Gabriel Attal francia miniszterelnök bemutatta a munkanélküli-segélyek csökkentésére vonatkozó tervet, mely Emmanuel Macron elnök gazdasági reformjait támogatja, s az emberek munkaerőpiacra való visszatérését ösztönzi.
A reformok nyomán 18 hónapról 15 hónapra csökken a segélyek maximális időtartama, s meghosszabbítják az ellátások megszerzéséhez előírt munkaviszonyt – mondta Attal a La Tribune című újság vasárnapi számában megjelent interjúban. A kormány azt tervezi, hogy december 1-jétől lépteti életbe a változásokat. A miniszterelnök szerint a módosítások nem a költségmegtakarítást célozzák, hanem azt, hogy több francia jusson álláshoz, s így finanszírozható legyen a segélyrendszer.
A következő néhány évben várhatóan fokozatosan csökkennek a kiadások, s a terv szerint elérik a 3,6 milliárd eurós (3,9 milliárd dolláros) éves megtakarítást, miközben 90 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma. A munkavállalók 57 éves koruktól „idősebbnek” minősülnek, ami pluszjuttatásokra teszi jogosulttá őket.
Az intézkedésekre azután került sor, hogy Franciaország figyelmeztetést kapott magas adósságterhe miatt a Nemzetközi Valutaalaptól. A szervezet a költségvetési hiány kordában tartását kérte. Az ország fiskális felügyelete szerint az erre irányuló tervek nem hitelesek és nem koherensek.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter kijelentette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse kötelezettségét, s 2027-ig a költségvetési hiányt a GDP 3 százalékára szorítsa le.
A két hét múlva esedékes európai parlamenti választásokon Franciaországban a felmérések szerint Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés pártja nagy fölénnyel nyerhet.
Le Pen szenvedélyesen bírálja Macron munkaügyi reformjait, amelyek szerinte büntetik a dolgozókat.
A Miniszteri Kabinet módosította a háború idejére az ukrán hadseregben szolgálók 30 ezer hrivnyás illetménye kifizetésének feltételeit.
A 168. számú határozat erre vonatkozó módosításait kabinet július 1-jén nyújtotta be.
A jóváhagyott változások értelmében 30 ezer hrivnya összegű járadékot csak a harci övezetben vagy körbevett területen tartózkodó katonák kapják meg, a 100 ezer hrivnya összegű juttatás pedig a harci parancs végrehajtását követően kerül kifizetésre.
A határozat a nyilvánosságra hozatala napján lépett hatályba, és 2022. június 1-től került alkalmazásra.
Az orosz invázió kezdete óta a havi alapbéren felül a katonák és más, a rendvédelmi és biztonsági szervek alkalmazottai bérpótlékban részesültek. 30 000 hrivnyát kapott minden katona (kivéve a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítők), a 100 000 hrivnyás havi juttatást pedig azok kapták, akik közvetlenül vettek részt a frontvonalon a harci összecsapásokban.
A javaslat értelemében a tagállamoknak 15 százalékkal kell csökkenteni a gázfogyasztásukat augusztus 1. és március 31. között, felkészülve arra a nagyon valószínű forgatókönyvre, hogy Oroszország megszünteti a gázszállításokat. A lakosság lenne az utolsó, akit érintene a módosítás.
Az európai gázfogyasztás 15 százalékos csökkentésére vonatkozó tervet és ehhez szükséges jogszabályt terjesztett elő az Európai Bizottság.
Oroszország zsarol minket, Oroszország az energiát fegyverként használja – mondta a terv bejelentésekor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, utalva arra, hogy Moszkva már 12 tagállam felé részlegesen, vagy teljesen megszüntette a gázszállítást. Ezzel együtt az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest az EU-ba szállított orosz gázmennyiség egyharmadával csökkent. Az elnök azt is mondta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv, és az EU-nak a döntései meghozatalakor arra kell készülni, hogy teljes mértékben megszűnik a gázszállítás Oroszországból.
Ennek értelmében minden fogyasztónak – közigazgatás, háztartás, középületek tulajdonosa, áramszolgáltató és az ipar – lehet és kell is tennie a gázmegtakarítás érdekében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság felgyorsítja az ellátás diverzifikálására irányuló munkát, beleértve a közös gázvásárlást, hogy megerősítse az EU alternatív gázszállítási lehetőségeit.
Az új rendelet azt a célt tűzi ki valamennyi tagállam számára, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentsék a gázigényt. Ez lehetőséget adna a Bizottságnak arra is, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően „uniós riasztást” hirdessen a földgázellátás biztonságára vonatkozóan és minden tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írjon elő. Az uniós riasztás akkor léphet életbe, ha komoly gázhiány vagy rendkívül magas gázigény áll fenn. A tagállamoknak szeptember végéig frissíteniük kell nemzeti vészhelyzeti terveiket, hogy bemutassák, hogyan kívánják elérni a csökkentési célt, és kéthavonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak az előrehaladásról. A szolidaritási gázellátást kérő tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy milyen intézkedéseket hoztak a belföldi kereslet csökkentése érdekében.
Fontos, és a tervezet is hangsúlyozza, hogy a magánháztartások a „védett fogyasztók” definíciójába tartoznak a jelenlegi EU ellátásbiztonsági rendelet értelmében. Ők lennének az utolsók, akiket a hiány érintene. Vagyis egyéb, előre nem látható események hiányában nem befolyásolhatnák őket a fogyasztáscsökkentési intézkedések.
Az előbbieket megelőzően az EU már döntést hozott arról, hogy a téli fűtési szezon kezdete előtt az uniós tározókat legalább 80 százalékra fel kell tölteni. Ezenkívül a Bizottság létrehozta az EU energiaplatformját, hogy regionális szinten összesítse az energiakeresletet, és elősegítse a gáz és a zöld hidrogén jövőbeli közös beszerzését. Ennek a célja az is, hogy biztosítsák az infrastruktúra legjobb kihasználását, hogy a gáz oda áramoljon, ahol a legnagyobb szükség van rá. Öt tagállami regionális csoportot már kezdeményeztek a platformon belül. Ami a források diverzifikálására vonatkozó eddigi eredményeket illeti, 2022 első felében a nem orosz LNG-import 21 milliárd köbméterrel (bcm) nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem orosz csővezetékek importja 14 milliárd köbméterrel nőtt Norvégiából, Azerbajdzsánból, az Egyesült Királyságból és Észak-Afrikából. Az év eleje óta a becslések szerint további 20 GW megújulóenergia-kapacitással bővült az energiaforrások köre, ez több mint 4 milliárd köbméter földgáznak felel meg.
A javaslatot még a tagállamoknak is el kell fogadniuk. Az energiaügyi miniszterek jövő héten kedden tárgyalnak első alkalommal a témáról, de az idő rövidsége miatt ott már megállapodásra is kellene jutni.
Ugyanakkor ebben a kérdésben elegendő a minősített többségi döntéshozatal, vagyis nem előírás az egyhangúság, így nincs lehetőség arra, hogy egyetlen tagállam megvétózza a jogszabályt.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Az Naftohaz Ukrajina bejelentette, hogy csökkenti a gáz árát a lakosság számára. Ezt a vállalat Twitter-oldalán közölte.
„A márciusi lakossági gázárat 14%-kal csökkentjük” – áll a közleményben
Naftohaz hozzátette, a vállalat szolgáltató cégeken keresztül szállítja a gázt a lakosság számára, kivéve Kirovográd megyét. „A kormányzati szabályoknak megfelelően, közszolgálati kötelezettségeinknek eleget téve, közvetítő cégek bevonásával biztosítjuk a gázszállítást. Reméljük, hogy a magánszolgáltatók is ennek megfelelően korrigálják az árakat, ami nem fogja meghaladni 4,3 UAH/köbmétert” – közölte a Naftohaz.
A vállalatnál
azt állítják, hogy a törvény által megengedett minimális gázárat állapították
meg, „és azt tervezzük, hogy továbbra is ezt alkalmazzuk+.