Tetemes adóssága miatt magáncsődbe menekült az egyik leggazdagabb osztrák üzletember, akinek nemrégiben létrehozott magánalapítványa is a felszámolás sorsára jutott. Klemens Hallmann Ausztria egyik álompárját alkotta volt topmodell feleségével, és luxuséletvitelüket sosem titkolták.
René Benkót követően újabb osztrák ingatlanguru kért magáncsődöt: a 49 éves, a sajtóban gyakran szereplő Klemens Hallmann igazi luxuséletet élt feleségével, Barbara Meierrel, aki 2007-ben megnyerte Heidi Klum „Németország következő topmodellje” című versenyét. 2016-ban Velencében tartották álomesküvőjüket, ami széles nyilvánosságot kapott akkoriban – számolt be az Origo.
A bírósági dokumentumok szerint 102 hitelezőt érint a fizetésképtelenség, akiknek a követelései elérik a 95 millió eurót.
A csődegyezség szerint Hallmann két éven belül szeretné kifizetni a hitelezőknek a követeléseik 30 százalékát.
Már a bécsi Hernals negyedben található pazar Hallmann-villa is eladósorba is kerülhetett, a jövő év elején lezárulhat a több millió eurós, 5000 négyzetméteres telken álló, 1000 négyzetméteres ingatlan értékesítése, emellett szóba jöhet egy Alsó-Ausztriában található barokk kastélyban birtokolt tulajdonrészének eladása is.
Klemens Hallmann még 2024 karácsonya előtt magánalapítványt hozott létre Aigis H néven. Elmondása szerint ez egy közhasznú alapítvány, amely nemcsak a gyermekei örökségének kezelésére jött létre, hanem a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása is a célja. A kedvezményezettek családtagjai és társadalmi projektjei voltak. Az osztrák Krone friss értesülése szerint azonban már ez a magánalapítvány is felszámolás alatt áll.
Korábban a SÜBA ingatlanfejlesztő leányvállalata, amely akkor még a Hallmann Holding tulajdonában volt, szintén csődbe ment. Az adósságállomány 226 millió eurót tesz ki, miközben a cégvagyon kevesebb mint 9 millió euró.
Hallmann a 40. helyet foglalja el a 100 leggazdagabb osztrák között, és 2016 óta szerepel ebben az elitklubban. Az üzletemberről itt olvashat további információkat.
Egyre több vállalatnál áll be a fizetésképtelenség Ausztriában, a vállalati csődök száma idén várhatóan 7000-re emelkedik – közölte Ricardo-José Vybiral, a KSV1870 nevű hitelezővédelmi egyesület vezetője.
Mint a szakértő a Kronen Zeitunggal ismertette, a KSV1870 legfrissebb becslései szerint csak az idei év első három negyedévben 5110 vállalat ment csődbe, amelyek összesen 15 200 alkalmazottnak adtak munkát.
Elmondása szerint a csődhullám most is ugyanazokat a szektorokat érinti a leginkább, mint eddig: ezek „a kiskereskedelem, az építőipar, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”. Általánosságban elmondható, hogy a kereskedelem és az ipar továbbra is gyengén teljesít Ausztriában.
Ricardo-José Vybiral szerint úgy számolnak, hogy az év végére nagyjából 7000 osztrák vállalat mehet csődbe, ami rekordot jelentene. Mint a Kronen Zeitung megjegyezte: tavaly 6587 fizetésképtelenséget regisztráltak, 2023-ban pedig 5380-at.
„Az üzleti életben mélypontra jutottunk” – harmadik éve gyengélkedik az osztrák gazdaság, folytatódik a recesszió
A szakértő azt is ismertette: a csődhullám hátterében az áll, hogy Ausztriában a harmadik egymást követő recessziós év lehet az idei, és a hazai vállalatok továbbra is jelentős pénzügyi nyomás alatt állnak. Bár vannak óvatos jelek a gazdaság enyhe stabilizálódására, ezek messze nem elegendők a csődhullám megfékezéséhez.
Mindeközben a vállalatok számos problémával szembesülnek: az energia- és személyzeti költségek meredeken emelkedtek, az Egyesült Államok vámokat vet ki, miközben Németországnak, az osztrákok legfontosabb kereskedelmi partnerének gazdasági helyzete nem javul.
Emellett Ausztriában a bizonytalan fogyasztók gyakran inkább félreteszik a pénzüket, mintsem elköltenék, ami csökkenti a fogyasztást.
„Az üzleti életben mélypontra jutottunk” – fogalmazott Ricardo-José Vybiral, hozzátéve: a negatív hangulat az egész országot áthatja, olyannyira, hogy még Ausztria legnyugatibb tartománya, Vorarlberg is, „amely mindig is példaértékű volt az üzleti bizalom tekintetében, most az átlag alatt van”.
A csődökkel kapcsolatban a KSV vezetőjét különösen aggasztja, hogy egyre több esetben még a csődeljárást sem tudják megindítani a költségek fedezetének hiánya miatt: becslésük szerint az első három negyedévben ez 1800 vállalatra lehet igaz. Ezek a vállalatok gyakran túl sokáig várták a fizetésképtelenség bejelentésével, így kimerítették utolsó pénzügyi tartalékaikat, és még a bírósági költségek fedezésére szolgáló 4000 eurójuk sem maradt a számlán. Ezért kénytelenek voltak bezárni vállalkozásukat, és minden alkalmazottjuk elvesztette állását – fejtette ki.
A KSV becslései szerint az első három negyedévben a kiskereskedelem szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a csődeljárásoknál Ausztriában: az év eleje óta összesen 921 kiskereskedő vált fizetésképtelenné, ami tízszázalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest is. Ráadásul – más ágazatokkal ellentétben – még a nyári hónapok sem hoztak javulást a kiskereskedelem helyzetében. A második helyen az építőipar, a harmadik helyen pedig a szállás- és vendéglátóipar áll a csődök számában.
A Naftohaz megkapta a bécsi kerületi bíróság engedélyét arra, hogy kényszerítő módon végrehajtsa az Oroszországgal szembeni választottbírósági ítéletet (ún. „Krími ítélet”), amely több mint 5 milliárd dollárra rúg. Erről a vállalat sajtószolgálata számolt be.
A bíróság különösen több mint 20, Ausztria területén található orosz ingatlan lefoglalását engedélyezte, amelyeket árverésen fognak értékesíteni. Ezen eszközök teljes értéke meghaladja a 120 millió eurót
– áll a közleményben.
A közlemény szerint hasonló jogi eljárások jelenleg más joghatóságokban is zajlanak.
„Ez egy újabb gyakorlati lépés annak érdekében, hogy több mint 5 milliárd dollárt hajtsunk be Oroszországtól a Naftohaz-csoport Krímen jogellenesen lefoglalt vagyonáért. Hasonló intézkedések folynak más országokban is. Oroszország mindent meg fog fizetni. Előbb vagy utóbb. Ez biztos” – mondta Szerhij Koreckij, a Naftohaz igazgatótanácsának elnöke.
Leminősítette Ausztriát a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt a vártnál sokkal gyengébb osztrák közfinanszírozási és reálgazdasági teljesítménnyel indokolta a lépést.
A Fitch péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „AA plusz”-ról egy fokozattal a továbbra is elsőrendű befektetői szintnek számító „AA”-ra vette vissza Ausztria hosszú távú külső államadósság-kötelezettségeinek besorolását.
Az új szuverén osztályzat kilátása stabil.
A Fitch Ratings a leminősítéshez fűzött indoklásában kiemelte, hogy Ausztria költségvetési és makrogazdasági kilátásai tovább romlottak az előző osztályzati felülvizsgálat óta. A tavalyi államháztartási hiány elérte a hazai össztermék 4,7 százalékát, vagyis jelentősen meghaladta a Fitch Ratings által valószínűsített 3,7 százalékot – áll az elemzésben.
A Fitch szerint a költségvetési elcsúszás fő okai között volt a romló gazdasági környezet és a helyi önkormányzati szinteken tapasztalt túlköltekezés.
A hitelminősítő kiemeli azt is, hogy a GDP-arányos osztrák államadósságráta 2024-ben 81,8 százalék volt, vagyis szintén jelentősen meghaladta a Fitch egy évvel ezelőtti előrejelzését, amely 76,6 százalékos államadósságrátát valószínűsített a tavalyi év egészére.
A cég közölte, hogy ebben a környezetben a GDP-arányos osztrák államadósságráta további növekedésére számít középtávon, és azzal számol, hogy ez az adósságmutató csak valamikor 2027 és 2029 között stabilizálódik 81 százalékon.
A Fitch hangsúlyozza, hogy ez is számottevően magasabb szint lesz a koronavírusjárvány előtt mért 71 százaléknál, és messze meghaladja a cég listáján „AA” besorolással szereplő többi szuverén adós mediánját, amely 48,8 százalék.
A Fitch Ratings kiemeli, hogy 2024 volt a második olyan év egymás után, amikor az osztrák gazdaság teljesítménye visszaesett: a hazai össztermék 1,2 százalékkal csökkent, nagyobb mértékben a Fitch előrejelzésénél, amely 0,9 százalékos visszaesést valószínűsített 2024-re.
Ez azt jelenti, hogy az osztrák gazdaság kibocsátási értéke 3,3 százalékkal alacsonyabb az ukrajnai háború előtti szintnél, és ez a leggyengébb teljesítmény ezen a mércén az Európai Unión belül – áll a Fitch elemzésében.
A hitelminősítő 2025-re stagnálást, jövőre 1,2 százalékos növekedést vár az osztrák gazdaságban.
Az Európai Bizottság lassuló inflációval és gazdasági növekedéssel számol, amit a fogyasztás és a beruházások pörgethetnek. Az EB szerint egyedül Ausztriában várható recesszió, míg a legnagyobb mértékű gyorsulást Málta produkálhatja.
Az infláció az év közepére 2,1 százalékra lassul az euróövezetben, 2026-ban pedig 1,7 százalékra csökken az Európai Bizottság (EB) legfrissebb előrejelzése szerint. A gazdasági bővülés a 2025-ös 0,9 százalékról jövőre 1,4 százalékra gyorsul az euróövezetben, ami optimistább becslés az Európai Központi Bank legutóbbi, márciusi előrejelzéséhez képest. Az Európai Unióban idén 1,1 százalékos, jövőre 1,5 százalékos bővülés várható.
A bizottság abból indul ki, hogy az amerikai vámok 10 százalékos szinten maradnak, egyes termékeknél magasabb vámokkal, míg más árucikkeknél vámmentességgel számolnak. A brüsszeli tisztviselők úgy látják, hogy a bizonytalanság nyomasztja a belföldi keresletet, de a munkaerőpiac továbbra is erős marad, a 2026-os fellendülést a belső fogyasztás és a beruházások pörgethetik.
Az EB szerint egyedül Ausztriában várható recesszió: idén 0,3 százalékkal zsugorodhat a gazdaság, míg jövőre 1 százalékkal nőhet. Nyugati szomszédunk a magas energiaárak és munkaerőköltségek miatt szenved. Németországban nulla százalékkal stagnálásra lehet számítani 2025-ben, 2026-ban pedig 1,1 százalékos emelkedésre.
Málta produkálhatja a legnagyobb mértékű gyorsulást: a gazdaság 4,1 százalékkal bővülhet ebben az évben, míg jövőre 4 százalékkal.
Magyarországon 2025-ben 0,8 százalékos, 2026-ban 2,5 százalékos lehet a növekedés. Az EKB a következő, június 5-i kamatdöntéssel egy időben saját negyedéves előrejelzéseit is ismerteti. A befektetők kamatvágásra számítanak, mivel sok döntéshozó osztja azt a nézetet, hogy az amerikai vámok lefelé irányuló nyomást gyakorolnak majd az árakra.
Érdemes megemlíteni, hogy az Eurostat hétfőn közzétett, végleges adatai szerint az euróövezet éves inflációs rátája áprilisban az előzetes becsléssel összhangban 2,2 százalékon, az előző havival azonos szinten állt az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szerint. Az Európai Unió éves inflációja áprilisban 2,4 százalékra csökkent a márciusi 2,5 százalékról.
Oroszország pénteken közölte Ausztiával, hogy szombaton felfüggeszti az Ukrajnán keresztüli gázszállítást Ausztria irányába – írja a Reuters.
A hír azért nem meglelő, mert az év végén amúgy is teljesen leáll az Oroszországot Európával összekötő legrégebbi gázvezeték, amely a hidegháború óta Ukrajnán keresztül szállította a földgázt a kontinens nyugati része felé.
Ukrajna már korábban közölte, hogy nem hosszabbítja meg az orosz állami tulajdonú Gazprommal kötött tranzitmegállapodását, ezzel próbálva megfosztani Oroszországot attól a nyereségtől, amely a kijevi vezetés szerint hozzájárul az Ukrajna ellen indított háború finanszírozáshoz.
Mindez egyúttal azt jelenti, hogy Oroszország ezentúl csak Magyarországnak és Szlovákiának szállít jelentős gázmennyiséget. Magyarország esetében egy nagyrészt Törökországon keresztül futó vezetéken keresztül zajlik a gázszállítás.
Karl Nehammer osztrák kancellár elmondta, hogy a Gazpromnak a szállítások megszüntetéséről szóló értesítése régóta várható volt, és Ausztria már megtette a szükséges előkészületeket. A Gazprom az ügyben nem kívánt nyilatkozatot tenni. Az osztrák OMV, Ausztria legnagyobb energiaszolgáltatója közölte, hogy már felkészült az orosz gáz esetleges leállítására, és Németországon, Olaszországon és Hollandián keresztül importálva tud gázt szállítani ügyfeleinek.
Ausztria oroszországi gázimportja a Gazprom és az OMV közötti szerződéses vita miatt szűnik meg.
A Gazprom döntése Ausztriában felerősítheti a téli fűtési szezonnal kapcsolatos félelmeket. Oroszország ezzel az osztrák politikai osztálynak üzen, mivel az oroszpártinak mondható Szabadságpárt a szeptemberi választások megnyerése után végül kiesett a koalíciós tárgyalásokból – értékelte a helyzet geopolitikai dimenzióit Ulrich Schmid, a St. Galleni Egyetem kelet-európai tanulmányok professzora.
Ausztria volt az egyik első olyan nyugat-európai ország, amely orosz gázt vásárolt, miután 1968-ban, néhány hónappal Csehszlovákia lerohanása előtt a Szovjetunióval gázszerződést kötött. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter öt hónappal Ukrajna orosz inváziójának kezdete előtt, 2021 szeptemberében jelentette be, hogy Magyarország tizenöt évre szóló, hosszú távú gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Ez a 15. ország, ahol megkezdődött a Nova Posta szállítási szolgáltatása Ukrajnából.
A Nova Posta ügyfelei ezentúl Ukrajnából bármely ausztriai címre, illetve Ausztriából Európa más országaiba rendelhetik meg az iratok és csomagok kézbesítését. Ezen kívül a futár az ország bármely címéről átveheti a kifizetett és becsomagolt küldeményt további kézbesítés céljából.
Legfeljebb 30 kg súlyú és legfeljebb 150 euró (7000 hrivnya) értékű küldeményeket fogadnak el. A szolgáltatás magánszemélyek és vállalkozások képviselői számára egyaránt elérhető.
Az Ausztriában emberéleteket is követelő árvíz hatalmas vagyoni károkat okozott, miközben a felmerülő költségek is óriási terhet jelentenek az érintetteknek. Az Osztrák Biztosítók Szövetsége (VVO) szerint 600-700 millió eurós összeggel is számolnak, amely szélsőséges esetben akár az egymilliárd eurós határt is átlépheti – írta az osztrák Kronen Zeitung. A kárigényeket mindenesetre igyekeznek „gyorsan és bürokráciamentesen” rendezni.
Erre törekszik a bécsi kormány is. A szövetségi katasztrófaalapot 400 millióval, mintegy egymilliárd euróra emelték. Emellett Karl Nehammer szövetségi kancellár a csütörtökön megtartott lengyelországi árvízcsúcson – amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett – további 500 millió eurós uniós segélyre is ígéretet kapott. Ezzel a kiosztható segélyek összege 1,5 milliárd euróra nőtt.
Sven Hergovich, az osztrák szociáldemokrata párt alsó-ausztriai tartományi elnöke további lehetőségekről is beszélt, az úgynevezett Corona Alap még fel nem használt költségvetésére utalva.
„Most minden pénzügyi tartalékot mozgósítani kell. A Corona Alapnak a korábbi kifizetések után még 26 millió eurója maradt. Ebből majdnem meg lehetne duplázni a katasztrófaalapot” – mondta Hergovich, hozzáfűzve: eddig Alsó-Ausztriában – az egyik leginkább érintett tartományban – már 600 ezer eurót fizettek ki a károsultaknak.
A feltételezett károk nagyságrendje mellett szinte eltörpül a hasonló katasztrófák és a napokban bekövetkezett tragédiák megelőzése érdekében elkölteni tervezett 50 millió euró, amit az osztrák klímavédelmi minisztérium bocsát rendelkezésre a természetes árvízvédelem megerősítésére.
A cél a folyók és patakok menti területek természetközeli állapotának visszaállítása.
A hangsúly továbbra is a területek rendezésén van, de a jövőre is gondolunk – fogalmazott Leonore Gewessler tárcavezető.
Ezt az összeget a Biodiverzitási Alap rendkívüli keretéből osztják ki, Gewessler pedig gyorsan a pénzügyminisztériumhoz fordult a szükséges koordináció érdekében. Az első támogatások odaítélése még idén lehetséges, a projektek akár 100 százalékos finanszírozásban is részesülhetnek.
Ausztria és Svájc is finanszírozza a Gabona Ukrajnából kezdeményezést, amelynek célja a legszegényebb országok ukrán gabonával való ellátása. Mindkét ország egyenként több mint 3 millió eurót különít el a kezdeményezés megvalósítására, számolt be az osztrák külügyminisztérium és a svájci nagykövetség X közösségi oldalán.
„Ausztria megerősíti, hogy az élelmiszer soha nem lehet fegyver, és kötelezettséget vállal, hogy további 3,8 millió eurót fordít a Gabona Ukrajnából kezdeményezés támogatására, hogy hozzájáruljon a globális élelmezésbiztonsághoz” – áll a bejegyzésben. Az osztrák külügyminisztérium egyben említette a holodomor áldozatairól való megemlékezést is – „a mesterséges éhínségről, amely 90 évvel ezelőtt ukránok millióinak életét követelte”.
A svájci nagykövetség közleménye szerint Berse elnök bejelentette, hogy országa 3 millió svájci frankot – mintegy 3,1 millió eurót – fordít a kezdeményezést végrehajtó Világélelmezési Programra.
Ausztria földgázának kétharmadát továbbra is az Oroszországi Föderációból importálja.
Ezt bizonyítják az osztrák Klímavédelmi, Környezetvédelmi, Energiaügyi, Mobilitási, Innovációs és Technológiai Minisztérium energie.gv.at platformján található adatok.
A közzétett adatok szerint 2023 júliusában az Oroszországi Föderációból származó földgázimport a teljes gázimport 66%-át tette ki. 2022 februárjában, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Ausztria földgázának 79%-át az Oroszországi Föderációtól vásárolta.
A nem orosz forrásokból származó import aránya 34% volt, és főként norvég gázból és cseppfolyósított földgázból (LNG), valamint kis mennyiségben Észak-Afrikából és Közép-Ázsiából származó gázból állt. Az egyéb, nem orosz forrásokból származó behozatal főként Németországon és Olaszországon keresztül történik.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
