A békekötéssel nem minden ország járna jól elemzők szerint, ugyanis az ukrán munkavállalók segítették Közép-Kelet-Európa gazdaságának fellendülését. Az orosz−ukrán háború lezárása azonban 4,3 millió menekültnek tenné lehetővé, hogy hazatérjen otthonába. Azonban ezek a dolgozók hiányoznának a régió gazdaságaiból, csökkentené a teljesítményüket, valamint növelné a munkanélküliség arányát.
Egy esetleges ukrajnai békekötés érzékenyen érintené a kelet-európai nemzeteket, ugyanis ha véget érne a háború, akkor ukrán munkavállalók milliói térnének vissza otthonaikba, így a befogadó országok munkaerőpiaca tovább szűkülne, és emelkedne az infláció. Mintegy 4,3 millió ukrán érkezett Közép- és Kelet-Európába a háború kezdete óta, akik miatt a régió országaiban tovább csökkent a munkanélküliség − írta a Reuters.
Azonban egy esetleges békemegállapodás esetén visszatérhetnének Ukrajnába, amely ugyan számukra pozitív fejlemény, Európa többi országának viszont demográfiai-gazdasági kockázatot jelent, közölte Bécsben Charlotte Ruhe, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közép- és délkelet-európai ügyvezető igazgatója az Invisso közép-kelet-európai fórumon.
Donald Trump azt ígérte, hivatalba lépése után véget vet az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedésnek, amely sokakat késztetett arra, hogy elgondolkodjanak a háború utáni jövőn. Ugyanakkor nem világos, hogy a megválasztott amerikai elnök hogyan éri el a békekötést, amely így hónapokig elhúzódhat.
A Raiffeisen Bank becslése szerint a közép- és kelet-európai gazdasági növekedés 2024-ben 2,2 százalékos volt, amely magasabb, mint az euróövezetben várható 0,8 százalék. Ehhez a növekedéshez hozzájárultak a háború miatt a régióba menekülő ukrán munkavállalók, akik egy 2022. márciusi európai uniós irányelv miatt kaptak jogot, hogy az Európai Unióban dolgozhassanak, akik segítették Közép-Kelet-Európa gazdaságának gyors növekedését.
Az Eurostat adatai szerint az Ukrajnából 2023 decemberéig az Európai Unióba menekülő 4,3 millió ember 22 százaléka Lengyelországban, 9 százaléka pedig Csehországban tartózkodott. A bécsi fórumon elhangzott, hogy több ország gazdasági sikereit elősegítették az ukrán menekültek, de hozzátették, hogy a háború befejeztével a hazatérők űrt hagynak a munkaerőpiacon, és kihívást jelent majd a pótlásuk.
Nagy a bizonytalanság
A Donald Trump által belengetett vámpolitika több ország gazdasági helyzetét nehezítheti, különösen azokét, akik magas államadóssággal rendelkeznek. Az Erste Group szerint Lengyelország, Románia és Szlovákia GDP-hez viszonyított adósságrátája tovább emelkedhet. Ezt a helyzetet az ukrán munkavállalók lehetséges kiesése növelné.
A lengyel központi bank felmérést készített novemberben az ukrán menekültek körében, amelyből kiderült, hogy mindössze két százalékuk térne haza egy éven belül Ukrajnába, de ha befejeződne a háború, ez az arány azonnal felugrik 59 százalékra.
Eközben Lengyelországban rekordalacsony szinten áll a munkanélküliség, ami tízszázalékos béremelkedést is eredményezett. Ugyanakkor a cseh kormány is arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőhiány veszélyezteti a gazdaságot, és ez a tendencia a régió más országaiban is megfigyelhető.
A növekvő bérek és az infláció megnehezíti a központi bankok számára a kamatcsökkentést, valamint a dollárárfolyam növekedése is befolyásolja. Azonban a kamatlábak magasan tartása nyomást gyakorol a gazdaságra, és növeli az államadósságot.
Gunter Deuber, a Raiffeisen Bank kutatási vezetője szerint az infláció csökkenése egyáltalán nem biztos, de üteme Magyarországon és Romániában stagnál, míg Csehországban emelkedik, emiatt pedig nem várható nagyobb mértékű kamatcsökkentés. Viszont nem hiszi, hogy az ukrán munkavállalók valóban távoznának egy békekötés esetén, mert túl nagy a bizonytalanság.
Szakértők úgy vélik, hogy a háború lezárása esetén több ország profitálna az újjáépítésben való segédkezésnél, köztük leginkább Lengyelország – mint Ukrajnával szomszédos állam.
