A kijevi pénzügyminisztériumnak mindössze néhány hete maradt arra, hogy megállapodjon az ország hitelezőivel egy korábbi kötvény miatt. Ha nem sikerül, Ukrajna végleg csődbe mehet.
Az ukrán kormány ugyanis még 2015-ben strukturált át egy jelentős államadósságot, olyan kötvényeket, amelyeket a gazdasági növekedéshez kötöttek, azaz amennyivel nőtt Ukrajna GDP-je, annak megfelelő mértékben növekedett a kötvények hozama is.
Minderre azért volt szükség, hogy a jelentős mennyiségű tartozását fedezni tudja Ukrajna. Azzal viszont nem számoltak, hogy bár a háború miatt eleinte jelentős visszaesés történt, azóta a bázishatás miatt már erősebb a visszapattanás. Idén például csúsztatottan, a 2023-as GDP-adat után kellene fizetnie az államnak. Akkor 5,3 százalék volt a GDP-növekedés, tehát a teljes, 3,24 milliárd dolláros, azaz több mint ezer milliárd forintos kötvényállomány után több mint 600 millió dollárt kellene fizetnie Kijevnek.
Átváltani valami másra
Ezt az állományt szeretné most Ukrajna minél hamarabb eurókötvényekre váltani, amelyek jóval kiszámíthatóbbak és jelentősen kisebb kiadást jelentenének az államnak. A kijevi kormány hónapok óta próbál megállapodásra jutni a hitelezőkkel, most karácsonyig van idejük arra, hogy elérjék az áttörést. Ehhez a hitelezők 75 százalékának rá kellene bólintania a cserére.
Ez pedig nem lesz egyszerű, ugyanis a bizalom nem éppen magas Ukrajnával szemben. Kijev ugyanis már hat hónapja fizetésképtelenséget jelentett be, amikor képtelen volt teljesíteni a lejárt GDP-kötvények után. Kedden például épp az Európai Központi Bank (EKB) fúrta meg, hogy pénzügyi védőhálót biztosítson Ukrajnának.
Hosszú tárgyalások, majd ultimátum
Ukrajna már tavasszal megpróbált megállapodást elérni a hitelezőkkel, de nem sikerült dűlőre jutniuk. Ukrán gazdasági lapok szerint
a hitelezők mindössze az idei évnél engedtek volna átstrukturálást,
cserébe évi 7,75 százalékos kamatozású papírokat kértek volna Kijevtől.
Mivel nem sikerült megállapodni, Ukrajna egyszerűen csak úgy döntött, hogy nem fizet semennyit sem.
Aztán nemrég a Fitch Ratings durván bóvliba is küldte emiatt Kijevet, ami már rövid távon is visszaüthet.
Idén ősszel így ismét asztalhoz ültek a felek és bár a hitelezők a hírek szerint jóval megengedőbbek voltak, mégsem sikerült megállapodni. December elsején, azaz hétfőn tehát az ukrán pénzügyminisztérium ultimátumot intézett a befektetőkhöz és közölték, hogy a kormány mindenképp átalakítja a kötvényeket, akár beleegyeznek az érintettek, akár nem. Ezt december 21-ig dönthetik el a felek. Mármint, hogy elfogadják-e a feltételeket.
Kijev álláspontja szerint ugyanis sokan mindenképp szeretnének megállapodni velük, ám jó néhányan csak a lehetőséget látják a pénzkeresésre.
A sietségre azért van szükség, mert hamarosan le kell zárni az idei pénzügyi évet és elkezdődik a 2026-os, amelyet még nagyobb bizonytalanság övez. Például továbbra sem tudni, hogy mivel foltoz majd be egy 19 milliárd dollárnyi lyukat, pontosabban miből lesz pénze a kijevi kormánynak ezen kiadások fedezésére. Ilyen helyzetben még lehetetlenebb lenne megállapodásra jutni egy kötvényátalakításról.
Az ajánlat szerint minden dollárnyi átváltott kötvényért 4,5 centet fizet Ukrajna a hitelezőknek, akik így láthatnak valamennyit a pénzükből. Sőt, ha időben átváltják, akkor akár 7 centet is kaphatnak. Ez 180 millió dollárnyi kiadást jelent Kijevnek, tehát a harmadát annak az összegnek, amit nyáron ki kellett volna fizetniük a kötvények után.
De azért is megéri nekik átváltani, mert az évek során egyre súlyosabb összegeket kellene kifizetniük érte. Egy esetleges békemegállapodás után ugyanis Ukrajna gazdasága a helyreállítási munkálatok miatt az egekbe lőne ki, évente akár több milliárd dollárnyi kamatot generálva ezzel a GDP-kötvények nyomán.
Ha most sem sikerül megállapodni karácsonyig, akkor teljes bizonytalanságba kerülhet az ország jövő évi költségvetése és szinte biztosan elkerülhetetlen lesz a csőd.
Nincs adósságbesorolása a Fitch Ratings hitelminősítőnél Ukrajnának. Pontosabban van, de nem a skálán, amelyen az adósok pénzügyi helyzetét osztályozzák: ez a besorolás Ukrajna hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségein a „restricted default” (RD), a részleges csőd, amit péntek éjjel erősítettek meg.
Elemzésében a Fitchs közölte: a besoroláshoz nem kapcsolódik osztályzati kilátás, mert a CCC plusz, illetve az ettől elmaradó minősítésekre nem állapítanak meg kilátást – jelentette az MTI.
A hitelbesorolásokat a minősítő intézetek negatív, stabil vagy pozitív kilátással szokták közölni, tájékoztatást nyújtva ezzel a következő változás valószínű irányáról, illetve orientálva az adósokat. Ez az adós nem kapott ilyen értelemben orientációt.
A jövőt illetően azért természetesen adott jelzést az indoklás: az RD minősítés mindaddig érvényben marad, amíg Ukrajna nem normalizálja viszonyrendszerét külső kereskedelmi hitelezőinek jelentős többségével.
Általában olyan hírekkel szembesülünk, amelyek szerint Kijev innen vagy onnan kapott újabb pénzt, támogatást, hitelt (az Egyesült Államoktól Donald Trump elnöksége alatt már nem, az Európai Uniótól azóta felpörgetetten), így kevesebb figyelem irányul arra, hogy meglévő kötelezettségeit Ukrajna nem mind teljesítette – ezzel a háttérrel folyik a nyomásgyakorlás Belgiumra és más uniós tagországokra, hogy nyújtsanak 140 milliárd eurós hitelt a háborús országnak a befagyasztott orosz vagyon fedezete mellett.
Ukrajna csődbe ment: tárgyaltak a hitelezőkkel, akik aztán nem kaptak semmit
A Fitch felidézte:
Ukrajna nem teljesítette egy 2,6 milliárd dolláros GDP-kötődésű kötvény június 2-án lejárt 665 millió dolláros részletfizetési kötelezettségét,
és a tíznapos türelmi időszak is fizetés nélkül ért véget. (A GDP-hez kötött kötvénykötelezettségek (GDP warrants) összetett szerkezetű adósságkonstrukciók, amelyek törlesztése rendszerint a hazai össztermék (GDP) meghatározott ütemű növekedése, illetve a GDP-érték ugyancsak előre meghatározott szintjének elérése esetén válik esedékessé.)
A Fitch Ratings az RD besorolás fenntartásának indokai közé sorolta azt is, hogy GDP-hez kötött ukrán kötvények befektetőivel folytatott átütemezési tárgyalások második fordulója is eredménytelenül végződött november elején, és a hitelminősítő szerint ez azt jelzi, hogy továbbra is jelentősek a nézeteltérések a kötvénycsere feltételeiről.
Az ukrán költségvetésben akkora a lyuk, amilyet még nem is láttak
A Fitch várakozása szerint a hazai össztermékhez mért ukrán államháztartási hiány az idén eléri a 25,7 százalékot. Ez a legmagasabb mérték azon belül, amit a cég hitelminősítő besorolási univerzuma ismer. Azt jósolják: a deficit jövőre 19,7 százalékra csökken, de a háború folytatódása azt jelenti, hogy a védelmi kiadások továbbra is magasak lesznek.
A Fitch azzal számol, hogy a védelmi célokra fordított összegek elérik az éves ukrán GDP 28 százalékát, illetve az ukrán költségvetési kiadások 43 százalékát.
Az államháztartásra a háború esetleges befejeződése után is hatalmas terhek nehezednek: a következő évtizedben a becslés szerint 524 milliárd dollárt kell az újjáépítésre fordítani – áll a Fitch elemzésében. Ez annyi, mint majdnem háromévi teljes ukrán GDP a tavalyi számok alapján, tehát irtózatos összeg az ukrán termeléshez képest.
Az ukrán gyógyszertárláncok tömegesen zárnak be üzleteket a gazdasági nehézségek és a gyártókkal kötött marketingszerződések felmondása miatt, az év eleje óta az Apteka 9-1-1 mintegy 120 gyógyszertárat zárt be, a Podorozsnik pedig 55-öt, és további 138 bezárását tervezi – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Delo.ua kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Podorozsnik üzletlánc vezérigazgatója, Tarasz Koljada hangsúlyozta a helyzet kritikusságát. „2025 eleje óta a Podorozsnik hálózat már 55 gyógyszertárát zárta be országunk különböző településein kelettől nyugatig, és további 138 bezárása van folyamatban. Ez még a teljes körű háború első évéhez képest is nagyon magas szám. Ha figyelembe vesszük, hogy átlagosan egy gyógyszertárunk havi 2100 ügyfelet szolgál ki, kiderül, hogy több mint 115 ezer ukrán kénytelen már más pontokat keresni a gyógyszerei beszerzéséhez” – mondta.
Ahogy Valentyina Jovenko, az Apteka 9-1-1 vállalati kommunikációs igazgatója elmondta, 2025 márciusa óta mintegy 120 gyógyszertárat zártak be „Most kénytelenek vagyunk optimalizálni a hálózatot, bezárni a veszteséges pontokat, és átcsoportosítani az erőforrásokat a nyereséges helyszínek támogatására” – jegyezte meg.
A gyógyszertárak bezárásának fő oka a marketing-megállapodások 2025. március 1-jétől történő felmondása volt. Ezek olyan megállapodások voltak, amelyek értelmében a gyógyszergyártók kompenzálták a gyógyszertárakat termékeik népszerűsítéséért, ami lehetővé tette a láncok számára, hogy csökkentsék az árakat a vásárlók számára, és fenntartsák a veszteséges pontokat.
A vállalatok körülbelül 55%-a marketingmegállapodások keretében működött együtt – ezek olyan vállalatok voltak, amelyek nagyszámú vény nélkül kapható gyógyszerrel rendelkeztek, és termékeik fejlesztésére, értékesítésük növelésére és a betegek körében való ismertség növelésére törekedtek, mondják a gyógyszertári képviselők. A gyártók fennmaradó 45%-a ismert márkás gyógyszerek portfóliójával rendelkezik, amelyek nem igényelnek promóciót.
Ukrajnában a gyógyszertárak teljes száma közel 20%-kal csökkent 2021 óta. A gyógyszertári hálózat legnagyobb csökkenése a keleti és déli régiókban figyelhető meg, ahol az ellenségeskedés lehetetlenné teszi a stabil működést. De még a viszonylag biztonságos régiókban is optimalizálják a hálózatok a struktúrákat, és bezárják a veszteséges pontokat.
A gyógyszertári kiskereskedelem hangsúlyozza a kiegyensúlyozott állami szabályozás szükségességét, amely a fogyasztókat segítené anélkül, hogy tönkretenné a gyógyszerekhez való hozzáférés rendszerét, különösen a falvakban és a frontvonalbeli területeken.
Idén márciusa óta hatályba lépett az Egészségügyi Minisztérium határozata, amely tiltja a gyógyszergyártók és -kiskereskedők közötti marketingmegállapodások megkötését.
Az Ukrposta lehetséges csődjéről szóló szóbeszéd a 2026-os állami költségvetés tervezetéhez csatolt „Költségvetési kockázatokról szóló információk” melléklet megjelenése után robbant ki. A kormányzati elemzők ebben a dokumentumban az állami szolgáltatót veszteségesnek, gyenge likviditással és magas adósságteherrel rendelkezőnek nevezték – és ez elég volt ahhoz, hogy média felfigyeljen rá. Miről is van szó valójában, milyen érveket hoz fel a szabályozó hatóság és a vállalat, és mire számíthatunk ezután?
Mit vett észre a kormány: veszteségek, likviditás és forgatókönyvek
Az RBC-Ukrajina közölte, a költségvetéshez csatolt függelék az Ukrposta az elmúlt évekre vonatkozó főbb mutatóit tartalmazza: nettó veszteség 2024-ben – körülbelül 413 millió hrivnya (a 2023-as 796 millió hrivnya után), a likviditás körülbelül 9%-os csökkenése, és a rövid lejáratú kötelezettségek körülbelül 3,7 milliárd hrivnyával meghaladják a forgóeszközöket. Külön figyelmet fordítanak a 100%-hoz közeli eszközarányra – ez a mutató érzékennyé teszi a mérleget az árfolyamra és a hitelpiacra. A dokumentum három forgatókönyvet vázol fel: az alap – a jövedelmezőség helyreállításával a csomaglogisztika és a szigorú költségellenőrzés révén; az alternatív – egy volatilis 2026-os év a „mínuszba” való visszatérés kockázatával; a negatív – hosszú távú veszteségek a külső körülmények romlása esetén. A TSZN is beszámolt ezekről a kockázatokról, hangsúlyozva, hogy egy forgatókönyv-modellezésről van szó, és nem tényleges döntésekről.
Hol van a gyenge pont a Nemzeti Bank szerint
A kormány következtetéseit alátámasztják a Nemzeti Bank becslései is. A TSZN által idézett adatok szerint a jegybank az Ukrposta 2022–2024-es felhalmozott veszteségeit rögzítette, ami meghaladta a 2,5 milliárd hrivnyát, és jelentős tőkeszűkítést könyvelt el – több milliárdtól szimbolikus több százmillióig. A szabályozó hatóság arra figyelmeztet: továbbra is „felemésztődik” a tőke, fennáll a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek nemteljesítésének veszélye. A lehetséges további tőkésítés minimális becslése, amelyet 2025 tavaszán jelentettek be, körülbelül 826 millió hrivnya. Az RBC-Ukrajina hozzátette: ugyanezek a dokumentumok említik egy kisbank az Ukrpostának való átadásának ötletét a „pénzügyi integráció” modellje keretében, de a Nemzeti Bank óvatos ezzel kapcsolatban, tekintettel mind a bank, mind a posta gyenge teljesítményére.
Az Ukrposta válasza: „nincsenek csődök” és a működés fenntarthatóságára összpontosítanak
A vállalat keményen reagált ezekre a vádakra. Egy nyilvános közleményben az Ukrposta hangsúlyozta, hogy nem lesz fizetésképtelenség, és a további tőkésítésről szóló vita manipuláció. A vállalat vezetője, Ihor Szmiljanszkij kijelentette, hogy 2025. június 1-jén a saját tőke összege meghaladta a 4 milliárd hrivnyát, és egyes jelentésekben a „mínusz” akkor jelent meg, amikor a szabályozó megváltoztatta a számítások megközelítését. Elmondása szerint 2026. január 1-jére a mutatókat költségvetési beavatkozás nélkül a szabványoknak megfelelően fogják megközelíteni. A nyilatkozat működési irányelveket is tartalmaz: a 2024-es EBITDA „pozitív” volt, a nettó veszteséget pedig az árfolyamkülönbségek és a kapacitásokba történő nagyberuházások utáni gyorsított értékcsökkenés magyarázza. Az Ukrposta közvetlenül a weboldalán közölt a vállalat ezen álláspontját.
Mit mondanak a megfigyelők: kockázati tényező – igen, megoldás – még nincs
Az elemző anyagok kifejtik: magában a 2026-os költségvetési tervezetben nincs szó az „Ukrposta” további tőkésítéséről, vagyis egy olyan kockázati tényezőről beszélünk, amely szerepel a kormány „kockázati jegyzékében”. Ahogy az aBusiness megjegyezte, a „postabankról” szóló szóbeszéd egy külön történet: a parlament megnyitotta a korlátozott banki engedélyek lehetőségét a hálózati vállalatok számára, de a jegybank teljes dokumentációt és a tőkemegfelelés megerősítését követeli meg az engedélyezési lépések megtétele előtt. Megfigyelők hozzátették: a vezetői retorikában a „egyetlen csőd sem” tézis pontosan a működési cash flow-n és a vállalat új szabályozásokhoz való alkalmazkodásának idején alapul.
Mit jelent ez most?
Jelenleg nincs bizonyíték fizetésképtelenségre vagy az Ukrposta feltőkésítésére vonatkozó kormányzati döntésre. Létezik egy kormányzati leírás a mérleg gyenge pontjairól – alacsony likviditás, magas tőkeáttétel, érzékenység az árfolyam-ingadozásokra –, és a vezetőség nyilvános ígéretet tett arra, hogy saját erőből tőkét von be. A történet alakulását három dimenzióban érdemes követni.
Elõször is, a 2025–2026-os mûködési eredmények: vajon továbbra is pozitív marad-e az EBITDA, és csökken-e a likviditási rés?
Másodszor, a Nemzeti Bank álláspontja a tőkekövetelményekkel és az Ukrpostára épülő banki kezdeményezésekkel kapcsolatban.
Harmadszor, a költségvetési folyamat: vajon megjelenik-e az év során egy külön sor benne a vállalat támogatására, ha a kockázati tényező forgatókönyve valósággá válik.
Összegzésképpen láthatjuk, a szokásos dokumentumok problémás területeket mutattak, a szabályozó hatóság figyelmeztetett a lehetséges következményekre, az „Ukrposta” pedig megígérte, hogy önállóan korrigálja a mérleget. A fő kérdés az, hogy az „Ukrposta” képes lesz-e megerősíteni a tőkemegfelelőségét, fenntartani a pozitív működési dinamikát és teljesíteni a jegybank feltételeit 2026 elejére, a postabankról szóló vita hátterében.
Tetemes adóssága miatt magáncsődbe menekült az egyik leggazdagabb osztrák üzletember, akinek nemrégiben létrehozott magánalapítványa is a felszámolás sorsára jutott. Klemens Hallmann Ausztria egyik álompárját alkotta volt topmodell feleségével, és luxuséletvitelüket sosem titkolták.
René Benkót követően újabb osztrák ingatlanguru kért magáncsődöt: a 49 éves, a sajtóban gyakran szereplő Klemens Hallmann igazi luxuséletet élt feleségével, Barbara Meierrel, aki 2007-ben megnyerte Heidi Klum „Németország következő topmodellje” című versenyét. 2016-ban Velencében tartották álomesküvőjüket, ami széles nyilvánosságot kapott akkoriban – számolt be az Origo.
A bírósági dokumentumok szerint 102 hitelezőt érint a fizetésképtelenség, akiknek a követelései elérik a 95 millió eurót.
A csődegyezség szerint Hallmann két éven belül szeretné kifizetni a hitelezőknek a követeléseik 30 százalékát.
Már a bécsi Hernals negyedben található pazar Hallmann-villa is eladósorba is kerülhetett, a jövő év elején lezárulhat a több millió eurós, 5000 négyzetméteres telken álló, 1000 négyzetméteres ingatlan értékesítése, emellett szóba jöhet egy Alsó-Ausztriában található barokk kastélyban birtokolt tulajdonrészének eladása is.
Klemens Hallmann még 2024 karácsonya előtt magánalapítványt hozott létre Aigis H néven. Elmondása szerint ez egy közhasznú alapítvány, amely nemcsak a gyermekei örökségének kezelésére jött létre, hanem a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása is a célja. A kedvezményezettek családtagjai és társadalmi projektjei voltak. Az osztrák Krone friss értesülése szerint azonban már ez a magánalapítvány is felszámolás alatt áll.
Korábban a SÜBA ingatlanfejlesztő leányvállalata, amely akkor még a Hallmann Holding tulajdonában volt, szintén csődbe ment. Az adósságállomány 226 millió eurót tesz ki, miközben a cégvagyon kevesebb mint 9 millió euró.
Hallmann a 40. helyet foglalja el a 100 leggazdagabb osztrák között, és 2016 óta szerepel ebben az elitklubban. Az üzletemberről itt olvashat további információkat.
Egyre több vállalatnál áll be a fizetésképtelenség Ausztriában, a vállalati csődök száma idén várhatóan 7000-re emelkedik – közölte Ricardo-José Vybiral, a KSV1870 nevű hitelezővédelmi egyesület vezetője.
Mint a szakértő a Kronen Zeitunggal ismertette, a KSV1870 legfrissebb becslései szerint csak az idei év első három negyedévben 5110 vállalat ment csődbe, amelyek összesen 15 200 alkalmazottnak adtak munkát.
Elmondása szerint a csődhullám most is ugyanazokat a szektorokat érinti a leginkább, mint eddig: ezek „a kiskereskedelem, az építőipar, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”. Általánosságban elmondható, hogy a kereskedelem és az ipar továbbra is gyengén teljesít Ausztriában.
Ricardo-José Vybiral szerint úgy számolnak, hogy az év végére nagyjából 7000 osztrák vállalat mehet csődbe, ami rekordot jelentene. Mint a Kronen Zeitung megjegyezte: tavaly 6587 fizetésképtelenséget regisztráltak, 2023-ban pedig 5380-at.
„Az üzleti életben mélypontra jutottunk” – harmadik éve gyengélkedik az osztrák gazdaság, folytatódik a recesszió
A szakértő azt is ismertette: a csődhullám hátterében az áll, hogy Ausztriában a harmadik egymást követő recessziós év lehet az idei, és a hazai vállalatok továbbra is jelentős pénzügyi nyomás alatt állnak. Bár vannak óvatos jelek a gazdaság enyhe stabilizálódására, ezek messze nem elegendők a csődhullám megfékezéséhez.
Mindeközben a vállalatok számos problémával szembesülnek: az energia- és személyzeti költségek meredeken emelkedtek, az Egyesült Államok vámokat vet ki, miközben Németországnak, az osztrákok legfontosabb kereskedelmi partnerének gazdasági helyzete nem javul.
Emellett Ausztriában a bizonytalan fogyasztók gyakran inkább félreteszik a pénzüket, mintsem elköltenék, ami csökkenti a fogyasztást.
„Az üzleti életben mélypontra jutottunk” – fogalmazott Ricardo-José Vybiral, hozzátéve: a negatív hangulat az egész országot áthatja, olyannyira, hogy még Ausztria legnyugatibb tartománya, Vorarlberg is, „amely mindig is példaértékű volt az üzleti bizalom tekintetében, most az átlag alatt van”.
A csődökkel kapcsolatban a KSV vezetőjét különösen aggasztja, hogy egyre több esetben még a csődeljárást sem tudják megindítani a költségek fedezetének hiánya miatt: becslésük szerint az első három negyedévben ez 1800 vállalatra lehet igaz. Ezek a vállalatok gyakran túl sokáig várták a fizetésképtelenség bejelentésével, így kimerítették utolsó pénzügyi tartalékaikat, és még a bírósági költségek fedezésére szolgáló 4000 eurójuk sem maradt a számlán. Ezért kénytelenek voltak bezárni vállalkozásukat, és minden alkalmazottjuk elvesztette állását – fejtette ki.
A KSV becslései szerint az első három negyedévben a kiskereskedelem szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a csődeljárásoknál Ausztriában: az év eleje óta összesen 921 kiskereskedő vált fizetésképtelenné, ami tízszázalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest is. Ráadásul – más ágazatokkal ellentétben – még a nyári hónapok sem hoztak javulást a kiskereskedelem helyzetében. A második helyen az építőipar, a harmadik helyen pedig a szállás- és vendéglátóipar áll a csődök számában.
Az Orosz Vasutak nettó nyeresége 2025 első felében 95 százalékkal, 33,9 millió dollárra csökkent – adta hírül az Ukrinform.
Az ügynökség szerint a szállítási volumenek 7,3 százalékkal csökkentek éves szinten, a legnagyobb visszaesés a gabonaszállítmányokban (35,6 százalék), az ipari rakományokban (19,4 százalék) és az építőanyagokban (17 százalék) volt. A csökkenő tendencia immár harmadik éve figyelhető meg egymás után.
A visszaeső áruforgalom miatt az Orosz Vasutak 1,1 milliárd dolláros bevételkiesésre számítanak 2025-ben. A hírszerző ügynökség ugyanakkor megjegyezte, hogy a vállalat frissített pénzügyi terve irreálisnak tűnik – a növekvő adósságnyomás és a csökkenő jövedelmezőség fényében.
A lap megjegyezte, hogy a rossz eredmény miatt 2025 júliusa óta az ott dolgozók kénytelenek havonta két nap fizetetlen szabadságot kivenni. Hozzátették, ennek ellenére az Orosz Vasutak 30 000 biztonsági alkalmazottja legfeljebb lőfegyverekkel lett felszerelve, ami a társadalmi feszültség fokozódásának kockázatát hordozza magában.
Június 2-án esedékes lett volna az a 665 millió dolláros kifizetés, amelyet Ukrajnának kellett volna teljesítenie a 2015-ben kibocsátott GDP-warrantok után. Az ukrán kormány azonban hivatalosan bejelentette, hogy nem teljesíti a kötelezettséget, és moratóriumra hivatkozva felfüggeszti a törlesztést.
A döntésről a vg.hu. számolt be az ír tőzsde hivatalos közlönye alapján, a hírt pedig több ukrán hírportál, is megerősítette.
Az érintett állampapírokat – hivatalos nevükön GDP-warrantokat – 2015-ben bocsátotta ki az ukrán állam a nemzetközi hitelezőkkel történt adósságrendezés részeként.
Ezek lényege, hogy csak akkor jár utánuk hozam, ha az ország gazdasága a vártnál jobban teljesít.
A június 2-i határidőre eső több mint 665 millió dollárnyi kifizetést az ukrán kormány nem fogja teljesíteni, hivatkozva arra, hogy a kérdéses értékpapírokra 2024. augusztus 27-én moratóriumot hirdettek, amely érvényben marad, amíg a gazdasági növekedéshez kötött kötvények adósságrendezési folyamata le nem zárul.
A bejelentés szerint Ukrajna továbbra is elkötelezett a GDP-warrantok „átfogó, fair és méltányos újrastrukturálása” mellett, amelynek során figyelembe kívánják venni az IMF-programban meghatározott adósságplafont, valamint a bilaterális partnerekkel való összehangolt adósságkezelést.
A GDP-warrantokat egyébként fedezeti alapok és intézményi befektetők, például az Aurelius Capital Management LP és a VR Capital Group vásárolták meg.
A lépés nem csak a mostani, 665 millió dolláros törlesztést érinti, hanem többmilliárd dollárnyi jövőbeli fizetési kötelezettséget is levehet Ukrajna válláról.
Az IMF szerint az ország államadóssága idén elérheti a GDP 110 százalékát, ami történelmi rekordot jelent és először lépi át a 100 százalékos pszichológiai határt.
A döntés újabb jele annak, hogy Ukrajna komplex és hosszú távú adósságrendezési folyamatot folytat, miközben súlyos gazdasági és geopolitikai kihívásokkal küzd.
Valódi botrány robbant ki a sport- és médiakörökben. A népszerű amerikai újságíró, Stephen A. Smith bejelentette, hogy a legendás bokszoló, Floyd Mayweather állítólag csődbe ment. Az információ azonnal elterjedt a sajtóban és a közösségi hálókon, heves reakciót váltva ki a rajongókból, írta a Fight Today.
A. Smith elmondása szerint Floyd Mayweather hatalmas összeget veszített. 402 millió dollárról beszélünk, amit a bokszoló egy kétes ingatlanprojektbe fektetett be New Yorkban. Az újságíró azt állítja, hogy a befektetés egy csalási séma részének bizonyult, aminek következtében a sportoló állítólag szinte az egész vagyonát elvesztette.
Figyelembe véve, hogy Mayweather több mint egymilliárd dollárt keresett pályafutása során, és a történelem legjobban fizetett bokszolójának tartják, az ilyen pletykák aggasztóak. Floyd Mayweather nevét hagyományosan a luxushoz, a drága órákhoz, a magánrepülőgépekhez és a több százmilliós számlákhoz kötik.
Mayweather reagált a pletykákra
Maga Floyd Mayweather azonban cáfolta ezeket az állításokat. Biztosított arról, hogy továbbra is felügyeli pénzügyeit, több mint száz ingatlannal, két magánrepülőgéppel rendelkezik, és aktívan fektet be jövedelmező projektekbe. Állítása szerint nem ment csődbe.
A bokszoló azt is kijelentette, hogy vagyona elvesztésről szóló pletykák túlzások és nincs valós alapjuk. Még mindig ugyanannak az üzletembernek nevezte magát, aki tudja, hogyan kell sokszorozni a tőkéjét, és hangsúlyozta, hogy befektetései továbbra is stabil profitot hoznak.
Ukrajnában 81 928 egyéni vállalkozót alapítottak 2025 januárja és áprilisa között, ami 9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanekkor 119 895 vállalkozó szüntette meg tevékenységét, ami 44%-kal több, mint tavaly, számolt be az Opendatabot platform május 8-án, csütörtökön.
Idén összesen 37 967-tel több egyéni vállalkozó zárt be, mint amennyit regisztráltak. Tavaly más volt a helyzet: ugyanebben az időszakban ezzel szemben 7166-tal több egyéni vállalkozó kezdte meg tevékenységét, mint amennyi bezárt.
Az összes új vállalkozás negyede a kiskereskedelemben tevékenykedik: 20 763 vállalkozó. További 7129 egyéni vállalkozó választotta az informatikai és programozási tanácsadást. A nagykereskedelem zárja az első három helyet – 6216 új vállalkozó.
Idén a nők aktívabban indítanak vállalkozást, mint a férfiak: az új egyéni vállalkozások 61%-át nők regisztrálták. A férfiak aránya mindössze 39% volt.
Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke elmondása szerint az egyéni vállalkozók bezárásának év eleji megugrása a nem működő vállalkozások bezárásának köszönhető, amelyek számára január 1-jétől visszaállítottak az egységes társadalombiztosítási adó fizetési kötelezettségét.
„Az 1. és 2. csoportba tartozó nem működő egyéni vállalkozásokat zárták be, mivel visszaállították számukra a háború előtti társadalombiztosítási járulékfizetési szabályokat. Meghatározták a 2025-ös minimálbérből származó katonai illetéket is – ez havi 800 hrivnya, függetlenül attól, hogy működnek-e vagy sem”, magyarázta.
Ugyanakkor a parlamenti képviselő adatai szerint 2025 márciusától kezdődően a megnyitott egyéni vállalkozások száma nagyobb, mint a bezártaké.
Május első hetében regisztrálták idén a legtöbb egyéni vállalkozás megnyitását: 7014-et.
