Az európai autóipar kereslethiánnyal és túlkapacitásokkal küzd, a védelmi szektor viszont alig győzi teljesíteni a megrendeléseket. A német Volkswagen és a Mercedes után most a francia Renault jelentette be, hogy beszáll a hadiiparba.
A Renault csoport a védelmi technológiákra szakosodott Thalesszal együttműködve katonai járművet fejleszt – jelentette be hétfőn a francia autógyártó, tovább bővítve szerepvállalását az európai újrafegyverkezési törekvések támogatásában.
A projekt a Renault ipari gyártási tapasztalatára és a Thales kommunikációs technológiáira épít. A cél egy többfeladatú katonai jármű létrehozása, amely gyorsan és költséghatékonyan gyártható – közölte a vállalat.
Autógyártók a hadiiparban – a Renault is beállt a sorba
Oroszország ukrajnai inváziója, valamint az Egyesült Államok külpolitikájának Donald Trump elnöksége alatti változása jelentős védelmi beruházásokat indított el Európában. Több európai hadiipari vállalat az autóiparhoz fordul további gyártókapacitásokért, hogy kielégítse a megrendelések megugrásából fakadó keresletet.
A Renault korábban már jelezte, hogy eleget tett a francia védelmi minisztérium felkérésének katonai projektekben való részvételre. Ezek közé tartozik egy légi drónok gyártására irányuló program is, amelyet a Turgis Gaillard dróngyártó vállalattal közösen valósít meg.
Az új jármű prototípusát, amely a 4 TROOP nevet kapta, hétfőn mutatják be a Párizs közelében megnyíló Eurosatory védelmi kiállításon.
A négykerék-meghajtású jármű hibrid hajtáslánccal rendelkezik, és minden tereptípuson képes működni. A Renault szerint
felderítési feladatokra,
csapatok koordinálására,
érzékeny létesítmények és területek megfigyelésére, valamint
drónok és pilóta nélküli szárazföldi járművek telepítésére is alkalmas.
A jármű úgynevezett Vehicle-to-Load funkciójának köszönhetően terepi körülmények között bizonyos elektromos berendezések energiaellátását is biztosítani tudja.
A Renault és a Turgis Gaillard által közösen fejlesztett drón első demonstrációs példánya várhatóan még az év vége előtt felszáll – mondta François Provost, a Renault vezérigazgatója a Reutersnek adott múlt heti interjújában.
Ez az autóipar egyik előnye is: nem harminc év alatt valósítunk meg valamit, hanem tizenkét hónap alatt – mondta.
A Renault a drónokat a Le Mans-i üzemében tervezi összeszerelni, amely autóipari alvázak gyártására szakosodott. Az üzem havi termelési kapacitása akár 600 darab is lehet.
A vállalat emellett a belga katonai felszereléseket gyártó John Cockerill céggel is együtt dolgozik különböző projekteken, amelyek még korai fejlesztési szakaszban vannak.
Kereslet híján a német autógyárak is a hadiiparban bíznak
A Mercedes-Benz együttműködésre készül egy olyan startuppal, amelynek célja Európa kritikus infrastruktúrájának védelme az ellenséges drónokkal szemben. Ezzel a nehézségekkel küzdő német autóipari óriás a legújabb szereplővé válik, amely a védelmi szektorban terjeszkedik.
A stuttgarti autógyártó szándéknyilatkozatot írt alá a múlt héten a müncheni Tytan Technologies vállalattal. Az együttműködés keretében a Mercedes járműveket biztosít majd egy mobil légvédelmi rendszerhez, amelynek feladata a kis méretű, úgynevezett FPV (first-person view) drónok megsemmisítése. Ezek a drónok egyre nagyobb aggodalmat keltenek az európai hírszerző szolgálatok körében.
A Drone Defender névre keresztelt rendszer a Mercedes Sprinter furgonját és a gyártó G-osztályú terepjárójának katonai változatát használja majd fegyverhordozó platformként. Az utóbbi jármű már szolgálatban áll a német hadseregnél.
A rendszer különböző érzékelőkkel és indítóberendezésekkel lesz felszerelve, amelyek a Tytan által fejlesztett elfogó drónokat vetik be.
Ezeket arra tervezték, hogy a gyanús pilóta nélküli légi járműveket vagy nekiütközéssel, vagy robbanófej segítségével semmisítsék meg.
A Mercedes és a Tytan partnersége a legújabb példája annak, hogy a német autóipar és a gyorsan növekvő védelmi ipar szereplői egyre szorosabban működnek együtt Németországban.
Az ország 2030 végéig több mint 750 milliárd eurót tervez katonai kiadásokra fordítani.
A megállapodás összhangban van Berlin törekvésével, amely arra ösztönzi a kínai verseny miatt csökkenő nyereséggel szembesülő autógyártókat, hogy tömegtermelési tapasztalataikat és kihasználatlan kapacitásaikat a fegyvergyártók rendelkezésére bocsássák. Az utóbbiaknak gyorsan kell bővíteniük termelésüket a megugró európai kereslet miatt.
A Financial Times márciusban arról számolt be, hogy a Volkswagen tárgyalásokat folytatott az izraeli Rafael rakétagyártóval az Iron Dome rendszer indítóállványainak gyártásáról a VW osnabrücki üzemében.
A francia–német KNDS harckocsigyártó szintén tárgyalt a Mercedesszel arról, hogy átvegyen kapacitásokat az autógyártó berlini közelében található ludwigsfeldei furgongyárában.
Májusban az autóalkatrészekre is vámot vetettek ki a tengerentúlon. A vámháború a német autóipar számára annyira fájdalmas, hogy már csak az alkuban reménykedik.
Félmilliárd euróra becsülik a német autóipar áprilisban az amerikai vámok miatt keletkezett többletköltségét – derült ki hírügynökségi jelentésekből.
Az MTI, a Reuters és a TASZSZ tudósításaiban az szerepel, hogy az amerikai vámok csak áprilisban mintegy 500 millió euró (átszámítva mintegy 200 milliárd forint) többletköltséget okozhattak a német autóiparnak. Erről Hildegard Müller, a német autóipari szövetség (VDA) vezetője a Funke médiacsoportnak adott interjúban beszélt.
Német autóipar: drágán megfizetnek a nagy gyártók Trumpnak
Hildegard Müller nem csak azt árulta el, hogy számításaik szerint a német gyártóknak áprilisban körülbelül félmilliárd euró többletköltségük keletkezhetett az Egyesült Államokba irányuló export során, hanem arra is emlékeztetett, hogy májusban az autóalkatrészekre is vámot vetettek ki a tengerentúlon.
Az interjúban a VDA vezetője felhívta a figyelmet a német autóipar fontosságára az amerikai gazdaság szempontjából.
Autógyártóink és beszállítóink csaknem 140 ezer embert foglalkoztatnak az Egyesült Államokban, ahol tavaly több mint 840 ezer autót készítettek, aminek közel a felét exportálták – sorolta.
Hildegard Müller bizakodóan azt mondta, hogy megállapodásra számít a német autógyártók és az Egyesült Államok között a Washington által kivetett vámok körüli vitában. A VDA vezetője ugyanakkor hozzátette, hogy még nem világos, mikor jön létre a megállapodás, és hogy mit tartalmaz.
A német gazdaság 2024-ben a második egymást követő évben zsugorodott, és nem várható növekedés idén sem, ami komoly kihívást jelent majd a februári parlamenti választás után hatalomra kerülő új kormánynak.
A Reuters tudósítása szerint Európa legnagyobb gazdasága ismét a leggyengébb teljesítményt nyújtotta az eurózóna tagjai között, 2024 utolsó negyedévében 0,1, a teljes évet tekintve 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi egyébként megfelel a hírügynökség által megkérdezett szakértők várakozásainak.
A GDP 2023-ban 0,3 százalékkal zsugorodott.
Az exportorientált gazdaságot sújtja a gyenge globális kereslet és a kínai verseny jelentette kihívás.
A kivitel 0,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest.
Az tavaly utolsó negyedévi zsugorodás után a német gazdaság recesszióba süllyedhet, ha 2025 első három hónapjának a teljesítménye is negatív lesz.
A Bloomberg emlékeztetett, hogy 1950 óta most fordult elő másodszor, hogy a német gazdaság két egymást követő évben zsugorodott.
A német gazdaság a választási kampány vezető témája
A gazdaságának nehézségei adják a választási kampány vezető témáját is, sokan remélik, hogy az eredmény növekedésorientáltabb politikát hozhat. De csak kevesen látnak gyors megoldást a problémákra, amelyek közé tartozik a gyenge globális kereslet, a gyártási válság – különösen az autógyártók körében –, az energiaválság elhúzódó hatásai, a fojtogató bürokrácia és a szakképzett munkaerő hiánya.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy Németország volt az egyetlen olyan gazdaság a világ hét legfejlettebb állama (G7) között, amelyik 2023-ban zsugorodott, és elsőként teszi közzé a 2024-es teljes évre vonatkozó adatokat.
Fenyegetést jelentenek Donald Trump vámjai
A 2025-ös kilátások is borúsak. A Bundesbank mindössze 0,2 százalékos növekedést jósol, és arra figyelmeztet, hogy akár egy újabb zsugorodás is lehetséges, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök valóra váltja vámfenyegetéseit.
A gazdasági hanyatlás és az annak megállításáról szóló civakodás nagyban hozzájárult a német hárompárti koalíció novemberi bukásához. A február 23-i előrehozott választáson Olaf Scholz kancellár várhatóan vereséget szenved Friedrich Merz ellen, aki a konzervatív CDU/CSU blokkot vezeti, és kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat ígér.
Döntő fontosságú lesz, hogy a következő kormány hogyan kezeli az állami hitelfelvételre és a hiányra vonatkozó német korlátokat, az úgynevezett adósságféket. A konzervatív politikusok által régóta szorgalmazott szigorú szabályokat felülvizsgálhatják, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az olyan beruházások finanszírozásához, mint az infrastruktúra, az energia és a védelem.
Az Európai Unió – legalábbis direkt módon – nem fogja betiltani a belső égésű motorral működő új autók értékesítését 2035-től. Az EU azonban nem fogja megengedni az autógyártóknak, hogy új, károsanyag-kibocsátású járműveket értékesítsenek – írja az Autószektor.
A lap emlékeztetett rá, hogy ez gyakorlatilag ugyanazt jelenti, hacsak a szén-dioxid-semleges szintetikus üzemanyagok gyártása nem növekszik megfelelően a következő 10 évben. Reálisan nézve ez nem tűnik megvalósíthatónak ilyen rövid időn belül, így érthető, hogy a tilalom elleni kritikák egyre hangosabbak.
Nemrég Olaszország környezetvédelmi és energiabiztonsági minisztere volt az, aki az EU 2035-ös tilalma ellen emelt szót.
Az Automotive News Europe idézi Gilberto Pichetto Fratint, aki szerint „a tilalmat meg kell változtatni”, mivel az „ideológiai vízió” már megbukott. Elment odáig, hogy azt mondta, a terv egyenesen „abszurd”, és Európának most „pragmatikus elképzelésre van szüksége”.
Az olasz kormányzati tisztviselők azt szeretnék, ha a 2035-ös új ICE-értékesítési tilalmat idő előtt felülvizsgálnák. Ahelyett, hogy 2026-ig kellene várni, az ország kereskedelmi minisztere, Adolfo Urso azt szeretné, ha a szabályt már 2025 elején újraértékelnék – mutatott rá a lap.
Meglátása szerint ideális esetben a dolgoknak meg kell változniuk, ellenkező esetben az európai autóipar összeomolhat.
Giorgia Meloni miniszterelnök jobboldali pártja, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia, FdI) szerint ahelyett, hogy mind a 27 uniós országot arra kényszerítenék, hogy a következő évtized közepétől kezdve csak elektromos meghajtású járműveket értékesítsenek, egyes tagállamoknak nagyobb szabadságot kellene biztosítani a szén-dioxid-mentesítési célok elérésében. Az átállás nem történhet meg 10 év alatt, ezért reálisabb cél lenne a fokozatos átállás az ICE-ről az EV-re – emlékeztetett az Autószektor.
