A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie – jelentette ki Christine Lagarde, amelyről a Strana számolt be a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A lap kifejti, az Európai Központi Bank elnöke szerint a szoroson keresztül nemcsak az energiahordozók jelentős része jut el Európába, hanem a műtrágyák egyharmada is. Ezek hiánya azonnal hatással lenne az élelmiszertermelésre. „A műtrágyák egyharmadát a Hormuzi-szoroson keresztül szállítják. Ha az élelmiszerárak jelentősen emelkednek, az az inflációs várakozások növekedéséhez vezet, mivel tudjuk, hogy az emberek két dologra különösen figyelnek: az élelmiszerárakra és a benzinkutaknál tapasztalható üzemanyagárakra” – mondta Christine Lagarde.
Jelenleg a nitrogénalapú műtrágyák ára majdnem kétszer olyan magas, mint az Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott háborúja előtt.
Christine Lagarde hozzátette, hogy a konfliktus szakaszos jellege – háború, tűzszünet, tárgyalások, azok megszakadása, blokád, annak feloldása és újbóli bevezetése – rendkívül megnehezíti a következmények mélységének és időtartamának felmérését.
Korábban arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság intézkedéseket javasol az uniós országok közötti repülőgép-üzemanyag elosztásának optimalizálására, valamint alternatív ellátási forrásokon gondolkodik a Hormuzi-szoros lezárása miatt. Néhány napja pedig arról is hírt adtak, hogy a közel-keleti háború már most negatívan hat az ukrán gazdákra is: a mezőgazdasági export akár 40 százalékkal is csökkenhet miatta.
Ha 24 órán belül véget érne az iráni válság, akkor sem kerülhető el iparágak leállása és az élelmiszerhiány
A Hormuzi-szoros blokádja megemelte az olajárakat, megzavarta a műtrágya- és nyersanyagellátást, ami ipari fennakadásokat és akár élelmiszerár-emelkedést is okozhat világszerte a profile.ru oldal cikke szerint. Azt írták, bár a globális éhínség lehetőségét többen túlzásnak tartják, a kockázat nem elhanyagolható.
A szoros jelentősége az ipar számára is kiemelkedő: a térségből érkező alapanyagok hiánya láncreakciót indíthat el a műanyag-, autó- és elektronikai iparban. Sok vállalat csak rövid időre elegendő készletekkel rendelkezik, ezért egy elhúzódó blokád akár széles körű termelési leállásokat is okozhat.
A szakértők figyelmeztetése szerint, ha a helyzet tartóssá válik, „globális ipari bénulás” sem zárható ki. Emellett a Hormuzi-szoros kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal, így a fennakadások a nemzetközi logisztikát is megzavarják. Már most is jelentkeznek szállítási problémák, különösen az autóiparban, és a helyreállás hosszabb időt vehet igénybe. A szoros blokádja tehát nem csupán az olajárak emelkedését jelenti, hanem tartós gazdasági következményekkel is járhat.
Christine Lagarde az EU legjobban fizetett tisztségviselője. Ezt úgy éri el az EKB elnöke, hogy egy nemzetközi intézménytől évi 140 ezer euró fizetést vesz fel – rá más szabályok vonatkoznak, mint a jegybank többi munkavállalójára, akiknek ez szigorúan tilos.
Christine Lagarde évente mintegy 140 ezer eurót kap a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) igazgatótanácsi tagjaként, annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tiltja a munkatársak számára a harmadik féltől származó kifizetések elfogadását.
Az EKB egyes alkalmazottai belső üzenőfalakon kifogásolták az elnök BIS-től származó javadalmazásának kezelésében tapasztalható kettős mércét. A BIS a jegybankok számára 1930-ban létrehozott intézmény, a jegybankok jegybankjának is nevezik.
Vizet prédikál, bort iszik – írta egy EKB-alkalmazott a Financial Times (FT) által látott képernyőképek szerint.
Lagarde a világ 18 vezető jegybankára közé tartozik, akik a BIS igazgatótanácsában ülnek. Mindannyian jogosultak éves fix díjazásra és részvételhez kötött változó díjakra, a BIS azonban egyedileg nem hozza nyilvánosságra a kifizetéseket.
Lagarde a legjobban fizetett uniós hivatalnok – a kiskapukat kihasználva
Fabio De Masi német és Dick Erixon svéd európai parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában Lagarde pénteken először hozta nyilvánosságra, hogy
2025-ben 130 457 svájci frankot kapott a BIS-től, ami mintegy 140 ezer eurónak felel meg.
2024-ben az EKB-tól 466 ezer euró alapfizetést és
135 ezer euró béren kívüli juttatást kapott.
A mintegy 741 ezer euróra (kb. 31 165 000 hrivnya) becsült teljes javadalmazásával Lagarde az Európai Unió legjobban fizetett tisztségviselője.
Más jegybankok eltérően kezelik a BIS-díjazást. Az amerikai jegybank (Fed) elnöke, Jay Powell és az angol jegybank kormányzója, Andrew Bailey nem veszik fel a BIS-től járó díjazást; a Fed esetében az amerikai jogszabályok tiltják, hogy tisztségviselők külföldi intézménytől pénzt fogadjanak el.
A Banque de France – azon kevés jegybank egyike, amely nyilvánosságra hozza kormányzója BIS-díjazását – a fix díjazás felét visszautalja az intézménynek.
Az EKB személyzeti szabályzata szerint az alkalmazottak nem fogadhatnak el „harmadik felektől származó kifizetéseket szakmai feladataik ellátásával összefüggésben”, és ha ilyen kifizetést ajánlanak fel, azt „az EKB részére kell teljesíteni”.
A jegybank az FT-nek közölte, hogy az elnök „nem minősül munkavállalónak”, így „nem tartozik a személyzeti szabályok hatálya alá”, hanem „az EKB magas szintű tisztségviselőire vonatkozó külön magatartási kódex” érvényes rá.
Az FT által látott egyik névtelen bejegyzés szerint azonban Lagarde külső díjazást kapott olyan tevékenységért, amely az EKB-elnöki feladatai részének tűnik. Ez az EKB szabályai szerint – legalábbis a rendes munkatársak esetében – nem megengedett.
Egy másik bejegyzés szerint a jegybank humánerőforrás-osztálya egy, közös BIS-projektről érdeklődő EKB-alkalmazottnak azt mondta, hogy nem fogadhat el további díjazást.
Mi, halandók nem vehetjük fel a BIS-juttatást – állt egy harmadik bejegyzésben.
Az EKB az FT-vel közölte, hogy munkatársai „nem fogadhatnak el díjazást az EKB-feladataik ellátása során végzett tevékenységekért”.
Az ügyet ismerő személy szerint ez vonatkozik arra az EKB-alkalmazottra is, aki elkíséri Lagarde-ot a BIS igazgatótanácsi üléseire.
Amit szabad Jupiternek… kettős fizetési mérce az EKB-nál
A jegybank szerint Lagarde esete eltérő, mivel a BIS igazgatótanácsi tagság „a BIS irányítási döntéseiben való részvételt, irányítási felelősséget és ehhez kapcsolódó jogi kockázatokat” jelent. „E felelősségekre tekintettel az elnök a BIS által fizetett díjazásban részesül.”
Az EKB közlése szerint a BIS-tevékenységekben részt vevő munkatársak „nem rendelkeznek [Lagarde-hoz] hasonló irányítási és jogi felelősséggel, ezért a személyzeti szabályok szerint nem fogadhatnak el díjazást ezekért a tevékenységekért”.
Az ügyet ismerő források szerint Lagarde elődei, Mario Draghi és Jean-Claude Trichet gyakorlatát követte, akik szintén felvették a BIS-juttatást. Draghi és Trichet nem kívánt nyilatkozni.
A jegybank hozzátette: a munkatársak kaphatnak díjazást „az EKB-feladataikhoz nem kapcsolódó és az EKB-n kívül végzett külső tevékenységekért, amennyiben ehhez előzetes írásbeli engedélyt szereztek, és azt szabadidejükben végzik”. „Nagyon korlátozott” számú esetben adtak ilyen engedélyt BIS-projektekre, amelyek nem az „EKB-feladatok” körébe tartoztak.
Az „elszámoltathatatlan jogi erőd”?
Az EKB-n belüli bírálatok szélesebb körű aggodalmakat tükröznek az intézmény belső irányításával kapcsolatban. Tavaly nyáron a személyzeti bizottság azzal vádolta a vezetést, hogy „elszámoltathatatlan jogi erődként” működteti az intézményt.
A munkatársakkal szembeni bánásmód „széles körű panaszokhoz vezetett a kivételezésről… magas kiégési arányról és a határozott idejű szerződéssel dolgozó kollégák kiszolgáltatottságáról”.
Októberben az EKB-dolgozókat képviselő szakszervezet pert indított az intézmény ellen, „cenzúrával” és „megfélemlítéssel” vádolva azt a munkaügyi kapcsolatok körüli, régóta tartó, éles konfliktus legújabb eszkalációjaként.
Az EKB a bírósági eljárást nem kívánta kommentálni. Korábban azt közölte az FT-vel, hogy „szilárdan elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadsága és a jogállamiság mellett”, és a munkatársak számára „több csatornát, köztük névtelen bejelentő eszközt” biztosít annak érdekében, hogy „minden elfogadhatatlan magatartást kivizsgáljanak és gyorsan kezeljenek”.
Brüsszelnek szüksége van alternatívára az amerikai Visa, Mastercard, PayPal és a kínai Alipay helyet – minden eshetőségre.
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde arra szólította fel az Európai Uniót, hogy hozzon létre egy saját fizetési infrastruktúrát, amely alternatívát kínálhat az amerikai és kínai óriások, mint a Visa, Mastercard, PayPal és Alipay dominanciájával szemben – írja a Newstalk..
„Amikor kártyával vagy telefonnal fizetsz, még Európában is, nem európai rendszereket használsz. Az egész fizetési infrastruktúra vagy az Egyesült Államokból, vagy Kínából származik. Ezen változtatnunk kell” – hangsúlyozta Lagarde.
Az ECB vezetője szerint az Európai Uniónak erősítenie kell a digitális tranzakciók feletti kontrollt, hogy megőrizze a stratégiai autonómiáját nemcsak a pénzügyi, hanem a kereskedelmi és védelmi területeken is.
Lagarde hozzátette, hogy bár az amerikai és kínai rendszerek az EU szabályai szerint működnek, még mindig úgy véli, hogy Brüsszelnek biztosítania kell, hogy legyen európai alternatíva – minden eshetőségre. „Soha nem lehet tudni” – mondta.
A G7-ek vezetői a héten 30 milliárd eurónyi orosz eszköz felhasználásával Ukrajnának nyújtott hitelről tárgyalna az észak-olaszországi Stresában tartandó találkozójukon – írta a The Guardian.
A hitel ügyében ugyanakkor nem egységesek az álláspontok, az országok egy része ugyanis vitatja a 270 milliárd eurónyi befagyasztott állami vagyon hitelfedezetként való felhasználásának jogszerűségét.
A befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajna rendelkezésére bocsátásának mikéntjéről folyó vita több mint egy éve holtponton van – emlékeztet a lap –, miután a teljes vagyonlefoglalás jogszerűségéről – szemben a befagyasztással – az azt támogató országok még nem tudták meggyőzni a jegybankelnököket, sem a G7-csoporton belül nem tudtak elegendő támogatást szerezni.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a múlt héten jogi és gazdasági kifogásokat emelt az eszközök teljes lefoglalása ellen, de az Egyesült Államok – erős brit támogatással – eltökélt abban, hogy megpróbálja megkerülni ezeket a kifogásokat.
A vagyontárgyak befagyasztásáról a vagyonelkobzásra, elidegenítésre való áttérést nagyon alaposan meg kell vizsgálni – mondta Lagarde, hozzátéve, hogy a vagyon elkobzása kezdené megszegni azt a nemzetközi jogrendet, amelyet meg akarunk védeni, és azt akarjuk, hogy Oroszország és a világ minden országa tisztelje.
Christine Lagarde szépen begyűjtötte a döntéshozók mobiljait a kulcsfontosságú ülés előtt, mert korábban információkat szivárogtattak ki.
Végső kétségbeesésében drasztikus, és eleddig példa nélküli lépésre szánta el magát Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke: a kiszivárogtatások megelőzése érdekében lefoglalta kollégái mobiljait a szerdai-csütörtöki ülés előtt – értesült a Reuters. A kiszivárogtatások már elődje, Mario Draghi regnálását is megkeserítették.
A hírügynöség forrásai szerint a jegybankelnök keményen le is tolta beosztottjait a szivárogtatások miatt. Az EKB kormányzó tanácsának mind a 26 tagját felszólították, hogy adják át mobiltelefonjaikat szerdán, az ülés első napján. Ekkor volt napirenden Claudia Buch megválasztása az bankfelügyeletért felelős pozícióra. Buch kinevezése után aztán visszaadták a mobilokat. (Attól ezek szerint nem tartott Lagarde, hogy a kamatdöntést is kitolná valaki a médiának.) A német bankszakember lett a legnagyobb európai bankokat felügyelő tanács vezetője.
A szivárogtatások jelentősen erodálják a központi bank hitelességét. Emlékezetes, amikor Buch elődje, Andrea Enria 2018-as megválasztása jóval a hivatalos közlemény előtt már megjelent a médiában. Erősen botrányszagú volt az is, amikor a Reuters két nappal a bejelentés előtt nyilvánosságra hozta, hogy az EKB emelni fogja a kulcsfontosságú inflációs előrejelzést – ez készítette elő a terepet a csütörtöki 25 bázispontos kamatemelésnek. A piac korábban hajlott arra, hogy a jegybank a recessziós félelmek miatt nem változtat irányadó kamatán, az inflációs előrejelzés kiszivárogtatása után viszont tutira vették az újabb monetáris szigorítást.
Hozta a várt 50 bázispontos kamatemelést az EKB, Christine Lagarde további jelentős emeléseket ígért. A jegybank növelte az inflációs prognózisát, még 2025-ben sem csökken a 2 százalékos célra a fogyasztói árak növekedési üteme.
A vártnak megfelelően 50 bázisponttal, 2 százalékra emelte irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A piacok a döntést megelőzően márciusra 2,75 százalékot áraztak, elemzők szerint viszont csak júniusra érheti el ezt a szintet a ráta. Christine Lagarde, az EKB elnöke háromnegyed 3-kor kezdi meg sajtótájékoztatóját, ezen a legfontosabb kérdés az lehet, hogy a jegybank milyen ütemezésben és tempóban kíván megszabadulni a gazdaságélénkítő kötvényvásárlási program során felhalmozódott állománytól.
A jegybank indoklása szerint folytatódnak a kamatemelések, az inflációs pálya felfelé mutató kockázatokkal terhes. A közlemény leszögezi: „További jelentős monetáris szigorítás szükséges ahhoz, hogy a 2 százalékos inflációs cél teljesüljön.”
Ezt Christine Lagarde is megerősítette sajtótájékoztatóján. Az indoklás szerint továbbra is marad az adatvezérelt monetáris politika, magyarul ez azt jelenti, hogy amíg az infláció nem közelít a cél felé, addig marad a szigor.
A gazdaságélénkítő program kapcsán felhalmozott kötvényállományt (APP) a jövő év márciusától havi 15 milliárd euróval csökkentik – egészen a második negyedév végéig –, főleg a lejáratok révén. Az ezt követő stratégiáról később hoznak döntést. Lagarde hangsúlyozta, hogy a fő monetáris politikai eszköznek továbbra is a kamatot tekintik, így valószínűsíthető, hogy a kötvényállomány leépítését nem használják „fegyverként”, csak kiegészíti a kamatpolitikát.
Az EKB jócskán felfelé módosította az inflációs előrejelzését, az idén éves átlagban 8,4 százalék lehet az infláció, ami jövőre 6,3 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 3,4, 2025-ben 2,3 százalék lehet, vagyis még akkor sem éri el az inflációs célt. Az élelmiszerek és az energia nélkül számolt maginflációt az idén éves átlagban 3,9 százalékra várja a jegybank, ami jövőre 4,2, 2024-ben 2,8, 2025-ben pedig 2,4 százalékra mérséklődik. Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedés fél százalék lehet jövőre, viszont az EKB szerint elkerülhető a recesszió, legalábbis éves szinten. Lagarde hangsúlyozta, hogy a kockázatok lefelé mutatnak. Az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben átmeneti, enyhe gazdasági visszaesésre számít a központi bank.
A vártnál szigorúbb inflációellenes kiállás következtében erősödésnek indult az euró a dollárral szemben, a folyamatot felgyorsította, hogy Lagarde stabil és gyors kamatemeléseket ígért, ebből a továbbiakban is 50 bázispontos emelésekre lehet következtetni. „Szó sincs fordulatról az EKB monetáris politikájában” – hangsúlyozta Lagarde.
A tízéves olasz állampapírok hozamának alakulása (százalék)
A további szigorú kamatemelések hatására emelkedtek az eurózóna tagországainak államkötvényhozamai, főleg az olasz hozamok ugrottak meg. A tízéves olasz papír hozama a 3,9 százalékos szintekről 4,1 fölé ugrott. A német irányadó tízéves hozam az 1,9-es szintről 2 százalék fölé szaladt.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, az infláció valószínűleg még nem érte el a csúcspontját.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn arról beszélt, hogy meglepődne, ha az infláció októberben elérte volna már a csúcspontját – írja a Tőzsdefórum oldala. A központi bank elnöke kijelentette, hogy még mindig túl sok a bizonytalanság, nehéz helyzetben vannak a gazdaságok és a lakosság is. Különösen nagy terhet jelentenek a magas energiaköltségek.
Az EKB elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, de Lagarde próbálta megnyugtatni a kedélyeket, mondván, hogy az infláció hosszú távon csökkenni fog az EKB monetáris politikájának köszönhetően.
Ez időben viszont még távolabbra eshet, Lagarde figyelmeztetett, hogy „ha megnézzük az infláció mögött álló mozgatórugókat, láthatjuk, hogy legyen szó akár az élelmiszerek áráról, akár az energiaárakról, akár a nyersanyagok áráról, nem látunk sehol olyan jeleket, amelyek arra engednének következtetni, hogy elértük az infláció csúcspontját, és rövid időn belül csökkenhet az inflációs nyomás.”
[type] => post
[excerpt] => Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, az infláció valószínűleg még nem érte el a csúcspontját.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1669738920
[modified] => 1669721173
)
[title] => Az Európai Központi Bank elnöke: Az infláció még nem érte el a csúcspontját
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32303&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32303
[uk] => 32437
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 32304
[image] => Array
(
[id] => 32304
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[original_lng] => 310154
[original_w] => 1108
[original_h] => 730
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-300x198.jpg
[width] => 300
[height] => 198
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-768x506.jpg
[width] => 768
[height] => 506
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-1024x675.jpg
[width] => 1024
[height] => 675
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[width] => 1108
[height] => 730
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[width] => 1108
[height] => 730
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[width] => 1108
[height] => 730
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1669814659:3
[_thumbnail_id] => 32304
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 4875
[_oembed_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] =>
[_oembed_time_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] => 1669713951
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] =>
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
„A monetáris unió történetében sohasem volt még ilyen magas, kétszámjegyű az infláció” – figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke pénteken, az EBC frankfurti eseményén. Az elnök beszédében arra is kitért, miért nem bízhatjuk Kínára és Oroszországra az energiaellátásunkat, és a leküzdésre váró legnagyobb kihívásokra is rámutatott.
A 32. Európai Bankkongresszuson tartott beszédében Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy a „tömbökre bomló világban” fontos, hogy Európa továbbra is hozzáférjen a kulcsfontosságú technológiákhoz és erőforrásokhoz, mint például a kőolaj és a földgáz. Ezt az elnök szerint mind a stratégiai iparágak áthelyezésével és stratégiai szövetségek biztosításával érheti el Európa.
Az inflációval kapcsolatban az elnök hangsúlyozta, hogy az árstabilitás biztosítása az EKB prioritása. Lagarde az EKB részéről további kamatemelést lengetett be az infláció elleni harc érdekében.
Nőtt az euróövezet recessziójának kockázata
Lagarde szerint a kamatlábakat olyan szintre kell emelni, amely korlátozza a gazdasági bővülést, hogy le lehessen szorítani a hivatalos célérték több mint ötszörösére ugrott inflációt.
Lagarde pénteken azt mondta, hogy a recesszió kockázata megnőtt, de a visszaesés önmagában nem lesz elegendő a száguldó árak megfékezéséhez.
Miután az EKB már végrehajtotta története legagresszívabb monetáris szigorítását, a jövő hónapban várhatóan a jelenlegi 1,5 százalékról 2 százalékra vagy még magasabbra emeli a hitelfelvételi költségeket – véli a Bloomberg.
Lagarde a frankfurti beszédében leszögezte, hogy további kamatemelés várható. „Végső soron olyan szintre fogjuk emelni a kamatokat, amely időben visszavezeti az inflációt a középtávú célunkhoz” – ismertette.
Az EKB tisztviselői fenntartják, hogy a hitelfelvételi költségeknek tovább kell emelkedniük, hogy ellensúlyozzák az elmúlt két évtized leggyorsabban emelkedő inflációját. Azonban egy olyan környezetben, ahol egymást követték a 75 bázispontos emelések, az ilyen drasztikus lépések iránti kedv csökkenhet, különösen mivel az előrejelzések szerint téli recesszió várható az euróövezetben.
A recesszió sem állítja meg az inflációt
A Bloomberg szerint az év utolsó, december 15-i döntésénél valószínűbb lehet egy 50 bázispontos emelés, amennyiben az e havi inflációs adat nem emelkedik a várakozásokon felül.
Luis de Guindos, az EKB alelnöke szerint az euróövezetben októberben mért 10,6 százalékos infláció még hónapokig magasan maradhat. Lagarde-hoz hasonlóan ő is azt mondta, hogy az orosz–ukrán háború és az azt követő energiaválság miatt gyengülő gazdasági háttér önmagában nem fogja visszafogni az árak emelkedését – mutatott rá a Bloomberg.
„Az euróövezetben az infláció túlságosan magas” – véli Lagarde. „A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy recesszió valószínűleg nem fogja jelentősen csökkenteni az inflációt, legalábbis rövid távon” – húzta alá.
Az elnök megerősítette, hogy a mennyiségi szigorításként ismert folyamatra vonatkozó legfontosabb elveket decemberben fogják lefektetni.
Újabb nagy lépéssel, 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
A piac leginkább 50 bázispontos emelést várt, de egyre több elemző beszélt arról, hogy a 75 bázispontos emelés se lenne meglepetés.
Végül az uniós jegybank ez utóbbi mellett döntött, és mindhárom irányadó kamatlábát 75 bázisponttal emelte. Az indoklás szerint azért léptek ekkorát, mert szeretnék, ha az árdrágulás minél hamarabb visszatérne a két százalékos inflációs célhoz. Ennek érdekében azt is belengették, hogy a jövőben további kamatemelések jöhetnek.
Az EKB nem volt könnyű helyzetben, hiszen lényegében arról kellett döntenie, melyik ujjába harapjon. Ha alacsonyan tartja az alapkamatot, akkor azzal pörgeti a gazdaságot, hiszen a cégek és a lakosság olcsón jut hitelhez és bátran mer költeni. Ha viszont megemeli, akkor az értelemszerűen visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, hiszen az emberek és a vállalatok sokkal jobban meggondolják, akarnak-e hitelt felvenni.
Ha viszont nem nyúlnak az alapkamathoz, akkor félő, hogy az emiatti nagyobb fogyasztás csak tovább növeli az inflációt, ami már így is négyszerese annak, mint amit az EKB ideálisnak tart.
Jelenleg amúgy arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz. Ezzel szemben az uniós gazdaság idén 2022-ben 3,1, jövőre 0,9, 2024-ben pedig 1,9 százalékkal fog nőni.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a kriptovaluták a semmin alapulnak, és szigorúan szabályozni kell őket, hogy az emberek ne a megtakarításaikkal spekuláljanak a tokenekkel.
Christine Lagarde egy holland televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy aggódik azok miatt az emberek miatt, „akik nem ismerik a kockázatokat, akik mindent elveszítenek, és akik szörnyen csalódottak lesznek, ezért úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kellene” a kriptodevizákat.
Megjegyzéseit pont akkor tette, amikor a kriptopiacok zűrös időszakukat élik: a bitcoin és az ether digitális valuták 50 százalékkal estek a tavalyi csúcshoz képest. Ugyanakkor az eszközosztály egyre szigorúbb ellenőrzésnek van kitéve a szabályozók részéről, akik aggódnak a szélesebb pénzügyi rendszerre jelentett veszélyek miatt.
Lagarde elmondta, hogy szkeptikus a kriptók értékével kapcsolatban, és szembeállította az EKB digitális eurójával – egy olyan projekttel, amely a következő négy évben valósulhat meg.
„Az én nagyon szerény értékelésem az, hogy semmit sem ér, a semmin alapul, nincs olyan mögöttes eszköz, amely biztonsági horgonyként szolgálna (az árfolyamuk mögött)” – mondta a jegybanki vezető, aki szerint amikor a központi bank digitális valutája megjelenik, akkor a digitális euró mögött lesz érték és fedezet.
Más EKB-tisztviselők már hangot adtak aggodalmaiknak: az egyikük Fabio Panetta, az Igazgatóság tagja, aki áprilisban azt mondta, hogy a kriptovaluták „új vadnyugatot teremtenek”, és párhuzamot vont a 2008-as másodlagos jelzáloghitel-válsággal – írja a Bloomberg.
Lagarde azt mondta, hogy ő maga nem tart kriptoeszközöket, mert nem akar bort inni és vizet prédikálni. Ugyanakkor folyamatosan figyeli őket, mivel az egyik fia befektetett egy tokenbe a tanácsa ellenére.
