Ukrajna energiarendszerének a helyreállítása Európa egyik legnagyobb befektetési lehetősége – jelentette ki hétfőn Jeff Autumn, a DTEK energiaipari holding fenntartható fejlődésért felelős igazgatója, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Autumn elmondta: „Ukrajna energiarendszerének újjáépítése Európa egyik legnagyobb befektetési lehetősége, de merész partnerségek és intelligensebb kockázatmegosztási megközelítések nélkül nem válhat valósággá.”
Az igazgató közölte, hogy Ukrajna energetikai átállásának finanszírozása az egyik központi téma a COP30-on az ukrán pavilonban. „A nagy szélerőműparkoktól a kisvállalkozások tetejére szerelt napelemekig az üzenet ugyanaz: a köz- és magánszektor innovációja együttesen finanszírozhatja a fenntarthatóságot minden szinten” – hangsúlyozta Jeff Autumn.
Rinat Ahmetov DTEK holdingja azon dolgozik, hogy külföldi vállalatok befektetési lehetőségeit teremtse meg Ukrajnában.
A javaslat egyik feltétele az volt, hogy töröljék el a nemzetbiztonsági korlátozásokat a kínai vállalatok amerikai ügyleteivel kapcsolatban.
Kínai képviselők az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalások során hatalmas összeget ajánlottak az amerikai gazdaságba történő befektetésre, de bizonyos feltételek mellett. Az egyik feltétel az volt, hogy eltöröljék az elmúlt évtizedben nemzetbiztonsági okokból bevezetett korlátozásokat a kínai cégek tevékenységére az Egyesült Államokban – jelentette a Bloomberg.
A madridi delegációs találkozó után szeptemberben, ahol megegyezés született a TikTok amerikai működésének folytatásáról, az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamison Greer arról számolt be, hogy a felek kínai befektetésekről is tárgyaltak. Kínai kollégája, Li Chengang szerint az USA „kész volt együttműködni Kínával a befektetési korlátok csökkentése és a kereskedelmi-gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében”.
Néhány nappal később telefonbeszélgetés során Donald Trumppal Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy „a kínai vállalatok befektessenek” Amerikába.
Az USA az elmúlt években több iparágban korlátozni próbálta Kína gazdasági fejlődését nemzetbiztonsági eszközök révén. Például az elmúlt évtizedben Washington betiltotta a Huawei termékeinek használatát az USA-ban, szankciókat vezetett be ellene, és más országokat is az embargóhoz való csatlakozásra szólított fel. Kínai vállalatok esetében korlátozások vannak az amerikai eszközök felvásárlására. Külföldön az USA korlátozta a Kínának eladható fejlett technológiájú chipeket, különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódóan.
Egyelőre azonban nem ismert, hogy Trump eleget tesz-e Hszi kérésének.
Az Amazon.com Inc. hosszú távú beruházás keretében 7,5 milliárd új-zélandi dollárt (4,4 milliárd USD) tervez befektetni Új-Zélandon a felhőinfrastruktúra fejlesztésébe, különösen az adatközpontok (DC) építésébe és üzemeltetésébe – közölte a cég sajtószolgálata szeptember 2-án.
Az Amazon felhőalapú tevékenységének bővítése Új-Zélandon várhatóan mintegy 10,8 milliárd új-zélandi dollárral növeli az ország GDP-jét, és évente átlagosan több mint ezer munkahelyet biztosít.
Az Amazon Web Services (AWS) működésének elindítása Új-Zélandon segít kielégíteni az országosan növekvő igényt a felhőalapú szolgáltatások iránt, és lehetőséget biztosít minden méretű szervezet számára, hogy felgyorsítsák digitális átalakulásukat
– áll a közleményben.
Az Amazon tervezi a helyi munkaerő bevonását és képzését az adatközpontokban történő munkavégzésre.
Ez a lépés az Amazon hosszú távú elkötelezettségének része a digitális infrastruktúra fejlesztése és Új-Zéland gazdasági növekedésének támogatása érdekében.
Ukrajna már most képes évente több mint 8 millió drónt gyártani, de a finanszírozás sokkal kevesebbet gyártását teszi lehetővé, jegyezte meg az elnök.
Az ukrán védelmi ipari komplexum potenciálja már meghaladta a 35 milliárd dollárt, és közel 1000 típusú terméket foglal magában, de 40%-hoz nem áll rendelkezésre megfelelő finanszírozás, közölte Volodimir Zelenszkij elnök június 24-én, kedden, Hágában, a NATO-csúcstalálkozó Védelmi Ipari Fórumának plenáris ülésén mondott beszédében.
„A védelmi gyártási potenciálunk meghaladta a 35 milliárd dollárt. Ez közel 1000 féle terméket foglal magában – a tüzérségi és hagyományos páncélozott járművektől kezdve a modern típusú drónokig, és rakétákig. De ennek a potenciálnak körülbelül 40%-a nem rendelkezik megfelelő finanszírozással” – mondta.
Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajna már most képes évente több mint 8 millió ilyen típusú drónt gyártani, de a finanszírozás sokkal kevesebbet gyártását teszi lehetővé.
„Ugyanakkor Oroszország nemcsak a kőolajból származó bevételeit használja fel védelemre, hanem olyan rezsimek erőforrásait is, mint Észak-Korea és Irán, valamint Oroszország korrupt kapcsolatait más országokban. Ezért a mi egységes szolidaritásunk a legjobb válasz Oroszország katonai hálózatára” – mondta az elnök.
Biztosított arról, hogy Ukrajna nyitott a védelmi szektorban folytatott együttműködés különféle formáira, beleértve a tapasztalatok és az eredmények cseréjét azokkal, akik a legtöbbet segítenek.
Zelenszkij felszólította a fórum résztvevőit, hogy növeljék az ukrajnai beruházásokat a közös fegyvergyártásba „és minden általunk gyártott fegyver egy új, erősebb európai védelmi és biztonsági rendszer részévé válik”.
Az Állami Vagyonalap egyik vezetőjének családja 14 millió dollárért vásárolt ingatlant az Egyesült Arab Emírségekben. A hazai cégháló felszámolása után mentették ki vagyonukat Dubaiba.
Az újságírók kiderítették, hogy a volt tisztviselő rokonai azonnal elkezdtek ingatlanokat felvásárolni az Egyesült Arab Emírségekben, miután – a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal szerint – az Odesszai Kikötői Üzem (OPP) és az Állami Vagyonalap által ellenőrzött Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalat (UGHC) vállalkozások „pénzét lefoglaló bűnszervezet” beszüntette tevékenységét – írja a Ekonomicsna Pravda.
A nyomozás szerint Hmirin az Állami Vagyonalap akkori vezetőjével, Dmitro Szenyicsenkóval együtt vezette a szervezetet. Ahogy a Szhem megállapította, Andrij Hmirin rokona, Volodimir Kolot (Hmirin nővérének férje – a szerk.) egyetlen nap alatt 9 luxuslakásba fektetett be. Kolot a NABU-ügyben egy olyan cég társtulajdonosaként jelenik meg, amely valószínűleg többletprofitra tett szert az OPP-vel való „együttműködésből”.
A dubai cégjegyzékek tranzakciós adatai szerint 2021. november 10-én a Kolot közel 7,3 millió dollárt fektetett be közel 68 és 180 négyzetméter közötti alapterületű lakásokba.
Andrij Hmirin maga is a dubai ingatlanok tulajdonosa volt – 2023 márciusában 1,3 millió dollárért vásárolt egy 111 négyzetméteres lakást a Grande lakóparkban, de később eladta.
Felesége, Anasztazia Hmirina egy évvel korábban 5,5 millió dollárért fektetett be ingatlanokba a közelben – egy közel 500 négyzetméteres lakásba az Il Primo lakóparkban, amely a Burj Khalifa negyedben található. A komplexum építése 2023-ban fejeződött be.
Az anyós sem maradt ki
Ezek a lakások továbbra is a Hmirin család tulajdonában vannak, és az anyósa, Tatyjana Orlova nevére vannak bejegyezve.
A dubai lakások nagy részét már eladták, de a Szhem szerint Hmirin rokonai továbbra is 5,5 millió dollár értékű lakásokkal, valamint egy 2025–2026-ig bérbe adott lakással és irodával rendelkeznek, ami arra utalhat, hogy a volt tisztviselő családja valószínűleg jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben él.
A svájci gyógyszeripari vállalat, a Roche közölte, hogy a következő öt év során 50 milliárd dolláros befektetést tervez az Egyesült Államokban, amely több mint 12 000 új munkahely létrehozását eredményezi – számolt be a hirado.hu.
A döntés része annak annak a növekvő trendnek, amelyben a gyógyszergyártók igyekeznek alkalmazkodni Donald Trump elnök kereskedelempolitikájához, különös tekintettel a várható vámintézkedésekre.
A vállalat közlése szerint az új állásokból közel 6 500 a kivitelezési munkákhoz, 1 000 pedig új és kibővített gyártóüzemekhez kapcsolódik majd.
Az új munkahelyek mellett a Roche azt is bejelentette, hogy a beruházások eredményeképp az Egyesült Államokból a jövőben több gyógyszert exportálnak majd, mint amennyit odaimportálnak – közöltea Reuters.
Az Egyesült Államok jelenleg 25 000 Roche-alkalmazottnak ad munkát, akik 24 különböző helyszínen dolgoznak. A most bejelentett beruházások ezt a jelenlétet jelentősen megerősítik – jelentette ki Thomas Schinecker vezérigazgató, aki úgy fogalmazott: „Ez az 50 milliárd dolláros befektetés az innováció és növekedés új korszakát alapozza meg, nemcsak az amerikai, hanem a világszerte élő betegek javára is”.
A Roche több államban is fejlesztéseket indít; gyártási és logisztikai központokat bővítenek Kentuckyban, Indianában, New Jersey-ben és Kaliforniában. Pennsylvaniában új génterápiás gyárat építenek, Indianában pedig egy új, folyamatos vércukorszintmérő eszközök gyártására alkalmas üzemet hoznak létre, ezen kívül egy új gyár is épül a fogyókúrás gyógyszerek előállítására, bár ennek pontos helyszínét még nem közölték. Továbbá Massachusetts államban kutatóközpontot hoznak létre, amely a szív- és érrendszeri, vese- és anyagcsere-betegségek tanulmányozására specializálódik majd.
Bár Schinecker nyilatkozatában nem említette közvetlenül a vámokat, svájci cég jelenleg egy 31 százalékos vám fenyegetésével néz szembe, amely az Egyesült Államokba irányuló gyógyszerexportot sújtaná. A Roche lépése egyébként nem egyedi, ugyanis a szintén svájci Novartis 23 milliárd dolláros beruházást jelentett be az Egyesült Államokban, míg az amerikai Eli Lilly és a Johnson & Johnson szintén jelentős fejlesztésekbe kezdtek az országban.
A Trump-adminisztráció a múlt héten vizsgálatot indított a gyógyszerimportokkal kapcsolatban, amely szintén vámkivetéssel végződhet. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisa szerint az Egyesült Államok tavaly közel 213 milliárd dollár értékben importált gyógyszeripari termékeket, ami háromszorosa a 2014-es 73 milliárd dolláros szintnek.
Miközben a világ leggazdagabbjai dollármilliárdokat veszítenek Donald Trump új vámpolitikája miatt, Warren Buffett vagyona 2025-ben már 12,7 milliárd dollárral nőtt. A veterán befektető okos lépésekkel – részvényeladásokkal és rekordösszegű készpénzfelhalmozással – előzte meg a piaci összeomlást, amely Elon Muskot, Jeff Bezost és Mark Zuckerberget is komolyan sújtotta.
Warren Buffett, a 94 éves befektetési legenda ismét bebizonyította, miért nevezik őt az „Omahai bölcsnek”. Míg a világ leggazdagabb emberei hatalmas vagyonveszteséget szenvedtek el az Egyesült Államokat sújtó történelmi tőzsdei zuhanás során, Buffett vagyona 2025-ben eddig 12,7 milliárd dollárral gyarapodott – mindezt Donald Trump új vámintézkedéseinek árnyékában – írja a Daily Mail.
Trump múlt héten jelentette be a világ országaira kivetett, alapértelmezett 10 százalékos vámtarifát, amit „Felszabadulás Napjának” nevezett.
A bejelentést követően két nap alatt 6,6 billió dollár tűnt el az amerikai tőzsdékről, ami minden idők egyik legsúlyosabb zuhanásához vezetett. A veszteség a lakosságot és a nyugdíj-megtakarítókat éppúgy sújtotta, mint a milliárdos elitet.
Elon Musk, Trump egyik legnagyobb szövetségese 31 milliárd dollárt veszített a vámháború és a Teslát sújtó tüntetések következtében, ez azt jelenti, hogy összesen már 130 milliárd dolláros vagyoncsökkenést szenvedett el idén.
Jeff Bezos, az Amazon alapítója, hasonlóan nagy veszteségeket könyvelhetett el: csupán egy hétvége alatt 45,2 milliárd dollárral lett szegényebb. Mark Zuckerberg, a Meta vezére pedig 27 milliárdot bukott, miután a cég részvényei két nap alatt 14%-ot estek.
Így a világ 500 leggazdagabb embere összesen 536 milliárd dollárt veszített – csak pénteken 32,9 milliárd dollárt, ami a legnagyobb egynapos veszteség a Covid-pandémia csúcsa óta.
Míg társai masszív veszteségeket szenvedtek el, Buffett már 2024 folyamán megkezdte a visszavonulást a kockázatos amerikai részvénypiacról. Eladott 150 millió Bank of America részvényt – egy olyan papírt, amit éveken át kedvelt –, valamint jelentősen csökkentette Apple-részvényeit is. Mindezek révén készpénzállománya elérte a 325 milliárd dolláros rekordot, ami elegendő lenne arra, hogy az Egyesült Államok 25 legnagyobb vállalatát kivéve bármelyik másikat megvásárolja.
Emellett Buffett kiszállt az olyan tőzsdén kereskedett alapokból (ETF-ekből), mint a Vanguard és a State Street Global Advisors termékei, továbbá megvált a DaVita egészségügyi szolgáltató részvényeitől is. Az ingatlanpiacon is változások történtek, a hírek szerint Buffett eladni készül Berkshire Hathaway HomeServices of America nevű ingatlanvállalatát, amit az ország legnagyobb brókercége, a Compass venné át.
Fókuszában most Japán áll
Miközben az amerikai piacok forronganak, Buffett tekintete kelet felé fordult: februárban bejelentette, hogy növeli részesedését öt japán kereskedelmi házban, amelyek stabilitást és növekedési potenciált kínálnak.
Ugyan Trump Japánra is 24%-os vámtarifát vetett ki, a Buffett-féle diverzifikáció és készpénzalapú stratégia egyelőre védelmet nyújtott a viharos gazdasági környezetben.
Recesszió a láthatáron?
A globális piacokat jelenleg bizonytalanság és félelem uralja. Szerda után az EU-ra 20%, Kínára pedig 34%-os amerikai vámok lépnek életbe, ami tovább fokozza a recesszió esélyét. A Polymarket adatai szerint az amerikai recesszió esélye jelenleg 66%, ami drámai emelkedés a múlt heti 39%-hoz képest.
Eközben Trump egy közösségi médiában terjedő, rajongói által készített videóban zsenialitásként állítja be a piac tudatos összeomlasztását, amivel szerinte az USA olcsón refinanszírozhatja államadósságát. A videó azt is állítja, hogy Buffett támogatja ezt a stratégiát – amit a befektető gyorsan és határozottan cáfolt.
„A vámok háborús eszközök” – nyilatkozta korábban Buffett. Szerinte az efféle intézkedések hosszú távon adóként hatnak, amit végül mindig a fogyasztók fizetnek meg – „nem a Fogtündér.”
Az innovációs alap a gyorsan fejlődő technológiák, köztük a drónok támogatására összpontosít, amelyek jelentős hatással vannak a modern háborúra.
Dánia kormánya bejelentette, hogy 300 millió dán koronát (40 millió eurót) biztosít egy innovációs alap létrehozására, amely Ukrajna technológiai fejlődését segíti a harctéren.
Dánia védelmi minisztere, Troels Lund Poulsen hangsúlyozta ennek a segítségnyújtásnak a fontosságát, kijelentve, hogy az új technológiák, mint az elektronikus hadviselés és a drónok, jelentősen javíthatják a helyzetet a frontra. Ez lehetővé teszi Ukrajnának, hogy szembeszálljon Oroszország jelentős anyagi és emberi fölényével a harctéren.
Ukrajna javaslatot tett az EU-nak a ritkaföldfémek közös bányászatára, amelyek lelőhelyei a területén vannak, urán-, lítium- és titánlelőhelyekről van szó – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Politico című brüsszeli–amerikai internetes kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő hangsúlyozta: ha az EU-tagországok beleegyeznek Ukrajna csatlakozásába, nemcsak kiterjesztett határokat kapnak, hanem megbízható pajzsot is – az ukrán hadsereget. Hangsúlyozta a pénzügyi összetevőt is. Emlékeztetett arra, hogy az EU számára kritikus 30 ásványból 22 Ukrajna tulajdonában van. Ukrajna az első helyen áll Európában az uránkészletek tekintetében – tette hozzá. „Nemcsak saját energiaszükségletünket tudjuk fedezni, hanem uránt exportálni is, elsősorban az atomenergia iránti növekvő uniós kereslet mellett” – mutatott rá.
Smihal kiemelte: ráadásul Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb lítiumkészleteivel. Mint megjegyezte, 2021-ben 460 ezer tonna lítium-karbonátot használtak fel a világon, 2030-ra pedig 6 millió tonnára nő a kereslet. Ukrajna kész olyan vegyes vállalatok létrehozására, amelyek stratégiai előnyt biztosítanak az EU-nak.
„Ukrajna a világ élvonalába tartozik a titánkészletek tekintetében. A feltárt készleteknek mindössze 10%-át aknázzák ki, így teljes mértékben pótolni tudjuk az orosz titánimportot az európai ipar számára, beleértve a védelmi szektort is” – mondta a miniszterelnök. „Ukrajna újjáépítése egyben esély arra is, hogy Európa együtt növekedjen Ukrajnával. Több száz milliárd eurós beruházás új termelést és munkahelyeket teremt Ukrajnában és az uniós országokban egyaránt” – szögezte le Denisz Smihal.
Ukrajnai beruházásaik növelésére és az ország újjáépítésében való részvételre szólította fel a német vállalatokat Olaf Scholz német kancellár a berlini német–ukrán gazdasági fórumon. Jelenleg mintegy 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában, és sok közülük további beruházásokat tervez.
„Ha most és a következő években Ukrajnában fektetnek be, akkor egy jövőbeli EU-tagországba fektetnek be” – fogalmazott a kancellár.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök még szorosabb együttműködést sürgetett, például a digitális technológiák, a mezőgazdaság, a védelem és az energia területén.
A kancellár és az ukrán miniszterelnök egyaránt a német vállalatok támogatását kérte a háború ellenére is növekvő német–ukrán kereskedelmi forgalom előtt álló kihívások leküzdésére.
A német–ukrán kereskedelem egyébként az idén rekordszintet ért el, több mint 12 milliárd eurós volumennel – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke. A német vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy szaktudásukkal és befektetési erejükkel hozzájáruljanak különösen Ukrajna újjáépítéséhez, legyen szó akár az energiaszektorról, az épületek korszerűsítéséről vagy a technológiai fejlesztésekről.
Körülbelül 2000 német vállalat tevékenykedik Ukrajnában. „Sokan közülük további beruházásokat terveznek. Segítenének az ország újjáépítésében” – mondta Scholz.
„A háború után olyan növekedési ütemeket és fejlődési lehetőségeket fogunk látni Ukrajnában, amelyeket eddig csak az elmúlt két évtizedben az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban láttunk” – mondta Scholz. A német gazdaság jelentős szerepet játszott ezekben a sikertörténetekben, és maga is profitált belőlük. „Szeretnék valami hasonlót látni Ukrajnában is”.
