Ukrajna továbbra is számos ország számára az élelmezési biztonság garanciája, mert az ukrán gazdák csaknem négyszer több búzát tudtak betakarítani, mint a hazai fogyasztás, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök – írta az Interfax-Ukrajina.
„Az ukrán gazdák már mintegy 40 millió tonna új termést takarítottak be. Az idei búzatermés mintegy 22 millió tonnát tett ki. A hazai fogyasztás körülbelül 6 millió tonna. Vagyis Ukrajna csaknem négyszer több búzát aratott le, mint a hazai fogyasztás. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy számos ország számára az élelmezésbiztonságának garanciája maradjunk” – jegyezte meg Smihal.
Emellett lendületet vett a mezőgazdasági területek aknamentesítése. „Majdnem 5000, összesen több mint 21 ezer hektáros terület aknamentesítésére érkeztek már kérelmek. A Prozorro rendszerben zajlanak az első aukciók” – tette hozzá a miniszterelnök.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) az ukrajnai búzatermés 21%-os csökkenését jósolja a 2023/2024-es gazdasági évre – közölte az Ekonomicsna Pravda az USDA jelentésére hivatkozva.
Előrejelzésük szerint Ukrajna a jelenlegi, 2022/23-as gazdasági év 15 millió tonnájával szemben 10 millió tonna búzát tud majd exportálni, kukoricából viszont 16,5 millió tonnát, szemben az előző évi 25,5 millió tonnával.
A tárca magyarázata szerint a visszaesés oka a kisebb termés és az exportkészletek csökkenése lesz.
Az USDA 0,5 millió tonnával 15 millió tonnára javította becslését az idei búzaexportra vonatkozóan, amit a „gabonafolyosó” és a „szolidaritási vonalak” vártnál jobb működésével indokolt. A minisztérium ugyanakkor arra számít, hogy a búzatermés 4,4 millió tonnával 16,5 millió tonnára csökken a tavalyi évhez képest. Az egyéb gabonafélék termése 28,67 millió tonnára esik a tavalyi 34,06 millió tonnáról. Így 22 millió tonna kukoricát takarítanak be a tavalyi 27 millió tonnával szemben, árpából 5,9 millió tonnát a 6,18 millió tonnával szemben, zabból 350 ezer tonnát a 390 ezer tonnával szemben.
Idén 18-20 millió tonna búzatermésre számítanak Ukrajnában, ami ötszöröse a hazai élelmiszer-szükségletnek.
A hírt az Agrárpolitikai Minisztérium közölte – írja az Ukrinform.
„Belföldi élelmiszer-felhasználásunk maximum évi 4 millió tonna, emellett még jelenleg is van raktáron minőségi tavalyi búza” – mondták el.
A tárca megjegyezte, hogy a búza, hajdina, kukorica, árpa, zab, rozs és egyéb termények betakarítása teljes mértékben fedezi Ukrajna belső fogyasztási igényeit. A legtöbb árucikket illetően lesz exportkészlet is, mivel az élelmiszer sokkal több lesz a szükségesnél.
Tovább gyűrűzik a búzaválság. Indiában a kormány élelmiszerbiztonságra hivatkozva néhány napja megtiltotta a búza exportját, ami miatt 1,8 millió tonna gabona rekedt a kikötőkben. Tetemes veszteséget okozva a kereskedőknek.
„A kormány azt hitte, hogy a teljes termésmennyiséggel fedezni tudja a szükségleteket, és még exportálni is tud, de a hőhullám miatt 20 százalékos terméskiesés keletkezett. Amikor a kormány ezt felismerte, tilalmat rendelt el” – mondja Raj Sood, búzakereskedő
India északnyugati részén óriási a hőség, az indiai fővárosban, Újdelhiben a napokban 49 Celsius-fok fölötti rekordhőmérsékletet mértek. A szélsőséges hőség, és annak következményei, a terméscsökkenés, a víz- és áramkimaradások milliókat érintenek.
India több százmillió kistermelője az időjárás szeszélyeinek kitéve a létminimum határán tengődik.
„Idén a hőhullám miatt csak 50%-os a termésünk, mivel a búzahüvelyek felső része kiszáradt és lehullott” – mondja Rajwant Singh, búzatermesztő
2021-ben az orosz invázió és a hőhullám előtt Indiának 109 millió tonnás búzatermelése és hétmillió tonnás exportja volt, ami emelkedett volna idén. A pandzsábi termelőket sújtó hőhullám miatt azonban a vártnál négymillió tonnával kevesebb lett az országos termés.
Ukrajnában idén akár 32 millió tonna búzatermést is arathatnak, mely rekordmennyiségűnek számít az ország függetlensége óta. A hírt a Graintrade elemzői közölték.
Az adatok szerint augusztus 5-ig már 23,4 millió tonnát arattak a bevetett területek 72%-ról.
Az elmúlt év folyamán a learatott búzamennyiség 25,1 millió tonnát tett ki.
A világ második legnagyobb búzatermelőjének számító India ezzel valószínűleg nem előzi meg a világelső Kínát, de a folyamatosan növekvő termőterület és a kedvező időjárás így is soha nem látott termést eredményezhet.
Új csúcsot dönthet az idei mezőgazdasági évben az indiai búzatermesztés. A Karnal elemzőcég számításai szerint ugyanis az ország termelése 115 millió tonnára bővülhet a tavalyi 107 millió tonnáról – írja az RT.com. A növekedés elsősorban a termőterületek növekedésének, a kedvező időjárásnak, valamint a korábbiaknál enyhébb terménykárosító hatásoknak tudható be.
Megállíthatatlan növekedés
A jelenlegi mezőgazdasági év 2020 júniusában kezdődött és 2021 júliusáig tart. Az indiai betakarítás várhatóan március első hetében kezdődik majd. Az erős kínálatra utal az is, hogy a búzaliszt-termelők akár 12 százalékkal is csökkentették az áraikat az elmúlt időszakban.
A kiemelkedően jó termés pedig várhatóan a jövőben is alacsonyan tartja majd az árakat, ami érinti a lakossági fogyasztókat is. Következésképpen folytatódhat a legutóbbi negyedévben már tapasztalt erős eladási trend. Az elemzők szerint májusban és júniusban újabb árcsökkenés jöhet, amikor betakarítják a terményeket.
Az indiai búzatermelés egyébként 2016–17 óta folyamatosan erősödik, ami jelentős részben a termőterület növelésének tudható be. A kormányzati adatok szerint a jelenlegi mezőgazdasági évben 34,63 millió hektáron termeltek búzát az országban, ami 3 százalékos növekedés volt a megelőző évhez képest.
Termelők és exportőrök
A folyamatosan erősödő termelés mellett az indiai export is megnőhet ebben az évben, különösen, ha a kormány támogatja a kivitelt. Ez azért is izgalmas lenne, mert India búzaexportja egyébként elenyésző mértékű. A várakozások szerint ebben a mezőgazdasági évben 3,5-4 millió tonna búzát adhat el India más ázsiai országoknak, szemben a megelőző évben mért 0,18 millió tonnával.
Összevetésképpen, a világ legnagyobb búzaexportőrének számító Oroszország 35 millió tonnát adott el külföldi piacokra a 2019–20-as mezőgazdasági évben, miközben a 85 millió tonnás termelésével csupán a világ harmadik legnagyobb kitermelője volt. A világ legnagyobb búzatermesztő országának számító Kína szintén főleg belföldre termel. Kína a legutóbbi mezőgazdasági évben több mint 134 millió tonna búzát termelt, azonban ehhez képest alig exportált.
A búza, a cukor, az olaj és a kenyér előállításához használt egyéb összetevők árának emelkedése, valamint a hrivnya 20 százalékos devalvációja a kenyér drágulásához vezethet a közeljövőben – írta az Unian hírportál az agroportal, illetve Jurij Ducsenko, az Ukrán Pékszövetség alelnökének nyilatkozatára hivatkozva.
Az alelnök szerint a búza ára az év eleje óta 40 százalékkal emelkedett, ebből 25 százalék szeptemberben. Ennek következtében drágulni fog a liszt is, ami egy kenyér árának az 50 százalékát teszi ki.
Idén Ukrajna összesen már 20 millió tonna búzát exportált. Az ország vezetése ezért arra kéri az Európai Uniót, hogy vizsgálja felül az ukrán termékekre vonatkozó kvóták elosztását.
A szakértők becslései szerint az idei időjárás hátrányosan érinti a gabonaféléket. Az enyhe fagyok és a hó hiánya negatív hatással volt az őszi vetésre. Eddig Ukrajna gabonatermelése a GDP 20%-át, devizabevételének mintegy 40%-át tette ki. De most a dolgok megváltozhatnak, ennek oka a szokatlanul enyhe tél. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) hivatalos adatai szerint Ukrajna a tíz legnagyobb búzatermelő országok listáján a 10. helyet foglalja el, amelyek a világ bruttó termésének csaknem 70%-át teszik ki, ami évente mintegy 750 millió tonnát tesz ki.
A gabonafélék termésének 95%-a az őszi vetés alkotja, amely számára nagyon fontos a hótakaró, amely megmenti a hajtásokat a fagytól és biztosítja a szükséges nedvességet. De a 2019/2020-as meteorológiai tél (amikor három hónapon keresztül állandó fagypont körüli hőmérséklet van) úgy be sem köszöntött. Az országban az átlaghőmérséklet körülbelül +2 fok volt, egyszóval: nem volt fagy, nem volt hó.
Valójában a problémák még ősszel elkezdődtek – augusztus második felétől szinte novemberig Ukrajnában nagyon kevés eső esett. Ennek eredményeként problémák merültek fel az őszi vetéssel és annak vegetációjával: az ország nagy részén talajszárazság volt. A búzát és árpát száraz földbe vetették el, különösen az ország közép és déli régióiban. A legrosszabb körülmények Cserkaszi és Odessza megyékben voltak – ott a talajszárazság a terület mintegy 60–80%-át tette ki. Meg kell jegyezni, hogy Ukrajna kiemelkedő búzatermelői a Zaporizzsjai, Kirovogradi, Mikolajevi, Odesszai, Herszoni és Cserkaszi megyék. És ott tél elején az őszi vetés alatt a talaj nedvességtartalma az elmúlt 10 év folyamán az idén volt a legrosszabb.
A mezőgazdászok abban bíztak, hogy eljön a tél, és a hó biztosítja a régen várva várt nedvességet, de ez a reményük nem valósult meg – december és március között rendkívül meleg időjárást volt Ukrajnában. Az őszi vetésnek azonban egyben szerencséje volt, hogy a naptári tél alatt nem voltak különösen kemény fagyok, különben a „potenciális termés” hótakaró nélkül megfagyott volna.
Tarasz Viszockij, a gazdaságfejlesztésért, kereskedelemért és mezőgazdaságért felelős miniszterhelyettes február végén kijelentette, hogy a tárca 2020-ban 70 millió tonna gabona- és hüvelyes termény termésére számít. Március 10-én azonban optimizmusa jelentősen alábbhagyott. Az idei gabonatermés 2019-hez viszonyítva 15%-kal lehet alacsonyabb, a búzatermés hozama pedig 23 millió tonnával csökken, ami mínusz 20%. A jelenlegi időszakban a gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági minisztérium előrejelzései szerint Ukrajna 52–55 millió tonna gabonát exportálhat, és ez rekord lesz. Ellenben a következő szezonban a szállítások 40–45 millió tonnára csökkenhetnek az alacsonyabb termés miatt.
Itt viszont meg kell jegyezni, hogy a rekord export már nem jelent a rekord devizabevételeket: a gabonafélék árait nagyban befolyásolta a koronavírus és az olajárak. Ha februárban a gabonakereskedők azt jósolták, hogy egy tonna búza márciusban és áprilisban 210–215 dollárba kerül majd, az árak már most 10 dollárral estek – az elég komoly árcsökkenés. Az előrejelzések szerint, az idei termés ára tonnánként 187 dollárra tehető.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
