Orosz Állami Duma második olvasatban jóváhagyta a vállalati csőd nagyszabású reformját, amely a vállalatok felszámolását az adósság átstrukturálási mechanizmusokkal váltja fel, számolt be Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata Telegramon, írja az Ukrinform.
„Formálisan a törvény célja a vállalkozások, a munkahelyek és az adóbevételek megőrzése, de sietős elfogadása egybeesett az orosz vállalatok pénzügyi helyzetének hirtelen romlásával”, jelentette ki a hírszerzés.
Megjegyezték, a helyi hatóságok gyakorlatilag elismerték a jelenlegi rendszer kudarcát: 2025-ben mindössze 51 esetben alkalmaztak külső irányítást, mindössze nyolc esetben pénzügyi helyreállítást, és a rehabilitációs eljárások az összes vállalati csőd kevesebb mint 1%-át tették ki.
Az intézmény arról számolt be, hogy az esetek túlnyomó többsége vagyonértékesítéssel és a vállalatok végleges felszámolásával zárult.
Amint arról a hírszerzés is beszámolt, ez a reform külön szerkezetátalakítási eljárást vezet be, lehetővé teszi a hitelezőkkel való tárgyalás előtti megállapodások megkötését és az adósságtörlesztési tervek jóváhagyását.
„Az adósok nem vehetnek fel új hiteleket, és nem köthetnek megállapodásokat a velük kapcsolatban lévő vállalkozásokkal a válságkezelő vagy a hitelezők beleegyezése nélkül. Emellett bevezetnek egy új mechanizmust a nagyszabású eszközök rugalmas ár kiigazítással történő értékesítésére” – áll a jelentésben.
Az intézmény kifejtette, a törvényjavaslat tárgyalásának gyorsasága egybeesett az orosz vállalati szektor adósságválságának eszkalálódásával.
„2026 áprilisának végén az orosz vállalatok kötelezettségei elérték a 293 billió rubelt (körülbelül 3,85 billió dollárt), az éves lejárt fizetések pedig 18%-kal, 7 billió rubelre (körülbelül 92 milliárd dollárra) nőttek. Egyes vállalatok már új hitelekkel fedezik régi adósságaikat, míg a nyereség mintegy 37%-át kizárólag kamatok törlesztésére fordítják” – jelentette Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
Megjegyezték, a reform elfogadása a Kreml felkészülése egy csődhullámra a magas kamatlábak, a csökkenő profit és a széles körben elterjedt fizetésképtelenségek hátterében.
Februárban 1193 csődöt jelentett magán- és jogi személy volt Németországban, ami 11 százalékkal több, mint januárban. Utoljára 2016-ban volt ilyen magas az adat. A következő hónapokban még többen jelenthetnek csődöt. Több tízezer ember munkája kerül így veszélybe.
Februárban jelentős mértékben, a felmérések 2016-os kezdete óta a legmagasabb számra emelkedett a személyi- és cégcsődök száma Németországban a hallei IWH gazdaságkutató intézet hétfői jelentése alapján.
Az IWH (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle) csődfelmérése szerint februárban Németországban a magán- és jogi személyek fizetésképtelenség-bejelentéseinek száma a nyilvántartás 2016. januári kezdete óta a legmagasabbra, 1193-ra emelkedett. A növekedés az előző hónaphoz képest 11 százalékos, az előző év februárjához képest 43 százalékos volt, és egyúttal 28 százalékkal haladta meg a 2016–2019 közötti, azaz a koronavírus-járvány előtti évek februári átlagát.
Az IWH elemzése alapján a februárban fizetésképtelenséget bejelentő vállalatok legnagyobb része, 10 százaléka mintegy 11 ezer munkahely megszűnését jelenti, ami elmarad a legnagyobb tíz százalék előző havi csődje által érintett munkahelyek számától, de közel 90 százalékkal haladja meg a csőd miatti februári állásvesztések átlagát.
Az IWH előzetes fizetésképtelenség-indikátorai januárban érték el csúcsot, majd februárban némileg enyhültek.
Ezzel azonban még nincs lefújva a vészjelzés – mondta Steffen Müller, az IWH csődkimutatásokkal foglalkozó szakértője.
Márciusra és áprilisra is magas fizetésképtelenségi adatokra számítunk.
A koronavírus-támogatások nélkül sorra buknak el a zombicégek. A vállalati csődök száma meredeken nő, a legkisebb startupok és a német piac királyai is érintettek.
A 2023-as gazdasági katasztrófa után idén tovább fokozódik a vállalati csődhullám Németországban, miután a magas energiaköltségek és a világjárvány idején bevezetett támogatások megszűnése miatt egyre több sántikáló cégnek kell bedobnia a törülközőt – írta a Financial Times.
Szerkezetátalakítási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Németországban számos „zombi” vállalat – amelyeket csak a koronavírus-járvány alatt bevezetett, nagylelkű állami támogatások és a csődeljárási kötelezettség felfüggesztése tartott életben – fog idén összeomlani, szorosan követve a 2023-as csődrekordot.
A nehézségekkel küzdő cégek sora a magas kamatok és energiaárak, a költségvetési megszorítások, valamint a gazdasági stagnálás miatt egyre bővül: az előrejelzések szerint 2024-ben akár 30 százalékkal többen jelentenek fizetésképtelenséget, mint tavaly.
Az év eleje óta több ismert német cég, például a Galeria Kaufhof áruházlánc, a hamburgi Bree táskagyártó és a 85 éves Haba játékgyártó is fizetésképtelenné vált. Az utóbbi decemberben jelentett csődöt, nem sokkal azután, hogy elbocsátott 500 alkalmazottat, bezárta az online áruházát és több gyárat is eladott, hogy megpróbálja csökkenteni folyamatosan emelkedő költségeit.
A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) adatai szerint az általuk figyelt németországi vállalati csődök – ami nem tartalmaz számos mikrovállalkozást – havi aránya tavaly nyár óta először emelkedett a világjárvány előtti átlagszint fölé. Decemberben pedig legalább hét éve a legmagasabb szintet érte el.
A következő két-három hónapban mindenképpen magasabb fizetésképtelenségi számokat fogunk látni, ez a korai bejelentési számokból is látszik. A kormány sajnos túl sok támogatást adott az alacsony termelékenységű cégeknek, amelyeknek most ér véget a meghosszabbított élete – figyelmeztetett Steffen Müller, az intézet csődkutatási vezetője. A Szövetségi Statisztikai Hivatal múlt héten közzétett adatai szerint az októberig tartó tíz hónapban több mint 24 százalékkal nőtt a kerületi bíróságokon csődeljárást kezdeményező cégek száma a 2022-es év azonos időszakához képest.
Wolfgang Steiger, az ellenzéki CDU gazdasági tanácsának vezetője is a kormány „katasztrofális gazdaságpolitikáját” okolta azért, hogy Németországban a fizetésképtelenségi ráta gyorsabban emelkedik, mint sok más országban. Ehhez példaként említette, hogy a német gazdaság 0,4 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, miután a kiskereskedelmi forgalom, az export és az ipari termelés jócskán visszaesett. Az év egészében a GDP 0,3 százalékkal esett vissza éves alapon.
A német gazdasági minisztérium azonban lekicsinyelte a probléma mértékét, s bár az üzleti környezet szerintük is „kihívást jelent”, hosszabb távon nem számítanak a csődeljárások számának jelentős megemelkedésére.
Senki sem menekül a vállalati csődhullám elől
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szerint a német gazdaság növekedése az idén várhatóan 0,6 százalékra gyorsul. Ezzel azonban Németország még így is a világ egyik leggyengébben teljesítő gazdasága lenne, amióta a Olaf Scholz kancellár baloldali koalíciója egy katasztrofális költségvetési válság után rohamtempóban kezdte el csökkenteni az állami támogatásokat, hogy betömje az államháztartáson tátongó 60 milliárd eurós lyukat.
Az egyik ilyen megszorítás a járvány alatt az éttermeknél bevezetett alacsony áfakulcs megszüntetése volt, amit a hónap elején hajtottak végre: ennek következtében több mint 15 ezer vendéglátós közölte, hogy a fizetésképtelenség szélén áll.
A befektetések elapadása a fiatalabb, sérülékenyebb cégek között rengeteg áldozatot fog szedni: a Startupdetector adatszolgáltató szerint tavaly csaknem 300 német startup jelentett fizetésképtelenséget, ami 65 százalékos növekedés 2022-höz képest – ez az arány idén valószínűleg tovább emelkedik.
A szerkezetátalakítási tanácsadó cég, a Falkensteg előrejelzése szerint 2024-re több mint 30 százalékkal ugrik meg a fizetésképtelenség a tízmillió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező vállalatok körében.
A tavaly tönkrement nagyobb cégek között sokan divatáru-kiskereskedők, közlekedési szolgáltatók, ingatlancégek és autóipari beszállítók voltak, akikre a német gazdaság általános gyengesége is hatalmas nyomást gyakorolt. Emellett sok klinika és magánkórház is csődöt jelentett, mivel a magasabb bér- és energiaköltségeket nem tudták áthárítani az egészségbiztosítási rendszerre.
A német Allianz biztosító szerint a vállalati csődhullám világszerte súlyos problémát okoz, a tavalyi 6 százalék után idén 10 százalékos növekedést prognosztizáltak a globális fizetésképtelenségek számában.
Németország elmaradt más országoktól, például Franciaországtól, a skandináv országoktól és Hollandiától, ám a trendek alapján hamarosan felzárkózhat, és ez egy újabb csapást mérne Európa legnagyobb, betegeskedő gazdaságára – jelezte Maxime Lemerle, az Allianz fizetésképtelenséggel kapcsolatos kutatásainak vezető tanácsadója.
S bár ez még nem éri el a 2008-as pénzügyi világválságot követő, súlyos vállalati csődhelyzet szintjét, Lemerle szerint a német és a globális piacon is a normalizálódás és a katasztrófa között állunk, így a kormányoknak és az üzleti vezetőknek is a lehető legóvatosabban kell előrehaladniuk a közeljövőben.
Joe Biden amerikai elnök is felszólalt a Fehér Házban a teljes amerikai bankrendszert megrázó, három nagybank bedőlésével járó csődhullámról.
A rendkívüli sajtótájékoztató előzménye, hogy a múlt héten saját döntése nyomán lehúzta a rolót a Silvergate kriptóbarát pénzintézet, majd, már külső beavatkozásra, ugyanez történt a hét végén a Silicon Valley Bankkal (SVB) és a Signature Bankkal is.
A Silvergate a kriptopiac mélyrepülése nyomán került megoldhatatlan helyzetbe, míg az SVB és a Signature áttételesen, a magas kamatkörnyezetnek esett áldozatul. Az amerikai pénzügyminisztérium, jegybank és betétbiztosítási alap (FDIC) egy gyors döntés nyomán biztosította az utóbbi két bank betéteseit, hogy a mai naptól minden ügyfél hozzáfér a saját pénzéhez, egy külső alapból szolgáltatva az ehhez szükséges likviditást.
Biden beszéde elején elmondta: minden amerikai betétes pénze biztonságban van, ott lesz, ha fel szeretné venni, és a bankrendszer maga is megbízható és biztos lábakon áll.
Hozzátette: az adófizetőknek semmilyen terhet nem kell viselniük a betétesek kimentése miatt.
A bankok vezetését elbocsátják, a részvényeseket viszont nem mentik ki, mivel ők kockázatot vállaltak, ami nem jött be, így csak saját magukra vethetnek.
Az elnök hozzátette: az elmúlt évek során több millió munkahelyet teremtettek, a vállalkozási kedv is javul az Egyesült Államokban. Hangsúlyozta: a kisvállalkozások nyugodtak lehetnek a banki csődök ellenére is, mivel a rendszer erős, és képes reagálni az ehhez hasonló hibákra, ha szükséges, így az alkalmazottak kifizetése és a pénzügyi forgalom zavartalan lebonyolítása nem kerülhet veszélybe a jövőben sem.
