A döntés ellentmond az amerikai Alkotmánynak, amely felhatalmazza a Kongresszust a költségvetés kezelésére.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága engedélyezte Donald Trump elnök adminisztrációjának, hogy visszatartson mintegy 4 milliárd dollárnyi, a Kongresszus által a folyó pénzügyi évre elkülönített külföldi segélyt, számolt be a Reuters.
Megjegyezték, hogy a külföldre irányú segélyek eltörlését Trump az „Amerika mindenekfelett” program keretén belül próbálja végrehajtani.
Ugyanakkor a kiadvány megjegyzi, hogy ez az eset kérdéseket vet fel az elnök azon hatáskörével kapcsolatban, hogy eltörölje a Kongresszus által elfogadott, az ő politikának nem megfelelő programokra elkülönített források folyósítását. Az Egyesült Államok Alkotmánya felhatalmazza a Kongresszust a költségvetés kezelésére.
A bírák helyt adtak az Igazságügyi Minisztérium kérelmének, miszerint blokkolja Amir Ali washingtoni kerületi bíró rendeletét, amely a kormányzatot azonnali intézkedések megtételére kötelezte a vitatott segély elköltésére. Ali döntése a humanitárius csoportok által a kormányzat intézkedései ellen indított pert követően született. A Legfelsőbb Bíróság konzervatív, hat-hármas szavazattöbbséggel rendelkezik. A bíróság három liberális bírája elégedetlenségét fejezte ki a döntést illetően.
A bíróság az ítéletben kimondta, hogy a humanitárius csoportoknak esetleg nincs jogi felhatalmazásuk pert indítani. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a Trump elleni ítélet az ügy ezen szakaszában korlátozná külpolitikai hatáskörét. A bíróság liberális tagjai a döntést az alkotmányos elv megsértésének nevezték, amely szerint a hatalom az Egyesült Államok kormányának három ága – a végrehajtó, a törvényhozó és az igazságszolgáltatási ág – között oszlik meg. Megjegyezték, hogy az Alkotmány „felhatalmazza a Kongresszust arra, hogy költségvetési törvényeken keresztül kiadási döntéseket hozzon”.
A kormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy az elkülönített források „ellentétesek az Egyesült Államok külpolitikájával”, ami Trump azon erőfeszítéseit tükrözi, hogy az „Amerika mindenekfelett” programjának részeként csökkentse az amerikai külföldi segélyeket. Az Egyesült Államok kormányának 2025-ös pénzügyi éve szeptember 30-án ér véget. Az ebben az esetben szóban forgó 4 milliárd dolláros segélykiadást a Kongresszus külföldi segélyekre, ENSZ békefenntartó műveletekre és külföldi demokrácia-előmozdító erőfeszítésekre különítette el.
A fellebbezési bíróság törvénytelennek mondta ki a Donald Trump elnök által április óta bevezetett vámok többségét pénteken, ezzel fenntartotta a kereskedelmi ügyekben eljáró szövetségi bíróság korábbi határozatát, a vámok ugyanakkor átmenetileg hatályban maradhatnak.
A washingtoni székhelyű Egyesült Államok Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróságának tagjai 7-4 arányban úgy találták, hogy az új vámok többségének esetében a bevezetés hivatkozási alapjaként szolgáló gazdasági vészhelyzet nem áll fenn, illetve az elnök túllépte hatáskörét, ezért a vámokról szóló intézkedések érvénytelenek.
A bírói tanács ugyanakkor engedte, hogy október 14-ig a vámok hatályban maradjanak, időt hagyva az adminisztráció számára, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához forduljon.
Donald Trump Truth Social közösségi oldalán megjelent bejegyzésében élesen bírálta a bíróságot és annak határozatát, valamint jelezte, hogy fellebbeznek, majd meggyőződését fejezte ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság érvényben hagyja a vámokról szóló intézkedéseit.
„Ha ezeket a vámokat meg kellene szüntetni, az teljes katasztrófa lenne az ország számára” – fogalmazott és hozzátette, hogy ez pénzügyileg meggyengítené Amerikát olyan időkben, amikor erősnek kellene lennie.
Donald Trump az április 2-án bejelentett átfogó vámintézkedéseket az elnököt intézkedési jogkörrel felruházó nemzetközi gazdasági vészhelyzetről szóló 1977-es törvény (International Economic Emergency Act) alapján vezette be.
Az Egyesült Államok költségvetésének júliusig 142 milliárd dollár bevétele származott vámokból, ami több mint kétszeresével haladja meg az előző év azonos időszakának vámbevételét.
2025 első öt hónapjában a Kárpátaljai Vámhivatal működési területén feltárt vámjogi szabálysértések és az ezek alapján készült jegyzőkönyvek nyomán 309 ügyet adtak át bírósági elbírálásra, több mint 125 millió hrivnya értékben. Összehasonlításként: tavaly ugyanezen időszakban 272 ügyet továbbítottak, 68 millió hrivnya összértékben.
Eddig 287 ügyben (köztük korábban benyújtottak is) pozitív bírósági döntés született, melyek alapján:
46,3 millió hrivnya értékű áru lefoglalásáról határoztak,
38,5 millió hrivnya bírságot szabtak ki a jogsértőkre.
Ezen felül a vámhivatal 61 ügyet önállóan bírált el, amelyekben 2,8 millió hrivnya értékben szabtak ki közigazgatási bírságokat.
71 ügyben pedig peren kívüli megállapodás született, amelyekből 5,7 millió hrivnya folyt be az állami költségvetésbe.
Összesen tehát 18,7 millió hrivnya került már befizetésre a költségvetésbe vámjogi jogsértések miatt.
Egyelőre továbbra is érvényben maradhatnak Donald Trump vámjai – döntött egy fellebbviteli bíróság azután, hogy szerdán egy kereskedelmi bíróság blokkolta az amerikai elnök által áprilisban bejelentett vámok egy részének alkalmazását.
A BBC szerint a fellebbviteli bíróság helyt adott a Fehér Ház azon kérelmének, hogy ideiglenesen függesszék fel az alsóbb fokú bíróság végzését, amely kimondta, hogy Trump túllépte hatáskörét a vámok kivetésével.
Az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság szerdai ítélete kivívta Trump tisztségviselőinek haragját, akik a bírói túlkapás példájának nevezték azt. Fellebbezésében a Trump-kormányzat azt állította, hogy a kereskedelmi bíróság döntése helytelenül bírálta felül az elnököt, és azzal fenyegetett, hogy a hónapok óta tartó, keményen megvívott kereskedelmi tárgyalások meghiúsulnak. „A politikai ágak, nem pedig a bíróságok alakítják a külpolitikát és határozzák meg a gazdaságpolitikát” – állt a beadványban.
A New York-i kereskedelmi bíróság szerdai döntése érvénytelenítette a Trump által februárban a Kínából, Mexikóból és Kanadából származó árukra kivetett vámokat, amelyeket az elnök a fentanilcsempészettel szembeni fellépéssel indokolt. A döntés elutasította azt az általános, 10 százalékos vámot is, amelyet Trump a múlt hónapban mutatott be a világ minden tájáról származó árukra, a kereskedelmi partnerekre, köztük az EU-ra és Kínára kivetett magasabb, úgynevezett kölcsönös vámokkal együtt.
A fellebbviteli bíróság döntése lehetővé teszi, hogy a vámokat addig is alkalmazzák, amíg az ügyet tárgyalják. A következő meghallgatás június 5-én lesz.
Egy amerikai szövetségi bíróság szerdán megakadályozta Donald Trump „felszabadításnapi” vámjainak életbelépését, mivel az elnök túllépte hatáskörét azzal, hogy átfogó vámokat vetett ki az olyan nemzetek importjára, amelyek többet adnak el az Egyesült Államoknak, mint amennyit vásárolnak. Trump vámháborúja ezzel újabb szakaszba lépett.
A manhattani székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság szerint az amerikai alkotmány az amerikai kongresszusnak ad kizárólagos hatáskört a más országokkal folytatott kereskedelem szabályozására, amelyen nem kerekedik felül az elnöknek az amerikai gazdaság védelmét szolgáló vészhelyzeti hatásköre – tudta meg a Reuters és a CNN.
A háromtagú bírói testület egyhangú döntést hozott, miszerint az elnököt nem jogosítja fel a vámok bevezetésére az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA). Trump a törvény alapján nemzetgazdasági vészhelyzetre hivatkozva vezette be a vámokat.
Az ítélet megállítja a Kínára, Mexikóra és Kanadára kivetett vámokat is, amelyeket az amerikai kormány a fentanilkereskedelem elleni harc részeként vezetett be.
A vámok leállítása a Kínára kivetett 30 százalékos, a Mexikóból és Kanadából érkező árukra kivetett 25 százalékos, valamint az általános 10 százalékos vámokat érinti – kivéve az acélra, alumíniumra és autóipari termékekre vonatkozó 25 százalékos tarifákat, mivel ezeket egy másik törvény alapján vezették be.
Az ítélet után a Trump-kormányzat azonnal fellebbezett, így a vámok jövője továbbra is bizonytalan marad.
A Fehér Ház szóvivője szerint azonban a bíróságnak nincs joga nemzetbiztonsági ügyekben dönteni, míg Stephen Miller, Trump volt tanácsadója egyenesen „bírói puccsnak” nevezte az ítéletet.
A bíróság 10 napos határidőt szabott meg az adminisztratív intézkedések végrehajtására, ami azt jelenti, hogy a legtöbb tarifát felfüggeszthetik, ha a fellebbviteli bíróság és esetleg a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyja a döntést.
Ez volt az első jelentős jogi kihívás Trump vámjaival szemben.
További eljárások is folynak Donald Trump vámháborúja miatt
A pert a független Liberty Justice Center indította öt olyan amerikai kisvállalkozás nevében, amelyek a vámok által megcélzott országokból importálnak árukat. A kereset mögött álló vállalatok között van egy New York-i bor- és szeszesital-importőr és egy virginiai oktatási felszereléseket és hangszereket gyártó cég is. Szerintük a vámok ártanak az üzleti tevékenységüknek.
Az említett cégeken kívül más amerikai kisvállalkozások is pert indítottak Trump vámpolitikájával szemben.
Gazdasági elemzők szerint ez a döntés váratlan és jelentős fordulat, mivel a múltban hasonló perekben rendre a kormányzat győzött, ha az elnök nemzetbiztonságra vagy vészhelyzetre hivatkozott. Most azonban a bíróság azt is kimondta, hogy az IEEPA nem ad ilyen széles körű felhatalmazást.
Közel 58 millió hrivnyával tartoznak a gáz szállításáért Kárpátalján. Néhány esetben a gázszállító vállalata már a tartozások bírósági úton történő behajtását kezdeményezi.
Egy amerikai szövetségi bíró elutasította a Facebook elleni monopóliumellenes keresetet. A bíró szerint „jogilag elégtelen” volt a kereset annak ellenére, hogy a per mögé a kormányzat mellett az Egyesült Államok 48 tagállama is felsorakozott. A helyzetet a Financial Times szakértője értékelte:
„Az EU-ban a hatóságok a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogszabályokon dolgoznak. Ez két fordulópontot jelentő javaslat a nagy technológiai vállalatok hatalmának csökkentésére. Extrém megoldásokat hozhatnak be, akár a cégek feldarabolását is. Egyesek úgy érvelnek, hogy az Egyesült Államokban a bíróknak túl nagy a hatalmuk, és ezért a hatóságok ott is az unióshoz hasonló szabályokat akarnak majd bevezetni” – magyarázta Javier Espinoza.
A hír megjelenése után több mint 4 százalékot emelkedett a cég értéke, és elérte az 1000 milliárd dollárt. A Facebook ezzel már az ötödik vállalat az amerikai tőzsdén, amelynek a piaci kapitalizációja meghaladja a több mint 300 billió forintnak megfelelő összeget.
[type] => post
[excerpt] => Egy amerikai szövetségi bíró elutasította a Facebook elleni monopóliumellenes keresetet. A bíró szerint „jogilag elégtelen” volt a kereset annak ellenére, hogy a per mögé a kormányzat mellett az Egyesült Államok 48 tagállama is felsorakozott.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1625062560
[modified] => 1625047259
)
[title] => A Facebook értéke 1000 milliárd dollár fölött van
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=13315&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 13315
[uk] => 13330
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 13317
[image] => Array
(
[id] => 13317
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/facebook-ertek-reszveny-grafikon.jpg
[original_lng] => 139239
[original_w] => 2001
[original_h] => 1394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/facebook-ertek-reszveny-grafikon-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/facebook-ertek-reszveny-grafikon-300x209.jpg
[width] => 300
[height] => 209
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/facebook-ertek-reszveny-grafikon-768x535.jpg
[width] => 768
[height] => 535
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/facebook-ertek-reszveny-grafikon-1024x713.jpg
[width] => 1024
[height] => 713
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/facebook-ertek-reszveny-grafikon-1536x1070.jpg
[width] => 1536
[height] => 1070
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/facebook-ertek-reszveny-grafikon.jpg
[width] => 2001
[height] => 1394
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/facebook-ertek-reszveny-grafikon.jpg
[width] => 2001
[height] => 1394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1625065247:3
[_oembed_281b0f2bfdf854f3693ac0bd0eea589f] =>
[_oembed_time_281b0f2bfdf854f3693ac0bd0eea589f] => 1625001005
[_thumbnail_id] => 13317
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 6121
[_oembed_7bbf70eeb956daa7217eadc96f5e9282] =>
[_oembed_time_7bbf70eeb956daa7217eadc96f5e9282] => 1625001523
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2fb81e9f9cdf9148c8d89925c91d0d44] =>
[_oembed_time_2fb81e9f9cdf9148c8d89925c91d0d44] => 1629556265
[_oembed_92e917c7a3e26d1f4fbe9ac7c5619984] =>
Say goodbye to delays and fees and say ? to Novi — currently rolling out in Guatemala and most of the United States on the Apple App Store and Google Play Store. Check back here for the latest updates on availability, or visit https://t.co/STs3PiQnvvpic.twitter.com/ESoavo5nym
Az ukrán nagyvállalat keresetet nyújt be a hágai Nemzetközi Bíróságnak, amelyben 7 milliárd dolláros kártérítést követel a Krím megszállása miatt elvesztett bevételek kompenzálásaként.
https://youtu.be/Nhej-9mU1Fs
Az Oroszországgal szembeni lépést Jurij Vitrenko jelentette be. A Naftogaz ügyvezető igazgatója magyarázatként hozzátette, a kért kompenzáció 5 milliárd dollár, ám a kamatokkal együtt a teljes összeg eléri a 7 milliárdot. Az üzletember szerint a bíróság 2020 végén vagy 2021-ben hozhat döntést. A korrespondent.net a hírrel kapcsolatban emlékeztet: a gáz tranzitjáról megkötött orosz–ukrán szerződés során a felek megállapodtak, hogy elállnak a korábbi követeléseiktől, ám akkor a Krím bekebelezése miatti veszteség kérdése nem merült fel.
