Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo3NDMxO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 8367 [content] =>Újabb, ezúttal egy sajátos gazdasági konfliktus árnyékolhatja be India és Pakisztán történelmileg amúgy is feszült viszonyát.
Komoly kereskedelmi konfliktusba kerülhet egymással India és Pakisztán, melynek tárgya a basmati rizs. A tét pedig nem kicsi, ugyanis, ha India kizárólagos jogot szerzene az elnevezés fölött, akkor ezzel lényegében egyeduralkodóvá válna az Európai Unióban, amely jelenleg a leggyorsabban növekvő rizsexport piac a két ország számára – írja az Asia Times.
Hagyományos rizsfajta a kereskedelmi konfliktus oka
A basmati rizs egy aromás rizsfajta, melyet hagyományosan Dél-Ázsiában fogyasztanak, azonban mára nemzetközileg ismert és közkedvelt lett. A termelői piacot pedig India és Pakisztán uralja, ők látják el a Közel-Keletet, az EU-t és az Egyesült Államokat is azzal.
Az indiai vezetés azonban most azért harcol, hogy az EU-ban saját magának ismertesse el a basmati rizs védjegyét, ami ha sikerrel zárul, akár a világ más tájain is kizárólagosságot hozhat Indiának a kereskedelemben. India a teljes globális basmati rizs kereskedelem 65 százalékát, míg Pakisztán a 35 százalékát bonyolítja jelenleg.
Új-Delhi előnye tehát tetemes, azonban az EU-ba irányuló pakisztáni export több mint duplájára nőtt az elmúlt három évben – a 2017-ben mért 120 ezer tonnáról 2019-re 300 ezer tonnára.
India egyébként azért harcol, hogy elfogadtassa, a basmati rizs megnevezést csak olyan rizsre lehessen használni, melyet az ország bizonyos területén termesztenek. Az ilyen követelések ügyében, nemzetközi szinten, a Szellemi Tulajdon Világszervezete az illetékes.
Az iparági elemzők úgy számolnak, hogy amennyiben India megszerzi a kizárólagos jogot a basmati rizs elnevezés fölött, az rendkívül súlyosan érintetné a pakisztáni termelőket és kereskedőket. Pakisztán munkaerőpiacának ugyanis több mint 40 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, miközben az ország étkezési gabonatermesztésének nagyjából 20 százalékát a rizs adja.
A fentiek mellett az is látható, hogy India teljes 2019-20-as rizstermelése 102 millió tonna volt, ami magában foglal 7,5 millió tonna basmati típus rizst is. Az ország eközben 4,4 millió tonna basmati rizst exportált ebben a szezonban, amihez jött még 9,9 millió tonna egyéb rizsfajta is.
Ugyanebben az időszakban Pakisztán rizstermelése 7,4 tonna volt, amiből 2,4 millió volt basmati rizs. A koronavírus-járvány közepén az ország összesen 4,2 millió tonna rizst exportált – amiből 900.000 tonna volt basmati rizs.
Az országnak a basmati rizs exportjából évi 800 millió – 1 milliárd dollárd bevétele származik, így sok helyi termelőt valósággal sokkolt az, hogy India kizárólagosságot szerezne az árura – derül ki a beszámolókból.
Továbbá a pakisztáni növekedés ütemét jól mutatja, hogy a 2019–20-as szezonban az ország basmati rizs exportja 28 százalékkal bővült a megelőző évhez képest.
Jogi csatározás indulhat az EU-s piac miatt
Azt pakisztáni kommentárok is elismerik: jelentős érdeksérelmet és súlyos kereskedelmi fenyegetést jelent az ország számára India törekvése a basmati rizs kapcsán. Többen közülük úgy vélik, Iszlámábád megkésve reagál a piaci fenyegetésre, és a kormánynak sokkal határozottabb lépéseket kellene tennie a saját érdekeik védelmére.
Idén februárban a pakisztáni szenátus elfogadta a földrajzi eredetjelzésekről szóló átfogó törvényt, melynek egyik folyományaként létrehozzák a földrajzi jelzésekkel foglalkozó adatbázist a régióspecifikus áruk és termékek nyilvántartására és azok védelmének elősegítésére. Egyes sajtóértesülések szerint pedig a pakisztáni kormány hamarosan kiválasztja valamelyik, az ügyet elvállalni hajlandó nemzetközi ügyvédi iroda egyikét, akik az EU-ban Pakisztánt képviselik majd a basmati rizs kapcsán. A pakisztáni miniszterelnök kereskedelmi tanácsadója nemrég azt nyilatkozta a helyi médiának, részletes állásfoglalást dolgoztak ki kérdésben, amelyet hamarosan az Európai Bizottság elé tárnak.
Egy pakisztáni, kisvállalkozásokat és mezőgazdasági termelőket tömörítő érdekképviseleti szövetség elnöke pedig azt nyilatkozta: Indiának nincs olyan érv a birtokában, amivel saját védjegyeként ismertetheti el a basmati rizst, mert az EU jelenleg India és Pakisztán szomszédos nemzeteinek közös örökségeként” tekinti a rizsfélét, azóta, hogy 1947-ben India kikerült a brit gyarmatbirodalomból.
Az ügyben pedig további érdekes előzményt jelent, hogy India korábban tulajdonképpen már elismerte Pakisztán jogát is a basmati rizsre, mégpedig az 1990-es évek végén. Ekkor ugyanis a két ország együttesen akadályozta meg, hogy egy texasi székhelyű cég, a RiceTec, egy bonyolult jogi procedúra eredményeként, magához ragadja a basmati rizs szabadalmi jogait az Egyesült Államokban.
[type] => post [excerpt] => Újabb, ezúttal egy sajátos gazdasági konfliktus árnyékolhatja be India és Pakisztán történelmileg amúgy is feszült viszonyát. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1606133280 [modified] => 1606083469 ) [title] => A basmati rizs okozott újabb konfliktust két atomhatalom között [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=8367&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 8367 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 8370 [image] => Array ( [id] => 8370 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [original_lng] => 51953 [original_w] => 800 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3-300x180.jpg [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3-768x461.jpg [width] => 768 [height] => 461 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [width] => 800 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [width] => 800 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [width] => 800 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg [width] => 800 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1606076269:12 [_thumbnail_id] => 8370 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3226 [_oembed_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] => [_oembed_time_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] => 1606126084 [_oembed_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] => [_oembed_time_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] => 1606126085 [_oembed_965bb89df27aa343ea5d273074c1b9f9] =>[_oembed_time_965bb89df27aa343ea5d273074c1b9f9] => 1654072947 [_oembed_c6e51a07c3bbc11435d33c16fc9d8285] => [_oembed_time_c6e51a07c3bbc11435d33c16fc9d8285] => 1654072947 [_oembed_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] => [_oembed_time_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] => 1658648667 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 7429 [1] => 7431 [2] => 3622 [3] => 7430 [4] => 356 ) [tags_name] => Array ( [0] => atomhatalom [1] => basmati rizs [2] => India [3] => Pakisztán [4] => piac ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 7431 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 7431 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )3. Food protectionism is on the rise=> increases the odds of a sticky global inflationary environment.
— Kelvin Wong, CFTe (@KelvinSCWong) May 25, 2022
India will limit sugar exports as a precautionary measure to safeguard its own supplies, after banning wheat sales just over a week ago.