Az Európai Unió a március 20-i EU-csúcs következtetéseire hivatkozva felfüggesztette a befagyasztott orosz vagyon elkobzásának tárgyalását.
„Az uniós joggal összhangban az orosz vagyont be kell fagyasztani mindaddig, amíg Oroszország be nem fejezi Ukrajna elleni agresszív háborúját, és nem kompenzálja a háború által okozott veszteségeket”, áll a dokumentumban. A DW megjegyezte, több uniós ország ellenezte a több mint 200 milliárd eurónyi szuverén orosz vagyon elkobzását.
Álláspontjukat az európai jog normáival, az európai pénzügyi piac versenyképességére veszélyes precedens létrehozásának kockázatával, Ukrajnának ezen alapok kamataival való támogatásának szükségességével, valamint azzal indokolták, hogy ez az összeg fontos befolyási eszköz Oroszországot illetően az esetleges béketárgyalások során, írja a DW.
Ugyanakkor az EU kész továbbra is nyomást gyakorolni Oroszországra, többek között további szankciók bevezetésével és a meglévő korlátozások betartása feletti ellenőrzés erősítésével, hogy gyengítse az Ukrajna elleni hadviselési képességét – áll a dokumentumban.
Belgium 1,7 milliard eurót irányít Ukrajnának a fagyasztott orosz eszközökből származó adóbevételekből, amelyek az Euroclear által kezelt orosz eszközökből származnak. Ezt a belga VRT hírportál jelentette.
A portál szerint tavaly az Euroclear fagyasztott orosz eszközei 1,7 milliárd euró adóbevételt hoztak Belgiumnak, a cég éves adatai alapján.
A pénzt a belga kormány Ukrajna segítésére fogja felhasználni. Az Euroclear által blokkolt orosz eszközök összesen körülbelül 183 milliárd eurót tesznek ki.
Az Euroclear pénzügyi szolgáltatásokat nyújtott orosz cégeknek és az orosz kormánynak, azonban minden tranzakciót felfüggesztettek, miután Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, és nemzetközi szankciók alá került az agresszió következtében.
Ukrajna állami költségvetése 3 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól a G7-ek ERA kezdeményezés keretében a befagyasztott orosz vagyonból, az EU összesen 18 milliárd eurót biztosít Kijevnek hasonló módon – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Ez az első olyan európai uniós forrás, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek biztosítanak.” Szerinte Ukrajna ezt a forrást a kiemelt költségvetési kiadásokra fogja irányítani.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a G7 ERA kezdeményezése általában 50 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajnának, amelyből 20 milliárd dollárt az Európai Unió biztosít. „Ily módon megvalósítjuk az Oroszország fizet elvet, és erősítjük Ukrajna pénzügyi stabilitását 2025-ben” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az USA 15 milliárd dollárt biztosít Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonból származó jövőbeni bevételekből – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnökre hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő arról is tájékoztatott, hogy Ukrajna Pénzügyminisztériuma és a Világbank aláírta a megfelelő megállapodást, amely előírja ennek az összegnek a PEACE Ukraine projekt keretében történő felhasználását. Szerinte ez a pénzügyi csomag egy szélesebb körű kezdeményezés része, amelyben az Egyesült Államok 20 milliárd dollárt biztosít Ukrajnának a G7-kezdeményezés részeként.
Mint a miniszterelnök megjegyezte, az alapokat szociális és humanitárius kiadásokra fordítják. „Köszönjük az Egyesült Államoknak és a Világbanknak, hogy végrehajtották és támogatják azt a kezdeményezést, hogy Oroszország fizet az Ukrajna elleni agresszióért” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Ukrajna elkezdte kapni az első forrásokat a befagyasztott orosz vagyonból, a Világbank igazgatósága jóváhagyta 2 milliárd dollár elkülönítését a Fejlesztési Politikai Támogatási Eszközön (DPL) keresztül – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnök bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint ma a Pénzügyminisztérium ma aláírta a vonatkozó megállapodásokat a Világbankkal. A következőről van szó: egymilliárd dolláros támogatás a Világbank Különleges Alapjától (FIF) a G7 kezdeményezéséhez való amerikai hozzájárulásnak köszönhetően, 1,05 milliárd dolláros kölcsön Japán és Nagy-Britannia kormányának garanciáival.
„Ukrajna minden szükséges intézkedést megtett a források megszerzése érdekében. Hálásak vagyunk partnereinknek a gazdasági fejlődés és az újjáépítés útján nyújtott támogatásukért” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Oroszország fizetni fog minden pusztításért, amit Ukrajnában végzett, jövőre érkezik meg az első 50 milliárd dollár a Nyugaton befagyasztott orosz vagyonból – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Az állam létrehozta a nemzetközi kártérítési nyilvántartást a nemzetközi kártérítési mechanizmus megalkotása keretében. Az ellenségnek, Oroszországnak minden ukránnak fizetnie kell a megsemmisült, elveszett és megrongálódott vagyonáért, mindazért a pusztításért, amelyet az oroszok agressziója okozott.”
A miniszterelnök szerint ez mindenképpen megtorlás az ellenségen mindazért, amit Ukrajnában elkövetett. „A megfelelő kompenzációs mechanizmus létrehozásának jogi eljárása folyamatban van, miközben az orosz befagyasztott vagyon elkobzásán dolgozunk. Az első 50 milliárdot már jövőre megkapjuk” – vélekedett Denisz Smihal.
Az 50 milliárd dollárból, amelyet az immobilizált orosz vagyon terhére terveznek előteremteni, a 22 milliárd dollár összegű első részlet 2025-ben Ukrajnához kerül – jelentette be Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminisztersajtótájékoztatóján, írta az Ukrinform.
Marcsenko elmondása szerint a fennmaradó összeget 2026–2027 folyamán folyósítják. Ugyanakkor, ha további katonai igények merülnek fel, a 2025-ös finanszírozás aránya jelentősen megemelhető.
A hitelszerződések megkötésekor figyelembe veszik a pénzeszközök biztosításának mechanizmusát, figyelembe véve az egyes partnerek sajátosságait.
„Egyes partnerek pénzeszközeik egy részét kifejezetten a katonai szükségletek kielégítésére adják. Egyes partnerek egyszerűen képtelenek finanszírozni ezeket a kiadásokat…” – magyarázta Marcsenko.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök a választási kampánya során kijelentette, hogy 24 órán belül képes véget vetni az ukrajnai háborúnak, és e lépés egyik fő okaként az Egyesült Államok vonakodását említi, hogy továbbra is katonai és gazdasági segélyeket fizessen Ukrajnának – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál aReuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A brit híriroda szerint Trump utalt arra, hogy európai pénzügyi támogatással, esetleg a 300 milliárd dolláros befagyasztott orosz devizatartalékon keresztül kedvező feltételekkel tudna tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz diktátorral a konfliktus lezárása érdekében. Ez a kilátás nem csak Ukrajnában, hanem az Európai Unióban és Nagy-Britanniában is aggodalomra ad okot. Egy Kijev pozícióját gyengítő megállapodás egész Európa biztonságát veszélyeztetheti. Elemzők szerint azonban, ha Európa hajlandóságot mutat arra, hogy jelentős forrásokat fordítson Ukrajna támogatására, az arra kényszerítheti Trumpot, hogy újragondolja terveit.
Európa gazdasági támogatása egyben jelzés is lehet Putyin számára, hogy a Nyugat készen áll a lemorzsolási háború folytatására, és Ukrajna az elhúzódó konfliktus ellenére is képes megtartani a frontvonalat. Az egyik lehetséges finanszírozási lehetőség a befagyasztott orosz vagyon felhasználása. Az ilyen intézkedések azonban jogi és politikai akadályokba ütköznek: az uniós országok attól tartanak, hogy az elkobzás sértheti a nemzetközi jogot, és gyengítheti az euróba vetett bizalmat.
Alternatív megoldásként jóvátételi kölcsönt nyújtanának Ukrajnának Oroszország terhére. Ha Moszkva megtagadja a fizetést, ezek a követelések a G7-országokhoz érkeznek, amelyek azután a befagyasztott eszközökkel kompenzálhatják őket.
Szakértők megjegyzik, hogy egy ilyen megközelítés hosszú távú támogatást biztosítana Ukrajna számára, megerősítené a nyugati védelmi ipart, és lehetőséget adna Trumpnak arra, hogy a „béke erő által” szlogen alatt demonstrálja a külpolitikáját. Ennek a tervnek a megvalósításához azonban valamennyi fél egyetértésére és jelentős erőfeszítésekre lesz szükség annak összehangolására.
Ukrajna abban reménykedik, hogy 2024-ben működésbe lép a G7 országcsoport mechanizmusa, amely 50 milliárd dollár Ukrajnának juttatását írja elő a befagyasztott orosz vagyon terhére – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Azon dolgozunk, hogy az év végére működjön az a mechanizmus, amely szerint Ukrajna 50 milliárd dollárt kap a G7-országoktól. Ezek olyan források, amelyeket az orosz vagyon befagyasztásból származó nyereség felhasználásának köszönhetően juttatnak országunknak.” Smihal szerint ez segíti Ukrajna ellenálló képességét és a gyors újjáépítés folytatását.
Júniusban a G7-ek vezetői megállapodtak abban, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Kijevnek, amelyet részben a 2022 februári teljes körű inváziót követően lefoglalt orosz eszközök kamataiból finanszíroznak.
Az Egyesült Államok 20 milliárd dollárt ígért ebből az 50 milliárd dollárból, amit még nem biztosított, de az USA-ból származó jelentések azt jelzik, hogy a pénz még az idén megérkezhet.
Az Európai Uniónak mind a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz eszközt fel kellene használnia a háború sújtotta Ukrajna újjáépítésének finanszírozására – jelentette ki kedden Kaja Kallas, a legmagasabb uniós külpolitikai poszt várományosa, számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas volt észt miniszterelnök, aki az EU főképviselő-jelöltje, kijelentette, hogy a tagállamoknak fel kell hagyniuk a vagyontárgyak lefoglalásával kapcsolatos kételyekkel, arra hivatkozva, hogy Kijev „jogos követelést” fogalmaz meg a pénzeszközökre az orosz támadás után. „Nem fogom használni az „elkobzás” szót, mert ez valójában a vagyon jogszerű felhasználása” – mondta Kallas az EP-képviselők keddi brüsszeli meghallgatásán.
Kallas jelöltségét az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia, mielőtt leváltaná Josep Borrellt. „Tudjuk, hogy Oroszországnak jogos követelései vannak velünk szemben, mert megvannak a vagyonaink. De Ukrajnának is vannak jogos követelései Oroszországgal szemben, mert nap mint nap pusztítják Ukrajnát” – mondta. Világossá tette, hogy Oroszország a jog szerint visszakövetelheti az eszközöket, de hozzátette: „Tekintettel arra, ami történik, kétlem, hogy bármi is maradt volna”. Azoknak az adófizetőknek, akik nem akarják, hogy az EU-tagállamok fizessenek Ukrajna helyreállításáért, Kallas azt mondta: „Nem szabad ezt tennünk. Azok, akik pusztítják Ukrajnát, fizetni fognak érte.”
A főbiztosi jelölt szerint a többi tagállamnak el kell fogadnia Észtország azon kezdeményezését, hogy bruttó hazai termékének 0,25 %-át Ukrajnának adja. Azt is mondta, hogy az Oroszországgal szembeni EU-szankciókat nem félévente kell megújítani, hanem állandóvá kell válniuk mindaddig, amíg a 27 tagállam nem dönt a szankciók feloldásáról. „Jobb lett volna, ha fordítva történik – mondta Kaja Kallas.