Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja következményekkel járhat Ukrajna Nyugat általi támogatására – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának az elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev kifejtette, hogy a 10 %-os vámnak nem lesz jelentős negatív hatása Ukrajnára, tekintettel az Egyesült Államokba irányuló áruexport csekély részarányára. Egyúttal megkérdőjelezte, hogy Kijevnek tükörválasszal kell-e élnie Washington irányában. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kereskedelmi háború jelentősen mértékben érinti Ukrajna gazdasági és kereskedelmi partnereit.
Ők (Ukrajna partnerei – a szerk.) lelassulnak. Így kevesebb pénzt fognak termelni, ami csökkenti a segítségnyújtás lehetőségét. Ugyanakkor a partnerországok kormányai kénytelenek lesznek a protekcionizmussal szembefordulni, és nem csak az amerikai áruk esetében. És ezek a protekcionista intézkedések sokkal erősebben fognak sújtani minket
2024 tizenegy hónapja alatt több mint 40 milliárd hrivnya hadiadó folyt be Ukrajna állami költségvetésébe. A katonai illeték 5%-ra való emelése lehetővé teszi, hogy az állami költségvetésbe havonta akár kilencmilliárd hrivnyát folyósítsanak, jelentette be Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Novina.LIVE-nak adott interjújában december 10-én, kedden.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a hadiadó emelése átmeneti.
„Csak a hadiállapot idejére emeltük meg. Ha véget ér, akkor nem is kell határozatott hozni – a 3,5% -os emelés automatikusan eltörlődik. Ez egyike annak a két adónak, amellyel gyorsan sok pénzt lehet gyűjteni a hadseregnek” – mondta.
Az új törvény szerint a magánszemélyeknél 1,5%-ról 5%-ra emelkedik a munkabérből, a bankbetéti bevételekből, az ingatlanbérleti díjakból, a nyereményekből és egyebekből levonásra kerülő hadiadó mértéke. A kivétel a katonai állomány.
A két és fél éve tartó teljes háború alatt Ukrajna államadóssága hrivnya-egyenértékben 2,3-szorosára (+3644 milliárd hrivnya), devizában kifejezve pedig 66%-kal (+62 milliárd dollár) nőtt. Ukrajnának azonban van tapasztalata az államadósság stabilizálásában és csökkentésében, amelyet a 2014–2015-ös donbászi háború forró szakasza után szerzett.
Ezt Danilo Hetmanceb, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke jelentette be.
Hermancev szerint az államadósság szerkezete is megváltozott. Különösen a devizaadósság (65,1%-ról 75,3%-ra) és a külföldi adósság (61%-ról 72,7%-ra) aránya nőtt.
A parlamenti bizottság vezetője megjegyezte: az államadósság volumenének és szerkezetének mutatói tovább romlanak a jelentős költségvetési hiány miatt, amely hatalmas védelmi kiadásokkal jár.
„Mindazonáltal a háború három éve alatt, amely egybeesett a világ magas kamatlábai időszakával, az adósságteher továbbra is mérsékelt és kontrollált” – hangsúlyozta Hetmancev.
Hozzátette: ez annak köszönhető, hogy a háború alatti államadósság-növekedés oroszlánrészét a kedvezményes, halasztott fizetésű, hosszú távú, alacsony kamatozású hivatalos hitelek teszik ki.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága a közeljövőben javaslatokat vár a kormánytól a költségvetés feltöltése érdekében az egyes adók mértékére vonatkozóan – jelentette ki Danilo Hetmancev az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az Urajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev elmondta: „Többször is hallottunk a pénzügyminisztertől és a védelmi minisztertől a költségvetés katonai kiadásainak jelentős alulfinanszírozottságáról, ami több százmilliárd hrivnyában mérhető. Ez akkora összeg, hogy nem lehet csak úgy felhalmozni pontszerű döntésekkel és a gazdaság kifehérítésével.”
A parlamenti bizottsági elnök szerint a gazdaság kifehérítéséből származó forrás felhasználása már folyik, ami hozzájárult a tervezett költségvetési mutatók túlteljesítéséhez. „A költségvetés azonban nem áll arányban a fennálló igényekkel. Ezért a közeljövőben a kormánytól várunk javaslatokat a védelmi kiadások fedezésére. Nem tudom, milyen adókulcsokat javasol a kabinet. De a helyzet súlyosságát figyelembe véve arra számítok, hogy a javaslatok meglehetősen radikálisak lesznek” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
Ukrajna a költségvetés kiadási és bevételi részének növelését tervezi, az év végéig az ország szükségletei legalább 300 milliárd hrivnyába kerülnek – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev jelezte, hogy a hadsereg egyik további finanszírozási forrása az adóemelés lesz. „Igen, a költségvetés kiadási és bevételi részét is növelnünk kell a hadsereg finanszírozásához, amit belső forrásainkból biztosítunk. Ezeket a pénzeket nem vehetjük fel a partnerektől” – tette hozzá.
A szakbizottsági elnök szerint ma a kormány minden igényt kalkulál, ami igen nagy. Idén év végéig legalább 300 milliárd hrivnyáról beszélünk – jegyezte meg. „Hogyan gyűjthetünk be ennyi pénzt? Várjuk a kormány javaslatait. De igen, ezeket a főbb adók megkerülésével nem lehet biztosítani. Ezért a változások a költségvetést alkotó közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd , beleértve az áfát a jövedéki adókat” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
Ukrajna minden bizonnyal megkapja a pénzügyi támogatást a nemzetközi partnerektől, de a januárt és a februárt a saját források terhére lesz kénytelen átvészelni – jelentette be hétfőn Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Hetmancev elárulta: „Ahhoz, hogy átvészeljük a januárt-februárt, rendelkezünk a szükséges erőforrásokkal, amelyeket tavaly gründoltunk.” Mint jelezte az egységes államkincstári számlán elegendő fedezet van a január túléléséhez, a belső bevételeket is figyelembe véve. „Tehát nem aggódom a január és még a február miatt sem” – adott hangot bizakodásának.
De mint a bizottsági elnök elmondta, a külföldi segélyekből származó pénz legjobb esetben márciusban vagy akár áprilisban érkezhet meg. Mint megjegyezte, Ukrajna politikai kötelezettségvállalást kapott partnereinktől, hogy 2027-ig 122 milliárd dollárt biztosítanak. „Az IMF, a Világbank, a különböző országok kormányai, az Európai Bizottság mind részei ennek a mechanizmusnak, infrastruktúrának. És ha ezeknek az elemeknek az egyike bármilyen, politikai vagy egyéb okból megcsúszik, valaki más segít. Például Japán. Ők 4 milliárd dollárt ígértek 2024-re, de kettőt 2023-ra előrehoztak, és ezt decemberben kaptuk meg. Ez azért van, hogy ne legyen készpénzhiányunk” – mutatott rá.
„Biztos vagyok abban, hogy Ukrajna mindenképpen kap pénzt a partnereitől, de ezen a két hónapon túl kell lennünk. És ahhoz, hogy ezeket átvészeljük, a partnerek mentőövet dobnak nekünk más források rovására. Ez normális” – magyarázta Danilo Hetmancev.
Az autógáz jövedéki adója megháromszorozódik, de ez több hónapon át történik majd – jelentette be kedden Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke az ukrán olajpiac fejlesztésével foglalkozó Petroleum & LPG Ukraine 2023 konferencián mondott beszédében, amelyet Kijevben tartanak, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev elmondta, hogy az új árfolyamnak 160-170 eurós szinten kell lennie 1000 literenként. „Az egyetlen érv, amiért korábban alacsony volt az autógáz jövedéki adója, az az, hogy valamikor erősebb lobbisták voltak a gázpiacon, mint a benzinpiacon. Az összefüggésnek az energiaintenzitásban kell lennie. Ha ezt a logikát alkalmazzuk a 213 eurós benzinárra 1000 literenként az autógáz árfolyamának 160-170 eurónak kell leennie. Ez az európai gyakorlat” – mutatott rá.
A honatya arról is tájékoztatott, hogy a jövedéki adókból és az áfából idén mintegy 60 milliárd hrivnya érkezett a költségvetésbe.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy július 1-jétől az üzemanyagadók Ukrajnában visszatértek arra a szintre, amely Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója előtt volt. Vagyis az áfa 20%-ot tesz ki, a benzin jövedéki adója – 213 euróig, a gázolajé – 139 euróig 1000 literenként. Az autógáz jövedéki adója 52 euró 1000 literenként.
November folyamán az autógáz kiskereskedelmi átlagára 30%-kal emelkedett. Hetmancev már korábban is kifejtette a véleményét, hogy emelni kellene az autógáz jövedéki adóját. Elmondása szerint az autógáz jövedéki adója emelésének gondolatát a kormány tárgyalja.
Az ukrán–lengyel blokádja az ukrán kivitel 40 %-os csökkenéséhez vezetett, ami 9,3 milliárd hrivnya veszteséget okozott az állami költségvetésnek a vámilleték-befizetés elmaradása miatt – jelentette ki kedden Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke egy televíziós műsorban, adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev az ukrán televízió non-stop háborús adásában elmondta, hogy a határ lengyel fuvarozók általi blokkolása erőteljes csapás az ukrán gazdaságra. „A megfelelő szárazföldi határátkelőhelyeken 40 %-kal csökkent az exportunk. A fuvarozóink a blokád első két hetében 400 millió eurós veszteségről számoltak be” – tette hozzá.
Ráadásul a novemberi eredmények szerint a költségvetés 9,3 milliárd hrivnyát veszített a vámfizetések elmaradása miatt – állította a honatya. Egyúttal felszólította a határátkelőhelyeket lezáró országok kormányait, hogy akadályozzák meg azt a pillanatot, amikor a helyzet kritikussá válik, mert az őket is érinti. „Ukrajna gyengítésével közös ellenségünket erősítik, és erősebben sújtják a saját gazdaságaikat. Tekintettel arra, hogy a blokádot marginális politikai erők hajtják végre, amelyek biztosan nem képviselik a többséget ezekben az országokban, meggyőződésem, hogy a háttérben nem politikát kell játszani, hanem be kell tartani az európai jogot, amely lehetővé teszi a járművek szabad mozgását az Európai Unió területén” – hangsúlyozta Danilo Hetmancev.
Az ukrán Agrárpolitikai Minisztérium ismét megemelte a gabona- és olajnövények idei betakarításának előrejelzését a vártnál jobb termés miatt – közölte hétfőn Danilo Hetmancev parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának vezetője a Telegram-csatornáján.
A jelentés szerint a honatya jelezte, hogy szeptember végén 79 millió tonnára (szeptember elején 76,7 millió tonnára) becsülték a gabona és olajos növények termésmennyiségét. Ez 7 millió tonnával több (+10% ) a tavalyi évhez képest. Emlékeztetett arra, hogy a termés kezdeti becslései sokkal rosszabbak voltak (63–64 millió tonnás szinten), mivel idén csökkent a vetésterület.
Amint arról az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata beszámolt, az időjárási tényezők továbbra is kedvezőek, és lehetővé teszik a termelés előrejelzésének 79,1 millió tonnára történő növelését. Ebben az évben az ukrán gazdák mintegy 57,5 millió tonna gabonát és 21,6 millió tonna olajos magvakat takaríthatnak be.
„Bár az idei tavaszi és őszi kalászos vetésterület 980 ezer hektárral kevesebb volt a tavalyinál, és 10 895 ezer hektárt tett ki, az időjárási viszonyok hozzájárultak a gabonanövények rekordterméséhez (52,1 t/ha), ami lehetővé teszi a növénytermesztés volumenének jelentős növelését” – áll a közleményben.
Az Agrárpolitikai Minisztérium előzetes becslései szerint 2023-ban a következő mennyiségben takaríthatnak be gabonát: búza – 21,7 millió tonna, árpa – 5,7 millió tonna, kukorica – 28,5 millió tonna. Az olajos növények bruttó termése eléri a 21,6 millió tonnát. A napraforgó betakarítását 13 millió tonnára prognosztizálják. Az előrejelzések szerint az elmúlt évekhez képest rekordmennyiségű repcét – 4 millió tonnát – takarítanak be. A szójabab termésszintje 4,6 millió tonna lesz.
Ukrajnában október 1-től visszaállítják a pénztárgép nélküli kereskedelmi tevékenységért kiszabott nagy bírságokat, a vállalkozóknak elszámolási tranzakció-rögzítő készüléket kell használniuk – jelentette be hétfőn Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának elnöke az Ukrajinszke Rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev elmondta: „Szeretném felhívni a kereskedelmi vállalkozások figyelmét, hogy szerezzék be a pénztárgépeket. Október 1-től komoly bírságokat szabunk ki, ha nem szerelik be a pénztárgépeket. A pénztárgépek ellenőrzése újraindul.” Mint jelezte, az ütemezett üzleti ellenőrzéseket eddig nem folytatták teljes mértékben. „Az ellenőrzések az adózók egyes csoportjait érintik. Ezek jövedéki termékek: vodka, dohány, üzemanyag, villamos energia, bank- és pénzintézetek, valamint a szerencsejáték-üzletág. Az adóellenőrzés tervét néhány napon belül elfogadjuk. Év végéig minden vállalkozást megvizsgálunk” – hangsúlyozta Danilo Hetmancev.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Legfelső Tanács augusztus 1-jétől elfogadta a háború előtti adórendszer visszaállításáról szóló törvényt, amely előírja az egyéni vállalkozók 2%-os adójának eltörlését és az 5%-os adó visszaállítását. Augusztus 1-től a jövedéki termékek (alkohol, dohányáru, üzemanyag), a szerencsejáték-üzletági és pénzügyi szolgáltatások ellenőrzése engedélyezett.