Több posztszovjet ország bankja nem működik együtt, vagy korlátozzák az együttműködést a szankcionált Unistreammel.
Örményország, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Grúzia és Kazahsztán bankjai leálltak az Unistream orosz fizetési rendszerrel.
Július 20-án az agresszor ország Unistream fizetési rendszere amerikai szankciók alá került.
Szolgáltatásait gyakran igénybe vették a külföldi munkavállalók, akik az Oroszországban megkeresett pénzt utaltak át családjuknak a volt Szovjetunió országaiba. A rendszert azonban már 2022-ben elkezdték használni az oroszok, akik megpróbálták kijátszani a szankciókat.
Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) októberben kinevezett új elnöke (korábban az állami tulajdonú Oscsadbank elnöke) szigorítana a bankokkal szemben támasztott követelményeken. Elhatározása óriási nyomást helyez az ukrán pénzintézetekre. Pisnij a napokban több zártkörű találkozót is szervezett, melyeken többségében a külföldi tőkével rendelkező bankok vezetői vettek részt.
Egyes források arról számoltak be, hogy ezeken a megbeszéléseken az ukrán jegybankelnök nem igazán értékelte a „külföldiek” tervezett stratégiáját, miszerint hitel formájában támogatnák a gazdaságot. Ehelyett az ukrán államkötvények megvásárlására buzdított. A bankárok ellenérvei, miszerint ez a lépés nagy kockázatot jelentene az európai anyavállalatok számára, nem találtak meghallgatásra.
Az ukrán tőkével rendelkező bankok képviselőivel való találkozók sem zajlottak zökkenőmentesen. Az NBU a négy állami tulajdonban lévő pénzintézet közül háromban már indított ellenőrzéseket. Csak a PrivatBank „menekült meg” a vizsgálódó tekintetektől. Az Ukreximbank és az Ukrgasbank háza táján tartott ellenőrzések az Ukrajna déli részén fekvő Herszon felszabadítása után kezdődtek, mivelhogy a pénzintézetek nem tudták elég gyorsan helyreállítani fiókjaik működését. Érdekesség, hogy az Oscsadbankban még az Andrij Pisnij vezetése alatt felmerülő kérdések miatt vizsgálódnak.
A Sztrana forrásai hozzájutottak az ukrán jegybankelnök bankrendszert érintő terveihez. Ezek alapján 2023 február elejétől megkezdődik a bankok stressztesztje. Ennek során ellenőrzik a pénzintézetek hitelportfóliójának minőségét, emellett megvizsgálják a tartalékképzés módszereit, illetve azok tőkével való fedezetének meglétét. Az elképzelés szerint amennyiben a bankok kifogynak a tőkéjükből, részvényeseik legfeljebb egy évet kapnak annak feltöltésére. Az összeget 2024-ig helyezhetik letétbe, ellenkező esetben megvonják az engedélyüket.
Korábban maga Pisnij is kijelentette, hogy az Ukrán Nemzeti Bank elnökeként a bankszektort a túlélési stratégia helyett az erősödés útjára terelné.
Prioritásként kezeljük, hogy mihamarabb elkezdjük a munkát annak érdekében, hogy 2023-ban megerősödjünk. Ennek érdekében dolgozunk azon a koncepción, amely alapján meghatározhatjuk a pénzügyi szektor stabilitását, eszközeik minőségét. Terveink között szerepel a jövőben stressztesztek bevezetése, melynek végső célja a pénzintézetek feltőkésítése – fejtette ki november elején a jegybankelnök.
Andrij Pisnij tehát nem tervez állami támogatási programokat kezdeményezni, és esze ágában sincs az összes, csőd szélén álló bankot megmenteni. Talán csak a 14, rendszerszinten jelentősnek számító bank esetében tesz kivételt. Így amennyiben a kisebb pénzintézetek részvényesei nem hajlandók további befektetéseket eszközölni, az a már így is viharvert bankok automatikus megszűnéséhez vezethet.
Az ukrán központi bank vasárnap közölte, hogy felkészíti az ország bankrendszerét a lehetséges áramszünetekkel kapcsolatos vészhelyzetekre − írta meg a The Guardian.
Oroszország szisztematikusan támadta az ukrán energiaszektort, az ország jelentős részein áramkimaradásokat okozva.
