Finoman szólva se sikertörténet egyelőre Bulgária euróövezethez való csatlakozása. Azok után, hogy az infláció elszabadult, és a megszorításokba belebukott a korábbi kormány, most újabb nehézséggel néz szembe. A héten ugyanis megindított az EU a túlzottdeficit-eljárást az országgal szemben, miután nem sikerült teljesítenie az egyik maastrichti kritériumot, ami épp ez az egyik feltétele volt az euró bevezetésének. Magyarországon is időközben a politikai napirend egyik központi kérdése lett az euróövezethez való csatlakozás.
Az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást indít Bulgáriával szemben, mindössze néhány hónappal az euróövezethez való csatlakozása után – jelentette be Rumen Radev miniszterelnök az Euractiv és a Mediafax beszámolója szerint, amiről az Economedia.ro írt. A bolgár euró története egyelőre minden, csak nem sikertörténet.
Bolgár euró: egyelőre óriási blama, épphogy bevezették, máris felrúgták az egyik legfontosabb szabályt – „Hazudtak, hogy Bulgáriát betuszkolják az eurózónába”.
Radev azzal vádolta a volt jobbközép vezetőt, hogy manipulálta a költségvetési adatokat, hogy Bulgária 2026. január 1-jén beléphessen az euróövezetbe, miután heves politikai vita alakult ki a konvergenciakritériumok teljesítésével kapcsolatban.
Hazudtak, hogy Bulgáriát betuszkolják az eurózónába – mondta Rumen Radev újságíróknak, miután visszatért Brüsszelből. A politikus májusban került hatalomra, azok után, hogy a baloldali populista pártja, a Progresszív Bulgária megnyerte az áprilisi választásokat, és 30 év után először elérte az egypárti többséget.
Az EU túlzottdeficit-eljárása előírja az európai költségvetési szabályokat túllépő országok számára, hogy egy meghatározott határidőn belül a GDP 3 százalékos küszöbértéke alá csökkentsék költségvetési hiányukat. Ez az Európai Bizottság általi szigorúbb ellenőrzést is magában foglalja.
A bizottság tavaszi előrejelzései szerint Bulgária 2026-ban a GDP 4,1 százalékát kitevő hiányt könyvelhet el. Ugyanakkor az ország az euróövezet legmagasabb inflációs rátájával is szembesül.
Ha ezek a becslések megerősítést nyernek, Bulgária lesz az első ország, amely miután csatlakozott az euróövezethez, gyorsan a blokk fiskális korrekciós ága alá kerül. Ez lenne Szófia első túlzotthiány-eljárása is azóta, hogy az előzőt 2012-ben lezárták.
Az Európai Bizottság a jövő héten megjelenő európaiszemeszter-csomagjának közzététele előtt nem kívánt nyilatkozni a helyzetről. A GERB párthoz tartozó Temenuzska Petkova volt pénzügyminiszter viszont elutasította Radev vádjait, és azt mondta, hogy Bulgária a védelmi kiadásokra vonatkozó európai rugalmassági záradéknak köszönhetően elérte a 3 százalékos hiánykorlátot 2025-ben.
Az infláció is elszállt
Nem csak a költségvetési hiánnyal, az inflációval is gond van, ami jelenleg Bulgáriában az egyik legmagasabb volt az uniós tagországok között.
Áprilisban 6,8 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak.
Az csak a hab tortán, hogy az infláció szintén az euró bevezetésének egyik előfeltétele. A maastrichti kritérium szerint adott ország 12 havi átlagos HICP-inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam átlagát. Bulgária esetében az inflációs kritérium teljesítése különösen fontos volt az euró bevezetése előtt. A 2025-ös konvergenciaértékelések szerint Bulgária végül teljesítette az inflációs feltételt, ami hozzájárult ahhoz, hogy megkapja a pozitív értékelést az euróövezeti csatlakozáshoz. Igaz, ahogy bevezette az eurót, egyből elszállt az infláció, ami hozzájárult ahhoz, hogy a bolgárok többsége ma már ellenzi a lépést.
Ukrajna és Bulgária az év végéig egy energetikai folyosó kiépítését tervezi, amely alternatívát jelenthet arra az esetre, ha egyes európai országok blokkolnák az energiahordozók importját.
Erről Volodimir Zelenszkij elnök beszélt Kijevben a Bulgária ideiglenes miniszterelnökével, Andrij Gjuorovval folytatott közös sajtótájékoztatón – írja az Ukrinform.
Dolgozunk azon, hogy egy aktív energetikai folyosó jöjjön létre. Hálás vagyok a mai megbeszélésért, valamint minisztereink, elsősorban az energetikai miniszterek eredményes munkájáért. Ez a folyosó technikailag az év végéig kiépülhet, ebben reménykedünk
– mondta az elnök.
Elmondása szerint ezen a folyosón keresztül Ukrajna évente mintegy 10 milliárd köbméter gázt kaphat.
Nem biztos, hogy a legjobb időzítéssel, de csütörtökön hivatalos fizetőeszközzé teszi az eurót Bulgária. A kérdésben a társadalom egyre megosztottabb.
A Politico helyszíni riportban gyűjtötte össze a bolgárok várakozásait, félelmeit. Első kiszemeltjük zöldségárus, aki a fővárostól 100 kilométerre dolgozik egy kisvárosban. A 73 éves Teofilov úr szerint az emberek hasznára válik a csatlakozás az euróövezethez, hiszen sokkal egyszerűbbé válik a fizetés az összes eurós országban.
Nagyszerű lesz mind a gazdaság, mind a nemzet számára. Utazhatsz, üzletelhetsz, bármit tehetsz, amit csak akarsz, egyetlen pénznem használatával – nincs több gond vagy pénzváltás – fogalmazott Teofilov.
Kiemelve, rengeteg bolgár jár át déli szomszédjukhoz, Görögországba, ott csütörtöktől már senkinek sem kell vesződnie a pénzváltással. A zöldséges úrnak egy hiányérzete van, úgy véli, az állam nem tett meg mindent, nem magyarázta el elég részletesen és meggyőzően a lakosság felé, miért fontos és mivel jár az új közös pénz bevezetése Bulgáriában.
Egy 55 éves szófiai orvos viszont erősen kételkedik abban, hogy ez lenne a megfelelő pillanat a csatlakozáshoz. Egyrészt Bulgária jelenleg politikai értelemben instabil, másrészt az eurozóna is komoly problémákkal küzd. Az EU legszegényebb állama pedig aligha lesz a közös problémákra immunis. Petya Spasova sorolja, milyen kockázatokat lát: ukrajnai háború, növekvő adósságállomány számos eurozónás országban, közös hitelfelvétel.
Hozzátette, Bulgária olyan pillanatban vezeti be az eurót, amikor a gazdasági helyzet láttán magasabb megélhetési költségekre kell felkészülni. Sőt – mutatott rá a Spasova – az alapvető élelmiszerek már most észrevehetően drágultak. Szerinte valós veszély, hogy sok bolgár lakos mély-szegénységgel néz majd szembe. Bulgária alig termel valamit, gazdasága a szolgáltatásokra épül – mondja az orvosnő, aki munkahelyén azt tapasztalja, sokaknak az utazási költség előteremtése is problémás, például ahhoz, hogy a fővárosba utazzanak szakorvosi vizsgálatra. Aggódása már szinte extrém, attól tart, hogy visszatérnek a válságos 90-es évek, amikor Bulgária az államcsőd szélén táncolt.
Meglepő módon az 53 éves kamionsofőr is az euró mellett érvelt a Politiconak. Boninski úr tapasztalatból beszél, szerint az euró bevezetése óta mind Görög-, mint Horvátországban emelkedett az államadósság. Emlékeztet rá, a görögöknek hatalmas kölcsönöket kellett felvenniük, hogy megmentsék a gazdaságukat, míg a drachma idején a gazdaság erős és stabil volt. Az euróra váltás után viszont sok nagyvállalat bezárt, az infláció pedig az egekbe szökött.
A teherautó-sofőr az utóbbi miatt különösen aggódik, úgy emlékszik, 5 éve ugyanannyi pénzért vette a cigarettát Szlovákiában, mint otthon. Most viszont nem talál egy csomaggal 5 eurónál olcsóbban. Attól tart, hogy 2026-ban az árak emelkedését nem követik majd a bérek, vagyis nőhet az elszegényedés. Amiért a kormányuk természetesen majd semmilyen felelősséget nem vállal.
A gépkocsivezető úgy véli, az eurót akkor kellett volna bevezetni, amikor a bolgár gazdaság erőre kap és a bérek utolérik az európai átlagot.
Brüsszel fogja megmondani, mit tegyünk, és ő fogja ellenőrizni a költségvetésünket és a kiadásainkat. Mostantól Brüsszel lesz a felelős. Semmi jó nem vár ránk. Az idősek nem fognak tisztességes nyugdíjat kapni, és addig fognak dolgozni, amíg meg nem halnak – érvelt Svetoslav Boninski.
A húszéves Natali Ilieva – aki politikatudományt hallgat – viszont teljesen optimista. Arra számít, hogy az euróövezethez való csatlakozás segíti a gazdaság növekedését, és megszilárdítja Bulgária pozícióit Európában. Az átlagemberek dolga különösen az utazásaik során lesz jóval egyszerűbb. Elismeri ugyanakkor, hogy az átmeneti időszak hozhat nehézségeket. Szerinte az államnak kell közbelépnie, ha irreális áremeléseket észlel a gazdaságban. Attól is tart, hogy egyes pártok átpolitizálják majd az euró bevezetését, amivel csak tovább polarizálják a kérdésben egyébként is megosztott társadalmat.
Két plusz munkaszüneti napot hirdetett meg az euró bevezetésére hivatkozva Bulgária kormánya – írta meg az MTI.
Egészen pontosan arról van szó, hogy a bolgár kormány döntése alapján az idén az év végi munkaszünet két nappal hosszabb lesz Bulgáriában az euró problémamentes bevezetése érdekében.
Temenuzska Petkova pénzügyminiszter a döntést bejelentő szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a két plusz munkaszüneti nap, 2025. december 31. és 2026. január 2. szükséges ahhoz, hogy az euró január elsejei bevezetésével kapcsolatos technológiai változásokat a pénzügyi és nem pénzügyi ágazatokban biztonsággal el tudják végezni.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén július 8-án hagyta jóvá, hogy Bulgária bevezesse az eurót. Az ehhez szükséges jogszabályokat az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) még aznapi brüsszeli ülésükön fogadták el. Bulgária csatlakozásával az euróövezeti országok száma 2026. január 1-jétől huszonegyre emelkedik.
Érdemes emlékezni rá, hogy a belépés inflációs feltételét úgy sikerült teljesíteni, hogy a bolgár kormány manipulálta az áprilisi adatokat. Elképesztő döntéseket hozva csökkentették az államilag kontrollált árakat, a kórházi napidíjat például 82,8 százalékkal.
Az euró bevezetésének egyik feltétele ugyanis, hogy az infláció nem lehet magasabb, mint a legalacsonyabb inflációjú három euróövezeti tagállam rátája az elmúlt 12 hónap átlagában, plusz másfél százalékpont. Az árak csökkentésével sikerült elérni, hogy az Eurostat és az Európai Központi Bank használta Harmonizált Fogyasztói Árindex (HICP) 2,8 százalék volt Bulgáriában áprilisban, és így belefértek a belépési kritériumba.
Szintén figyelemreméltó mozzanat volt, hogy a tavaszi Eurobarométer felmérés szerint a bolgárok 50 százaléka ragaszkodott volna a levához, és csak kisebbségük, 43 százalék szeretne eurót. Ennek ellenére megkapják, és ezzel jó időre, ha nem örökre véget ér az euróövezet terjeszkedése.
Adóemelés, progresszív adózás és kiadáscsökkentés, a szociális támogatások megnyirbálása – a bolgár kormány is megkapta a kötelező „receptet”, csak Szófia nem Brüsszeltől, hanem a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Miközben a balkáni ország nagy erőkkel készül az eurózónába való belépésre, egy sor követelést kell teljesítenie.
Egy nap múlva véget ér a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptember 10. óta tartó bulgáriai missziója, amely kulcsfontosságú hivatali látogatás volt a balkáni ország az eurózónába való, 2026. január 1-i belépése előtt. Fabian Bornhorst, a szófiai IMF misszió vezetője figyelmeztetett: a bolgár költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is meghaladhatja a GDP három százalékát, ezért szigorúbb fiskális politikára van szükség. Bornhorst szerint a következő költségvetésben egy százalékkal kell csökkenteni a kiadásokat, amit a közszféra bérnövekedésének ellenőrzésével kell elérni. Vagyis, a közszféra béreit vissza kell fogni, a nyugdíjjárulékokat emelni kell, és az egykulcsos adót is fel kellene váltani progresszív adózással.
Bevételi oldalon az IMF legfontosabb ajánlásai közé tartozik a nyugdíjjárulékok egy százalékpontos emelése 2026. január 1-től, valamint a jelenleg 4130 leva (kb. 824 ezer forint) értékű maximális járulékfizetési plafon eltörlése. A szervezet továbbá javasolja az ingatlanadók emelését, amelyek Bulgáriában alacsonyak, és növelhetnék az önkormányzati költségvetések bevételeit. Az IMF továbbra is kitart amellett – amit évek óta ajánl –, hogy Bulgáriának célszerű lenne az egykulcsos, tíz százalékos személyi jövedelemadót progresszív adózással felváltania. A cél nemcsak a költségvetési bevételek növelése, hanem a társadalmi egyenlőtlenség mérséklése is, amely Bulgáriában európai összevetésben rendkívül magas.
Másfél évvel ezelőtt az IMF részletesen kifejtette: érthetetlen számukra, hogy Bulgária miért terheli a szegényeket nagyobb adó- és járulékteherrel, mint a gazdagokat.
A kiadási oldalon a Nemzetközi Valutaalap elsősorban azt javasolja, hogy a 2026-os költségvetés fékezze a közszféra béremelkedését, amely az egész gazdaságra hatással van és fokozza az inflációt. Emellett egyes szociális juttatásokat – amelyek most automatikusan a minimálbérhez vannak kötve – érdemes lenne ettől függetleníteni.
Bulgária: nem mindenki kér az IMF javaslataiból
A kormány részéről a költségvetési bizottság elnöke, a bolgár kormánytöbbség vezető erejét képviselő, a GERB párti Deljan Dobrev elmondta: a többség szinte minden megállapítással és ajánlással egyetért, kivéve kettőt – a progresszív adó bevezetését (amit a kormánykoalícióban résztvevő Bolgár Szocialista Párt támogat), valamint a járulékplafon eltörlését. Az utóbbi különösen érzékeny kérdés az IT-szektorban és más magas jövedelmű csoportok körében, amelyek igazságtalannak tartják, hogy a teljesen átláthatóan működő, az innovációt mozgató ágazatokat nagyobb járulékfizetés sújtsa egy bizonyos szint felett.
Minden más (a két kivételtől eltekintve) a következő költségvetésbe bekerül majd, az infláció megfékezéséhez szükséges intézkedések részeként. Teljesen helyesen azonosították, hogy meg kell fékezni a közszféra béremelkedését és a minimálbérhez kötött szociális kiadásokat – fogalmazott Dobrev. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy a kormány hajlandó a nyugdíjjárulékok egy százalékpontos emelésére már 2026-tól. A középtávú keretben eddig 2027-re tervezték az emelést, majd 2028-ra további két százalékpontot, de az IMF szerint a halogatás nem teszi könnyebbé a végrehajtást.
Az IMF arra számít, hogy a bolgár gazdaság idén három százalékos növekedést ér el, de ennek motorja főként a fogyasztás, nem a beruházás. A bérek gyors emelkedése inflációs nyomást kelt, a szociális transzferek pedig automatikusan követik a minimálbért.
A Valutaalap ezért szigorítást sürget, még ha ez társadalmi feszültségekkel is járhat. Végül Bornhorst hangsúlyozta: bármilyen döntés születik is az adórendszerről, az adóbeszedés javítására irányuló politikát fenn kell tartani.
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
Bulgária jövő január elsején belép az euróövezetbe, de rögtön megszorítások árnyékában.
Az IMF ugyanazt a receptet kínálja Szófiának, amelyet Brüsszel a magyar ellenzék kezébe adott: adóemelés, progresszív adózás és kiadáscsökkentés a szociális támogatások megnyirbálásával.
Felvetődik a kérdés: hogyan felelt meg Bulgária a maastrichti kritériumoknak, ha az IMF már most arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is meghaladhatja a GDP három százalékát? A válasz kettős: egyrészt az eurócsatlakozás politikai döntés, ahol a földrajzi helyzet és a geopolitikai szempontok legalább annyira számítanak, mint a makrogazdasági mutatók. Másrészt a brüsszeli intézmények gyakran „rugalmasan” értelmezik a szabályokat, ha politikai érdek fűződik az adott ország gyors integrációjához.
Így fordulhat elő, hogy Bulgária beléphet az euróövezetbe, de rögtön az első évben szigorító csomaggal kell szembenéznie. Az új állami költségvetés tervezetét október 30-ig kell benyújtani a bolgár országgyűlésnek.
A német Rheinmetall hadiipari konszern két védelmi üzemet épít Bulgáriában lőpor, tüzérségi lövedékek és drónok gyártására – jelentette be kedden Bojko Boriszov, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért párt vezetőjének a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az új üzem 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket fog gyártani. Az első évben az újonnan létrehozott vállalatnak mintegy 100 ezer ilyen lövedéket kellene legyártania, és egy dróngyártó üzem építéséről is tárgyalnak.
A bolgár kormány tárgyalásai a Rheinmetall-lal márciusban kezdődtek. Akkor bejelentették, hogy az üzemek építéséről szóló megállapodásokat a következő hetekben benyújtják ratifikálásra a bolgár parlamentnek. A beruházások volumene körülbelül 1 milliárd eurót tesz ki.
Bulgária zöld utat kapott az euró 2026. január 1-jei bevezetéséhez az Európai Unió tagállamainak vezetőitől, akik csütörtökön Brüsszelben tárgyaltak. Bulgária ezzel az euróövezet 21. tagja lesz.
A balkáni ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak. Az euróövezethez utoljára Horvátország csatlakozott 2023-ban.
Az Európai Bizottság június 4-én egyezett bele, hogy Bulgária az euróövezet tagja lehessen, miután a balkáni állam teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket.
Szintén ezen a napon (emellett pedig a közelmúltban többször is) a bolgár fővárosban, Szófiában a Nemzeti Bank épülete előtt tüntettek az ország euróövezethez való csatlakozása ellen.
A végleges döntést az Európai Parlament és az Európai Központi Bank (EKB) KB véleményének kikérését követően hozzák meg az uniós pénzügyminiszterek, de szakértők szerint ezek már csak formaságok.
Bulgária teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek alapján 2026. január 1-jén huszonegyedik országként csatlakozhat az euróövezethez – közölte az Európai Bizottság szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint Bulgária teljesíti a négy nominális konvergenciakritériumot, amelyek célja annak biztosítása, hogy egy ország készen álljon az euró bevezetésére, és gazdasága kellően felkészült legyen erre – számol be róla az MTI.
A vonatkozó bolgár tagállami jogszabályok az uniós szerződés követelményeivel, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányával is összeegyeztethetők.
Az Európai Bizottság értékelése a gazdasági integráció és konvergencia szempontjából releváns további tényezőket is figyelembe vett, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a termék-, munkaerő- és pénzügyi piacok integrációját – írták.
A közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: az euró az európai erő és egység kézzelfogható szimbóluma.
Az eurónak köszönhetően Bulgária gazdasága megerősödik.
Bővül az euróövezeti partnerekkel folytatott kereskedelme, a közvetlen külföldi befektetései, a finanszírozáshoz való hozzáférése, további minőségi munkahelyek és a reáljövedelmek növekedése mellett. Bulgária elfoglalja az őt megillető helyet az euróövezet középpontjában álló döntések alakításában – hangsúlyozta az uniós bizottság elnöke.
Közölték továbbá, hogy az Európai Bizottság tanácsi határozatra és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot is elfogadott az euró 2026. január 1-jei bulgáriai bevezetéséről.
Az eurócsoportban és az Európai Tanácsban folytatott megbeszéléseket, valamint az Európai Parlament és az EKB véleményének kikérését követően az EU Tanácsa hozza meg a végleges határozatokat Bulgária euróbevezetéséről – tájékoztattak.
2026-ban Bulgáriában is bevezethetik az eurót. Az ország sikeresen kezeli az inflációt, és az Európai Bizottság úgy látja, hamarosan teljesíti az utolsó feltételeket is, amik az euroövezethez való csatlakozáshoz szükségesek.
Bulgária közel áll ahhoz, hogy teljesítse a valutastabilitásra vonatkozó kritériumokat, így várhatóan akár már jövőre csatlakozhat az eurozónához – adta hírül a Bloomberg.
A portál forrásaira hivatkozva arról számol be, hogy az Európai Bizottság úgy számol, a balkáni ország hamarosan teljesíteni fogja az utolsó feltételeket is ahhoz, hogy bevezethessék az uniós valutát. Hozzáteszik, maguk a bolgár tisztviselők is erre számítanak, és az ország komoly előrelépéseket ért el az infláció kezelése terén.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank június 4-én teszi közzé az országról szóló konvergenciajelentését. A lap szerint egy megfelelő értékelés komoly mérföldkő lenne az euróra való átváltás felé vezető úton.
Azt, hogy a jelenlegi bolgár valutát, a levát végül milyen árfolyamon cserélhetik a közös valutára, az unió pénzügyminiszterei határozhatják meg. A dolgok kedvező alakulása esetén erre akár már júliusban sor kerülhet.
Ha sikerülne bevezetniük az eurót, az jelentős politikai és gazdasági siker lenne az unió legszegényebb tagállamának és az ország kormányának. Az elmúlt tíz évben egyedül Horvátországnak sikerült elérnie az eurozónához való csatlakozást, ott 2023-ban tértek át a közös valutára.
Létrejön Bulgáriában egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosó, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Nagy Márton turisztikai és védelmi ipari, gazdasági együttműködési megállapodásokat írt alá Bulgáriában – közölte a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar miniszter Rumen Radev köztársasági elnökkel, Grozdan Karadjov miniszterelnök-helyettessel, egyben közlekedési és hírközlési miniszterrel, Peter Dilov gazdasági miniszterrel és Miroslav Borshosh turisztikai miniszterrel tárgyalt, valamint együttműködési megállapodásokat írt alá.
A védelmi és gazdasági együttműködési megállapodás rögzíti, hogy létrehoznak egy egyszerűsített logisztikai, szállítási folyosót, amely összeköti a magyar vállalkozásokat a stratégiai fontosságú fekete-tengeri bolgár kikötőkkel és vámszabad területekkel.
Ez a magyar gazdaság számára tengeri kijáratot biztosít. A felek emellett hosszú távú védelmi ipari stratégiai partnerség kialakítására törekednek, amely többek közt magában foglalja az együttműködést a védelmi gyártás és az ellátási lánc optimalizálása terén.
A közlemény szerint a turisztikai együttműködésről szóló megállapodás célja, hogy ösztönözze az idegenforgalmi vállalkozások és szervezetek közötti együttműködést. A felek megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak a turizmus népszerűsítésében, az egészségturizmusban rejlő lehetőségek feltárásában, együttműködnek az ágazat felsőoktatási és szakképzési programjainak fejlesztésében, valamint megosztják a statisztikai adatgyűjtés terén szerzett ismereteiket, különös tekintettel a magyar Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) működésére.
Mindemellett a felek elősegítik és megerősítik a magyar és bolgár utazásszervezők, irodák és turisztikai szövetségek közötti közvetlen kapcsolatokat.
Még 2019 nyarán derült ki, hogy Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít az olaszországi Triesztben. A magyar tengeri kikötő kialakításának feladatát a magyar kormány az Adria Port Zrt. alá szervezte, amely a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság. Garai Péter Tibor, a társaság vezérigazgatója korábban azt közölte, hogy 2026-ban megindulhat a forgalom a kikötőben.
Magyarország az olasz kikötő 300 méteres részét 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében vásárolta meg.
Ennek oka, hogy az olasz jogszabályok értelmében a tengerpartnak mindig állami tulajdonban kell maradnia.
