Ukrajna abban reménykedik, hogy a Barátság olajvezetéken keresztüli olajtranzit újraindulása után újraindulhat a kőolajtermékek, elsősorban a dízel importja Magyarországról, és az ára is csökkenni fog – jelentette ki vasárnap Denisz Smihal energetikai miniszter az Ukrán Energiaügyi Koordinációs Csoport kijevi ülése után tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal elmondta: „Úgy vélem, hogy a Magyarország és Ukrajna közötti vezetéket használni kell, különösen mivel jelenleg problémák vannak az üzemanyagpiacon. Ezáltal további mennyiségekhez juthatunk, és a csővezetékes szállítás működésének köszönhetően esetleg csökkenthetjük a dízel költségét.”
A miniszter megjegyezte, hogy a kormány nem tárgyal üzemanyag-importról – ez a vállalatok ügye. Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta, hogy a további üzemanyag-import kérdését „meg fogják oldani” az Ukrtransznaftával és a magyar MOL vállalattal. Ukrajna főként dízel üzemanyagot vásárol Magyarországtól. Az ellátás főként vasúton és termék-vezetéken történik.
Magyarországnak és Szlovákiának kivétele van az Oroszországból származó csővezetéken keresztül szállított olaj importjának tilalma alól. Mindkét ország azonban csak saját igényeire használhatja fel az ebből az olajból származó kőolajtermékeket, és kizárólag Ukrajnába exportálhatja azokat.
Moszkva más útvonalakon keresztül fogja biztosítani Asztana érdekeit, miután leáll a kazah olaj Németországba szállítása a Barátság olajvezetéken – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
„Ez a (Barátság vezetéken való szállítás) leállítás technikai okokkal függ össze. Számunkra a legfontosabb az, hogy kazahsztáni partnereink, a kazahsztáni fél érdekeit más irányokban, más útvonalakon fogjuk biztosítani” – hangoztatta.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettese szerdán közölte, hogy május 1-jétől a Németországba irányuló kazahsztáni olajszállítás a Barátság csővezeték megkerülésével fog történni, amit meg nem nevezett technikai okokkal indokolt.
Peszkov csütörtökön azt hangoztatta, hogy Oroszország folytatja az olaj exportját, miközben a piacai kínálat csökken, amivel hozzájárul az árak stabilizálásához, valamint ahhoz, hogy minimálisra csökkenjen a közel-keleti válságnak a globális energetikai ágazatra gyakorolt hatása. Közölte, hogy az OPEC+ keretében egyelőre nincs napirenden semmilyen kezdeményezés az olajtermelés mennyiségének megváltoztatására.
Az Ukrtransznafta állami olajvállalat készen áll arra, hogy újraindítsa az olajtranzitot Magyarországra és Szlovákiába a megjavított Barátság olajvezetéken keresztül – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint „a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának üzemeltetéséért felelős Ukrtransznafta hivatalosan értesítette a magyar MOL állami vállalatot a Barátság olajvezeték javítási munkálatainak befejezéséről.” A vállalat azt is megjegyezte, hogy április 22-én megszűntek a 2026. január 27. óta fennálló vis maior körülmények.
„A jelentés szerint az Ukrtransznafta készen áll a nyersolaj Magyarországra és Szlovákiába történő tranzitjának újraindítására” – tette hozzá a vállalat.
Az Európai Bizottság (EB) vizsgálja a Druzsba (Barátság) kőolajvezeték javításához nyújtott segítség lehetőségét, elsősorban a pénzügyi segítségnyújtást fontolgatja – jelentette be pénteken Olof Gill, az EB sajtótitkára a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Gill elmondta: „Megerősítem, hogy a bizottság mérlegeli az olajellátás helyreállításának lehetőségeit ezen a vezetéken keresztül, beleértve az esetleges pénzügyi támogatást is.” Egyúttal kommentálta azokat az állításokat is, miszerint az Európai Bizottság a csővezeték javításának finanszírozását tervezi anélkül, hogy hozzáférne az ellenőrzési folyamathoz. Szerinte az Európai Bizottság „jól informált”, és igyekszik felgyorsítani a folyamatot.
Az EB szóvivője megjegyezte, hogy a kőolajvezeték javításának kérdése összefügg a 90 milliárd eurós ukrán hitel feloldásával, amelyet Magyarország blokkol. „A retorika eszkalációja mindkét oldalon nem segíti a célok elérését” – hangsúlyozta Olof Gill.
Tavaly 14 százalékkal kevesebb kőolaj haladt át a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszán, mint egy évvel korábban. Nyolc százalékkal esett a Magyarországra juttatott tranzit mennyisége is.
Ukrajna 2025-ben mintegy 9,73 millió tonna orosz olajat szállított a Barátság (Druzsba) olajvezeték déli ágán keresztül az ExPro adatai szerint. A tranzit mennyisége az előző évinél 14 százalékkal kisebb, és ilyen alacsony nem is volt legalább 2014 óta, de valószínűleg soha, amióta Ukrajna független.
Az orosz olajtranzit volumenének folyamatos csökkenése két tényezőnek tudható be. Először is, Csehország 2025 márciusában teljesen leállította az orosz olaj vásárlását, ezzel onnantól kezdve értelemszerűen megszűnt az oda irányuló tranzit. 2025-ben a Barátságon keresztül Csehországba mindössze 0,52 millió tonna orosz olaj jutott ezen az útvonalon, ami az ötöde a 2024-es 2,7 millió tonnának.
Másodszor, az orosz olajtranzit az év során ingadozott, egyes hónapokban a mennyiség az évtized legalacsonyabb szintjére esett. Például 2025 augusztusában mindössze 430 ezer tonnát tett ki. Ukrajna támadásokat hajtott végre olajszivattyú-állomások ellen Oroszországban, ami befolyásolta az Oroszországi Föderációból Európába szállított nyersolaj mennyiségét.
Az Ukrajnán keresztüli orosz olajtranzit volumene történelmi mélypontra esett vissza 2025-ben, a szállítások 9,73 millió tonnára csökkentek – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az ExPro szakkiadvány adataira hivatkozva.
A jelentés szerint az ExPro megjegyezte, hogy 2024-hez képest a Barátság kőolajvezeték déli ágán keresztül szállított olaj mennyisége 14 %-kal csökkent. Az elemzők két fő tényezőt azonosítanak, amelyek befolyásolták a dinamikát:
Csehország elutasítja az orosz olajat: 2025 márciusában az ország teljesen leállította az orosz nyersanyagok vásárlását. Ennek eredményeként a Cseh Köztársaságba irányuló tranzit az év során mindössze 0,52 millió tonnát tett ki, ami ötször kevesebb az előző évi mennyiségnél.
Infrastruktúra elleni csapások: az oroszországi szivattyúállomások elleni ukrán támadások miatt a tranzitforgalom továbbra is ingatag maradt, a mennyiség augusztusban tízéves mélypontra, 430 000 tonnára esett vissza.
Az Ukrajnán áthaladó orosz kőolaj fő fogyasztója továbbra is két ország. Szlovákia kapta a legnagyobb mennyiséget – 4,9 millió tonnát (24 %-os növekedés). 4,35 millió tonnát szállítottak Magyarországra (8 %-kal kevesebbet, mint 2024-ben). A Lukoil elleni ukrán szankciók miatt a szállítási szolgáltatások megrendelője a magyar MOL Nyrt., amely a fehérorosz-ukrán határon vásárol olajat.
2024 végén az ukrán csővezeték-rendszeren keresztül szállított orosz olaj mennyisége 15 %-kal csökkent, és 11,5 millió tonnát tett ki. Magyarország akkoriban kapta a legnagyobb részt a szállítmányokból (4,8 millió tonna), míg a Szlovákiába és Csehországba irányuló export visszaesést mutatott – 4 millió, illetve 2,7 millió tonnát.
Újraindult a kőolaj szállítása Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken – közölte Szijjártó Péter a magyar külgazdasági és külügyminiszter vasárnap kora délután a Facebook-oldalán. Hozzátette: Magyarország energiaellátása biztonságban van.
Csütörtökön leállt az orosz és kazah olaj áramlása Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba és Németországba a Barátság kőolajvezetéken keresztül egy orosz szivattyúállomás műszaki problémái miatt.
A vezeték, amely a világ egyik legnagyobb, napi kétmillió hordó szállítására alkalmas energiaútvonala, az utolsó ütőér, amely az orosz olajmezőket az európai finomítókkal köti össze, miután az EU tagállamai az ukrajnai háború kirobbanása óta megpróbálnak elszakadni Moszkvától.
Magyarország, Szlovákia, Csehország és Németország hiába várja csütörtök óta az orosz és kazah olajat a Barátság-vezetékből.
Összeomlott a szállítás a Barátság kőolajvezetéken keresztül, két napja nem jön nafta, mi okozza a problémát. Tény, hogy csütörtök óta egyetlen csepp orosz és kazah olaj sem érkezett Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba és Németországba a Barátság-vezetéken keresztül. A Mol közlése szerint az áramlás néhány napon belül újraindulhat, a fennakadás nem veszélyezteti a régió ellátásbiztonságát. A leállás oka nem katonai cselekményekre vezethető vissza, valószínűleg műszaki eredetű a probléma.
Ezt erősítette meg a Portfolió szerint a Reuters, a lap szerint a leállás oka egy orosz szivattyúállomás műszaki problémája. Eközben a Mol arról tájékoztatta az Indexet, hogy leállás nem befolyásolja a régió ellátását, pár napon belül újraindulhat a szállítás. Hozzátették: a Mol teljes kapacitással gyártják az üzemanyagot, partnereik és kiskereskedelmi hálózatuk ellátása zavartalan. Az érintett országokban pedig elegendő, a nemzetközi előírásoknak megfelelő mennyiségű stratégiai tartalék áll rendelkezésre.
Ukrajna a szerződések lejártáig maradéktalanul teljesíti az orosz kőolaj Európába történő tranzitjára vonatkozó kötelezettségeit – helyesbítette Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója pénteken korábbi kijelentését.
„Ukrajna teljes mértékben teljesítette és teljesíteni is fogja szerződéses kötelezettségeit az adott szerződések érvényességének előre meghatározott lejártáig, mert ez érinti az európai országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatainkat” – hangsúlyozta Podoljak a Mi-Ukrajina hírportálon megjelent nyilatkozatában.
Az ukrán Ukrtransznafta és az orosz Transznyefty vállalat 2019 decemberében írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében meghosszabbították az orosz kőolaj Ukrajnán keresztüli tranzitját 2020. január 1-jétől újabb tíz évre. A megállapodást Zágrábban egy nemzetközi energetikai konferencia keretében írta alá Mikola Havrilenko, az Ukrtransznafta akkori vezérigazgatója és Szergej Andronov, az orosz vállalat alelnöke.
A tanácsadó egyúttal kiemelte: Ukrajna támogatja az Európai Bizottságot abban a törekvésében, hogy diverzifikálja a térség egyes országainak olajellátását, és csökkenjen, vagy teljesen megszűnjön az orosz kőolaj jelenléte az uniós piacon.
Podoljak korábban – a Novoni.Live ukrán hírportálnak adott, pénteken megjelent interjújában – azt mondta, hogy 2025. január 1-jétől megszűnik az orosz kőolaj tranzitja Ukrajna területén a Barátság olajvezetéken keresztül.
Az ukrán legfelsőbb bíróság jóváhagyta, hogy állami kézbe kerüljön a Barátság-kőolajvezeték ukrajnai része, az úgynevezett Medvedcsuk-vezeték.
Volodimir Zelenszkij még 2021-ben utasítást adott a vezeték államosítására. A kőolajvezeték Putyin barátjaként ismert oligarchához, Viktor Medvedcsukhoz köthető (akit a háború kitörése után Ukrajnában elfogtak, és később egy fogolycsere részeként szolgáltattak ki Moszkvának).
Az oligarcha ellen még korábban indult nemzetbiztonsági eljárás Ukrajnában terrorizmus finanszírozása miatt. Ez az eljárás érintette a Barátság-kőolajvezeték Ukrajnán több mint 1100 kilométer áthaladó részét is, amely Viktor Medvedcsuk egyik vállalatának tulajdonában állt (a vezeték Zsitomir, Rivnye, Ternopil, Lemberg és Kárpátalja megyéken halad át Magyarország irányába).
Az ukrán legfelsőbb bíróság egy csütörtöki döntésben hagyta jóvá azt, hogy a vezeték állami tulajdonba kerüljön. A hírről beszámolva az ukrán Ekonomicsna Pravda emlékeztetett arra, hogy a vezeték még a szovjetunió idején épült, és elméletileg már Ukrajna függetlenedése után állami tulajdonba kellett volna kerülnie.
Ez viszont nem történt meg, és a vezeték a Transznyefteprodukt nevű orosz energiacég tulajdonában maradt.
Az ukrán állam először 2011-ben tett jogi lépéseket annak érdekében, hogy állami tulajdonba kerüljön ez a szakasz, de az eljárás közben a vezeték rejtélyes körülmények közt (egy svájci cégen keresztül) Medvedcsuk tulajdonába került az orosz cégtől.
Most a legfelsőbb bíróság döntésével úgy fest, hogy végleg lezárul ez a 13 éves ügy. A vezetéket egyébként 2021 óta már az Ukrtransznafta nevű állami vállalat felügyeli a gyakorlatban.
