Bill Gates, a Microsoft társalapítója és a világ egyik leggazdagabb embere bejelentette: az elkövetkező 20 évben szinte teljes vagyonát eladományozza. A célja, hogy a Gates Alapítványon keresztül 200 milliárd dollárt fordítson életmentő és életminőséget javító programokra szerte a világon.
„Ha ezt a pénzt most használjuk fel, sokkal többet tudunk elérni” – mondta Gates a CBS-nek adott interjújában. Szerinte tízmilliók életét menthetik meg a támogatások.
A döntés mögött Andrew Carnegie híres mondása áll: „Aki gazdagon hal meg, szégyenben hal meg.” Gates ezt mélyen átérezte, és úgy fogalmazott: nem akarja, hogy halála után az legyen róla az emlék, hogy „gazdag maradt”, miközben a világ tele van sürgető problémákkal.
Gates jelenlegi vagyona nagyjából 108 milliárd dollárra tehető, és azt mondja, ennek 99%-ától meg fog válni. A Gates Alapítványt eredetileg csak jóval haláluk után zárták volna le, ám most 2045-re tervezik a végső megszűnését.
Az alapítvány 25 éves fennállása alatt már 100 milliárd dollárt költött főként gyermekhalandóság csökkentésére és orvosi innovációkra. A jövőben három fő célra koncentrálnak:
a megelőzhető gyermekkori halálozások visszaszorítása,
halálos fertőző betegségek felszámolása,
és az oktatás fejlesztése, valamint a fejlődő országok támogatása.
Ugyanakkor Gates aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok és Európa csökkenti a humanitárius segélyeket. A UNICEF szerint 2023-ban 4,8 millió öt év alatti gyermek halt meg világszerte. Gates szerint, ha a támogatásokat tovább csökkentik, ez a szám 6 millió fölé emelkedhet.
Emlékeztetett arra is, hogy korábban Donald Trump elnökkel is tárgyalt, egyebek mellett a HIV-megelőzési és gyermekbénulás elleni programokról. Azóta azonban több kezdeményezést leállítottak, és az USA jelentős mértékben visszavágta a külügyi segélyekre szánt keretet, például a WHO-ból való kilépéssel és az USAID gyengítésével.
Gates hangsúlyozta: az alapítvány nem képes pótolni a kormányzati segélyeket, hiszen például 2024-ben az amerikai kormány 72 milliárd dollárt költött külföldi segélyezésre, ami négyszerese annak, amit a Gates Alapítvány globális egészségügyre fordított.
Bill Gates idén tölti be a 70. életévét, és ezt az új szakaszt élete utolsó nagy küldetésének tartja. Mint mondta, nem fog hiányozni neki a milliárdos életstílus: „Hagyok magamnak annyit, hogy annyi hamburgert vegyek, amennyit csak akarok” – viccelődött.
Nem szabad eleve kizárni az éghajlatváltozás elleni küzdelem megfelelőnek ítélt eszközei közül az atomerőművek új, negyedik nemzedékét – nyilatkozta Bill Gates pénteken egy interjúban.
A Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban Bill Gates az utolsó németországi atomerőművek 2022-re tervezett leállításával kapcsolatban elmondta, hogy két kérdést érdemes megfontolni. Először is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e kivonni a termelésből a fejlettebb, második vagy harmadik generációs atomerőműveket.
Ezt minden országnak önállóan kell eldöntenie. Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen erőművek leállítása „megnehezíti az (energia)ellátás és a kedvező árak biztosítását” – mondta.
Kifejtette: a második kérdés az, hogy lesz-e hosszabb távon az atomerőműveknek egy olyan új generációja, amely jobb az előzőeknél a költségek, a biztonság és a radioaktív hulladék kezelése szempontjából, és hozzájárul a megbízható és olcsó villamosenergia-termeléshez.
Bill Gates – a Microsoft amerikai technológiai óriáscég társalapítója és volt elnök-vezérigazgatója – a kockázatitőke-befektető cége, a Breakthrough Energy vezetőjeként adott interjút a Handelsblattnak a klímaváltozás elleni küzdelem technológiai és társadalmi kérdéseiről. A cég és partnerei 47 társaságban érdekeltek. Kizárólag olyan induló vállalkozásokat – startup cégeket – finanszíroznak, amelyek technológiája legalább egy százalékkal képes lehet csökkenteni a globális szén-dioxid-kibocsátást.
Az atomerőművek németországi leállításával kapcsolatban hangsúlyozta: „nem szabad elfelejtenünk, hogy a villamosenergia-igény drámaian meg fog nőni”, mert nemcsak az autók meghajtásához, hanem a lakások fűtéséhez is áram szükséges, és sok gyárat is át kell állítani a villamosenergia-felhasználásra. Ezért az ellátásbiztonság központi jelentőségű.
Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e a nukleáris energia mellőzésével, csak a megújuló energiaforrások kiaknázásával kielégíteni a növekvő igényt, elmondta, hogy „ha csodával határos módon áttörést érünk el a villamosenergia-tárolás költségeinek csökkentésében, akkor nem kell törődnünk a nukleáris technológiával”.
Addig viszont az ellátás biztonságához szükség lesz az időjárástól független energiaformákra, vagyis azokra, amelyek akkor is termelnek áramot, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap. „Ezért finanszírozok egy olyan vállalatot, amely egy negyedik generációs reaktort épít” – mondta Bill Gates.
Arra a felvetésre, hogy a fejlesztés még igen távol van a piaci bevezetéstől, kifejtette, hogy az első kísérleti erőmű építése már elkezdődött az Egyesült Államokban, és öt éven belül el is készül.
Erre az időre „nyitottnak kell maradnunk”, vagyis „nem szabad kizárnunk semmilyen megoldást, amíg alaposan megvizsgáltuk a költségeket és a biztonságot”.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikeréért egyetlen lehetséges technológiát sem szabad eleve elutasítani, így még a magfúziót sem. „Szerencsés módon több kutatás zajlik ezzel kapcsolatban, és én támogatok néhány céget, amelyek ezen dolgoznak” – mondta Bill Gates.
Arra a felvetésre, hogy mindennek alapján bizonyára üdvözli a francia kormány közelmúltbeli bejelentését, miszerint milliárd eurós nagyságrendű összegekkel támogatja a nukleáris technológiát, az amerikai befektető aláhúzta, hogy „Franciaország nagyszerű munkát végez az atomenergia-ellátás területén”. Így gyakran előfordul, hogy éppen a francia atomerőművek által megtermelt áramot táplálják az európai hálózatokba, amikor a naperőművek nem termelnek és a szélerőművek termelése is csökken.
„Örülök, hogy a franciák ambiciózus célokat tűztek ki az atomenergia olcsóbbá és biztonságosabbá tételére. Ezt az utat kell követnünk, hogy megoldást találjunk” – mondta Bill Gates.
A Forbes közzétette a világ leggazdagabb embereinek frissített listáját. Az első helyen az 57 éves Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa áll. A férfi vagyona 185,9 milliárd dollár.
A második helyet Elon Musk, a SpaceX alapítója és a Tesla vezérigazgatója foglalta el 180,5 milliárd dolláros vagyonnal. A „dobogó” harmadik fokán Bernard Arnault, a LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton tulajdonosa áll 176,5 milliárd dolláros vagyonnal.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
„A koronavírus alapvetően megváltoztatja az emberek utazási és üzleti tevékenységét, még a világjárvány vége után is. Úgy gondolom, az üzleti utazások több mint 50%-a, illetve az irodában töltött idő több mint 30%-a el fog tűnni” – közölte kedden Bill Gates.
A Microsoft társalapítója azonban ennél is továbbment, és azt jósolta, hogy a légitársaságok részéről nagyon nehéz lesz üzleti utazásra „csábítani” az embereket most, hogy az otthoni munkavégzés egyre elfogadottabb és működőképesebb dolog. „Egyes vállalatok ráadásul rendkívül szigorúak lehetnek a személyes találkozók csökkentésére irányuló erőfeszítéseik kapcsán” – tette hozzá.
A járvány jelentősen mérsékelte a légi utazási igényeket; ez különösen igaz a jövedelmező üzleti utak tekintetében. A vírus előtti üzleti utasok az amerikai légitársaságok bevételeinek felét, de az utazásoknak csupán 30%-át tették ki – állítja a legtöbb amerikai fuvarozót képviselő Airlines for America ipari csoport.
