Egy új atomerőmű építése a legdrágábbnak számít a más energiahordozókat hasznosító létesítmények között, Ukrajna azonban egy kedvező lehetőség kihasználásán dolgozik: egy olyan projektet fejezne be, amely messze nem a nulláról indul. A félkész Hmelnickij atomerőmű 5. és 6. blokkjáról van szó.
A Hmelnickij atomerőmű 3-as és 4-es blokkja az üzembe helyezése után a legalacsonyabb villamosenergia-árat kínálja Ukrajnában – írja az Unian hírügynökség. A projekt során gyorsabban és gazdaságosabban hasznosítják az erőforrásokat, mint amikor új atomerőmű épül.
A hírügynökség ezzel Szerhij Ljamec energetikai szakértőt idézte, aki a közösségi oldalán ismerteti: egy nulláról épülő atomerőmű fajlagos (egy kilowattra jutó) beruházási költsége 6000–8000 dollár. Ez sokkal magasabb, mint
a szénerőmű 3000–4000 dolláros,
a gázerőmű 900–1300 dolláros,
a szárazföldi szélerőmű 1200–1500 dolláros,
a naperőmű 800–1200 dolláros
fajlagos költsége.
Külső partnerekkel fejeznék be az atomerőmű építését
A két új ukrajnai blokk azonban már 75-80 százalékban készen van, ami jelentősen csökkenti a költségeket. A folytatást segíti, hogy Ukrajna viszonylag alacsony áron kaphat két nyomottvizes, VVER 1000-es reaktort Bulgáriából, ezek még a Szovjetunióban készültek. Az áruk szimbolikus, mert erre a piacra 680 millió dollárért adják el. A kivitelezést az ukrán Energoatom és az amerikai Westinghouse szakemberei közösen végzik. Az első reaktor 2,5-3 év múlva kezdhet működni. Az atomerőmű-építés befejezése összesen 3,3 milliárd dollárba kerül.
Ezzel szemben egy új atomerőművet a nulláról indítva építeni legalább 10-12 milliárd dollár, és több mint tíz év munka a szakember szerint.
A beruházásnak a teljes életciklusra vetített költsége is kedvezőnek ígérkezik. Ukrajnában az olcsó nukleáris termelés kompenzálja a megújuló alapú termelés magas költségeit, de ez nem tarthat örökké. „Ukrajnának új nagyerőművekre van szüksége, amelyek biztosítják az energiarendszer stabilitását” – hangsúlyozza Szerhij Ljamec.
Biztonságosan működik az atomerőmű a háborús helyzetben
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) figyelemmel kíséri az összes ukrajnai nukleáris létesítmény, így a Hmelnickij Atomerőmű biztonsági helyzetét is a helyszínen lévő szakértőin keresztül az országban folyó háború idején. Legutóbbi, december 12-i jelentésében is azt ismételte meg, hogy a Hmelnickij-erőmű biztonságát továbbra is megőrizték, ahogyan a rivnei és a dél-ukrán létesítményét is.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajnában ma valójában a villamos energia 60%-át atomerőművekben állítják elő – számolt be az rbc.ua hírportál a miniszter sajtónyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter elmondta: „Ma már elmondhatjuk, hogy az ország villamos energiájának akár 60%-át sz atomerőművekben állítják elő. Még a megszállt Zaporizzsjai Atomerőművön kívül is.” Egyúttal köszönetet mondott az ukrán atomipari dolgozóknak, akik áramot adnak az emberek, az ország számára a nehéz időkben.
Mint emlékezetes, július 17-én és 24-én bejelentették, hogy két atomerőművi blokkot helyeznek üzembe, amelyeket határidő előtt megjavítottak. Ráadásul Ukrajnában megszűnt a rendellenes hőség, és megnőtt az Európából érkező áramimport. Ennek a három tényezőnek, valamint az energetikai dolgozók éjjel-nappal végzett munkájának köszönhetően javult a villamosenergia-rendszer helyzete.
Ukrajnának növelnie kell az atomenergia-felhasználást, hogy gyorsan megoldja az orosz támadások miatti villamosenergia-termelési problémát – jelentette ki hétfőn Penny Pritzker, az Egyesült Államok Ukrajna gazdasági fellendítéséért felelős különmegbízottja kijevi látogatásán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az amerikai különmegbízott emlékeztetett arra, hogy az ukrán atomenergia-ipar jelenleg a teljes ukrajnai villamosenergia-mennyiség 50 %-át teszi ki. Szerint ugyanakkor az Egyesült Államok és más partnerek most mindent megtesznek, hogy segítsék Ukrajnát a támadások miatti áramtermelési kiesés kérdésében.
„Hosszú távon az ukrán kormány önállóan dönti el, hogyan termel majd áramot. A probléma gyors megoldására azonban az atomenergia felhasználásának a növelése abszolút racionális megoldás, egyenrangú partnereink egyéb erőfeszítéseivel” – hangsúlyozta Penny Pritzker.
Grant Shapps, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere Kijevben járt, ahol bejelentette: London hiteltámogatást nyújt az Ukrajnának a nukleáris üzemanyag-ellátásához – írja a Sky News.
A britek segítenének Kijevnek leválni a létfontosságú nukleáris erőművek ellátásában Oroszországról. A szigetország exporthitel-ügynöksége összesen 192 millió fontos hitelkeretet ad az ukrán energiaipari vállalatnak, az Enerhoatomnak. Az ügylet keretein belül a brit Urenco urándúsítási szolgálatokat nyújt az ukrán vállalatnak.
Az atomenergia létfontosságú az országban, a villamosenergia-termelés több mint felét nukleáris erőművekben állítják elő.
Shapps reméli, hogy a lépés segítségére lesz az ukránoknak és sikerül leválni az orosz fűtőanyag-függőségről. A zéró kamatú hitellel Nagy-Britannia nem katonai célú támogatásai összesen megközelítik az 5 milliárd fontot Ukrajnába. A miniszter ukrán kollégáival találkozott és megtekintett egy ukrán erőművet is, amelyet megrongáltak az oroszok. A téli időszakban rendszeresen támadták az orosz csapatok az ukrán energiainfrastruktúrát, most is tartanak a helyreállítási munkálatok.
Putyin barbár inváziójával szemben megingathatatlan a támogatásunk Ukrajna számára – az Egyesült Királyság továbbra is Ukrajna mellett áll, miközben az visszaveri az orosz támadásokat és újjáépíti országát – mondta Shapps. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja a fűtőanyag-szállítmányokat, de a mostani lépéssel erősödik Ukrajna energiabiztonsága.
Mára Ukrajna teljesen független lett Oroszországtól a nukleáris üzemanyagok terén – nem vásárol nukleáris fűtőelemeket, és nem szállítja el a kiégett nukleáris hulladékot, Ukrajna mégis jelentős mértékben is növeli az áramtermelést, sok térségben nem is lesznek áramszünetek – jelentette be vasárnap Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna mára „elvágta ezt a köldökzsinórt”, vagyis teljesen függetlenné vált az orosz nukleáris üzemanyagtól. „Már Oroszország nagy agressziója előtt elkezdtük diverzifikálni nukleáris áramtermelésünk nukleáris üzemanyag-ellátását. Ennek megfelelően a nagy támadás bekövetkeztekor az összes üzemanyag felét Oroszországtól, felét az amerikai Westinghouse-tól kaptuk. Valójában diverzifikáltuk üzemanyag-ellátásunkat. Ennek megfelelően, amikor a nagy agresszió elkezdődött, azonnal felbontottunk minden megállapodást Oroszországgal, és nyugodtan kidolgoztuk, hogyan tudjuk magunkat ellátni üzemanyaggal az orosz nukleáris fűtőelemek mellőzésével. Ez az első pálya” – jegyezte meg.
A miniszter egyúttal megnevezte a második pályát: azt, hogy Ukrajna korábban a kiégett nukleáris üzemanyagot kivitte Oroszországba feldolgozás céljából, de ezt a szerződést még a teljes körű invázió előtt megszüntette. „Tájékoztattuk az oroszokat, hogy a továbbiakban nem szállítjuk hozzájuk a kiégett fűtőanyagot. Mivel Ukrajnában befejeztük a kiégett fűtőelemek tárolójának építését, üzembe helyeztük. Ez pedig lehetőséget ad a függőség elkerülésére is” – tette hozzá.
Haluscsenko emellett kiemelte, hogy Ukrajna válasza a rakétaterrorra igen jelentős. „Megpróbálnak elpusztítani minket, az ukránok pedig növelik az áramtermelést, és ez a mi válaszunk azoknak a terroristáknak, akik szándékosan próbálják megsemmisíteni az energiatermelést általában Ukrajnában, és különösen az atomenergiát” – mondta.
A tárcavezető megjegyezte, hogy a világ egyetlen országa sem szembesült eddig azzal a mértékű pusztítással és problémákkal, mint Ukrajna az energiarendszerében, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziói, amelyek minden Ukrajna ellenőrzése alatt álló területen található ukrán atomerőműben jelen vannak, mindent rögzítenek, és Oroszország lesz a felelős minden pusztításért. „Arra számítunk, hogy végre bevezetik az orosz nukleáris ipar elleni szankciókat, és azok hatékonyak lesznek. Az ukrán áramtermelés által felépített 1220 megawatt kapacitás azonban már most lehetővé teszi, hogy egyes régiókban mostantól ne kapcsolják le az áramot. Mindazonáltal arra kérjük a fogyasztókat, hogy felelősségteljesen kezeljék az energiafogyasztást” – összegezte Herman Haluscsenko.
A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd az EU-ban, ezeket azonban stabil alapterhelésű nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.
Az Európai Uniónak a következő évtizedekben mintegy 350-450 milliárd eurót kell jelenlegi atomenergia-kapacitásának fenntartására költenie, és további 50 milliárd eurót a meglévő reaktorok hosszú távú működtetésére – mondta pénteken Kadri Simson energiaügyekért felelős európai biztos a prágai Európai Atomenergia-ügyi Fórumon.
„Elemzésünk azt mutatja, hogy a beruházások azonnali megkezdése nélkül a meglévő reaktorok mintegy 90 százaléka leállna, méghozzá éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk, azaz 2030 körül” – tette hozzá.
„A következő évtizedekben hét európai uniós tagállamban húsz új atomerőmű építése is tervben van” – jegyezte még meg.
A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd. A valóság azonban az, hogy ezeket legalább 100 gigawattnyi, stabil alapterhelésű nukleáris villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.
Ezért az atomenergia nem csupán biztonsági és védelmi szempont, hanem valódi megoldás is, hiszen az unió áramszükségleteinek mintegy 15-16 százalékát fogja fedezni.
Az új technológia, például a kismoduláris reaktorok (SMR) megoldást jelenthetnek az energiarendszer integrálására és a legnagyobb kihívást jelentő ágazatok szén-dioxid-mentesítésére – mondta Simson, rámutatva,
az EU célja, hogy az első európai kismoduláris reaktorok a 2030-as évek elején üzembe álljanak.
„Az atomenergia és a megújítható energiaforrások keveréke az egyetlen biztonságos forgatókönyv Csehország számára jövőbeni energiaszükségleteinek fedezésére” – jelentette ki Petr Fiala, az eseménynek otthont adó Csehország miniszterelnöke.
„Közép-európai körülmények között egy biztonságos energetikai rendszer nem működhet atomenergia nélkül” – szögezte le.
Fiala szerint az energiaválság következtében Európa példátlan geopolitikai nyomásnak van kitéve, amiért elsősorban Oroszország a felelős, ám hibáztak az európai államok is, amikor alábecsülték az energiabiztonság szerepét.
„A megoldások keresésekor Európa nem mondhat le alapelveiről, de az energiapolitikáját lényegesen át kell alakítania” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.
„Az atomenergia az áramtermelés stabil, biztonságos és alacsony szennyezettséget kibocsátó forrása”
– mondta. „Az atomenergia fejlesztése válasz az energiaválságra és a klímaváltozásokra is” – hívta fel a figyelmet Eduard Heger szlovák kormányfő is a fórumon.
A szlovák politikus szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az atomerőművek élettartama átlagosan nyolcvan év.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Miután Kína lecsapott a kriptobányászatra, megindult az adatközpontok vándorlása és ezek közül sok Kazahsztánban kötött ki. Ennek eredményeként a közép-ázsiai ország a világ második legnagyobb bitcoin bányászattal foglalkozó országává vált. Azonban az olcsó szénen alapuló áramtermelés nem bírta a növekvő áramigényt és időközben a globális energiapiaci válság miatt a szén olcsósága is megkérdőjeleződött.
Az egyes becslések szerint több mint 87 ezer kriptobánya-gép, ami az országba költözött olyan mértékben terhelte le a hálózatot, hogy az áram adagolására is sor került. Az országon az Oroszországból importált elektromosság segíthet, illetve a kriptobányászok számára emelkedhet az áram ára is.
Problémát jelent az is, hogy a legtöbb kriptobányász nem hivatalosan működik az országban, így az 50 reisztrált bányán kívüli „szürke” bányák felelnek a tevékenységgel kapcsolatos energiafelhasználás 85 százalékáért.
Megoldást jelenthet az atomenergia is, lévén Kazahsztán a világ egyik legnagyobb uránium készletével rendelkezik és a termelés területén is jól áll. Ráadásul 1999-ig üzemelt is atomerőmű is az országban, ám az újraindítás a régi bezárás miatt mindenképpen komoly fejlesztéseket igényel és könnyen lehet, hogy olcsóbb újat építeni.
Mindenesetre az, hogy Közép-Ázsia egyik leginkább energiában gazdag országa hirtelen energiaimportra szorul, kiválóan jelzi, hogy mekkora energiafelhasználással jár a kriptobányászat.
[type] => post
[excerpt] => Miután Kína lecsapott a kriptobányászatra, megindult az adatközpontok vándorlása és ezek közül sok Kazahsztánban kötött ki. Ennek eredményeként a közép-ázsiai ország a világ második legnagyobb bitcoin bányászattal foglalkozó országává vált.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1638287460
[modified] => 1638230211
)
[title] => Az atom lenne a megoldás: Energiaválság fenyegeti Kazahsztánt a kriptobányászok miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=17345&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17345
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17346
[image] => Array
(
[id] => 17346
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[original_lng] => 205912
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1638223012:12
[_thumbnail_id] => 17346
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2517
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9e2f2d6ef50c20644d0567bd22a0bb1b] =>
[_oembed_time_9e2f2d6ef50c20644d0567bd22a0bb1b] => 1638280618
[_oembed_b52057b79bd6e88ee4ae6cf6ebc2e110] =>
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Ukrajna eltökélt atomenergia-iparának fejlesztését és a legkorszerűbb atomreaktorok alkalmazását illetően – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn, adta hírül a strana.ua hírportál az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő a Mariano Rossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezérigazgatójával hétfőn Kijevben folytatott megbeszélésen bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a legmodernebb atomreaktorok alkalmazására. Szerinte a többi között elképzelhető az SMR-160 típusú kis moduláris reaktorokra történő áttérés. Ezeket a tervek szerint Ukrajnában gyártják majd.
Zelenszkij azt is közölte Rossival, hogy Ukrajna kész megosztani tapasztalatait az IAEA-vel, hogy ne ismétlődhessen meg a 35 évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-balesethez hasonló tragédia. „Ma a szakértőink egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek a nukleáris biztonságot és a létesítmények üzemen kívül helyezését illetően” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.
A francia elnök a kelet-közép-európai vezetőkkel együtt kéri az uniós vezetőket, hogy fogadják el a nukleáris energiát a klímaváltozás elleni harc egyik fő fegyvereként.
Orbán Viktor és Emmanuel Macron kezdeményezésére levélben fordult az Európai Bizottsághoz hét uniós tagállam. A levélben a vezetők azt szorgalmazzák, hogy az atomenergia is kapjon helyet az unió zöldprogramjában: ne csak elismerjék, de támogassák is, mint lehetséges módszert a megfogalmazott klímacélok eléréséhez. A hét ország emlékeztet rá, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásokat, legyen szó akár megújuló energiaforrásokról, akár az atomenergiáról.
Mint arra a Reuters hírügynökség is emlékeztet, az Európai Unióban tizenhárom tagállam használ atomenergiát, közülük a legnagyobb arányban, hetven százalékban Franciaország. Többen, például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban új nukleáris erőműveket építenek, vagy terveznek építeni. Németország és Ausztria azonban – főképpen biztonsági aggályokra hivatkozva – ellenzik az atomenergia terjedését. Az Európai Unió stratégiája szerint 2030-ig az 1990-es szinthez képest ötvenöt százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, 2050-re pedig a fenntartható klímasemlegességet célozták meg. Abban ugyan viszonylagos egyetértés van, hogy ebbe az atomenergia is beleszámít, az viszont nem mindegy, hogy a nukleáris erőművek is kapnak-e támogatást – írja a Magyar Nemzet. A magyar kormányfő és a francia elnök által indított kezdeményezéshez csatlakozott többek között Andrej Babiš cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Florin Cîțu román, Igor Matovič szlovák és Janez Janša szlovén miniszterelnök is.
A japán hatóságok szerdán engedélyezték a 2011-es pusztító földrengésben és szökőárban megrongálódott egyik atomreaktor újraindítását.
A Mijagi prefektúrában működő és a Tohuku Áramszolgáltatóhoz tartozó Onagava erőmű kettes blokkja az első a katasztrófa sújtotta erőművek közül, amely helyi belegyezéssel végleges jóváhagyást kapott, hogy újból működhessen.
A központi kormányzat támogatta a reaktor újraindítását a stabil áramellátás biztosítása érdekében, Kadzsijama Hirosi kereskedelmi miniszter márciusban a helyi prefektúra beleegyezését kérte ehhez.
Murai Josihiro, Mijagi prefektusa, valamint Onagava és Isinomaki polgármestere is hozzájárulását adta az újraindításhoz, miután az erőmű februárban átment a japán atomenergia-hivatal biztonsági átvilágításán. Ez a második olyan megrongálódott reaktor, amely a fukusimai katasztrófa óta megfelelt a hatóság szigorított előírásainak.
Hétfőn Mijagi több településének vezetői megállapodtak, hogy támogatják Onagava és Isinomaki döntését. Egyes helyi lakosok azonban úgy vélik, hogy a jóváhagyást elsiették, mert kételkednek az evakuálási tervek megvalósíthatóságában egy esetleges újabb nukleáris baleset esetén.
A Tohuku Áramszolgáltató szerint az Onagava erőmű kettes blokkjában legkorábban 2022-ben indulhat újra az áramtermelés, miután befejeződtek a biztonsági és katasztrófavédelmi intézkedések. Felhúznak egy 800 méter hosszú, 29 méter magas védőgátat a létesítmény és a mellette hullámzó tenger között.
A 2011-es pusztító földrengés és szökőár a legsúlyosabban Mijagi, Fukusima és Ivate prefektúrát érintette, az általa okozott nukleáris baleset pedig a mai napig a második legsúlyosabb nukleáris balesetnek számít a csernobili után.
