2024 első öt hónapjában az ukrán bankok 67,97 milliárd hrivnya adózott nyereséget értek el, ami 27%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
A jelentés szerint a bankoknak ez idő alatt 16,5 milliárd hrivnya jövedelemadót kell fizetniük. Ez 1,6-szor több, mint 2023 azonos időszakában. A 63 bank közül csak 7 szenvedett veszteséget – 131,83 millió hrivnyát.
Ukrajna tíz legjövedelmezőbb bankja közé tartozik négy állami, négy külföldi tőkével működő és két magánbank.
Általánosságban elmondható, hogy nyereségük az összes ukrán bank teljes nyereségének 85%-a. A PrivatBank a teljes nyereség egyharmadát adja.
Az új követelmények szerint a bankoknak ellenőrizni kell, hogy az agresszor államnak nincs-e rejtett jelenléte az ukrán piacon.
Az Ukrán Nemzeti Bank követeli a bankoktól az ügyfelek Oroszországhoz fűződő kapcsolataira vonatkozó információk közzétételét. A hírt az NBU közölte.
Az NBU-nak ezentúl joga van külön kéréssel fordulni a bankhoz, hogy információt szerezzen az ügyfelek és partnereik az agresszor állammal való kapcsolatairól.
Az NBU határozata szerint a bankoknak információkat kell gyűjteniük azokról az ügyfelekről, akik:
Oroszország állampolgárai;
az Oroszországi Föderáció által alapított részvénytársaságok tagjai;
üzleti kapcsolatban állnak Oroszország állampolgáraival és lakosaival, valamint az agresszor ország vállalataival;
leányvállalatai, képviseleti irodái vannak Oroszországban.
A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé. Az októberi előrejelzéshez képest, amikor 43,23 hrivnya dollár volt a várt árfolyam, a januári előrejelzés optimistább. A pénzügyi elemzők pedig még optimistább előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, és 41,11-es szinten várják a dollár hrivnyához viszonyított árfolyamát. Novemberben az előrejelzés pesszimistább volt – 42,30.
Infláció
A bankárok és pénzügyi elemzők nyomán az ukrán vállalatok vezetői is javítottak az inflációval kapcsolatos várakozásaikon. Becsléseik szerint 23,3 %-os lesz a drágulás, közölet írja az RBK-Ukrajna a Nemzeti Bank jelentésére hivatkozva.
A megkérdezettek kétharmada azt jósolja, hogy a fogyasztási cikkek drágulása a jövő évben nem haladja meg a 30%-ot. 37,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az infláció jövőre nem haladja meg a 20%-ot. Az inflációt befolyásoló legjelentősebb tényezők között a megkérdezettek a harci cselekményeket nevezik meg (89,2%). A válaszadók 65,8%-a szerint a „termelési költségek” tényező is jelentősen megnőtt. Az árfolyam a fogyasztói árak alakulására gyakorolt hatását ugyanakkor kevesebben említették.
Összeomlanak-e a bankok?
Az Ukrán Nemzeti Bank a háború végére 60%-ra becsüli azoknak a hiteleknek a számát, amelyek esetében a hitelfelvevők nem fizették a részleteket.
December 1-i adatok szerint az összes kiadott hitel 37%-át nem szolgálják ki. Ha a háború végéig valóra válik a jegybank előrejelzése, a bankok bevételeik nagy részét elveszítik, és ez újabb csődhullámhoz vezethet, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna pravda-ban közölt cikkében.
A nem működő hitelek számát illetően a 2022. december 1-i adatok szerint a Privatbank vezeti a listát. Körülbelül 188,1 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes ukrán banknál lévő késedelmes hitelek 43,8%-a.
A Concorde Capital adatai szerint a rossz hitelek valós volumene Ukrajnában, nem számítva a Privatbank-ot, 50-60%.
Jevhen Dubohriz, a CASE-Ukrajna szakértője úgy véli, hogy a bankok veszteségei még jelentősebbek lesznek, mivel a hitelek fedezete leértékelődött. Ráadásul a bankok február 24-én elvesztették portfóliójuk egyharmadát, és az áramszünetek miatt további 7-10%-kal nőtt a veszteség – hangsúlyozta a szakember. Ukrajnában legutóbb 2014–2017-ben következett be a bankok csődje, akkor közel száz intézményt vontak ki a forgalomból. Ennek fő oka a bankok hitelportfólióinak alacsony minősége és a tőkésítéstől való vonakodás volt. A bankok 2014-ig meglehetősen lazán foglalkoztak a hitelezéssel, és meglehetősen elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a bankok rossz minőségű fedezettel nyújtottak hitelt.
Korábban a Nemzeti Bank szigorúan szabályozta a bankok rendelkezésére álló pénzügyi párnákat, amely fedezték volna a késedelmes hiteleket. A bank részvényesei kötelesek voltak tőkésíteni az intézményt, ellenkező esetben a jegybank kivonta volna a bankot a piacról. Hiszen a bank nemcsak, hogy nem tesz szert bevételre a lejárt hitelekből, de jelentősen veszít likviditásából is.
A hitelkamat nem az egyetlen bevételi forrása a bankoknak. Bevételhez juthatnak a tranzakciós díjakból, az árfolyam-különbözetből és az állami kötvényekből. Ezért egyes bankok stabilitása elsősorban a különböző típusú jövedelmek egyensúlyától függ.
A háború időszakában a Nemzeti Bank nem von ki bankokat a piacról a tőkésítés megtagadása miatt. Ugyanakkor továbbra is felméri a banki intézmények likviditását és fizetési fegyelmét. Ezen normák megsértéséért 2022-ben a Szics és a Megabankot kivonták a piacról.
Mi lesz a hitelekkel a háború után?
Mit tehetnek a bankok azokkal a hitelekkel, amelyeket nem fizetik? Eladják, szerkezetileg átalakítják vagy jóváírják.
A háború miatt a legtöbb lejárt hitelt nem lehet újraindítani. Ha a vállalkozás fizikailag megsemmisült, akkor a hitel jóváírásra vár.
Ralf de Haas és Olekszandr Pivovarszkij az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkatársai úgy vélik, hogy a háború miatt leértékelődött hiteleket a harmadik országokban lévő orosz vagyon elkobzásával hozzák vissza.
Ez a folyamat azonban nem egyszerű és nem gyors, így a háború végét követően azonnali tőkésítésre kerül a legtöbb bank. A Nemzeti Bank hivatalosan kijelentette, hogy a háború után nem bünteti meg a bankokat a tőkekövetelmények megsértéséért, ha azt a háború következményei okozták. Ezzel a jegybank több időt ad a bankoknak a bevételek generálására és a tőke helyreállítására. A jelentős számú rossz hitel miatt a bankok a háború után még jobban megemelhetik a kamatokat. A bankok hitelképessége pedig a nemzetközi befektetéseken és a jóvátételeken múlik majd.
Fehéroroszország legnagyobb bankja, a Belaruszbank korlátozásokat vezet be a Visa, Mastercard és Maestro kártyákra, melyek rubeles számlákhoz vannak kötve. Jelenleg egy nap alatt csupán 400 rubelt költhetnek.
A hírt a bank közleményben közölte március 12-én. A korlátozások ma, március 13-án léptek érvénybe.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A programban résztvevő bankok 24 594 hitelszerződést kötöttek, összesen 64,8 milliárd UAH összegben. Ebből közel 21,5 milliárd UAH-t a korábban felvett hitelek refinanszírozására, 8,1 milliárd UAH-t kaptak a vállalkozók tőkebefektetésre, és 35 milliárd UAH válságellenes kölcsönként a működő tőke feltöltésére költöttek.
A program legaktívabb résztvevői a mezőgazdaság (44%), a kereskedelem és termelés (26%), valamint az ipari feldolgozás (17%) képviselői. A regionális besorolás szerint Lemberg, Harkov és Kijev megye vállalkozói a legaktívabbak.
Az elmúlt héten az „Elérhető kölcsönök 5-7-9%” programban résztvevő bankok 480 megállapodást kötöttek meg, amelyek összértéke közel 1,2 milliárd UAH. Ebből 961 millió UAH válságellenes hitel a forgótőke feltöltésére, és 77 millió UAH a felhatalmazott bankok által a korábban megadott hitelek refinanszírozására megkötött megállapodások, számolt be az Urjadovij Portal.
Afganisztánban felfüggesztette működését az a részlege a központi banknak, amely a törvénytelen pénzmozgásokat igyekezett kiszűrni az utóbbi 15 évben – jelentette a részleg négy korábbi munkatársára hivatkozva a Reuters hírügynökség.
Honlapja szerint az afgán központi bank FinTRACA nevű egysége 2006 óta több ezer gyanús tranzakcióról gyűjtött adatokat, és ezzel támogatta csempészek, illetve a terrorizmust pénzelő bűnözők elítélését. Korábban a tálib lázadók is a csoport látóterében voltak, és a tálibok augusztus közepi kabuli hatalomátvétele óta a részleg munkatársai az új vezetés célkeresztjébe kerültek – állítják a névtelenséget kérő érintettek.
Az ENSZ szerint a tálibok több száz millió dollár bevételre tettek szert az utóbbi években kábítószer-kereskedelemből és egyéb törvénytelen forrásokból. A mozgalom azonban hatalomra kerülése óta fogadkozik, hogy ezentúl nem lesz drogtermesztés Afganisztánban – számolt be az MTI.
Bár a tálibok azt is ígérik, hogy nem éri majd megtorlás korábbi ellenfeleiket, a volt kormány tisztségviselői közül sokan külföldre távoztak vagy az országban bujkálnak. A FinTRACA korábban valamivel több mint hatvan munkatárssal működött, és közülük is többen már elmenekültek vagy elrejtőztek az utóbbi hetekben. A részleg honlapját nem frissítették a hatalomváltás óta, az oldalon a tálib mozgalom változatlanul terrorcsoportként van feltüntetve, amely nem helyezhet el a bankban, illetve nem vehet fel onnan amerikai dollárt.
A csoport egyik fontos feladata volt, hogy listát állítson össze azokról a személyekről, akik különösen nagy kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszerre. Megosztotta továbbá a nemzetközi közösséggel a törvénytelen tranzakciókról gyűjtött adatokat a pénzügyi információs egységeket tömörítő nemzetközi szervezeten, az Egmont Csoporton keresztül, amely világszerte számos testülettel együttműködik a pénzmosás és a terrorista tevékenységek finanszírozása elleni küzdelemben. A FinTRACA részleget augusztus 15-én, a kabuli tálib hatalomátvétel napján lekapcsolták az Egmont Csoport nemzetközi szerveréről – közölte az Egmont Csoport szeptember 2-án, kifejezve szolidaritását az afganisztáni kollégákkal.
?️ Los talibanes vierten 3.000 litros de alcohol en un canal de Kabul porque "los musulmanes no deben fabricar alcohol. El Talibán no tolera su consumo por su interpretación estricta de las leyes coránicas", ha explicado la agencia de inteligencia afgana en Twitter.#TNPLivepic.twitter.com/gfUtxoxhzz
🅾️ Los talibanes vierten 3.000 litros de alcohol en un canal de Kabul porque "los musulmanes no deben fabricar alcohol. El Talibán no tolera su consumo por su interpretación estricta de las leyes coránicas", ha explicado la agencia de inteligencia afgana en Twitter.#TNPLivepic.twitter.com/gfUtxoxhzz
A kormány döntése szerint több mint 6 ezer dolgozót elbocsát, 300 kirendeltséget pedig bezár 2024-ig az államosított Privatbank, a pénzintézeti szakszervezet tiltakozik a tervezett létszámcsökkentés ellen – adta hírül strana.news hírportál hétfőn a kabinet vonatkozó dokumentumára hivatkozva.
A jelentés szerint a Privatbank optimalizálását a kormány a pénzintézet stratégiai fejlesztési tervében irányozza elő abból a célból, hogy az megfeleljen a „jó” bank célmodellnek. A tervek szerint 2024-re a Privatbanknak a 2020-ban meglévő 1688-ról 1250-re kell csökkentenie fiókjainak a számát. A pénzintézet leépíti a létszámot is, amelynek eredményeként 21,5 ezerről 15,5 ezerre csökken az alkalmazottak száma. A kormány az optimalizációval a Privatbank privatizációját készíti elő.
A pénzintézet szakszervezete tiltakozását jelentette be a tervezett létszámleépítés ellen. Szerinte az optimalizációt nem létszámcsökkentéssel, hanem a gépkocsiparkra, az őrző-védő szolgáltatásra, a piártevékenységre és médiára fordított kiadások visszafogásával kell megvalósítani.
2021 első félévében Ukrajna bankjai 30,077 milliárd UAH nettó nyereséget könyveltek el, (+ 26,4% a tavalyihoz képest), számolt be a Nemzeti Bank sajtószolgálata.
A bankok bevételei hat hónap alatt 128,620 milliárd hrivnyát tettek ki, szemben az egy évvel korábbi 124,134 milliárd hrivnyával. Az átértékelés és a vételi és eladási ügyletek negatív eredménye 3,054 milliárd UAH volt. Tavaly a bankok 17,818 milliárd hrivnyás nyereséget könyveltek el. A bankok kiadásai 94,057 milliárd hrivnyát tettek ki, míg egy évvel korábban 104,830 milliárd hrivnya volt.
