Ukrajna nemzetközi tartalékai 30,8%-kal nőttek 2025-ben, elérve az 57,3 milliárd dollárt, ami az ország függetlenségének történetében a legmagasabb érték, számolt be a Nemzeti Bank.
A nemzetközi tartalékok rekordnövekedése a teljes körű háború alatt a nemzetközi partnerek támogatásának, a belföldi adósságpiac stabil működésének és a Nemzeti Bank politikájának köszönhető – mondta Andrij Pisnij, a szabályozó elnöke.
Decemberben a nemzetközi tartalékok 2,536 milliárd dollárral, azaz 4,6%-kal, 2025-ben pedig összesen 13,497 milliárd dollárral, azaz 30,8%-kal nőttek.
A nettó nemzetközi tartalék 2026 elején szintén elérték a történelmi maximumot – 43,317 milliárd dollárt, miután az elmúlt évben 14,216 milliárd dollárral, azaz 48,8%-kal nőttek. Decemberrel együtt a növekedésük 595 milliárd dollár, azaz 6,4% volt.
Az idei év elején a tartalékok szerkezetében 44,8%-ot értékpapírok, 48,4%-ot készpénz, levelezőszámlák és betétek, 6,8%-ot pedig monetáris arany tették ki, míg egy évvel korábban ezek aránya 67,1%, 27,6% és 5,3% volt.
2026. január 1-jétől a dolláreszközök aránya a tartalékokon belül 64,6%-ra nőtt az egy hónappal ezelőtti 60,5%-ról, míg egy évvel korábban 86,4% volt. Ezzel szemben az euró részesedése decemberben csökkent – 27,8%-ra (novemberben 31,9%, 2024 decemberében pedig 6,8%).
A kormány a Nemzeti Banknál vezetett devizaszámláira decemberben 6,915 milliárd dollár érkezett, amelyből 3,913 milliárd dollár a Világbank számláiról, 2,699 milliárd dollár az EU-tól az Ukrajnai Hitelkeret keretében, 0,304 milliárd dollár pedig államkötvények kibocsátásából származott. A kormány 668,4 millió dollárt fizetett devizában denominált államadósság törlesztéséért és visszafizetéséért, beleértve 212,9 millió dollárt a Világbanknak, 212,7 millió dollárt az államkötvényeknek, 182,2 millió dollárt az állami ügyletek kifizetéseire, 5,0 millió dollárt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD), 2,1 millió dollárt az Európai Beruházási Banknak (EIB) és 53,5 millió dollárt más nemzetközi hitelezőknek nyújtott adósságokra.
Ukrajna 171,4 millió dollárt fizetett a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Ukrajna devizapiacán decemberben a Nemzeti Bank 4,70 milliárd dollárt adott el (novemberben 2,73 milliárd dollárt), és 0,5 millió dollárt (1,3 millió dollárt) vásárolt vissza tartalékokba.
A decemberi devizaeladási beavatkozások növekedése elsősorban szezonális tényezőnek köszönhető – az év végi költségvetési kiadások és üzleti műveletek aktiválásának, miközben volumenük 13%-kal alacsonyabb volt 2024 decemberéhez képest – jegyezte meg a jegybank.
A pénzügyi eszközök decemberi átértékelése 1,162 milliárd dollárral növelte a tartalékok értékét.
2025 folyamán az ország 52,4 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi támogatást kapott: 32,7 milliárd dollárt az EU-tól, 13,2 milliárd dollárt a Világbank számláin keresztül, 3,4 milliárd dollárt Kanadától, 0,9 milliárd dollárt az IMF-től és 0,2 milliárd dollárt az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától.
További 2,0 milliárd dollárt, az Ukrajna és az Egyesült Királyság között az ERA keretében létrejött megállapodással összhangban, rendeltetésszerű használatuk miatt nem vettek fel a nemzetközi tartalékok közé. Ezenkívül 2025-ben az ország több mint 3,3 milliárd dollárt kapott deviza államkötvények kibocsátása révén.
Amint azt a Nemzeti Bank megjegyezte, ezek a bevételek lehetővé tették az államadósság devizában történő törlesztésének és törlesztésének kifizetéseinek (6,8 milliárd dollár) és az IMF-kifizetéseknek (3,2 milliárd dollár) a kompenzálását, valamint a Nemzeti Bank nettó devizaeladási beavatkozásait (36,2 milliárd dollár).
A nemzetközi tartalékok jelenlegi volumene 5,9 hónapnyi jövőbeni import finanszírozását biztosítja – összegezte a Nemzeti Bank.
Az ukrán jegybank előzetes adatai szerint május elejére Ukrajna nemzetközi tartalékai 46,68 milliárd dollárra emelkedtek, ami áprilishoz képest 10,2%-os növekedés. A pozitív változást az EU, a G7-ek és a Világbank által nyújtott támogatások, valamint a devizapiaci beavatkozások mérséklése segítette. A jelenlegi tartalékszint több mint öt és fél hónapnyi jövőbeli import fedezésére elegendő.
Ukrajna nemzetközi tartalékai elérték a 46,68 milliárd amerikai dollárt – közölte az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előzetes adatok alapján. Ez 10,2 százalékos növekedést jelent egyetlen hónap alatt, amelynek hátterében egyrészt jelentős nemzetközi támogatások, másrészt az utóbbi egy év legalacsonyabb devizaeladásai állnak.
Áprilisban az ukrán kormány devizaszámláira 6,35 milliárd dollár érkezett, szinte ugyanannyi, mint az azt megelőző hónapban . A legnagyobb részt az Európai Unió utalta át, összesen 4,86 milliárd dollárt, az Ukraine Facility program és a G7-ek Extraordinary Revenue Acceleration for Ukraine (ERA) kezdeményezés keretében. A Világbank közvetítésével 1,29 milliárd dollár, míg devizaalapú államkötvények kibocsátásából 192 millió dollár folyt be.
Emellett az Egyesült Királyság további 992 millió dollárt biztosított az ERA-megállapodás keretében, ám ez a célzott felhasználás miatt nem számít bele a hivatalos tartalékokba.
Az államadósság devizában történő törlesztése és kamatfizetése összesen 517,9 millió dollárt tett ki, melyből:
299,2 millió dollár a devizaalapú államkötvényekre ment,
169,3 millió dollár a Világbank felé,
49,4 millió dollár egyéb nemzetközi hitelezők részére került átutalásra.
Ezen felül 82,1 millió dollárt fizettek ki az IMF-nek.
Az NBU áprilisban 2,21 milliárd dollár értékben adott el devizát a piacon, miközben mindössze 17,5 millió dollárt vásárolt vissza a tartalékba – így a nettó eladás 17,1 százalékkal csökkent márciushoz képest, ami szintén kedvezően befolyásolta a tartalékállomány alakulását. A tartalékok értékét 742,5 millió dollárral növelte az eszközök piaci értékének és az árfolyamok változásának hatása. Ez a harmadik tényező, amely jelentős mértékben hozzájárult az áprilisi bővüléshez.
A jelenlegi tartalékszint 5,6 hónapnyi jövőbeli import finanszírozására elegendő, ami erős pénzügyi védelmi vonalat jelent Ukrajna számára, különösen a háborús helyzet és a gazdasági bizonytalanság fényében. Az NBU havonta kétszer közöl adatokat: előzetes számokat a hónap 7. napjáig, míg a végleges, pontosított adatokat a 21. napig teszi közzé.
A 2025. április 1-i adatok szerint Ukrajna nemzetközi tartalékai az előzetes adatok szerint 42 380,0 millió dollárt tettek ki, olvasható a Nemzeti Bank közleményében. Márciusban a tartalékok 5,6%-kal nőttek.
Ez a dinamika egyrészt a nemzetközi partnerektől származó jelentős bevételeknek, másrészt a Nemzeti Bank devizapiaci nettó devizaértékesítésének csökkenéséből adódik.
Általánosságban elmondható, hogy a tartalékok dinamikáját számos tényező határozta meg.
Először is a kormány bevételei és az államadósság kiszolgálására és visszafizetésére fordított kifizetések.
A kormány Nemzeti Banknál vezetett devizaszámláira 5980,2 millió dollár érkezett. Ebből az összegből:
5 172,0 millió USD – nemzetközi partnerektől, többek között a G7-ek Extraordinary Revenue Acceleration for Ukraine (ERA) kezdeményezése keretében;
409,6 millió dollár – a deviza államkötvények kihelyezéséből;
398,6 millió dollár – a Nemzetközi Valutaalaptól az Extended Fund Facility (EFF) program keretében.
Emellett Ukrajna 970,0 millió dollár összegű hitelt kapott az Ukrajna és az Egyesült Királyság között az ERA keretében kötött megállapodásnak megfelelően.
Ezek az alapok korlátozott (célzott) felhasználásuk miatt nem kerültek be Ukrajna nemzetközi tartalékai közé.
Az államadósság kiszolgálására és devizatörlesztésére 786,7 millió dollárt fizettek ki, ebből:
688,7 millió dollár – deviza államkötvények kiszolgálása és törlesztése;
55,9 millió dollár – adósság kiszolgálása és visszafizetése a Világbanknak;
42,1 millió dollár – kifizetések más nemzetközi hitelezőknek.
Emellett Ukrajna 729,2 millió dollárt fizetett ki a Nemzetközi Valutaalapnak.
Másodsorban, a Nemzeti Bank műveletei az ukrán devizapiacon.
Márciusban 2025 februárjához képest 12,5%-kal csökkent a Nemzeti Bank nettó devizaeladása.
A mérlegek adatai szerint a jegybank 2653,7 millió dollárt adott el a devizapiacon, és 10,0 millió dollárral egészítette ki a tartalékot.
Harmadszor, a pénzügyi eszközök átértékelése (a piaci érték és az árfolyamok változása miatt).
Márciusban a pénzügyi eszközök értéke 409,7 millió dollárral nőtt az átértékelés miatt.
A nemzetközi tartalékok jelenlegi volumene 5,2 havi jövőbeli import finanszírozását biztosítja.
A Gazprom teljes „készpénzpárnája” 17%-kal csökkent az év során. A valuta részesedése 24%-ról 0,4%-ra csökkent.
A Gazprom – az Oroszországból exportra szállított vezetékes gáz monopólium-szállítója – székhelyének devizatartalékai több mint ötvenszeresére csökkentek 2024 végére. Ezt bizonyítja a cég a folyó héten közzétett jelentése.
Miután az év elején 77,37 milliárd rubel volt a Gazprom devizaszámláján, év végére már csak 1,37 milliárdja volt. A központi banki árfolyamán átszámítva a csökkenés 862 millió dollárról 13,5 millió dollárra, azaz 98,5%-ra csökkent.
A Gazprom teljes „készpénzpárnája”, beleértve a rubelt és a folyószámlákat is, 17%-kal csökkent az év során – 321,5-ről 267,1 milliárd rubelre. A valuta részesedése 24%-ról 0,4%-ra csökkent.
Ez a jelentés csak a Gazprom-csoport anyavállalatát és annak fő gázüzletágát veszi figyelembe, és nem tartalmazza a leányvállalatokat, beleértve az olajvagyont, az LNG-t és az energetikát. De ismertté vált, hogy a központi iroda a vállalat készpénztartalékának körülbelül egyharmadát teszi ki, amely szeptember 30-án 933 milliárd rubelt tett ki. A Gazprom a teljes „készpénzpárna” devizaszerkezetét nem hozza nyilvánosságra.
Ukrajna devizatartaléka februárban 6,7 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, és március elsején 40,1 milliárd dollárt tett ki a valutaeladások és az adósságtörlesztések miatt – közölte az ukrán jegybank (NBU).
Az NBU szerint februárban 255 millió dollár folyt be a devizában kibocsátott államkötvényekből, ugyanakkor 341,6 millió dollárt fizetett a devizaadósság kezelésére és visszafizetésére. Ebből 275,3 millió dollár ment a Világbanknál fennálló adósság visszafizetésére, 54,1 millió dollár az egyéb nemzetközi hitelezőivel szembeni kötelezettségek teljesítésére és 12,2 millió dollár a devizában kibocsátott állampapírokra.
Ezenkívül Ukrajna 428,9 millió dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak. Bár meglepőnek tűnik, de Ukrajna devizatartaléka jelentősen nőtt a háború alatt a külföldi segélyeknek köszönhetően: tavaly márciusban és decemberben rekordot ért el 43,8 milliárd dollárral. Kijev nagymértékben függ a nyugati országok pénzügyi támogatásától, mivel saját bevételeit katonai szükségletekre fordítja.
Nagyot nőtt az ukrán államadósság
Miközben a nemzetközi támogatások nélkülözhetetlenek voltak Ukrajna működőképességének fenntartásához, az ország államadóssága történelmi csúcsra emelkedett. A Fitch Ratings adatai szerint 2024 végére Ukrajna államadóssága elérte a GDP 90,8 százalékát, míg 2023-ban ez az arány 84,4 százalék volt.
Ez a növekedés a gyengülő hrivnyának, a megnövekedett költségvetési hiánynak és a belső hitelek magas kamatainak köszönhető. Az NBU idén januárban 14,5 százalékra emelte az alapkamatot, ami az államadósság finanszírozását rendkívül költségessé tette. Az NBU szerint Ukrajna devizatartaléka 4,9 hónap importot fedez.
Ukrajna lakossága 2024 júliusában készpénzt és nem készpénzes valutát adott el kereskedelmi bankoknak 1,658 milliárd dollárekvivalens értékben, és 2,775 milliárd dollárt vásárolt. A nettó valutavásárlás 1,117 milliárd dollárt tett ki – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a valutavásárlások volumene 14,9%-kal nőtt júniushoz képest, amikor az ukránok 972 millió dollárt vettek. Az év eleje óta az ukránok 6,356 milliárd dollárt vásároltak a bankoktól. Júliusban az majdnem 12 éves rekordmennyiségnek megfelelő valutát vásároltak (2012 novemberében 1,523 milliárd dollárt).
A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41-42 hrivnya között ingadozott. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 50 kopijkával 41,30 hrivny/dollárra nőtt az árfolyam. A készpénz kamatláb teljes mértékben a bankközi árfolyamtól függ, ahol az NBU dominál, és meghatározza, hogy milyen lesz az arány. A bankközi árfolyam 40,50 hrivnyáról 41,00 hrivnya/dollárra nőtt.
A hivatalos árfolyam július 22-én elérte a 41,49 hrivnya/dollár maximumot, majd 41,02 hrivnya/dollárra esett. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 49 kopijkával (2,1%-kal) nőtt az árfolyam. Az év eleje óta a dollár 3,04 hrivnyával (8,0%-kal) erősödött.
Ukrajna nemzetközi tartaléka rekordszintre, mintegy 43,8 milliárd dollárra emelkedett április 1-jén – áll az ukrán jegybank honlapján.
Márciusban 18 százalékkal nőtt a tartalék a nemzetközi segélyek hatására. Az ország mintegy 9,31 milliárd dollárt kapott külföldi partnerektől, köztük 4,9 milliárd dollárt az Európai Uniótól és 1,63 milliárd dollárt a Világbanktól, ami ellensúlyozta, hogy ugyanebben a hónapban Ukrajna 728,5 millió dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és mintegy 363 millió dollárt költött a devizában fennálló államadósság kiszolgálására és törlesztésére.
Ukrajna nemzetközi tartalékai jelenleg az ország importjának 5,8 havi fedezetére elegendőek.
Ukrajna devizatartaléka 2023-ban mintegy 40,5 milliárd dollár volt, 42 százalékkal több, mint 2022-ben.
Kína áprilisban a hetedik egymást követő hónapban növelte az arany- és a devizatartalékát, ráadásul nagyobb mértékben, mint amire az elemzők számítottak.
Kína devizatartaléka 21 milliárd dollárral 3205 milliárd dollárra emelkedett áprilisban, a szakértők kisebb, 13 milliárd dolláros növekedésre számítottak. A távol-keleti ország az előző hónapban 66,76 millió finom uncia aranyat (1 uncia = 31,1035 gramm) birtokolt április végén, szemben a március végi 66,5 millió unciával. Peking aranytartaléka április végén 132,35 milliárd dollárt ért (március végén 131,65 milliárd dollárt).
Kína rendelkezik a világ a legnagyobb valutakészletével, áprilisban már a hetedik egymást követő hónapban nőtt a tartalék – írja a Reuters. A különböző fémek és Peking kapcsolata erősen felpörgött az elmúlt időszakban: nemrég az arany árának drasztikus emelkedése mögött tűnt fel az ázsiai ország, pontosabban annak állami szektora. Az arany ugyanis értékállóbb, könnyebben értékesíthető és politikai indokokkal nehezebben befolyásolható instrumentum, mint a dollár, amelyről mindez nem mondható el.
Kína az aranytartalékai bővítésével lényegében a dollár utáni világra készülhet.
A dollárról való leválási törekvéseket támasztja alá az is, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) egymás közti kereskedelmében egyre kevésbé használják elszámolásra a zöldhasút. A CBDC-k, azaz a digitális jegybankpénzek felhasználásával létrejövő Bridge-projekt részeként akár teljes mértékben ki tudnák váltani a fiatdevizákat (mint például a dollár, az euró, a forint vagy a rubel) alacsonyabb árak és magasabb sebesség mellett, így a közvetítő szerepét akár teljes mértékben el is veszthetné az amerikai fizetőeszköz a BRICS-közti kereskedelemben.
Ukrajna nemzetközi tartalékai 35,9 milliárd USA dollár, ami az áprilisi adatok szerint az elmúlt a tizenegy év legmagasabb mutatója – jelentette az Ukrán Nemzeti Bank.
„2023. május 1-jei előzetes adatok szerint Ukrajna nemzetközi tartalékai 35 943,2 millió dollár. Ez rekordszintűnek számít az elmúlt 11 évet tekintve (ennél nagyobb összeget 2011 augusztusában jegyeztek fel)” – közölte a jegybank.
Áprilisban a tartalék 13%-kal nőtt „a nemzetközi partnerektől származó bevételeknek köszönhetően, a Nemzeti Bank nettó devizaértékesítési volumenének további csökkenése és az ország mérsékelt devizaadósság-fizetése miatt”.
A nemzetközi tartalékok jelenlegi volumene a jövőben 4,7 havi import finanszírozását biztosítja.
Az Nemzeti Banknál megjegyezték, hogy áprilisban 5,85 milliárd USD-t helyeztek el a kormány Nemzeti Banknál vezetett devizaszámláin. A kabinet 446 millió dollárt fizetett be az államadósság kiszolgálásáért és devizatörlesztéséért. 2023 áprilisában a Nemzeti Bank 1,37 milliárd dollárt értékesített a devizapiacon, és 3,7 millió dollárt vásárolt vissza a tartalékokba. A jegybank nettó valutaértékesítése a múlt hónapban 298,5 millió dollárral csökkent 2023 márciusához képest, és 1,37 milliárd dollár volt.
„A jegybank az ukrán valutapiacon a devizaeladásra irányuló intervenciójának mennyisége már negyedik hónapja csökken” – közölte a Nemzeti Bank.
Áprilisban az Ukrán Nemzeti Bank ezt a dinamikát egyrészt ágazati tényezőkkel az energiaimport csökkenése, valuta értékesítésének növekedése a vetés biztosítására, a bányászati és kohászati vállalkozások bizonyos mértékű felerősödése, másrészt a nem termelő tőkekiáramlás további korlátozásával magyarázta. „Emellett a jegybank következetes monetáris politikája, amelynek célja a hrivnya alapú eszközök vonzerejének növelése, valamint a költségvetési hiány közvetlen finanszírozásának megtagadása 2023-ban hozzájárult az árfolyam-várakozások stabilizálásához” – tette hozzá a szabályozó.
A világ legnagyobb devizatartaléka – amivel Kína büszkélkedhet – márciusban 3184 milliárd dollár volt, ami 51 milliárd dolláros növekedést jelent a februári 3133 milliárd dollárhoz képest – közölte az ázsiai ország jegybankja.
Szakértők szerényebb, 16 milliárd dolláros növekedést vártak márciusra.
A kínai devizatartalékok növekedésének hátterében részben az amerikai dollár gyengülése állt más vezető devizákkal szemben. A jüan 0,9 százalékkal drágult a dollárhoz képest márciusban, amikor a dollár 2,3 százalékkal gyengült a világ főbb valutáit tartalmazó kosárral szemben.
Ugyancsak a kínai jegybank ismertette, hogy az ország aranytartaléka 66,5 millió unciára nőtt márciusban a februári 65,92 millió unciáról. Az aranytartalék értéke eközben a februári 120,28 milliárd dollárról, 131,65 milliárd dollárra emelkedett márciusban.
