Az ukrán parlament február elején jóváhagyta – és ezzel tulajdonképpen kimondta a bővítés folytatását –, hogy az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom orosz reaktortartályokat vásároljon Bulgáriától legalább hatszázmillió euró értékben.
A szóban forgó eszközök az 1990-ben jegelt bulgáriai Belene atomerőmű számára készültek, amelyet a Roszatom fejezett volna be, de a szófiai kormány amerikai nyomásgyakorlásra 2012-ben egyoldalúan felmondta a szerződést. Ezért a két leszállított reaktortartály után, nemzetközi döntőbírósági döntést követően Bulgária kártérítést fizetett a Roszatomnak, amit most visszaszerezhet az eladásukkal.
Égető kérdés azonban a beruházás finanszírozása. Az ukrán energiaügyi miniszter a Bulgáriának fizetendő legalább hatszázmillió euró előteremtéséhez amerikai és uniós támogatást vizionál, más tisztségviselők ezt viszont határozottan cáfolják.
De Haluscsenko nem alaptalanul reménykedik, hiszen tavaly az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az adásvételt EU-s pénzből finanszírozzák.
Eredetileg is négy blokkot terveztek a telephelyre, de csak két darab, ezer-ezer MW-os egységet helyeztek üzembe 1987-ben, illetve 2004-ben. Egy 2012-es hatásvizsgálati tanulmány szerint a 3-as blokk készültségi szintje 35-40 százalékos, míg a 4-esé csupán legfeljebb tízszázalékos.
Míg egyes ukrán szakértők üdvözlik a bővítés koncepcióját, mások szerint a befejezés tervei elavultak, nem felelnek meg a modern biztonsági követelményeknek, továbbá az épületek jelenlegi állapota is kritikus kérdéseket vet fel.
Egy javaslat nyomán ismét megnyílt a lehetőség arra, hogy radioaktív hulladékot importáljanak Szlovákiába. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter igyekszik eltolni magától az ügyet, de azért szerinte is jó üzletről van szó.
Egy tavaly novemberi törvénymódosítás ismét lehetővé tette, hogy Szlovákiába radioaktív hulladékot hozzanak be külföldről.
Tomáš Taraba, az SNS kötelékében politizáló környezetvédelmi miniszter igyekszik az ügyet távol tartani magától. A TASR állami hírügynökségnek adott nyilatkozatában hárította a felelősséget, hangsúlyozta, hogy képviselői kezdeményezésről volt szó. Ugyanakkor nem tartja rossz dolognak, hogy a parlament a radioaktív hulladék behozatalára való tilalmat feloldotta. Szerinte ez újra lehetővé teszi, hogy a feldolgozást végző állami cég ismét jelentős bevételt termeljen.
Nyilatkozatában Taraba is hangsúlyozta, a radioaktív hulladék kezelését végző JAVYS nevű állami cég rendelkezik az összes szükséges engedéllyel és a feldolgozáshoz szükséges technológiával, amely azonban a tilalom miatt az elmúlt időszakban kihasználatlan volt. A miniszter szerint a külföldről érkező hulladék feldolgozásával az állam milliós bevételekre tehet szert. A JAVYS a múltban elsősorban Olaszországból, Németországból és Csehországból származó hulladékot dolgozott fel. A tárcavezető szerint a jövőben az ún. kis aktivitású anyagoknak, lényegében az atomerőművekben használt védőruháknak az elégetéséről lesz szó. Taraba kiemelte, ennek következtében a környezetet semmiféle következmény nem éri. „Semmi nem jut ki a környezetbe” – tette hozzá.
A JAVYS-nak Jászlóapátszentmihályon (Jaslovské Bohunice), az ottani atomerőműnél van egy szemétégetője, minden bizonnyal itt történne a külföldről érkező radioaktív hulladék feldolgozása. Zagyvai Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technika Tanszékének docense elmondta, radioaktív hulladéknak minősül minden, ami akár csak kicsit is jobban sugároz, mint a természetes háttérsugárzás. Ez utóbbi az emberi tevékenységtől függetlenül állandóan körülvesz minket.
Zagyvai elmondta, a nukleáris energetikára nagyon szigorú nemzetközi szabályok vonatkoznak, amelyet világszinten a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ vagy IAEA), illetve Európában ezen felül még az Euratom uniós szerv is felügyel, de az egyes országok illetékes hivatalai további szigorúbb feltételeket is megszabhatnak az iparág számára. A szakértő szerint, a radioaktív hulladékot nem tilos az egyes országok között mozgatni, de az minden államnak természetes célja, hogy ne növekedjen a területén az ilyen anyagok mennyisége.
„Azt tehát meg lehet csinálni, hogy kezelési, feldolgozási célból egyik országból a másikba szállítják az ilyen hulladékot, de az így kezelt radioaktív anyagot ezután visszafogadja az az ország, ahonnan az származik” – mondta. Nyilatkozatában egyébként erről a környezetvédelmi miniszter is beszélt, ő úgy fogalmazott, hogy a Szlovákiába belépő radioaktív anyagnak a mennyisége meg kell egyezzen az országot elhagyó ilyen anyagnak a mennyiségével. A JAVYS pontosan ezen elvek mentén dolgozta fel 2021-ig az Olaszországból származó radioaktív hulladékot. Lényegében az onnan származó hulladék térfogatcsökkentésére szerződtek.
A szakértő azonban arról is beszélt, hogy a kis aktivitású radioaktív hulladék feldolgozása elsősorban az ilyen létesítményekben dolgozó emberekre lehet veszélyes. Az őket érő sugárdózist ugyanakkor nagyon szigorúan ellenőrzik. Hangsúlyozta, a környezetbe kilépő anyagoknak, így például az égetésből származó füstnek sugárzásmentesnek kell lennie. „A lényeg, hogy ami radioaktív, az bent marad a dobozban” – tette hozzá. Az égetés után visszamaradó salaknak a halmazállapotát megszilárdítják, hogy könnyebben kezelhető legyen.
Zagyvai elmondta, a kiégett urán fűtőelemeket, vagyis a magas aktivitású hulladékot, az erőművek területén először évekig pihentetik, majd 50‒60 évre átmeneti tárolóba helyezik. Csak ezt követően döntenek arról, mit kezdjenek velük. Szlovákiából a rendszerváltás előtt ezeket rendszeresen visszaszállították a származási helyükre, az akkori Szovjetunióba.
A franciák továbbra is az atomenergiára tesznek, sok tucat reaktor működik az országban.
Karácsony napjaiban elindult a legújabb és legnagyobb teljesítményű atomerőmű Franciaországban, a normandiai Flamanville 3 reaktor. Emmanuel Macron az ország nagyszerű pillanatának nevezte az új reaktor elindítását. Hozzátette: az alacsony karbonkibocsátású energiával történő újraiparosítás jelenti az ökológia francia modelljét.
Franciaországban utoljára 25 éve adtak át új erőművet.
Az újabb erőmű több éves csúszással készült el, de most már rendben üzemel.
A francia energiatermelés mintegy kétharmadát adják az atomerőművek: szám szerint 57 reaktor üzemel az országban.
Ezzel párhuzamosan a szomszédos Németország, Európa vezető ipari hatalma sorban lekapcsolta atomerőműveit, most egy sem üzemel az országban. Ezért gyakran előfordul, hogy Franciaországból importálnak ott előállított, gyakran atomenergiából származó áramot a hazai szükségletek kielégítésére.
Az Enerhoatom 12 nappal a tervezettnél előbb fejezte egy atomerőmű blokkjának felújítását, ez 1000 MW-al növeli az energiarendszer kapacitását, számolt beaz Enerhoatom sajtószolgálata.
„Október 1-jén a tervezett karbantartást követően az Enerhoatom szakemberei sikeresen csatlakoztatták az egyik atomerőmű tápegységét az elektromos hálózathoz. A kapacitás növelése folyamatban van. A nukleáris mérnökök magas színvonalú munkájának köszönhetően a blokkot 12 nappal a tervezett időpont előtt vonták ki a karbantartásból” – áll a közleményben.
A társaság megjegyezte, a blokk teljes kapacitásának elérése után 1000 MW-tal erősítik meg Ukrajna energiarendszerét.
„A karbantartási kampány hamarosan véget ér, és a fűtési szezon kezdetére az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területen található mind a kilenc energiablokk készen áll a munkára a legnehezebb hónapokban” – fogalmazott Petro Kotyin, az Enerhoatom vezetője.
Hozzátette: a cég szakemberei minőségi munkát végeznek, határidő előtt fejezik be a munkálatokat.
Hosszú távon lehetetlen kielégíteni az egyre növekvő villamosenergia-igényeket, ezért Svájc is az atomerőművek felé fordul, holott korábban még ellenük foglalt állást. A Magyar Nemzet szemléje szerint az ország 2017-ben népszavazáson döntött az atomenergia fokozatos kivonásáról – új atomerőművek létesítésének tiltása mellett –, dátumot azonban nem tűzött ki. A törvény megszületésének folyamata 2011-ben vette kezdetét, a fukusimai események után.
A Magyar Nemzet szemléje szerint a törvény elfogadása óta azonban gyökeresen megváltozott az energiapiac helyzete – ismertette Albert Rosti svájci energiaügyi miniszter. Ugyanis a korábbiakkal ellentétben Svájc nem zárja ki az új nukleáris kapacitások kiépítését, ennek legfőbb oka a bekövetkezett energiaválság. A tárcavezető szerint jelenleg sem rövid, sem középtávon nem reális új blokkok létesítése, azonban ahhoz, hogy megteremtsék ennek jövőbeni lehetőségét, már most szükséges tisztázni a jogi kereteket. Az energiaügyi minisztérium várhatóan még az idén benyújtja a törvénymódosítási javaslatát.
Tavaly elfogadták a szavazók azt a klímavédelmi rendeletet, ami Svájcot a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé tereli, ez pedig kizárja azt a korábbi elképzelést, amely szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett gáztüzelésű erőművek segítségével állítanának elő áramot. Az ország most minden potenciálisan alkalmazható technológia előtt nyitva hagyja az ajtót, így az atomenergiára is számít, mert a kormány attól tart, hogy a megújuló energia önmagában nem lenne képes kielégíteni a felmerülő igényeket.
A nagy teljesítményű energiablokk üzembe helyezése jelentősen megerősíti az energiarendszert – biztosított az Enerhoatom.
Az egyik ukrán atomerőmű blokkja az ütemezett javítások után csatlakoziozz a hálózathoz, jelentette be július 17-én az Enerhoatom.
„Az Enerhoatom a nukleáris fűtőanyag túlterhelése és a berendezés tervezett javítása után a tervezett időpont előtt újabb energiablokkot csatlakoztatott az elektromos hálózathoz” – áll az üzenetben.
Megjegyezték, hogy az egység üzembe helyezése jelentősen megerősíti az energiarendszert.
„Tekintettel az energiaipar nehéz helyzetére, a cég szakemberei maximális erőfeszítéseket tesznek a tervezett és megelőző javítások gyors elvégzésére, amennyiben biztosítottak a minőségi munkavégzés megfelelő feltételei” – biztosított az Enerhoatom.
Azt is közölték, hogy az Ukrajna által ellenőrzött területen található összes többi atomerőmű blokkja a tervezett üzemmódban működik.
A tervezett javítások után egy újabb nukleáris energiablokk került vissza az ukrán energiarendszerbe. Az egyik atomerőmű tápegységének ütemezett javítások utáni csatlakoztatása némileg csökkenti a villamosenergia-hiányt, számolt be az Energiaügyi Minisztérium.
Az egyik atomerőműben a tervezett javítások után, amelyek 10 nappal a tervezett határidő előtt készültek el, üzembe helyeztek egy energiablokkot, ezzel 1000 MW teljesítménnyel bővül az energiarendszer. Ez némileg csökkenti az áramhiányt.
Mint ismeretes, ez már a harmadik nukleáris blokk, amelyen az őszi-téli időszakra készülve befejeződtek a tervezett munkálatok. A cél, hogy minden blokkot felkészítsenek a fűtési szezonra a stabil és problémamentes működésre.
Június 8-án az esti órákban keletkezik hiány az energiarendszerben.
„16:00 és 24:00 óra között áramkorlátozást terveznek. Napközben 16:00 óráig nem terveznek korlátozást a fogyasztókat illetően. A kritikus vállalkozások számára sem terveznek lekapcsolásokat” – írta az Energiaügyi Minisztérium.
A dnyipropetrovszki Nikopol elleni ellenséges csapások miatt a háztartási fogyasztókat lekapcsolták.
Harkiv térségében egy orosz lőszer találta el egy gázelosztó állomás technológiai berendezését. Ezzel egy időben áttörte a gázvezetéket.
Lekapcsolódott egy magasfeszültségű felsővezeték Kijev térségében. A rongálás feltehetően Fehéroroszország területén található.
A nyugati régióban egy vihar idején lekapcsolt egy magasfeszültségű légvezetéket. Az automatizálásnak köszönhetően újra működik.
Zsitomir régióban technológiai okok miatt június 7-én lekapcsolódott az Oblenerho felsővezetéke. Emiatt az alállomás és a hozzá csatlakozó háztartási fogyasztók áram nélkül maradtak.
Ternopil régióban technológiai okok miatt az Oblenerho három alállomása és a hozzájuk kapcsolódó háztartási fogyasztók maradtak áram nélkül.
Június 8-án a tervezett villamos energia import – 29 095 MWh. Export nem várható – jegyezte meg az Energiaügyi Minisztérium.
Ukrajna azt reméli, hogy júniusban aláírja a megállapodást két atomreaktor vásárlásáról Bulgáriától, hogy kompenzálja az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű kapacitáskiesését – közölte pénteken Petro Kotyin, az Enerhoatom állami atomipari vállalat vezetője a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kotyin elmondta, hogy az új reaktorokat a Hmelnickiji Atomerőműben telepítik, és orosz fejlesztésű berendezésekkel szerelik fel, amelyeket Kijev Bulgáriából akar importálni. „Folytatódnak a tárgyalások Ukrajna és Bulgária kormányai között, és úgy gondolom, hogy valamikor júniusban meglesz az eredménye, hogy szerződést kötünk Bulgáriával ennek a berendezésnek a megvásárlására” – vázolta.
Az igazgató szerint a Hmelnickiji Atomerőműben az első reaktor helyszínét júniusra készítik elő, és azonnal készen áll a beépítésre. Ha a reaktort időben és hiánytalanul szállítják, az Enerhoatom két-három éven belül készen áll az új reaktor üzembe helyezésére – ez az időszak az erőmű turbinájának legyártásához is szükséges – tette hozzá, megjegyezve, hogy az Enerhoatom előzetes tárgyalásokat folytat a General Electric amerikai vállalattal a turbina megépítéséről.
A második reaktort később telepítik, de Kotyin nem mondott határidőt. Jelezte, hogy Bulgária korábban 600 millió dollárra becsülte a két reaktor árát, Szófia azonban igyekezett emelni a berendezések árát, amelyeket Bulgárián kívül csak Oroszországban lehet megvásárolni.
„A bolgár fél folyamatosan próbál több profitra szert tenni, mint ez a 600 millió dollár, és minél több idő telik el, annál magasabbra srófolják az árat, de mi továbbra is a 600 millió dolláros árra koncentrálunk” – mondta el Kotyin. A szavai szerint az Enerhoatom további két reaktort kíván építeni az amerikai AP-1000-es reaktor alapján Hmelnickijben, és április elején megkezdi a betonozást a két új reaktorhoz.
Dél-koreai résztvevővel bővülhet a Hmelnickij atomerőmű területén tervezett új beruházás.
Háborús környezetben akar a Hmelnickij atomerőmű két, szovjet tervezésű atomblokkja mellé két hasonlót – de értelemszerűen orosz részvétel nélkül – felépíteni, további kettőt pedig az Ukrajnában egyelőre idegen amerikai technológiával. Már az sem kizárt, hogy az amerikai alapokon kifejlődött dél-koreai atomiparnak is jut szerep.
Ugrásra készek a dél-koreai cégek
Az Enerhoatom vezérigazgatója, Petro Kotyin infrastrukturális és nukleáris projektekkel kapcsolatos együttműködésről tárgyalt a Koreai Köztársaság nagykövetével, Kim Hjongtével (Kim Hyung-Tae). Petro Kotyin tájékoztatta partnerét, hogy Ukrajna készül az első, Westinghouse tervezésű, AP 1000-es rektorral szerelt blokk megépítésére, és befejezne másik két blokkot a Hmelnickij Atomerőmű területén, továbbá az ország valamely részén létesülne egy Holtec technológiájú kis moduláris reaktor.
„Az Enerhoatom partnereket keres projektjeinkhez. Már vásároltunk egy reaktorszigetet a Westinghouse cégtől a Hmelnickij 5. blokkjához, és örömmel vesszük figyelembe a koreai cégek ajánlatát a turbinaszigettel kapcsolatban” – idézi Petro Kotyint a társaság közleménye. Az ukrán atomerőmű-társaság azt is szeretné, ha a koreai Hyundai részt venne egy gáthíd építésében a Dnyeper folyón, amely Kamjanka-Dnyiprovszka és az Enerhodar melletti Nyikopol között haladna.
A nagykövet támogatását fejezte ki Ukrajna mellett. Egyebek mellett jelezte, hogy országa elítéli Oroszország ukrajnai invázióját, csatlakozott az oroszellenes szankciókhoz, humanitárius segélyt és támogatást nyújtott Ukrajnának, főként az energiatermelő szektorának. A koreai cégek érdeklődnek az építési projektekben való részvétel és az ukrán cégeknek történő szállítás iránt. E szándékaikban élvezik a koreai kormány segítségét.
Évekkel ezelőtt indultak az előkészületek
Petro Kotyin épp két éve nyilatkozott a Világgazdaságnak arról, hogy az ukrán atomipar az oroszról az amerikai atomtechnológiára vált. Azóta beszámoltunk a megvalósítás egyes lépcsőiről is, mindenekelőtt az ukrán atomerőművek fűtőelemváltásának előkészítéséről, amely decemberben már a szállítás indításánál tartott. A nagy bejelentés azonban ez év januárjában érkezett.
Akkor állapodott meg Ukrajna a Westinghouse-zal arról, hogy az amerikai cég fejezi be a Hmelnickij Atomerőmű területén lévő két blokk építését, és felépíti a két újat.
Bulgáriából orosz, az USA-ból helyi reaktor érkezik
Az előbbi kettő, azaz a Hmelnickij 3. és 4. blokk orosz berendezéseit az ukrán fél Bulgáriából várja. E blokkok építése még a nyolcvanas években indult, de a munka leállt. A másik kettőt a Westinghouse szállítaná. Az építkezés még az idén nyáron vagy az ősszel indulna, hogy mielőbb új kapacitások álljanak rendelkezésre az energiarendszert ért háborús károk kompenzálására German Galuscsenko energiaügyi miniszter érvelése szerint. Megjegyzendő, hogy bár egy atomerőmű építése még gyorsított ütemben is évekig tarthat, ezt az időt most lerövidítheti, hogy a 3. és a 4. blokk orosz reaktortestei Bulgáriában már készen vannak, és a Westinghouse is olyan, 3+ generációs (biztonsági és szabályozhatósági szempontból továbbfejlesztett) reaktort építene Ukrajnában, amelyet már legyártottak. A miniszter a blokkok átadásának várható idejéről annyit mondott, hogy addig a 3. blokk esetében mintegy két és fél évnek kell eltelnie akkortól, hogy Bulgáriából megérkeznek a VVER 1000-es reaktorok. German Galuscsenko a négy blokk építéséhez szükséges jogszabályalkotást párhuzamos folyamatnak nevezte.
Ukrajna már az idén megkezdi a legnagyobb európai atomerőmű építését a lengyel határtól mintegy 180 kilométerre fekvő Hmelnickij városnál – jelentette be hétfőn Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter.
A tervek szerint a Hmelnickij atomerőműben további négy atomreaktor blokk épül nyugati segítséggel. Az erőmű meglévő két blokkja egyenként 1000 megawatt bruttó teljesítményű szovjet tervezésű reaktorral rendelkezik.
A Hmelnickij atomerőmű Ukrajna négy atomerőműve közül a legkisebb. „Hat reaktoros kapacitásával pedig ez lesz a legnagyobb Európában, és még a Zaporizzsjai Atomerőműnél is nagyobb teljesítményű” – mondta az energiaügyi miniszter.
Az építkezés a tervek szerint idén kezdődik.
A hármas és a négyes reaktor szovjet tervezésű, VVER-1000 típusú lesz, a további kettő pedig az amerikai Westinghouse AP-1000-es reaktorával épül meg.
Az erőmű az épülő négy reaktorral együtt összesen több mint 6200 megawatt teljesítménnyel rendelkezik majd.
A miniszter elmondása szerint a bővítés kompenzálja majd az elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőmű kapacitását.
Az orosz-ukrán háború közel két évvel ezelőtti kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-termelésének több mint 50 százaléka nukleáris energián alapult. Kijev rendszeresen exportálja az Európai Unióba a felesleges villamos energiát.