Az ukrán parlament február elején jóváhagyta – és ezzel tulajdonképpen kimondta a bővítés folytatását –, hogy az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom orosz reaktortartályokat vásároljon Bulgáriától legalább hatszázmillió euró értékben.
A szóban forgó eszközök az 1990-ben jegelt bulgáriai Belene atomerőmű számára készültek, amelyet a Roszatom fejezett volna be, de a szófiai kormány amerikai nyomásgyakorlásra 2012-ben egyoldalúan felmondta a szerződést. Ezért a két leszállított reaktortartály után, nemzetközi döntőbírósági döntést követően Bulgária kártérítést fizetett a Roszatomnak, amit most visszaszerezhet az eladásukkal.
Égető kérdés azonban a beruházás finanszírozása. Az ukrán energiaügyi miniszter a Bulgáriának fizetendő legalább hatszázmillió euró előteremtéséhez amerikai és uniós támogatást vizionál, más tisztségviselők ezt viszont határozottan cáfolják.
De Haluscsenko nem alaptalanul reménykedik, hiszen tavaly az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az adásvételt EU-s pénzből finanszírozzák.
Eredetileg is négy blokkot terveztek a telephelyre, de csak két darab, ezer-ezer MW-os egységet helyeztek üzembe 1987-ben, illetve 2004-ben. Egy 2012-es hatásvizsgálati tanulmány szerint a 3-as blokk készültségi szintje 35-40 százalékos, míg a 4-esé csupán legfeljebb tízszázalékos.
Míg egyes ukrán szakértők üdvözlik a bővítés koncepcióját, mások szerint a befejezés tervei elavultak, nem felelnek meg a modern biztonsági követelményeknek, továbbá az épületek jelenlegi állapota is kritikus kérdéseket vet fel.
A szeptemberben lezajlott ukrán–magyar tárgyalások után a megye hozzálátott a célok megvalósításához. Többek között dolgoznak az asztélyi határátkelő bővítésén – közölte Miroszlav Bileckij, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője.
Elmondta, hogy a megállapodások szerint az Asztély–Beregsurány határátkelőn engednék át az üres kamionokat, hogy tehermentesítsék a csapi határátkelőt, azonban ehhez a Kormányközi Megállapodás módosítása és a megfelelő infrastruktúra kiépítése szükséges,
Az OVA első vezető-helyettese az útkarbantartókkal, a Nagybégányi kistérség vezetőségével, valamint a mérnökökkel tartott közös találkozón a következő célokat tűzte ki:
részletes felvételek készítése a területen
a határátkelővel kapcsolatos jelenlegi projektterv módosítása
az átkelőhely közelében lévő telkek határainak meghatározása
dokumentumok benyújtása a telkek kataszteri számozásához
földterület elkülönítése a községi tanács ülésének határozatával a munka megkezdése érdekében.
A csapi Tisza, valamint az asztélyi határátkelőket kibővítik az az ukrán gabonaexport érdekében.
A hírt Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével folytatott találkozón, melyen a jelenlegi, valamint a jövőbeni Ukrajnának nyújtandó humanitárius támogatásról tárgyaltak.
Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke arra kérte Magyar Leventét, hogy indítsák újra a 2014-ben megkezdett programot, mely által az ukrán katonák gyermekei Magyarországon üdülhettek.
Újabb bázist nyit a magyar kötődésű Wizz Air diszkont légitársaság brit leányvállalata. A Wizz Air UK London második legnagyobb forgalmú repülőtérén a Gatwicken nyit központot – írja a Kitekintő híroldal.
A légitársaság keddi közleményében arról tájékoztatott, hogy október 22-től Athénba, Nápolyba, Lanzarotéra és Máltára közlekednek a járatok, amelyeket a bázisra telepített Airbus A321-es fog teljesíteni.
A Wizz Air első repülőgépe 2016-ban szállt fel a londoni Gatwick Repülőtérről, azóta közel 1 millió utast szállított ottani járatain. A most bejelentett járatokkal 450 ezerrel emelkedik a felkínált kapacitás.
A légitársaság már 119 útvonalon és 69 úticélon üzemeltet járatokat összesen 11 brit repülőtéren. 2020 áprilisa óta több mint 200 új útvonallal bővítette hálózatát, és a közelmúltban Doncaster Sheffield-ben, Bákóban, Dortmundban, Lvovban, Lárnakában, Milánó-Malpensában, Tiranában és Szentpéterváron jelentett be új bázisokat.
