Ukrajna az első fizetős autópályája megépítését tervezi, amely Voliny megyében Koveltől az ukrán–lengyel határig vezet – jelentette be szombaton Szerhij Derkacs közösségi és területfejlesztési miniszterhelyettessel a CTSZ kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint új autópálya épülhet Koveltől a lengyel határon lévő Jahodin-Dorohusk ellenőrzőpontig. A munka a meglévő út felújítását és négysávosra bővítését foglalja magában.
„Lengyelország autópályát épít, és jó lenne meghosszabbítani Kovelig – ott van egy vasúti csomópont, majd lesz egy közúti csomópont. Ez egy jó esettanulmány lesz, amit megpróbálunk kidolgozni” – mondta Derkacs. Mint hozzátette, jelenleg különböző lehetőségek vannak az utak építésére az adott helyen. Magáncégek fogják karbantartani a koncessziós utakat. Jelenleg ez az egyik legjobb módja a források előteremtésének.
Ráadásul ez nem egyszerű javítás, hanem teljes rekonstrukció és új utak létrehozása. A határátkelőhelyek kiválasztását a fizetős autópályák létrehozásához az magyarázza, hogy ezek a legforgalmasabb útvonalak. „Ahhoz, hogy pénzügyi modellt építsünk, ismerni kell a járművek számát, hogy ez az út érdekes legyen, hogy valaki fizessen a használatáért” – foglalta össze Szerhij Derkacs.
Ukrajnában már régóta foglalkoznak a fizetős utak európai modell szerinti építésével. Már 2017-ben az Ukravtodor bejelentette a fizetős autópályák létrehozásának terveit. 2021 szeptemberében pedig az ukrán kormány jóváhagyta a fizetős utakról szóló törvénytervezetet, amely szerint az első fizetős autópálya megépítését 2024-re tervezték, de a háború meghiúsította a tervet.
Az információk szerint Ukrajnában az első fizetős utakat Dnyipropetrovszk, Kijev, Lemberg, Odessza és Poltava megyében építik majd ki.
A projekt összköltsége 6,5 milliárd dollárt tehet. A technikai terveket állami finanszírozás segítségével dolgozzák ki.
„Már a teljes körű invázió előtt elkezdtünk dolgozni rajta. Ilyen még nincs, de tulajdonképpen beiktattunk egy törvénytervezetet, amely ezt lehetővé teszi” – mondta Musztafa Najem, az Állami Újjáépítési Ügynökség vezetője.
Najem elmondása szerint a projekt megvalósítását a partnerek csatlakozását követően azonnal megkezdik, és az Európai Unió egyes vállalatai már érdeklődnek a részvétel iránt.
Modern autópálya építését tervezik Beregszásztól Kijevig. A hírt a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) közölte.
A hadiállapot és a tengeri kikötők blokádja miatt sokszorosára nőtt a szárazföldi ellenőrző pontok terhelése. Nőtt a forgalom és az útfelület terhelése is.
A megyei OVA a közúti szolgálatokkal közösen pénzt különít el az államhatárhoz vezető utak helyreállítására. Az Ungvár–Munkács út bővítésének és a Munkács elkerülő út megépítésének szükségessége nem veszíti el jelentőségét.
Az Ukravtodor Sztrij és Munkács közötti autópálya megépítését tervezi. Az autópálya áthaladna Lemberg és Kárpátalja megyén, és a Kijev–Csap autóút alternatívájaként szolgálna.
Európa legnagyobb közlekedési infrastrukturális fejlesztése kezdődhet meg Észak-Németország és Dánia között: a 18 kilométer hosszú, kétvágányú vasútvonalat és négysávos utat a tenger alatt, egy alagútban vezetik majd.
A világ leghosszabb kombinált vasúti és közúti alagútját engedélyezték a német bíróságok a napokban. A létesítmény Németország északi részét köti össze Dániával egy 18 kilométeres tenger alatti alagúttal. A fejlesztés, amelynek befejezését 2029-re teszik, Európa egyik legnagyobb infrastrukturális projektje, amely azonban évekre elakadt az ellene indított perek miatt. Most azonban a bíróság döntése reményt ad arra, hogy a létesítmény építése hamarosan megkezdődjön.
A Fehmarn-szoros vasúti és közúti összeköttetését először több mint harminc évvel ezelőtt kezdeményezték az észak-német partok és Dánia között, de akkor még hídként képzelték el. Az évek során azonban a fejlesztők egyre nagyobb célokat tűztek maguk elé, és úgy döntöttek, hogy víz alatti alagútban kell vezetni a vasútvonalat és az autópályát.
A jelenlegi tervek szerint az építmény a németországi Puttgarden kikötőjét a dán Rodbyval köti össze, és így a jelenleg csaknem egyórás komputat az elkészült alagútban a járművek tíz perc alatt teszik majd meg. Ez jelentős költség- és menetidő-csökkentést jelent, ami javítja a hatékonyságot. A mintegy 7,1 milliárd eurós fejlesztés eredményeképpen kétszer két sávnyi közút és a kétvágányú villamosított vasútvonal jön létre Koppenhága és Hamburg között, és a most ötórás utazás akár háromórásra is csökkenhet. A kezdeményező kormányok szerint a közúti-vasúti alagút megépítése fontos lépés a párizsi egyezmény által is elvárt karbonsemlegesség eléréséhez.
Dán oldalon már elkezdődtek a munkálatok. A német cégek késésben vannak, mivel a bírósági ügyek megakadályozták őket az építkezés megkezdésében. A pereket részben az alagút elkészülte után sok bevételt veszítő kompüzemeltető társaságok indították, másfelől a környezetvédők (Naturschutzbund, Nabu) kezdeményezték a lipcsei szövetségi közigazgatási bíróságon. Az érvényes építési engedélyekkel rendelkező projektet a helyi civil szerveződés bepanaszolta: a természetvédők szerint a disznódelfinek és tengeri récék védelme nem biztosított megfelelően. A beadványokat azonban mostanra mind elutasították, ezzel megnyílt a pálya a kivitelezők előtt a munka megkezdésére.
A jogi eljárások nem értek véget, számos panaszt nyújtanak be még mindig az Európai Bíróságnál, de ezek várhatóan nem érintik a projekt megvalósítását, így az elkészülhet a tervezett időpontig. A mostani bírósági döntés azonban csak a nemzetközi szakaszra vonatkozik, a Schleswig-Holstein területén fekvő Lübeck–Puttgarden szakasz ugyancsak vitatott, ezért majd egy másik bírósági eljárást kell lefolytatni. Az EU ugyanakkor kitart álláspontja mellett, hogy a kötöttpályás infrastruktúra fejlesztése prioritás, mert ennek révén lehet teljesíteni a kitűzött klímacélokat.
