A Bloomberg jelentése szerint Kína szankciókat vetett ki két európai uniós bankra, teljesítve azt az ígéretét, hogy megtorló intézkedéseket hoz, miután a blokk szankciókat vezetett be néhány kínai hitelezővel szemben Oroszország ukrajnai inváziója miatt.
A Kereskedelmi Minisztérium szerdai közleménye szerint Peking felvette az UAB Urbo Bankast és az AB Mano Bankast az ellenintézkedések listájára. A lépés megtiltja a kínai szervezeteknek és magánszemélyeknek, hogy tranzakciókat, együttműködést és egyéb tevékenységeket folytassanak ezekkel az intézményekkel.
Egy külön közleményben a minisztérium reményét fejezte ki, hogy „az EU értékelni fogja a Kínával fenntartott kapcsolatait, kijavítja hibáit, és felhagy az ország érdekeinek károsításával”. Az UAB Urbo Bankas és az AB Mano Bankas székhelye Litvániában található. Peking nem indokolta a választást, de a lépésre a balti országgal fennálló feszültségek után került sor. Tavaly Litvánia kiutasított három kínai nagykövetségi alkalmazottat, mondván, hogy nem rendelkeznek akkreditációval.
Peking korábban leminősítette diplomáciai kapcsolatait Litvániával válaszul arra a döntésre, amely engedélyezte Tajvannak, hogy képviseleti irodát nyissanak Vilniusban. Olof Gill, az Európai Gazdasági Biztonsági Bizottság szóvivője elmondta, „miután hivatalosan megkapják, az EU részletesen megvizsgálja ezeket az intézkedéseket, mielőtt dönt a további lépésekről”.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) eltökélt abban, hogy megakadályozza a bankok tudatos vagy nem tudatos részvételét illegális árnyéküzleti rendszerekben, az magában foglalja az egyéni vállalkozókat (FOP) érintő „feldarabolt üzleti” mechanizmusok alkalmazását – jelentette ki hétfőn Dmitro Olijnik, az NBU elnökhelyettese, számolt be az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Olijnik az üzleti élet képviselőivel tartott találkozón elmondta: „Az NBU ellenőrzi a bankok jogi előírásainak betartását az ügyfelek kiszolgálása során. Az ellenőrzések során sajnos olyan tényeket fedezünk fel, amelyek szerint a bankok tudatosan vagy nem tudatosan vesznek részt az „üzleti feldarabolással” kapcsolatos pénzügyi tranzakciók végrehajtásának biztosításában egyéni vállalkozók bevonásával.”
Az elnökhelyettes szerint az NBU ezt nem tűri el, és aktívan folytatni fogja az intézkedéseket a bankok ezen rendszerekben való felhasználásának megakadályozására. Felidézte a bankoknak 2024 novemberében adott ajánlásokat az „üzleti feldarabolás” mechanizmusainak azonosítására, amelyek az egyéni vállalkozók bevonásával történő mesterséges üzleti felosztáson keresztüli adóelkerülésre utalhatnak. Ezek különösen a helyszínre, az üzleti tevékenységre vagy az egyéni vállalkozók csoportja és egy vállalat közötti tranzakciók jellegére vonatkozó gyakori címek.
A bankszakember szerint a megfogalmazott ajánlások előírják a bankok kötelezettségét, hogy gyanús tevékenység vagy gyanús tranzakciók esetén az ügyfeleknél, amelyek az adóelkerülés céljából történő „üzleti feldarabolás” jeleit mutatják, a megállapított eljárásnak megfelelően jelentsék ezt az Állami Pénzügyi Ellenőrző Szolgálatnak, és hozzanak döntést az ilyen ügyfelekkel való további üzleti kapcsolatokról. „Láttuk az eredményt, mivel a bankok aktívan megtagadják a szolgáltatásaikat az egyéni vállalkozóktól, és gyanús tevékenységeiket jelentik az Állami Pénzügyi Felügyeleti Szolgálatnak” – mondta el Dmitro Olijnik.
2025. június 1-jétől az ukrán bankok új korlátozásokat vezetnek be a magánszemélyek pénzátutalásaira. Ezek a változások nemcsak a kártyáról kártyára történő átutalásokra, hanem az IBAN-adatokkal történő fizetésekre is vonatkoznak. A döntést több mint 30 bank, köztük az Oscsadbank, a PrivatBank, a Monobank, az Ukrgazbank és más pénzintézet által aláírt memorandum keretében hozták meg, számolt be az UNIAN a dokumentumra hivatkozva.
A „közepes” és „alacsony kockázatú” ügyfelek kimenő átutalásaira vonatkozó új limitek havi 150 ezer hrivnyáról 100 ezer hrivnyára csökkennek.
A korlátozások minden kimenő átutalásra vonatkoznak, kivéve az ügyfél saját számlái közötti, ugyanazon bankon belüli átutalásokat.
Kire nem vonatkoznak a korlátozások:
ügyfelek, akik jövedelmét az adott bankba folyósítják;
önkéntesek;
jótékonysági szervezetek;
igazolt jövedelemforrással rendelkező ügyfelek.
Hogyan kell igazolni a jövedelmet:
Azoknak az ügyfeleknek, akik a limitet meghaladó átutalásokat terveznek, az alábbi dokumentumok közül egyet vagy többet kell benyújtaniuk a banknak:
OK5, OK7 tanúsítványok;
Adóbevallás;
A jövedelmükről szóló információk;
Dokumentumok az állami szervektől származó pénzeszközök átvételéről;
A családtagok igazolt jövedelme;
Az önkéntes tevékenységet igazoló dokumentumok.
Ezen dokumentumok benyújtása kötelező a bankkal való üzleti kapcsolat létesítése vagy felülvizsgálata során.
A jövedelem ellenőrzése után a bank vagy feloldja a korlátozást, vagy egyedi limitet állapít meg, amely megfelel az ügyfél pénzügyi lehetőségeinek. Bizonyos esetekben lehetőség van a számlák bevételeinek ellenőrzésére.
Ukrajna legnagyobb bankjai memorandumot írtak alá „A bankok átutalási piaca működésének átláthatóságáról”. A megállapodás szerint a minimális átutalási limit havonta 50 ezer hrivnya szinten van meghatározva. A korlátozások minden átutalásra vonatkoznak, beleértve az IBAN-on keresztül történő folyósításokat is.
A dokumentumot aláíró bankok között van az Oscsadbank, az OTP Bank, a Privatbank, a Praveksz Bank, a PUMB, a Raiffeisen Bank, az Universzal Bank és a Taszkombank. Ugyanakkor a memorandum nyitva marad más bankok csatlakozása előtt.
Korlátozásokat vezettek be a kártyáról a kártyára történő kimenő átutalások tekintetében, amelyek nem tudják igazolni a bevételt:
A „magas” kockázati szinttel rendelkező ügyfelek számára – max. 50 000 UAH havonta.
„Közepes” és „alacsony” kockázati szinttel rendelkező ügyfelek számára: 2025. február 1-től – max. 150 000 UAH havonta, 2025. június 1-től – max. 100 000 UAH havonta.
A korlátozások nem vonatkoznak az igazolt jövedelemforrással rendelkező ügyfelekre (beleértve az ügyfeleket, akik bérüket kártyára kapják) és az önkéntesekre.
A memorandumot aláíró bankok háromra korlátozzák az egy pénznemben vezetett számlák számát az igazolt jövedelemmel nem rendelkező ügyfelek számára. Ez nem vonatkozik a betét- és hitelszámlákra, valamint az olyan kormányzati programokra nyitott számlákra, mint az eRecovery vagy a National Cashback.
A bankok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a magánszemélyek és egyéni vállalkozások esetében átlátható szabályokat tartanak be az ügyfelek ellenőrzésére és a műveletek lefolytatására vonatkozóan. A szolgáltatás során figyelembe veszik az ügyfelek kockázati profilját és a pénzeszközök tervezett körforgását.
A „magas” kockázati szinttel rendelkező ügyfelek esetében a bankok minden konkrét esetben fokozott ellenőrzéseket alkalmaznak. Az „alacsony” kockázati szinttel rendelkező ügyfelek egyszerűsített szolgáltatást kapnak jövedelemigazolás nélkül, ha a számla forgalmuk nem haladja meg:
2025. január 1-től – 150 000-ig UAH havonta.
2025. június 1-től – 100 000-ig UAH havonta.
A bankok ezeket az intézkedéseket belső politikájukkal összhangban hajtják végre.
Vállalkozók
A bankok megállapodtak abban, hogy az újonnan alapított (legfeljebb hat hónapja) egyéni vállalkozásoknál, amelyek éves bevétele az adózás első csoportja (magas kockázat) szerint alakul, a vállalkozás alapítása során bevezetik az üzleti tevékenységének mélyreható tanulmányozását (az ügyfél tevékenységének lényege, köre és típusa, szolgáltatások/termékek típusa, amelyekért az ügyfél a bankhoz fordul, azon pénzügyi tranzakciók mennyisége, amelyeket az ügyfél a hónap folyamán a banknál lebonyolítani kíván) és a számla fokozott ellenőrzése ügyletek a havi átlagjövedelem/hó összegnek megfelelően az adózás első csoportja.
Az általános adózási rendszerű vagy a második és harmadik csoportba tartozó egyszerűsített adórendszert alkalmazó vállalkozókat az ügyfél saját kockázatorientált megközelítése szerint vizsgálják.
Berlin azért nem képes a kormányzásra, mert a baloldali koalíció semmiben sem tud egyetérteni. A Német Takarékpénztárak Szövetségének elnöke ezért azt követeli a kancellártól, hogy tegyen végre rendet a házában, és kezdje el vezetni az országot.
A német hárompárti kormánykoalíció politikusainak félre kellene tenniük nézeteltéréseiket, hogy az ország stagnáló növekedésével foglalkozzanak – mondta Ulrich Reuter, a Német Takarékpénztárak Szövetségének (DSGV) elnöke a Reutersnek adott interjúban.
A német gazdaság tavaly zsugorodott, és a kormány előrejelzése szerint idén is ezt teszi, miközben a Nemzetközi Valutaalap a múlt héten szintén csökkentette az országra vonatkozó előrejelzését.
Nagyon aggódunk a németországi gazdasági helyzet miatt, azt látjuk, hogy Berlin semmit sem tesz a válság megoldására – közölte a DSGV elnöke pénteken a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves találkozójának alkalmából. Szerinte, ha Németország valaha vissza akar térni a növekedés útjára, az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíciónak
véget kell vetnie a politikusok közti folyamatos háborúzásnak,
meg kell szabadulnia a bürokratikus akadályoktól, valamint
világos és jövőorientált tervet kell bemutatnia a nagyobb versenyképesség érdekében.
A kormány felelős a német gazdasági összeomlásért
A balközép szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a szabad demokraták (FDP) úgynevezett közlekedésilámpa-koalíciójának három pártja – amely 2021 óta kormányozza Európa legnagyobb gazdaságát – eltérő nézeteket vall a növekedés ösztönzésének módjáról.
Az SPD-s kancellár és a zöldpárti Robert Habeck gazdasági miniszter például nemrég ismertette a gazdasági programjukat, melyek merőben eltérő pontokat tartalmaztak, miközben az FDP-s Christian Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy ő is dolgozik a saját javaslatain, melyeket hamarosan bemutatna.
A kormány papíron „keményen dolgozik” a vérszegény növekedés élénkítésén, azonban kudarcot kudarcra halmoz, és a 2025 szeptemberére esedékes választáshoz közeledve még mindig nem tudott egyértelmű utat kijelölni a gazdaságnak.
Olvastam a programokat, és beszéltem Lindnerrel, mindegyik javaslatban látok fantáziát. De az ökör három irányba húz, és még a pártokon belül is súlyos nézeteltérések vannak, így mindenki attól retteg, hogy mikor borul fel a szekér – kommentálta a koalíció munkáját Reuter, aki évek óta könyörög Berlinben, hogy a kormány szedje össze magát.
A DSGV négy németországi vállalatból hárommal áll üzleti kapcsolatban, és nagy szerepet játszik a Mittelstand néven ismert kis- és középvállalkozások finanszírozásában, amelyek együttesen a németországi munkahelyek 55 százalékát adják.
Az elmúlt években tapasztalt gazdasági visszaesés katasztrofális károkat okozott a Mittlestandon belül, a túlélő vállalatok pedig egyre óvatosabbak a hiteligénylésben, ami Reuter szerint megölte az innovációt és ellehetetleníti a jövőbeli beruházásokat.
Beszüntetik a működésüket és bezárnak a bankok jövő héten a Donyeck megyei Pokrovszkban – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Vadim Filaskinnak a Donyeck Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjének Telegram közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Filaskin azt írta: „A hét végéig a bankok még működnek Pokrovszkban, de hétfőtől már csak a banki automaták maradnak.” Mint jelezte, 38 ezer ember és mintegy 1900 gyerek maradt még a városban „Mindegyiküknek el kell menniük Ukrajna biztonságosabb régióiba” – hangsúlyozta.
Filaskin tegnap bejelentette, hogy Pokrovszkban és a hozzá tartotó területi közösségben jelentősen megerősítették a kijárási tilalmat.
Az orosz csapatok legnagyobb aktivitása jelenleg Pokrovszkban figyelhető meg. Az ellenség megpróbálja rohamozni az ukrán fegyveres erők állásait, miközben egyszerre támadja a várost és a közösséget. Ma az oroszok légibombát dobtak egy Pokrovszk melletti falura.
Ukrajna fizetőképes bankjai 2023-ban 86,545 milliárd hrivnya adózott nyereséget értek el, a jövedelmezőségi rangsor élén az állami PrivatBank áll, amely 37,765 milliárd hrivnyát zsebelt be – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
Az NBU közlése szerint a második és harmadik helyen az állami tulajdonú Ukreximbank (5,217 milliárd hrivnya) és a Szensz Bank (5,039 milliárd hrivnya), a negyedik helyen a külföldi bankcsoportok bankja a Raiffeisen Bank áll 4,781 milliárd hrivnyával, valamint az ötödik helyen az állami Oscsadbank 4,752 milliárd hrivnyával.
Az NBU szerint 63 bank 56 86,790 milliárd hrivnya nyereséget ért el, hét bank pedig 254 millió hrivnya veszteséget mutatott ki. A legnagyobb veszteséget – 93 millió hrivnyát – a Praveksz Bank mutatta ki.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajna már 2023-ban törvényt fogadott el a bankadó 18 %-ról 50 %-ra történő emeléséről. A következő években, 2024-től az alapkamat 25 % lesz. Csak decemberben 47,3 milliárd hrivnya adót fizettek be a bankok, ami jelentősen csökkentette a bankok jövedelmezőségét az év végén.
A Nemzeti Bank korábban arra kötelezte az arra felhatalmazott bankokat, hogy fogadják el a lakosságtól a jelentősen sérült hrivnya bankjegyeket, és meghatározta a bankjegyek kopásának megengedett százalékát (55%). Jelenleg a legnagyobb összegű kártérítés csaknem 1,5 millió hrivnya.
„A visszatérítés esetében fontos, hogy a bankjegy legalább 55%-a épen maradjon” – mondta Valerij Sztrocskov, az Nemzeti Bank Pénzforgalmi Főosztálya pénzgyártási és – védelmi osztályának vezetője a The Page-nak adott interjújában.
Elmondása szerint a felhatalmazott bankokon kívül a polgárok a jegybank regionális központjaiba (Kijev, Lemberg, Odessza, Hmelnickij, Harkov, Dnyipro) is fordulhatnak a sérült bankjegyekkel.
Amint arról Sztrokov beszámolt, a jegybank utasítási dokumentuma elvileg tűz- vagy egyéb balesetről szóló igazolást kér az indítvány benyújtójától. „De vannak olyan helyzetek, amikor elegendő egy személy nyilatkozata, amelyben önállóan írja le a bankjegyek megkárosodásának körülményeit” – mondta az illetékes.
A leggyakoribb károsodások a bankjegyeken
Elmondása szerint a leggyakoribb esetek, amikor megkárosodnak a bankjegyek az a tűz, víz által okozott károk.
„Szakértőink szétválasztják az összeragadt vagy összeégett bankjegyeket, és megszámolják őket. De azt tanácsoljuk az embereknek, hogy ezt ne saját maguk tegyék, hanem olyan formában vigyék magukkal a sérült pénzt, ahogyan megtalálták. Ekkor például a sérülések jellege alapján láthatjuk, hogyan sérült meg a bankjegy, amikor egy csomagban volt. Ilyenkor általában van esély arra, hogy szinte a teljes összeget megtérítsék az illetőnek” – mondta.
A kártérítés eddigi legnagyobb összege – csaknem 1,5 millió hrivnya.
„Ez az eset a teljes körű háború előtt történt. A pénzt egy autóban szállították, amely balesetet szenvedett és kigyulladt. A készpénzt kiégett dobozokban hozták be, amiben kiszedték az autóból. A bankjegyeket nemcsak a tűz, hanem a tűzoltó készülék habja is megrongálta. Körülbelül 15 munkanapon keresztül szedtük szét a bankjegyeket, és végül kicseréltük azokat. A legkisebb kompenzációs összeg eddig egy és két hrivnya volt” – mondta Sztrocskov.
A Gyija segítségével az ukrán állampolgárok garantált kártérítést kaphatnak a csődbe ment bankokban elhelyezett betétekért.
A hírt a Digitális Átalakulási Minisztérium honlapján közölték. Az információk szerint 1,4 millió számláról van, amelyeken 3,2 milliárd hrivnya volt. Ahhoz, hogy visszaigényeljék az odaveszett összeget, el sem kell hagyniuk otthonukat, elég hozzá néhány gombnyomás.
A kérelmek feldolgozása a benyújtást követő három nap folyamán zajlik.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Ukrajnában jelenleg 65 bank működik. A pénzügyi szakemberek becslése szerint az év végéig 10-12 bank kivonulhat a piacról. Nem csak a bankok fizetésképtelenné nyilvánításáról van szó, hanem a bank értékesítéséről, a licenc önkéntes leadásáról stb. Például Rinat Ahmetov PUMB bankja az Idea Bank megvásárlását tervezi, amely a lengyel Idea Bank leányvállalata.
Áprilisban a Nemzeti Bank stresszteszttel tervezi felmérni a banki eszközök minőségét. Az IMF ragaszkodik ehhez, de az ellenőrzések formátuma még nem ismert. A bankok diagnosztikai felmérésének eredményei szerint a jegybank azt tervezi, hogy az ukrán bankrendszer valós állapotát méri fel. A tesztelés során a szabályozó megköveteli a banktulajdonosoktól, hogy dolgozzanak ki terveket pénzintézeteik tőkéjének frissítésére.
Hány veszteséges bank van Ukrajnában?
A hitelportfóliók lehetséges veszteségeit a jegybank 30%-ra becsüli. A hivatalos adatok szerint a nem működő eszközök állománya elérte a hitelállomány 38%-át, ami 8 százalékponttal több, mint egy évvel ezelőtt. Andrij Pisnyi, a Nemzeti Bank elnöke kifejtette, a szabályozó fogja felmérni a bankok tőkéjének megfelelőségét. Ha nem áll rendelkezésre elegendő forrás, a Nemzeti Bank tőke-helyreállítási tervet kér a banktól. Jelenleg túl nagy a bankok likviditása, ezért az élő alapokkal történő feltőkésítés követelményeit a jegybank irracionálisnak tartja.
Mihajlo Demkiv, az ICU csoport pénzügyi elemzője elmondása szerint számos bank nélkülözni tudja a feltőkésítés, mert magas bevételekkel fedezi a katonai veszteségeket. Itt az ügyfelek egyenlegéből származó bevételről van szó, mivel a bankok továbbra is letéti igazolásokban helyezik el a pénzeszközöket, ami kamatot termel. A bankok a hivatalos és a kereskedelmi árfolyam különbözetéből, az ukránok külföldön elköltött kiadásaiból is profitot termelnek, magyarázta Demkiv az RBK-Ukrajina-nak adott kommentárjában.
Az Ekonomicsna Pravda az OpendataBot adataira hivatkozva közölte, a háború kezdete óta a bankok a maximális profitra – csaknem 15 milliárd UAH-ra – tettek szert. A pénzintézetek mindössze 10%-a szenvedett veszteséget.
A 2022-es eredmények szerint az Ukreximbank lett az egyik legveszteségesebb. A veszteség összege 6,89 milliárd UAH volt.
A Pénzügyminisztérium 2023 folyamán nem tervezi az állami bankok feltőkésítését. Ezért az Ukreximbank azt tervezi, hogy több mint 100 milliárd UAH értékben értékesít eszközöket.
A háború kezdete óta 5 bank hagyta el az ukrán piacot. Az invázió kezdetét követően a kormány azonnal megkezdte a felszámolást, a jegybank pedig visszavonta az Oroszországi Föderációhoz tartozó Prominvesztbank és az egykori Szberbank engedélyét. Júniusban likviditásvesztés és számos szabálysértés miatt a Megabank csődbe ment. Augusztusban fizetésképtelenné nyilvánították a Szics Bankot. 2023 februárjában a Forward bank, amelynek tulajdonosa az Orosz Föderáció állampolgára volt, kivonult a piacról.
Mi a helyzet a betétekkel?
Az Ukrán Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint február 1-jén 65,5 millió betét volt az ukrán bankokban, ebből 9 millió deviza, összesen több mint 1413 billió hrivnya értékben. A betétek tekintetében a Privatbank áll az élen: 329,3 milliárd UAH-val.
Mi a helyzet a jelzáloghitelekkel?
A jegybank adatai szerint 2022 januárjához képest a jelzáloghitelezés a szerződések számát tekintve felére, pénzbelileg pedig negyedével csökkent. Az ukrán bankok csak a „Megfizethető jelzálog” és az „Eoszelja” állami programok keretein belül adnak hitelt, kizárólag a másodlagos ingatlanpiacon. Mindössze 4 bank jelentette be újabb jelzáloghitel kibocsátását idén januárban. A jelzáloghitelek kamata 8,3%-ról 7,5%-ra csökkent 2023 januárjában, számolt be az RBk-Ukrajina.
Összehasonlításképpen 2022-ben a bankok több mint kétezer jelzáloghitelt jegyeztek be összesen csaknem 2 milliárd UAH értékben. A háború előtti 2021-es évhez képest a jelzáloghitelezés Ukrajnában a szerződések számát tekintve több mint ötszörösére, pénzben kifejezve pedig 4,3-szorosára csökkent – írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva.
Mi a helyzet a hitelekkel?
2023 februárjában az új hrivnya alapú banki hitelek átlagos kamata a lakosság számára évi 36%-ot tett ki. A devizahitelek csökkentek, és 5,1%-ba kerültek a lakosságnak.
A vállalkozások a hitelekért évi 20,5%-ot fizetnek hrivnyában vagy 5,5%-ot devizában.
Az ukrán bankok ugyanakkor továbbra is szigorítják a hitelfelvétel követelményeit a lakosság részére. Ezzel párhuzamosan a pénzintézetek fogyasztási hiteleinek költsége is jelentősen emelkedett.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
