A munkáspárti Keir Starmer azzal az ígérettel került hatalomra, hogy újrarendezi Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatát. A 2025-ös év beköszöntével ez trükkösebbnek tűnik, mint gondolta – írja elemzésében a Politico.
Az új brit miniszterelnök mindent összevetve jól kijön az EU vezetőivel. A fiatalok vízumügyeivel kapcsolatos félreértések, a halászattal kapcsolatos viták és az az „apróság”, hogy az Európai Bizottság bíróság elé állíthatja, fékezik a Brexit utáni kapcsolatok gyors rendezését – írja a brüsszeli lap.
Starmer számos brüsszeli utazást szervezett magának az idei évre, Brexit-ügyi minisztere kéthetente fog találkozni az oktatási, ifjúsági és kulturális biztossal, és tervben van egy nagy EU-brit csúcstalálkozó is 2025 első felére – a két félnek azonban még pontosan meg kell határoznia, mit jelentene a kapcsolatok javítása a gyakorlatban.
Az egyik magas rangú uniós tisztviselő a Politicónak azt mondta, az együttműködés számos területe közül még a tervezett védelmi megállapodás tűnik a legígéretesebbnek.
„Nagy lehetőséget látunk arra, hogy az Egyesült Királysággal együtt haladjunk előre a védelmi megállapodás felé. A február 3-i találkozó jó alkalom arra, hogy ezt megvitassuk. Aztán fel kell mérnünk, hogy mindkét oldalon megvan-e az egyetértés a továbblépéshez”.
Az előrelépés egy olyan területen, ahol London és Brüsszel a leginkább egyetért, segíthet abban, hogy a „reset” más területeken újra sínen legyen – véli a lap.
Az új brit kormány az ősz nagy részét azzal töltötte, hogy válaszokat találjon a fiatalok mobilitására, a témát Brüsszel az újrakezdés szempontjából alapvető fontosságúnak tartja. A munkáspárti kormány aggódik amiatt, hogy az ötlet túlságosan hasonlít az EU-s bevándorlásra, ami érzékeny politikai kérdés Nagy-Britanniában, ezért a hivatalos álláspont egyelőre az, hogy „nincsenek tervei”.
A személyek szabad mozgásával ellentétben az ifjúsági mobilitási program egyszerűen csak megkönnyítené a brit és európai fiatalok számára, hogy időbeli korlátozással ellátott vízumhoz jussanak, és néhány évre átjuthassanak a Csatorna túloldalára.
Ráadásul a fiatalok mobilitása mellett Brüsszel azt is világossá tette, hogy az európai halászflották kiterjesztett hozzáférését tekinti a tárgyalások belépési árának – ez is egy politikailag érzékeny terület, ami az euroszkeptikusokat ingerli. Talán a közelgő EU-brit csúcstalálkozón eldől, hol kezdődhet érdemi együttműködés a kontinens és az EU-t elhagyó szigetország között.
Tartós negatív hatást jelent a kilépés a kétoldalú kereskedelmi forgalomra az EU-val. Keir Starmer kormányfő javítani akarja a kapcsolatokat az EU-val, „ledönteni a kereskedelmi korlátokat”, azt azonban folyamatosan kizárja, hogy az ország ismét csatlakozzon a vámunióhoz.
A Brexit mélyreható és tartós negatív hatással van az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti áruforgalomra, amely az angliai Aston Egyetem kutatóinak becslése szerint 2021 és 2023 között 17 százalékkal volt alacsonyabb ahhoz képest, amilyen akkor lehetett volna, ha az ország a közösség tagja marad.
A frissen nyilvánosságra hozott tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy milyen gazdasági károkat okozott Nagy-Britannia kilépése a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjából. Kiderül belőle az is, hogy a negatív hatások idővel egyre erőteljesebbek, hiszen 2023-ban nagyobb volt a visszaesés a brit exportban, mint a megelőző években.
„Ez nem csupán átmeneti, rövid távú zavarról árulkodik az Egyesült Királyság és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, hanem mélyebb strukturális változásokról, amelyek valószínűleg tartósan fennmaradnak” – idézte a CNN internetes oldala a tanulmányt.
A 2016-os népszavazást követően, 2020. december 24-én zárult le a Brexit, amikor a két fél végül megállapodott a kereskedelmi kapcsolatokról.
Kihívás az új kormány számára
A tanulmány megállapításai alapján nyilvánvaló, mekkora kihívás ez a munkáspárti kormány azon törekvéseire, hogy beindítsa a gazdasági növekedést, amely a legfőbb prioritása. Ez lesz a jövő hónapban bemutatandó költségvetés első számú célkitűzése is.
Keir Starmer kormányfő javítani akarja a kapcsolatokat az EU-val, „ledönteni a kereskedelmi korlátokat”, azt azonban folyamatosan kizárja, hogy az ország ismét csatlakozzon a vámunióhoz, ami pedig segítene a célja elérésében.
Az EU fontosságát Nagy-Britannia szempontjából pontosan megmutatják a számok: az export adja a GDP majdnem egyharmadát, a brit árukivitel 48 százaléka pedig a 27 tagállamba irányul.
Egész ágazatok estek ki
A jelentés szerint azonban meredeken csökkent az EU-ba exportált brit áruk választéka, és az olyan ágazatokban, mint az élelmiszeripar és a ruhaipar, a kisvállalkozások a megnövekedett költségek és a bürokrácia miatt egyszerűen felhagynak a kivitellel.
A tanulmány vezető szerzője, Jun Du közgazdászprofesszor szerint a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás „jelentős akadályokat vezetett be” az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelembe.
A kapcsolatok javítása érdekében a kutatók azt javasolják a kormánynak, hogy helyezze előtérbe az „ágazatspecifikus” megállapodásokat olyan területeken, mint például a mezőgazdaság, egyszerűsítse a vámeljárásokat a digitális technológia segítségével, és biztosítsa a szabályozás szorosabb összehangolását az EU-val.
Sürgős politikai beavatkozások nélkül az Egyesült Királyság gazdasági pozíciója és a világpiacon elfoglalt helye tovább gyengül – figyelmeztetett Du.
Gazdaságilag nem érte meg
A számok alapján eddig is nyilvánvaló volt, hogy gazdasági szempontból nem érte meg a Brexit. A UK in a Changing Europe nevű akadémiai kutatóintézet becslése szerint a Brexit a 2016-os népszavazás és tavaly július között a 2–4 százalékkal zsugorította a brit GDP-t.
A kormány számára gazdasági előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility) szerint pedig hosszú távon az új kereskedelmi kapcsolat várhatóan 4 százalékkal csökkenti Nagy-Britannia kibocsátását ahhoz képest, mint ha az ország az EU-ban maradt volna.
A Financial Times emlékeztetett, hogy az Aston University kutatása a Resolution Foundation közgazdászainak munkájára épül, akik arra figyelmeztettek, hogy a Brexit kiszorítja az Egyesült Királyságot az uniós ellátási láncokkal való integrációtól függő, magasabb termelékenységű gyártási tevékenységekből.
Sophie Hale, az intézet vezető közgazdásza szerint az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági károk még messze nem tetőztek, bár nem világos, hogy a visszaesés mekkora részét okozza az új kereskedelmi megállapodásokra való átállás, illetve az uniós szabályozástól való eltérés.
„Akárhogy is, egyértelmű, hogy a Munkáspártnak sürgősen cselekednie kell, hogy megakadályozza a további romlást, és megvédje az Egyesült Királyság gazdasági érdekeit” – jelentette ki.
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta lendületesebben növekszik a brit gazdaság teljesítménye, mint a nagy EU-gazdaságoké.
Sunak, aki a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben rendezett éves kongresszusának szerdai zárónapján szólalt fel, bejelentette azt is, hogy az utóbbi évtizedek messze legnagyobb brit infrastrukturális beruházását, a Londontól eredetileg éppen Manchesterig tervezett nagysebességű vasútvonal kiépítését a kormány jelentős részben törli.
Rishi Sunak – aki miniszterelnökként és a Konzervatív Párt vezetőjeként először vett részt tory kongresszuson – közölte: az így felszabaduló 36 milliárd fontot több száz egyéb infrastrukturális fejlesztésre fordítják az észak-angliai térségben.
Az évtizedek óta tervezett, a kezdetektől hevesen vitatott, folyamatosan éles szakmai és politikai bírálatok kereszttüzében álló beruházás eredeti tervei szerint az új vasútvonal Londontól Birminghamen át Manchesterig épült volna meg, és lett volna egy elágazása Birmingham és Leeds között.
A Birmingham és Leeds közötti vonal tervét már 2021-ben törölték. Sunak szerdán hivatalosan bejelentette, hogy a Birmingham és Manchester közötti vonal sem épül meg.
Ez volt a konzervatív kongresszus legnagyobb horderejű bejelentése, amelyet hetekig tartó találgatásözön előzött meg a sajtóban és a közösségi médiában.
A beruházási program ára legalább kétszeresen túllépte az eredeti költségvetést; a legutóbbi becslés 71 milliárd fontos költséget valószínűsített.
A brit miniszterelnök szerdai indoklása szerint rendkívüli módon gyengítette az eredetileg tervezett vonalhálózat teljes megépítése mellett szóló érveket az a tény, hogy a koronavírus-járvány nyomán megváltoztak a britek utazási szokásai.
Nagy-Britanniában egyetlen olyan vasútvonal létezik, amely nagysebességű közlekedést tesz lehetővé: ez a 110 kilométeres szakasz Londont köti össze a La Manche-csatorna alatt húzódó vasúti alagúttal, amelyen át Nagy-Britanniából Franciaországba és Belgiumba közlekednek vasúti szerelvények.
Szerdai kongresszusi záró felszólalásában Rishi Sunak kifejtette azt a véleményét is, hogy a brit gazdaság gyorsabban állt talpra a koronavírus-járvány sokkja után, mint a legtöbb nagy európai gazdaság.
Hozzátette: mióta Nagy-Britannia kilépett az Európai Unió egységes belső piacáról, gazdasága gyorsabban növekszik, mint a francia és a német gazdaság. „Ez nem a Brexit ellenére történik, hanem éppen a Brexit miatt” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Hozzátette: „a Brexit nyújtotta szabadság” javította a brit gazdaság versenyképességét.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, és a Brexit utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.
A brit EU-tagságról 2016-ban tartott, a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött népszavazás előtt Rishi Sunak – akkor még kormányzati tisztség nélküli alsóházi képviselőként – a Brexit mellett kampányolt.
Mintegy 140 ezer embert kötelezne több millió font visszafizetésére a brit kormány, miután a Brexit után nem hagyták el az Egyesült Királyságot és rendszerhibákból fakadóan jogosulatlanul jutottak különféle állami támogatásokhoz, vagy részesültek kedvezményekben, derítette ki egy brit oknyomozó portál. Napjainkban több mint 300 ezer munkavállaló hiányzik a brit gazdaságból amiatt, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból és megszüntette az uniós állampolgárok korábbi szabad letelepedési és munkavállalási jogosultságát.
A Politics Home azt írja, hogy a brit kormány azt tervezi, hogy visszaszerzi azokat a pénzeket, amelyeket jogtalanul vettek be uniós állampolgárok támogatásként azt követően, hogy Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból.
A Független Ellenőrző Hatóság (IMA), az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése után létrehozott testület a brexit-kilépési megállapodás részeként elfogadott állampolgárok jogainak védelme érdekében, figyelmeztette a Belügyminisztériumot, hogy több mint 140 000 embert érinthet az ügy.
Jelentkezzenek, ha maradni akarnak
Azok az uniós polgárok, akik a Brexit előtt jogszerűen éltek az Egyesült Királyságban, hozzáfértek az ellátásokhoz. Az Egyesült Királyság távozása után a kormány felkérte azokat az uniós polgárokat, akik továbbra is az Egyesült Királyságban akartak élni, ellátást és egyéb jogokat kapni, hogy jelentkezzenek az EU Settled Status rendszerén keresztül.
A kormány adatai szerint 2021 júniusa és 2022 áprilisa között 141 000 olyan személyt utasítottak el, akik kérték az EU letelepedett státuszát. Ez a rendszer lehetővé teszi az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós állam polgárok számára, hogy ameddig csak akarják, kérelmezzék az országban való tartózkodás jogát, valamint lehetőséget nyújtanak állampolgárság iránti kérelem benyújtására.
Miközben a Belügyminisztérium levelet írt azoknak, akiknek elutasították az EU-s letelepedési státuszát, nem frissítette azonnal az eVisas adatbázisát, ami azt jelenti, hogy az elutasított kérelmeket továbbra is függőben lévő kategóriába sorolták.
Csak az emberek jogait védték
A Suella Braverman által vezetett minisztérium a döntést azzal indokolta, hogy a Brexit kilépési megállapodás előírta, hogy meg kell védeni azon személyek jogait, akiknek elutasították a letelepedett státuszát, de azonnal fellebbeztek.
A döntés azonban azt jelentette, hogy több ezer olyan ember, aki nem fellebbezett azonnal a kormány döntése ellen, továbbra is olyan juttatásokat kapott és olyan közpénzekhez jutott hozzá, amelyekre nem volt jogosult.
A belügyminisztérium végül január 18-án frissítette az eVisa adatbázisban az elutasított státuszokat.
A kormány szóvivője a PoliticsHome-nak elmondta: Milliók jelentkeztek sikeresen az uniós letelepedési rendszerbe, és státuszukkal igazolják jogaikat.
Ha valakinek elutasították a státuszát, helyes, ha a kormány intézkedik, azért, hogy csak olyan közpénzeket és juttatásokat kapjanak, amelyekre jogosultak.
A belügyminisztérium nem erősítette meg, hogy pontosan hány embert érintett, és a becslések szerint mennyi pénzt fizettek ki tévesen. Egy kormányzati forrás szerint azonban nagyjából 141 ezer ember jutott valamilyen támogatáshoz a rendszer hiányosságai miatt.
A PoliticsHome által megszerzett, a minisztériumhoz intézett levélben az IMA felszólította a belügyminisztériumot, hogy adjon magyarázatot arra, hogyan maradhattak hónapokig téves státuszok a minisztérium rendszerében, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az uniós letelepedési rendszer nem felel meg a célnak.
A brit kormány azt tervezi, hogy eljárást indít azért, hogy visszaszerezze a pénzeket.
Óriási a hiány
Több mint 300 ezer munkavállaló hiányzik a brit gazdaságból amiatt, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból és megszüntette az uniós állampolgárok korábbi szabad letelepedési és munkavállalási jogosultságát – áll két londoni elemzőműhely új közös tanulmányában.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból. A brit kormány azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát, 72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a Brexitről döntő 2016-os népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből.
A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) már több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a hazai gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el. Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására.
Több mint 300 ezer munkavállaló hiányzik a brit gazdaságból amiatt, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból és megszüntette az uniós állampolgárok korábbi szabad letelepedési és munkavállalási jogosultságát – áll két tekintélyes londoni elemzőműhely frissen összeállított közös tanulmányában.
A felmérést Jonathan Portes, a King’s College London egyetem gazdaságtan-professzora, a UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Királyság gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott elemzőház vezető szakértője, valamint John Springford, a Centre for European Reform (CER) nevű, uniós elemzéseket végző londoni stratégiai kutatóműhely igazgatóhelyettese készítette.
A tanulmány megállapítja, hogy Nagy-Britannia a hét legfejlettebb ipari gazdaság alkotta csoport (G7) egyetlen olyan tagja, ahol a foglalkoztatási ráta – a tavalyi harmadik negyedévi állapot alapján – még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintjét.
Az elemzés készítői modellszámítások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy tavaly június végén 460 ezer európai uniós munkavállaló hiányzott a brit gazdaságból a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) és a járvány előtti szintekhez képest, és
ezt a hiányt csak részben pótolták az EU-n kívüli térségekből érkező munkavállalók, akiknek számát a szerzők 130 ezerre taksálják.
A tanulmány összeállítói kiemelik: az így keletkezett 330 ezer fős nettó munkaerő-veszteséggel a brit gazdaság teljes korábbi munkaerő-állományának egy százaléka tűnt el.
Portes és Springford számításai szerint a brit gazdaságon belül a közlekedési és raktározási ágazatból 128 ezer, a nagy- és kiskereskedelmi szektorból 103 ezer, a szálloda- és élelmiszerszolgáltatásból 67 ezer, a feldolgozóiparból 47 ezer, az építőiparból 46 ezer, az adminisztratív és kiszolgálói munkakörökből 32 ezer európai uniós munkavállaló hiányzik.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból.
A brit kormány azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát, 72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a Brexitről döntő 2016-os népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből.
A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) már több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a hazai gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el.
Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására. E munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.
Több külföldi munkavállaló beengedésére szólította fel a brit kormányt csütörtökön az egyik legpatinásabb brit áruházlánc vezetője, aki szerint a munkaerőhiány miatt „a földeken rothad el a termés” Nagy-Britanniában.
Lord Simon Wolfson, az erőteljesen EU-szkeptikus politikai alapállásáról ismert konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: szükséges a bevándorlás ellenőrzése, de úgy, hogy ez „a növekedés megfojtása helyett” a brit gazdaság javát szolgálja.
Lord Wolfson, aki a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, nem egészen 52 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás kampányában a Brexit-tábor egyik prominens szószólója volt, a csütörtöki BBC-interjúban úgy fogalmazott: a konzervatív párti kormánynak azt kell eldöntenie, hogy Nagy-Britannia a szabadkereskedelemre nyitott ország legyen-e, vagy erődként bezárkózva felhúzza a felvonóhidakat a külföldi munkavállalók előtt, komoly többletköltséggel terhelve a brit gazdaságot. Hozzátette: a bevándorlást tekintve „egyáltalán nem az a Brexit” valósult meg, amelyet ő elképzelt, és a kilépésre voksolók közül sokan szintén nem ilyen Brexitet akartak.
Lord Wolfson szerint a brit határokon „sorban állnak” a munkavállalók, hogy segítsenek leszedni a termést, amely „máris ott rothad a földeken”, de a kormány mégsem engedi be őket. A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) már több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken fog elrothadni. Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására. E munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból. A brit kormány azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát, 72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a Brexit-népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből.
A hétfőn ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek csaknem kétharmada úgy érzékeli, hogy nem hozott hasznot Nagy-Britanniának a kilépés az Európai Unióból.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cégcsoport, a YouGov a Brexit második évfordulójára időzített felmérésében kimutatta, hogy a brit választók alig 7 százaléka szerint járt jelentős előnyökkel az EU-tagság megszűnése. További 17 százalék úgy nyilatkozott, hogy „valamelyes hasznot” hozott a Brexit az országnak, vagyis a válaszadóknak kevesebb mint a negyede gondolja úgy, hogy valamilyen mértékben hasznos volt Nagy-Britannia számára a kilépés az Európai Unióból.
A reprezentatív felmérésbe bevont 3387 felnőtt brit állampolgár 28 százaléka szerint ugyanakkor „nem sok haszonnal” járt a Brexit, 37 százalék pedig „egyáltalán semmiféle előnyt” nem érzékel a brit EU-tagság megszűnéséből, vagyis a brit választók 65 százaléka gondolja jelenleg úgy, hogy a Brexit csekély vagy semmilyen előnnyel nem járt. A YouGov kiemeli: azoknak a 39 százaléka is ebbe a táborba tartozik, akik a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksoltak. A felmérés szerint a britek alig 7 százaléka véli úgy, hogy Nagy-Britannia jó egyezményt kötött az Európai Unióval a kilépés feltételrendszeréről, 47 százalék ugyanakkor rossznak tartja a Brexit-megállapodást. A közvéleménykutatás adatai alapján azok közül is csak 12 százalék tartja jónak a kilépési egyezményt, akik a referendumon a Brexitre szavaztak, 33 százalékuk szerint a brit kormány rossz megállapodást kötött az EU-val.
A brit EU-tagság két évvel ezelőtti megszűnése után 11 hónapig tartó átmeneti időszak kezdődött, azzal a céllal, hogy legyen idő a Brexit utáni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályainak részletes kidolgozására. Az átmeneti időszak 2020. december 31-én lejárt, de London és az Európai Unió csak az utolsó pillanatban, 2020 karácsonya előtt jutott megállapodásra egy szabadkereskedelmi egyezményről. A megállapodás alapján sem vámok, sem kvóták nem terhelik Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú árukereskedelmét abban az esetben, ha az áruk megfelelnek az eredetigazolási előírásoknak. E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit és az uniós vállalatoknak egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük az EU-ba, illetve a brit piacra irányuló szállítmányaikhoz, és ez szállítási késéseket, kiskereskedelmi szinten ismétlődő áruhiányokat okoz Nagy-Britanniában.
116 millió euró támogatást kap Olaszország az Európai Bizottságtól a Brexit okozta gazdasági károk kompenzációjaként, derül ki az EB csütörtöki közleményéből. Olaszország három részletben kapja meg az összeget idén 45,55, 2022-ben 34,85, 2023-ban pedig 35,55 millió euró jár nekik.
Az Európai Bizottság 5,4 milliárd eurót tett félre, hogy a tagállamokat kárpótolja a Nagy-Britannia kilépése okozta gazdasági károk miatt, elsőként a legsúlyosabban érintett országok kapnak ebből a pénzből.
Olaszország csak a második tagállam a sorban: az Egyesült Királysággal közvetlenül is szomszédos Írország támogatását hétfőn írta alá a Bizottság, ők jóval nagyobb, 920,4 millió eurós, azaz mintegy 336 milliárd forintos kártérítést kapnak, szintén három részletben.
Az így megkapott pénzeket a tagállamok elsősorban egyes érintett régiók és gazdasági szektorok fejlesztésére; munkahelyteremtésre, munkahelyvédelemre és képességfejlesztésre költhetik.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
Valószínűbbnek tartják Brüsszelben, hogy Boris Johnson felrobbantja a diplomáciai atombombát, vagyis beveti a 16-ik paragrafust, felfüggesztve ezzel az északír jegyzőkönyvet – tudósít a Politico. Az ír külügyminiszter szerint válaszképpen Brüsszelnek fel kellene függesztenie magát a kereskedelmi egyezményt.
Szerdán Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnökének vezetésével tekintik át a tagállamok nagykövetei Brüsszelben a brexit még vitatott ügyeit. Mindenki pesszimista, a legtöbben biztosra veszik, hogy a jövő héten Boris Johnson brit miniszterelnök beveti a 16-os paragrafust, és kidobja az ablakon az északír jegyzőkönyvet.
Ez ugyanis belül tartja Észak-Írországot az Európai Unió vámrendszerében vagyis az Ír-szigeten belül nincs komoly vámvizsgálat, viszont a Brexit miatt Nagy-Britannia és Észak-Írország között van. Közben viszont Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyság része.
Ezt a brit konzervatív kormány nem akarja elfogadni, noha Boris Johnson is aláírta az északír jegyzőkönyvet. Akkori főtanácsadója szerint Boris Johnsonnak halvány fogalma sem volt arról, hogy tulajdonképp mit is ír alá. Nem is érdekelte különösebben, mert a választások után szét akarta tépni a jegyzőkönyvet.
Az Európai Unió módosította az északír jegyzőkönyvet október 13-án, de brit részről így sem látják elfogadhatónak.
Simon Coveney ír külügyminiszter szerint London „tudatosan rontja a kapcsolatait az Európai Unióval”, ezért válaszképpen fel kellene függeszteni a kereskedelmi egyezményt.
Brüsszel megosztott
„Abban konszenzus van, hogy London túl messzire megy, de a szankciókról egyelőre nincs megállapodás” – mondta el három uniós nagykövet a Politico tudósítójának Brüsszelben.
Két csoport alakult ki Brexit ügyben: a mérsékeltek még várnának arra, hogy mit lép London. A kemény vonal hívei – élükön a franciákkal – oda akarnak csapni.
A mérsékeltek ugyanakkor attól tartanak, hogy kereskedelmi háború alakulhat ki a kemény fellépés miatt. A franciák viszont kemény üzenetet akarnak küldeni Londonba. Ez az utóbbi irányzat erősödőben van – állapítja meg a Politico, amely szerint még az eddig óvatos németek is hajlanak arra, hogy vámokkal fenyegessék meg Nagy-Britanniát.
Milyen széles körű legyen a megtorlás?
Erről is eszmét cserélnek az uniós nagykövetek szerdán Brüsszelben. Egyes álláspontok szerint csakis a kereskedelemre terjednének ki a szankciók, míg mások szerint az egész egyezményt fel kellene függeszteni abban az esetben, ha Boris Johnson a 16-os paragrafus alkalmazásához folyamodik.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Brüsszel ugyanúgy kezelné Nagy-Britanniát, mint Kínát vagy az Egyesült Államokat.
Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
A Downing Street szerda esti közleménye „csalódást keltőnek és aránytalannak” nevezte a francia kormány által megfogalmazott fenyegetéseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Nagy-Britannia „nem ezt várná egy szoros szövetségestől és partnertől”. A brit kormány kommünikéje szerint azok az intézkedések, amelyekkel Párizs fenyegetőzik, nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, és szélesebb értelmezésben a nemzetközi joggal sem. A Downing Street szóvivője szerint ha a francia kormány beváltja ezeket a fenegetéseket, azt brit részről „megfelelő és kimért válaszlépések” követnék. A londoni állásfoglalás előzményeként Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit hajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek körüli vita addig nem rendeződik. Franciaország azon háborodott fel, hogy a brit hatóságok a brit területi vizekre, illetve a Jersey környéki tengeri területekre halászati engedélyért folyamodó francia halászhajók közül 31-nek a kérvényét visszautasították. Az elutasítás indoklása szerint a francia hajók nem tudták bizonyítani jogosultságukat. Jersey önkormányzata a TCA-megállapodásra hivatkozva a még a tavasszal új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken. A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik. Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását. A mostanihoz hasonló okokból tavasszal is konfliktushelyzet alakult ki Nagy-Britannia és Franciaország között. Május elején hatvan francia halászhajó vonult fel Jersey fővárosa és legnagyobb kikötője, Saint Helier tengeri bejáratához, de a kikötőt végül nem torlaszolták el. A brit és a francia kormány egyaránt két haditengerészeti járőrhajót küldött a flottafelvonulás helyszínére a „helyzet megfigyelésére”, de a hadihajók nem léptek közbe, és a sziget kikötőjéhez felvonult francia halászhajók végül incidens nélkül távoztak. A brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta ez volt az első olyan szabályértelmezési viszály Nagy-Britannia és valamely uniós tagállam között, amelyben az érintett országok fegyveres erői is szerepet kaptak, bár London és Párizs annak idején egyaránt nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kivezényelt két-két hadihajó kizárólag járőrözési és megfigyelői feladattal érkezett a helyszínre.
