűz volt az országban, de mivel a meteorológusok előrejelzése szerint a következő napokban sem esik, nő a tűzveszély. Az erdészek arra kérik az embereket, hogy legyenek tudatosak:
„Azt kérjük, hogy kezeld felelősségteljesen a kérdést. Ha tüzet gyújtasz, az erre a célra kialakított helyen tedd. Ezt követően vízzel oltsd el, hogy ne maradjon parázs, amelyújra meggyújthatja a tüzet. Védjük meg az erdőt!”
Lengyelországban Litvániához haonlóan kevés eső hullott, ezért itt is a legmagasabb szintű riasztást rendelték el a szárazság és az egyre növekvő tűzveszély miatt. A lengyel szakemberek is elővigyázatosak:
„Amennyiben az erdő nedvességtartalma az elkövetkező 5 napban 10 százalék alá esik, akkor az erdőfelügyelőnek kötelessége megtiltaniaz erdőbe való belépést.”
Egy portugál jelentés szerint a közösség területének 22 százalékán már áprilisban figyelmeztetés volt érvényben a szárazság miatt, míg több mint 3 százalékán riasztás.
Az El Nino jelenség miatt elszabadulhat az alapélelmiszerek ára, a vízhiány miatt a farmerek csak egyszer vethetnek az idén.
Idén később kezdődhet meg a csapadékos évszak Thaiföldön. A megszokott május közepi időpont helyett júniusban lehet érdemi csapadékkal számolni. Az Országos Vízügyi Ügynökség a víz megőrzését segítő tervet dolgozott ki az ország duzzasztóműveire, ám ennek sikeréhez elengedhetetlen a gazdák együttműködése.
A thai vezetés arra kérte a gazdálkodókat, hogy idén a szokásos kétszeri vetés helyett mindössze egyszer vessenek, ugyanis kétszeri éréshez nem lesz elég a csapadék.
A rizstermesztés rendkívül vízigényes, a termény alapvetően a csapadék mennyiségétől és az öntözéstől függ. Megfigyelők szerint a mostani rizsválság az egyik első kézzelfogható jele annak, hogy a globális termelési rendszereket mennyire fenyegeti az éghajlatváltozás.
Emberek milliárdjai számára alapvető élelmiszernek számít a rizs, amelynek az ára minden bizonnyal elszállhat a kisebb termés miatt.
A felerősödő El Nino jelenség már most is nagy szerepet játszik abban, hogy hőhullámok alakulnak ki Délkelet-Ázsiában. De gyakorlatilag egész Ázsiában a szokásosnál melegebb időjárás uralkodik. A rizs mellett ez
a pálmaolajra, a kakaóra és a cukornádra is hat, tehát nem lehet kizárni ezen termékek drágulását sem.
A kereskedők pesszimisták: a Czarnikov Group szerint az októberrel induló szezonban a thaiföldi cukortermelésnek 2009–2010 óta a második legrosszabb szezonja jöhet. Mint megírtuk, egyre csökken a rizs termőterülete, és tavaly hét év után először csökkent a betakarított mennyiség.
Spanyolországban a mezőgazdasági földterületek mintegy 60 %-kát sújtja az aszály, ami már eddig 3,5 millió hektárnyi gabonatermés vesztét okozta – közölte a La Razon című lap a spanyol gazdálkodók és állattenyésztők szövetségének (COAG) a jelentését idézve.
Andalúzia, Extremadura, Kasztília-La Mancha és Murcia tartományokban, valamint Aragónia, Katalónia, Kasztília és León egyes vidékein szinte teljesen odaveszett a búza- és árpatermés. Ezeken a már hosszabb ideje csapadékhiányos területeken komoly terméskiesés várható az őszibarack, a nektarin, a sárgabarack és cseresznye esetében is.
A COAG szóvivője szerint a csapadékhiány a Guadalquivir-tározó vízszintjének csökkenéséhez vezetett, ezért a szokásos vízmennyiségnek csak mintegy 12 százalékát tudják öntözésre használni
Április 18-án a spanyol víztározók telítettsége 50 százalékos volt – áll a spanyol ökológiai átmenet és demográfiai kihívások minisztériumának hivatalos honlapja
Szinte az egész északi féltekét, Európát, Kínát és az Egyesült Államokat is tartós hőség és aszály sújtja, kritikus szintre süllyedt a folyók, például a Rajna vízszintje. Sokan kerestek menedéket a meleg ellen egy adag alkoholos italban, és úgy tűnik, hogy a növényeknek is pontosan erre lenne szükségük. A Plant and Cell Physiology című szaklapban megjelent tanulmány legalábbis azt sugallja, hogy az etanol – vagy alkohol – akár két hétig is segít túlélni a növényeknek víz nélkül.
A növények természetes módon termelnek egyértékű alkoholt, vagyis etanolt, ha nem kapnak elég vizet. Bár ennek az oka egyelőre nem ismert, a tény vezette arra a feltételezésre a japán Riken kutatóintézet fenntartható erőforrások kutatásával foglalkozó munkatársait, hogy az alkohol megvédheti őket a kiszáradástól. „A felfedezésre olyan vegyületek keresése során jutottunk, amelyek ellenállóvá teszik a növényeket a stresszel szemben” – nyilatkozta a CNN-nek Szeki Motoaki, a tanulmány vezető szerzője.
Az eredmény nem csupán a kertészek számára fontos, hanem azoknak a nagy gazdaságoknak is, amelyek olyan létfontosságú élelmezési cikkeket termesztenek, mint a rizs és a búza. A szárazságnak ellenálló gabona elterjedése ugyanis segít garantálni az élelmiszer-biztonságot, ami kiemelt jelentőségű a világ sok részén, különösen most, amikor a szélsőséges időjárás okozta ellátási nehézségeket tovább fokozza az ukrajnai háború.
A kutatók szerint az etanol hasznos és egyszerű mód a termés növelésére az egész világon aszály vagy vízhiány esetén, ráadásul a legolcsóbb megoldás is, mivel nincs szükség genetikai módosításra.
A vizsgálatok során búzát és rizst vetettek, rendszeresen öntözték a növényeket, aztán a terület egy részén három napon keresztül etanolt juttattak a földbe. Ezután két hétig egyik területet sem öntözték, és kiderült, hogy a „részeg” növények jobban bírták, mint a „józanok”.
Az etanollal kezelt búza és rizs 75 százaléka túlélte, miután újra öntözni kezdték, míg a másik csoportból ez csak 5 százalékra volt igaz.
Szeki azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az etanolt módjával szabad csak használni, mert a magasabb koncentráció gátolja a növények növekedését. Más szóval ne próbálják ki otthon!
A kutatás során azt is megfigyelték, hogyan védi az etanol a növényeket. A kis termetű, kísérleteknél gyakran használt lúdfűnél felfedezték, hogy amikor megvonták a vizet, és etanollal kezelték, a gázcserenyílások bezáródtak, így megőrizték a nedvességet. Szeki és kollégái tanulmányozták a lúdfű génexpresszióját is, vagyis azt a folyamatot, amely egy fehérjét szintetizál az információ felhasználásával egy génben, és megállapították, hogy az etanollal kezelt növények már akkor úgy kezdtek viselkedni, mintha szárazság érte volna őket, mielőtt ténylegesen megvonták volna tőlük a vizet. Ez a génexpresszió előnyt ad a növényeknek a szárazságra való felkészülésben – magyarázta Szeki, hozzátéve, hogy az etanolt a növények az energiatermeléshez szükséges cukrok előállítására is felhasználják. A kutató és csapata hamarosan megkezdi az etanol tesztelését valódi szántóföldeken vetett növényeken.
Az óriási aszály és hőség miatt a világ gyapotkínálata folyamatosan zsugorodik, Brazíliában a termés már most elmarad a várakozásoktól. Az alacsonyabb globális kínálat miatt emelkedik a pamut ára, emiatt pedig világszerte felmehet a ruhák ára.
A szélsőséges időjárás óriási problémát jelent a világ legnagyobb gyapotszállítóinak. Indiában, a legnagyobb termelőországban a heves esőzések és a kártevők olyannyira megnyirbálták a gyapottermést, hogy az ország rákényszerült az importra. A hőség által sújtott Kínában is aggódnak a közelgő betakarítás előtt.
A legnagyobb exportőrnek számító Egyesült Államokban az egyre súlyosbodó aszály pusztítja a gazdaságokat, és a termelés több mint egy évtizedes mélypontra süllyedhet. Brazília, a második legnagyobb exportőr pedig most szélsőséges hőséggel és aszállyal küzd, ami máris közel 30 százalékkal csökkentette a terméshozamokat, írja a Bloomberg.
A pamut (gyapot) ára 30 százalékkal emelkedett az utóbbi időben: az év elején a legmagasabb szintet érte el 2011 óta, ami világszerte azzal fenyeget, hogy a pólóktól kezdve a pelenkákon át a papírig és a kartonig mindenféle termék ára jelentősen megemelkedik.
A Children’s Place vezérigazgatója, Jane Elfers a hét elején a befektetőkkel folytatott telefonbeszélgetésen „gigantikus” problémának nevezte a pamutárak emelkedését, de a vállalat azt reméli, hogy az év második felében enyhülés lesz tapasztalható a piacon.
A Bom Futuro csoport, Brazília egyik legnagyobb gyapottermelője 27 százalékos hozamcsökkenést tapasztalt az előző betakarítási szezonhoz képest. Eközben az Egyesült Államok termelése 28 százalékkal esett vissza az ebben a hónapban kezdődött betakarítási szezonban. A Biden-kabinet arra számít, hogy a termelés a 2009–2010-es szezon óta a legalacsonyabb szintet éri el. Ez rossz hír, mivel az Egyesült Államok és Brazília együtt a világ gyapotkivitelének felét adja.
Az amerikai kormány és az elemzők a kereslet csökkenését prognosztizálják a ruházati cikkek vásárlásának visszaesése és a gazdaságok lassulása miatt, különösen Európában és Ázsiában. Egy szakértő szerint ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy a következő hónapokban „sokkal magasabb” gyapotárakkal kell számolni, mivel a termés csökken, írja a Bloomberg.
Tovább növeli a gazdasági visszaesés valószínűségét Németországban az alacsony vízállás az első számú vízi szállítási útvonalon, a Rajnán – írták német hírportálok kedden elemzői vélemények alapján.
A Németország nyugati részén csaknem ezer kilométeres szállítási útvonalat biztosító folyó vízállása az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya miatt az augusztus elején megszokott bő két méter helyett számos térségben már az egy métert sem éri el.
A Koblenz melletti Kaubnál húzódó kanyarulatban csupán 56 centiméter a vízállás, holott a hajóknak másfél méteres vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy teljes rakománnyal áthaladjanak ezen a szűk szakaszon.
„Továbbra is hajózunk, de csak 25-35 százalékos kapacitással” – idézték a beszámolókban Roberto Spranzit, a Rajnán mintegy 100 hajót üzemeltető DTG hajózási társaság vezetőjét, aki kiemelte: a
korlátozás miatt az ügyfeleknek egy helyett akár három hajóra is szükségük lehet rakományuk célba juttatásához, ami jelentősen növeli a költségeket.
A Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű.
A vízállás egyelőre nem éri el a 2018 őszén regisztrált negatív rekordokat, a helyzet azonban mégis veszélyesebb, mert egyre nehezebb az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben kulcsfontosságú széntüzelésű erőművek ellátása. Az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, az Uniper a napokban be is jelentette, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt előfordulhat, hogy csökkenteni kell az áramtermelést két erőműben.
Erre a kockázatra hívta a fel a figyelmet a Baden-Württemberg tartományi bank (Landesbank Baden-Württemberg – LBBW) elemzője, Jens-Oliver Niklasch is, aki szerint a Rajna alacsony vízállása 0,25-0,5 százalékponttal visszavetheti a hazai össztermék (GDP) idei növekedését.
Stefan Schneider, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint is a Rajna menti erőművek szénellátásával lehet a legnagyobb gond. A pénzintézetnél eleve azzal számolnak, hogy a német gazdaság a harmadik negyedévtől enyhe recesszióba kerül, és az év egészét tekintve a GDP csupán 1,2 százalékkal növekedik. Ha viszont a Rajna vízállása tovább süllyed, meglehet, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságának növekedése még az egy százalékot sem éri el – mondta az elemző.
A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW Kiel) elemzője, Nils Jannsen szerint az energiaellátás mellett főleg a feldolgozóipart veszélyezteti a vízállás süllyedése. Az alacsony vízszint már július közepe óta számottevően hátráltatja a teherforgalmat, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazat termelése éves szinten nagyjából egy százalékkal csökken, ha a vízállás harminc napon keresztül a kritikus szint alá süllyed – mondta Nils Jannsen, hozzátéve, hogy a 2018-as rekordalacsony vízállás nagyjából 1,5 százalékkal vetette vissza a német feldolgozóipar teljesítményét.
Belgiumban az idei tavasz rendkívül száraz volt. A lehullott csapadékmennyiség szinte biztosan nem lesz elegendő a növények fejlődéséhez, így a belga gazdák jogosan aggódnak az aszály miatt.
Ezen a 66 hektáros területen a belga Namur város közelében gabonát és cukorrépát termelnek. Itt is kiszáradt a talaj, egyrészt a csapadékhiány, másrészt a folyamatosan fújó északkeleti szél miatt. A gazdálkodók most kezdik felmérni a szárazság költségeit.
„Ha június elejéig nem esik az eső, az gond lehet, elsősorban a gabonaterméssel lehet baj” – mondja egy gazda.
A száraz talajba a műtrágya sem hatol be elég mélyen. Ez és a vízhiány okozza, hogy a hozam alacsonyabb lesz – magyarázza a szomszédos gazdaság tulajdonosa.
Az aszály duplán okoz problémát , mert ha nem terem meg a takarmány, nehézségekbe ütközik a gazdaság 250 tehenének és 600 kecskéjének ellátása.
„A tavasszal levágott mennyiség a fele annak, amit tavaly betakarítottunk, tehát már most felhasználjuk a tartalékaink egy részét, amelyek kisebbek lesznek, amikor télen etetni kell az állatokat. Ez azt jelenti, hogy olyan nyersanyagokat kell vásárolnunk, amelyek a gazdasági helyzet miatt most nyilvánvalóan nagyon drágák.” – teszi hozzá egy másik gazdálkodó.
A mezőgazdaságból élők szerint még túl korai katasztrófáról beszélni, a jelenlegi ukrajnai háborús helyzet azonban többletköltségeket jelent az ágazat számára.
„A műtrágya rendkívül drága, aszályos időben pedig kevésbé hatékony. Bár szeretnénk, ha lenne olyan időszak, amikor a hatásfok megnő, a szárazság miatt ennek éppen az ellenkezője történik. Ha a jövőre szánt takarmányt már most fel kell felhasználnunk, az sokba fog kerülni.” – mondja az érdekképviselet vezetője.
Nem Belgium az egyetlen olyan ország Európában, amelyet erősen érint a rendkívüli szárazság. Nyugatabbra Franciaországban például az eddigi legmelegebb május várható, ami egyértelműen aszályos nyárra utal.
