Ukrajna jövőre tervezi a csatlakozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Ennek érdekében, a háború ellenére strukturális reformokat hajt végre, fejleszti a szabályozási mechanizmusokat, és kedvező feltételeket teremt a beruházások számára – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök az OECD Tanácsának miniszteri szintű ülésén.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy az OECD Ukrajna programja két évvel ezelőtt indult. Ebben az időszakban 23 közös rendezvényt valósítottak meg, és az ország nyolc jogi eszközhöz csatlakozott.
„Jelentős eredményeket értünk el a korrupció elleni küzdelemben. Létrehoztunk és elindítottunk egy korrupcióellenes infrastruktúrát, gyakorlatilag beépítettük az Állami Korrupcióellenes Programot, amely 80%-ban megfelel az OECD kritériumainak” – jegyezte meg Smihal.
Emellett hangsúlyozta, hogy a kormányzati folyamatok digitalizációja lehetetlenné teszi a korrupciót. Többek között az olyan eszközök, mint az Egységes Állam Nyílt Adatok Webportálja, a Prozorro e-közbeszerzési rendszer és a DREAM, a helyreállításért felelős digitális ökoszisztéma már most pozitív hatást mutatnak.
„Átfogó deregulációt hajtunk végre. Már eltöröltünk közel 2000 szabályozási eszközt a gazdaság különböző ágazataiban, felszámoltuk az üzleti tevékenység bürokratikus akadályait, és számos jogszabályt közelebb hoztunk az európai normákhoz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy előrelépés történt az OECD-szabványok végrehajtásában a privatizáció és a korábban önkormányzati vállalkozások jogi személyeinek részvénytársasággá vagy a Polgári Törvénykönyv által előírt egyéb formákká történő átszervezésének folyamata területén. Többek között a tavalyi nyílt privatizációs árverések biztosították az eszközök értékének átlagosan másfélszeres növekedését. A privatizációs bevételek pedig 2,5-szeresével haladták meg a tervezett mutatókat.
„A reformok eredményeként az ukránok körében a mindennapi korrupcióval kapcsolatos tapasztalatok az elmúlt években 70%-ról 15%-ra csökkentek. Ez egy olyan mutató, amely megváltoztatja az állam fejlődésének paradigmáját a posztszovjet rendszerről az európaira. Tudjuk, hogy a ma folyamatban lévő változások az újjáépítés, a növekedés és a jólét alapját képezik az ukránok számos generációja számára” – tette hozzá Smihal.
A kormány jóváhagyta Ukrajna a SEPA európai banki fizetési rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges uniós követelmények végrehajtásáról szóló törvénytervezet-csomagot. Ez lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások számára, hogy gyorsan és további díjak nélkül euróban utaljanak át pénzt a 36 részt vevő országba, jelentette be az ukrán pénzügyminisztérium.
A minisztérium megjegyezte, hogy a törvénytervezetek célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és elleni küzdelem területén hatályos ukrán jogszabályokat összhangba hozzák az Európai Unió jogi aktusaival. A SEPA-hoz való csatlakozás egyszerűsíti az ukrán vállalatok hozzáférését az EU piacához.
A SEPA-hoz való csatlakozást követően az ukrán polgárok és a vállalkozások gyorsan, alacsony illetékkel vagy díjmentesen bonyolíthatnak le euróban való kifizetéseket. A határidők: normál – legfeljebb 1 nap; azonnali – akár 10 másodperc. A folyósításhoz csak az IBAN számla száma szükséges.
SEPA díjszabások:
online banki szolgáltatás – 0-1 euró;
bankfiókban – 3-5 euró;
pénzt felvenni – 0 euró.
A SEPA (Single Euro Payments Area – Egységes Euró Fizetési Térség) egy Európai Uniós kezdeményezés, amelynek célja az euróban történő banki átutalások egyszerűsítése a részt vevő országok között. Lehetővé teszi, hogy egyetlen fizetési eszközkészlet használatával készpénzmentes fizetéseket teljesítsen euróban bármely számláról bármely országba.
Jogi és adminisztratív teendők vannak még hátra, ha ezeket elvégezték, az Egyesült Királyság várhatóan még az idén az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződés tagja lesz. A 21 hónapon, öt fordulón át tartó tárgyalássorozat sikere Nagy-Britannia eddigi legnagyobb nemzetközi kereskedelmi egyezménye a brexit óta.
London 2021. február 1-én, pont egy évvel a brit EU-tagság megszűnése után terjesztette be hivatalosan csatlakozási kérelmét a CPTPP-hez. A csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást 11 ország képviselői 2018. március 8-án írták alá.
Az egyezménynek eredetileg tagja lett volna az Egyesült Államok is, de Donald Trump volt amerikai elnök 2017 januárjában, első munkanapján kiléptette Washingtont belőle. Az ezután újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja.
Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport évi együttes hazai összterméke a britek nélkül hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár, ami a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka. A londoni tájékoztatás szerint a mostani csatlakozással ez az arány 15 százalékra emelkedik.
A Downing Street által idézett adatok alapján a CPTPP-csoportba irányuló brit áruexport több mint 99 százaléka – köztük az autók, a gépipari termékek, a sajtfélék, a csokoládé, valamint a gin és a whisky – zéró vámtarifával léphet be tagállamok piacára. Az Egyesült Királyságban gyártott autókat jelenleg 30 százalékos, a whiskyt 80 százalékos vám terheli a CPTPP-országokban. A tavaly szeptemberrel zárul tizenkét hónapban az Egyesült Királyság – amely a CPTPP első európai tagországa lesz – összesen 60,5 milliárd font (több mint 26 ezer milliárd forint) értékben exportált termékeket a CPTPP-piacra.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
— S p r i n t e r F a m i l y (@SprinterFamily) May 30, 2023
A pénzügyminiszter szerint fél százalékponttal emelheti a gazdasági növekedés mértékét a januártól remélt csatlakozás.
Adrian Caciu román pénzügyminiszter szerint Románia januártól remélt csatlakozása a schengeni övezethez fél százalékponttal emelheti a gazdasági növekedés mértékét. A többlet részben a kereskedelmi forgalom bővüléséből származna, részben pedig abból, hogy a külföldi befektetők nagyobb bizalommal keresnék Romániát.
A Ziarul Financiar című gazdasági napilap az internetes oldalán közölt szerdai cikkében arra is rámutatott, hogy a csatlakozás növelné a román exportőrök versenyképességét, és ez nemcsak a gazdasági növekedést segítené elő, hanem a kereskedelmi mérleget is jó irányba billentené. A lap emlékeztetett, hogy állandósult a torlódás Románia nyugati határánál, amely egyben a schengeni térség határa is.
A kamionok zsúfoltabb napokon tíz óránál is többet várakoznak az átkelőkön, és ez minden gépjármű esetében napi 800-1000 eurós bevételkiesés.
Ha Románia a schengeni övezet részévé válik, a román–magyar határon megszűnnek a torlódások.
Románia az Európai Unióhoz való 2007-es csatlakozásakor vállalta, hogy csatlakozik a schengeni térséghez is, ez azonban egyes tagállamok ellenkezése miatt nem történhetett meg. Közülük egyedül Hollandia nem adott egyértelmű választ arra, hogy megváltoztatta volna álláspontját a kérdésben. Mark Rutte holland miniszterelnök, aki szerdán a Romániában szolgálatot teljesítő holland katonákat látogatta meg, újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy Hollandia elviekben nem ellenzi Románia csatlakozását, de Bukarestnek valamennyi feltételt teljesítenie kell.
Elismerte, hogy Románia sok lépést tett a jó irányba, de hozzátette, hogy az országnak „szerkezetileg erősebb jogállammá kell válnia”.
Ukrajna csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében működő Nemzetközi Energiaügynökséghez (IEA), a társulási szerződést kedden írták alá Varsóban.
A szerződést Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója és German Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter írta alá a varsói miniszterelnöki hivatalban. A dokumentum aláírását követő sajtóértekezleten Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi és klímaügyi miniszter megköszönte Fatih Birolnak, hogy támogatja Ukrajnát, és megérti a „stabilitást, a szuverenitást és az energiabiztonságot az energetikai átalakítással összekapcsoló” lengyel modellt is.
Birol közölte: az IEA tagállamai egyértelműen támogatták Ukrajna társulását. Úgy látta: Ukrajna február 24-i orosz megtámadása miatt a világ első alkalommal szembesül ilyen méretű globális energetikai válsággal, akár a jelenség összetettségét, akár a mélységét tekintve. Február 24-e egyúttal fordulópont lehet az energiapolitika történetében, mivel egyes új technológiák ezentúl „gyorsabban válnak életünk részévé” – vélekedett az IEA-igazgató.
Az ukrán miniszter úgy értékelte: az idei tél nagyon nehéz lehet az energiaválság miatt. Felidézte: a délnyugat-ukrajnai Zaporozsjében az orosz katonák a háború elején elfoglalták Európa legnagyobb atomerőművét. Kijev arra számít, hogy az IEA-val együttműködve korszerű energetikai rendszert épít fel a háború után – húzta alá Haluscsenko.
Az IEA 1974-ben, az akkori globális kőolajválság miatt alakult meg, jelenleg 31 tagállama van, Ukrajna a 11 társult ország közé tartozik ezentúl.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Bulgária 2024. január 1-jén csatlakozna az euróövezethez. Az erről szóló tervet pénteken hagyta jóvá az ország kormánya, annak ellenére, hogy a kormánykoalíción belül is gondnak tekintik, hogy hiányoznak a részletes elemzések a lépés következményeiről.
Eredetileg 2023-tól csatlakozhatott volna Bulgária az euróövezethez, ám a belpolitikai bizonytalanság és a tavalyi három választás gátat vetett ennek.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Bulgária és Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A horvát és a bolgár devizának legalább két évet kell nagyobb árfolyam-ingadozás nélkül, „problémamentesen” eltöltenie az ERM-2-ben, mielőtt a két ország megkezdheti az előkészületeket az euró bevezetésére, ami legalább még egy évet vesz igénybe.
Horvátország teljesítette az előírásokat, és 2023-tól bevezetheti az eurót, Bulgáriában erre – legalábbis a jelenlegi állás szerint – csak egy évvel később kerülhet sor.
A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
Az orosz és a fehérorosz helyett mostantól az európai villamosenergia rendszerrel működik szinkron üzemmódban Ukrajna és a Moldovai Köztársaság áramrendszere, bár egyelőre csak kísérleti üzemmódban.
Ukrajna és Moldova villamosenergia-hálózatait sikeresen szinkronizálták a kontinentális európai hálózattal – közölte az energiaügyi uniós biztos szerdán.
Kadri Simson hangsúlyozta, a hálózatok szinkronizálása segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy stabil villamosenergia-rendszerrel rendelkezzen, biztosítsa a lakások fűtését és a világítást.
Az uniós biztos a szinkronizálást „történelmi mérföldkőnek” nevezte az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok szempontjából, és azt hangoztatta, hogy ezen a területen Ukrajna már Európa részét képezi. Elmondta, a művelet rendkívüli együttműködést igényelt minden érintett részéről, mintegy két hét alatt egyéves munkát végeztek el a stabil villamosenergia-rendszerek érdekében.
Aláhúzta: az Európai Unió továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az energiaágazatban azáltal, hogy biztosítja az országba irányuló fordított gázáramlást és szükség esetén az elégséges energiaellátást. Az EU várakozással tekint arra az időszakra is, amikor folytathatja együttműködését Ukrajnával a zöld átállás és a piaci reformok terén – tette hozzá az uniós biztos.
Románia megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) – jelentette be pénteken Nicolae Ciuca miniszterelnök Bukarestben, miután Mathias Cormann OECD-főtitkárral folytatott megbeszélést.
Közös sajtóértekezletükön a román kormányfő úgy értékelte: ez az ország legjelentősebb sikere a NATO-, illetve EU-csatlakozás óta.
Elmondta: az OECD Tanácsa kedden döntött arról, hogy Románia megkezdheti a tárgyalásokat, a csatlakozást előkészítő bukaresti tárcaközi bizottság pedig már szerdán elfogadta Románia kötelezettségvállalását a szervezet alapértékeinek és irányelveinek tiszteletben tartásáról. Románia hivatalos válaszlevelét pénteken adta át az OECD főtitkárának, Cormann látogatása alkalmával pedig pénteken a bukaresti kormány székházában bemutatták az OECD-nek a román gazdaság helyzetéről készült átfogó jelentését.
Ciuca szerint Románia az OECD nyolc alapdokumentuma közül eddig hatot (amelyek a beruházásokra, vállalatvezetésre, internetre, statisztikákra, adóalap-erózióra, és átláthatóságra vonatkoznak) elfogadott, továbbá már jelezte szándékát, hogy csatlakozik a megvesztegetés-ellenes egyezményhez és hamarosan megkezdi az OECD liberalizálási kódexének átvételét is.
Ciuca rámutatott: az OECD 38 tagállama bonyolítja le a világkereskedelem 70 százalékát és a külföldi közvetlen beruházások 90 százalékát, a román célkitűzések között 18 éve szereplő OECD-tagság tehát nemcsak presztízskérdés, hanem politikai, gazdasági és pénzügyi előnyökkel jár, a fenntartható fejlődés perspektíváját jelenti állampolgárai számára.
Az OECD főtitkára úgy értékelte: Románia nagyon jól teljesített az elmúlt évtizedben, az egy főre eső román GDP a világjárvány kitörése előtti évben 27 ezer dollár volt, ami 63 százaléka az OECD-tagállamok átlagának. Ez jelentős növekedés a 2000-es évek elejéhez képest, amikor Románia még csak 30 százalékon állt. Rámutatott: a román gazdaság tavaly 6,3 százalékkal nőtt, és becslések szerint idén 4,5 százalékos növekedésre számíthat. Cormann ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Románia a sereghajtók között van a koronavírus elleni átoltottság terén, ami akadályozhatja a gazdaság újraindulását, további korlátozásokat tehet szükségessé, ezért arra bátorította a bukaresti hatóságokat, hogy legalább bizonyos foglalkozások esetében tegyék kötelezővé a Covid-igazolványt.
Cormann elhárította azt az újságírói kérdést, amely a csatlakozás várható időpontját firtatta, de úgy vélte: Románia már teljesíti az OECD-követelmények egy részét, a csatlakozásra pedig a „lehető leggyorsabban” sor fog kerülni, amint végrehajtja a még szükséges reformokat.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkárát Klaus Iohannis román államfő is fogadta, aki történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az OECD utat nyitott a román csatlakozási tárgyalások előtt, és azt ígérte: a tagság feltételeinek teljesítését Románia prioritásként fogja kezelni.
