Lengyelországban 2025-ben 4,6 milliárd zlotyt, körülbelül 1 milliárd eurót terveznek elkülöníteni az ország első atomerőműjemegépítésére – közölte Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter, tájékoztatott az RMF24.
„A jövő évben 4,6 milliárd zlotyt különítünk el egy atomerőmű építésére. Megújuló energia megoldásokat kínálunk. Sokat kell befektetnünk a hálózatba, hogy ezt az energiát hatékonyan használjuk fel” – mondta a kormánytisztviselő.
A lengyel Miniszterek Tanácsa a jövő héten tervezi jóváhagyni a 2025-ös állami költségvetést.
Irán szombaton megkezdte egy új atomerőmű építését az ország délnyugati részén – jelentette be az iráni állami televízió, miután Irán kilépett az Egyesült Államok, más nagyhatalmak és az iszlám köztársaság között létrejött nukleáris megállapodásból Washington szankciói után.
A Karoon néven ismert új, 300 megawattos erőmű építése nyolc évig tart, és mintegy 2 milliárd dollárba kerül. Az erőmű Irán olajban gazdag Kuzesztán tartományában, az Irakkal közös nyugati határ közelében létesül. Az építkezés ünnepélyes megnyitóján részt vett Mohammed Eszlami, az iráni polgári atomenergia-ügyi szervezet vezetője, aki áprilisban mutatta be először a Karoon építési terveit– írja a CBS News.
Több atomerőmű és föld alatti nukleáris létesítmény
Iránnak a déli Busehr kikötőjében már van egy atomerőműve, amelyet 2011-ben helyeztek üzembe orosz segítséggel, de több föld alatti nukleáris létesítménye is van.
A Karoon építése előtt két héttel Irán közölte, hogy az ország föld alatti, Fordo nukleáris létesítményében megkezdődött a 60 százalékos tisztaságú dúsított urán előállítása. A lépést az ország nukleáris programjának jelentős bővítéseként értékelik.
Az iráni atomprogram Teherán és a hat nagyhatalom – az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország – közötti megállapodás, amelyben Irán vállalta, hogy az ellene elrendelt szankciók feloldásáért cserébe korlátozza az atomprogramját. A tárgyalások 2018-ban kerültek zsákutcába. Akkor ugyanis Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újra bevezette a szankciókat, Irán pedig egymás után hagyott fel a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésével.
Annak érdekében, hogy elkerüljék a szigetországban várható áramhiányt, hét-nyolc földgáztüzelésű villamosenergia-előállító erőművet terveznek építeni, a projekt megvalósításába kormányuk magáncégeket is bevon.
A Nikkei nevű ázsiai gazdasági lap információi szerint a japán kormány 2030-ig nyolc cseppfolyósgáz-égetésű erőművel termelne 6000 megawatt villamos energiát. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium a beruházás megvalósítása érdekében támogatást nyújt a vállalatoknak, mivel egyetlen ilyen erőmű létesítéséhez 100 milliárd jenre, azaz 290 milliárd forintos tőkére van szükség. A csúcsfogyasztás 3 százalékát tudnák fedezni az új erőművekkel.
A projekttel Japán nemzetközi energiapiactól való függőségét próbálják csökkenteni. Az elemzők egyöntetű véleménye, hogy az idő sürgeti őket, ugyanis a prognózisok szerint hamarosan áramkimaradásokkal lehet számolni a szigetországban. Csütörtökön energiaspórolási programot hirdettek a fogyasztók számára, a lakosokat és a cégeket egyaránt arra kérte Japán vezetése, hogy állítsák alacsonyabb fokozatra a fűtést, és csökkentsék áramfelhasználásukat.
Az ország energiatermelésének 34 százalékát a földgáz adja. Fosszilis tüzelésű erőműveinek harmada 20-30 éve üzemel, terveik szerint a széntüzelésűeket gázüzeművé alakítanák át, amivel szén-dioxid-kibocsátásukat is csökkentenék. A japán kormány 2050-re szeretné megvalósítani a nulla kibocsátást, ezért programjuk olyan erőművek létesítését is célul tűzte ki, amelyek CO2-mentes tüzelőanyaggal üzemelnek, mint például a hidrogén.
Az energiahordozók folyamatos drágulása és a háború okozta bizonytalanság miatt újra a közbeszéd témája lett Zágrábban az atomerőmű-építés.
Tavaly ősszel Franciaország vezetésével tíz uniós állam kérte az Európai Bizottságot, hogy ismerje el zöldenergiaként az atomenergiát, valamint támogassa a nukleáris létesítmények építését. Némi meglepetésre Horvátország is e tíz ország között volt. Adriai szomszédunk egyik legfőbb szövetségese éppen Párizs, az Európai Unió egyetlen atomhatalmának vezetőjét, Emmanuel Macront tavaly novemberi zágrábi látogatására elkísérték a francia nukleáris ipar vezetői, akik a Horvát Villamos Művek (HEP) igazgatótanácsában is megfordultak.
Jelenleg Horvátország éves villanyáramszükséglete 18 terrawattóra, ám ennek csupán a kétharmadát tudják otthon előállítani, a többit a nemzetközi piac áringadozásainak megfelelően többnyire drágán vásárolják külföldről – magyarázzák a hazai szakemberek. A világpiacról beszerzett áramtól való függés kiiktatása hosszú ideje stratégiai célja az országnak, ám az energetikai fejlesztések képtelenek tartani a versenyt a folyamatosan növekvő áramigénnyel. Éppen ezért logikus lépés lenne a nukleáris szektor fejlesztése, jelenleg ugyanis a horvát energiamixben alig 15 százalék az atomenergia.
Nem éppen köztudott, hogy Horvátországnak van egy atomerőműve, amelyet közösen üzemeltet Szlovéniával, a szomszédos ország területén, Zágrábtól alig pár kilométerre. Ez a Krško erőmű, amely még a jugoszláv időkben épült, és a délszláv állam szétesése után a két utódállam fele-fele arányban részesül a létesítményből. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az egy darab 696 megawattos Westinghouse blokkot a szakemberek közösen működtetik, felügyelik, az áramot pedig fele-fele arányban használja fel a két ország.
A várható fejlesztések is itt kezdődnének. Erről a horvát gazdasági miniszter, Tomislav Ćorić beszélt néhány napja egy hírműsorban. A tárcavezető szerint mivel az erőmű a szomszédos ország területén van, a szükséges előkészületek is a szlovén felet terhelik, de folynak egyeztetések az ügyben. Amint meglesznek az első hivatalos ajánlatok, Zágráb készen áll beszállni a projektbe.
A pénz jelentős részét EU-s forrásokból szeretnék fedezni, ám a Jutarnji list lap úgy tudja, hogy egy francia tervezésű blokk megépítésének a költsége öt-hatmilliárd euró.
Az újság birtokába jutott információk szerint a Krško második blokkjában egy 1200 megawattos, ATMEA–1 típusú reaktor kapna helyet, amelyet tíz esztendő üzembe helyezni, de ezt követően leg-alább hatvan évig ellátná energiával Zágrábot és Szlovénia határ menti vidékeit.
A horvát sajtóban egyéb erőműhelyszínek is szóba kerültek. Az egyik az Isztria megyében található Plomin település, ahol hamarosan bezárják az ország utolsó szénerőművét. Ez a hely azért is tökéletes, mert a félszigeten már rendelkezésre áll egy komoly elektromos infrastruktúra, és ez jelentősen csökkentené az építkezés költségeit. A másik potenciális helyszín a kelet-horvátországi Erdőd (Erdut) és Almás (Aljmaš) térsége. A szóban forgó terület a Duna és a Dráva összefolyásánál található, és földrajzi, geológiai szempontból a legideálisabb. A két nagy folyó a hűtéshez elegendő vízmennyiséget biztosítana, és a tektonikai mérések szerint a környék földrengéstani szempontból az egyik legbiztonságosabb hely Európában. Eredetileg ide szánták a Krškónál 1981-ben felállított reaktort is. A hely 2014-ben az oroszok érdeklődését is felkeltette, a Roszatom szintén végzett méréseket a környéken és tárgyalt Zágrábbal egy esetleges erőműépítésről, ám nem született megállapodás.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.