A Gazprom teljes „készpénzpárnája” 17%-kal csökkent az év során. A valuta részesedése 24%-ról 0,4%-ra csökkent.
A Gazprom – az Oroszországból exportra szállított vezetékes gáz monopólium-szállítója – székhelyének devizatartalékai több mint ötvenszeresére csökkentek 2024 végére. Ezt bizonyítja a cég a folyó héten közzétett jelentése.
Miután az év elején 77,37 milliárd rubel volt a Gazprom devizaszámláján, év végére már csak 1,37 milliárdja volt. A központi banki árfolyamán átszámítva a csökkenés 862 millió dollárról 13,5 millió dollárra, azaz 98,5%-ra csökkent.
A Gazprom teljes „készpénzpárnája”, beleértve a rubelt és a folyószámlákat is, 17%-kal csökkent az év során – 321,5-ről 267,1 milliárd rubelre. A valuta részesedése 24%-ról 0,4%-ra csökkent.
Ez a jelentés csak a Gazprom-csoport anyavállalatát és annak fő gázüzletágát veszi figyelembe, és nem tartalmazza a leányvállalatokat, beleértve az olajvagyont, az LNG-t és az energetikát. De ismertté vált, hogy a központi iroda a vállalat készpénztartalékának körülbelül egyharmadát teszi ki, amely szeptember 30-án 933 milliárd rubelt tett ki. A Gazprom a teljes „készpénzpárna” devizaszerkezetét nem hozza nyilvánosságra.
Ukrajna devizatartaléka februárban 6,7 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, és március elsején 40,1 milliárd dollárt tett ki a valutaeladások és az adósságtörlesztések miatt – közölte az ukrán jegybank (NBU).
Az NBU szerint februárban 255 millió dollár folyt be a devizában kibocsátott államkötvényekből, ugyanakkor 341,6 millió dollárt fizetett a devizaadósság kezelésére és visszafizetésére. Ebből 275,3 millió dollár ment a Világbanknál fennálló adósság visszafizetésére, 54,1 millió dollár az egyéb nemzetközi hitelezőivel szembeni kötelezettségek teljesítésére és 12,2 millió dollár a devizában kibocsátott állampapírokra.
Ezenkívül Ukrajna 428,9 millió dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak. Bár meglepőnek tűnik, de Ukrajna devizatartaléka jelentősen nőtt a háború alatt a külföldi segélyeknek köszönhetően: tavaly márciusban és decemberben rekordot ért el 43,8 milliárd dollárral. Kijev nagymértékben függ a nyugati országok pénzügyi támogatásától, mivel saját bevételeit katonai szükségletekre fordítja.
Nagyot nőtt az ukrán államadósság
Miközben a nemzetközi támogatások nélkülözhetetlenek voltak Ukrajna működőképességének fenntartásához, az ország államadóssága történelmi csúcsra emelkedett. A Fitch Ratings adatai szerint 2024 végére Ukrajna államadóssága elérte a GDP 90,8 százalékát, míg 2023-ban ez az arány 84,4 százalék volt.
Ez a növekedés a gyengülő hrivnyának, a megnövekedett költségvetési hiánynak és a belső hitelek magas kamatainak köszönhető. Az NBU idén januárban 14,5 százalékra emelte az alapkamatot, ami az államadósság finanszírozását rendkívül költségessé tette. Az NBU szerint Ukrajna devizatartaléka 4,9 hónap importot fedez.
Ukrajna lakossága 2024 júliusában készpénzt és nem készpénzes valutát adott el kereskedelmi bankoknak 1,658 milliárd dollárekvivalens értékben, és 2,775 milliárd dollárt vásárolt. A nettó valutavásárlás 1,117 milliárd dollárt tett ki – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a valutavásárlások volumene 14,9%-kal nőtt júniushoz képest, amikor az ukránok 972 millió dollárt vettek. Az év eleje óta az ukránok 6,356 milliárd dollárt vásároltak a bankoktól. Júliusban az majdnem 12 éves rekordmennyiségnek megfelelő valutát vásároltak (2012 novemberében 1,523 milliárd dollárt).
A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41-42 hrivnya között ingadozott. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 50 kopijkával 41,30 hrivny/dollárra nőtt az árfolyam. A készpénz kamatláb teljes mértékben a bankközi árfolyamtól függ, ahol az NBU dominál, és meghatározza, hogy milyen lesz az arány. A bankközi árfolyam 40,50 hrivnyáról 41,00 hrivnya/dollárra nőtt.
A hivatalos árfolyam július 22-én elérte a 41,49 hrivnya/dollár maximumot, majd 41,02 hrivnya/dollárra esett. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 49 kopijkával (2,1%-kal) nőtt az árfolyam. Az év eleje óta a dollár 3,04 hrivnyával (8,0%-kal) erősödött.
Ukrajna nemzetközi tartaléka rekordszintre, mintegy 43,8 milliárd dollárra emelkedett április 1-jén – áll az ukrán jegybank honlapján.
Márciusban 18 százalékkal nőtt a tartalék a nemzetközi segélyek hatására. Az ország mintegy 9,31 milliárd dollárt kapott külföldi partnerektől, köztük 4,9 milliárd dollárt az Európai Uniótól és 1,63 milliárd dollárt a Világbanktól, ami ellensúlyozta, hogy ugyanebben a hónapban Ukrajna 728,5 millió dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és mintegy 363 millió dollárt költött a devizában fennálló államadósság kiszolgálására és törlesztésére.
Ukrajna nemzetközi tartalékai jelenleg az ország importjának 5,8 havi fedezetére elegendőek.
Ukrajna devizatartaléka 2023-ban mintegy 40,5 milliárd dollár volt, 42 százalékkal több, mint 2022-ben.
Kína áprilisban a hetedik egymást követő hónapban növelte az arany- és a devizatartalékát, ráadásul nagyobb mértékben, mint amire az elemzők számítottak.
Kína devizatartaléka 21 milliárd dollárral 3205 milliárd dollárra emelkedett áprilisban, a szakértők kisebb, 13 milliárd dolláros növekedésre számítottak. A távol-keleti ország az előző hónapban 66,76 millió finom uncia aranyat (1 uncia = 31,1035 gramm) birtokolt április végén, szemben a március végi 66,5 millió unciával. Peking aranytartaléka április végén 132,35 milliárd dollárt ért (március végén 131,65 milliárd dollárt).
Kína rendelkezik a világ a legnagyobb valutakészletével, áprilisban már a hetedik egymást követő hónapban nőtt a tartalék – írja a Reuters. A különböző fémek és Peking kapcsolata erősen felpörgött az elmúlt időszakban: nemrég az arany árának drasztikus emelkedése mögött tűnt fel az ázsiai ország, pontosabban annak állami szektora. Az arany ugyanis értékállóbb, könnyebben értékesíthető és politikai indokokkal nehezebben befolyásolható instrumentum, mint a dollár, amelyről mindez nem mondható el.
Kína az aranytartalékai bővítésével lényegében a dollár utáni világra készülhet.
A dollárról való leválási törekvéseket támasztja alá az is, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) egymás közti kereskedelmében egyre kevésbé használják elszámolásra a zöldhasút. A CBDC-k, azaz a digitális jegybankpénzek felhasználásával létrejövő Bridge-projekt részeként akár teljes mértékben ki tudnák váltani a fiatdevizákat (mint például a dollár, az euró, a forint vagy a rubel) alacsonyabb árak és magasabb sebesség mellett, így a közvetítő szerepét akár teljes mértékben el is veszthetné az amerikai fizetőeszköz a BRICS-közti kereskedelemben.
Ukrajna nemzetközi tartalékai 35,9 milliárd USA dollár, ami az áprilisi adatok szerint az elmúlt a tizenegy év legmagasabb mutatója – jelentette az Ukrán Nemzeti Bank.
„2023. május 1-jei előzetes adatok szerint Ukrajna nemzetközi tartalékai 35 943,2 millió dollár. Ez rekordszintűnek számít az elmúlt 11 évet tekintve (ennél nagyobb összeget 2011 augusztusában jegyeztek fel)” – közölte a jegybank.
Áprilisban a tartalék 13%-kal nőtt „a nemzetközi partnerektől származó bevételeknek köszönhetően, a Nemzeti Bank nettó devizaértékesítési volumenének további csökkenése és az ország mérsékelt devizaadósság-fizetése miatt”.
A nemzetközi tartalékok jelenlegi volumene a jövőben 4,7 havi import finanszírozását biztosítja.
Az Nemzeti Banknál megjegyezték, hogy áprilisban 5,85 milliárd USD-t helyeztek el a kormány Nemzeti Banknál vezetett devizaszámláin. A kabinet 446 millió dollárt fizetett be az államadósság kiszolgálásáért és devizatörlesztéséért. 2023 áprilisában a Nemzeti Bank 1,37 milliárd dollárt értékesített a devizapiacon, és 3,7 millió dollárt vásárolt vissza a tartalékokba. A jegybank nettó valutaértékesítése a múlt hónapban 298,5 millió dollárral csökkent 2023 márciusához képest, és 1,37 milliárd dollár volt.
„A jegybank az ukrán valutapiacon a devizaeladásra irányuló intervenciójának mennyisége már negyedik hónapja csökken” – közölte a Nemzeti Bank.
Áprilisban az Ukrán Nemzeti Bank ezt a dinamikát egyrészt ágazati tényezőkkel az energiaimport csökkenése, valuta értékesítésének növekedése a vetés biztosítására, a bányászati és kohászati vállalkozások bizonyos mértékű felerősödése, másrészt a nem termelő tőkekiáramlás további korlátozásával magyarázta. „Emellett a jegybank következetes monetáris politikája, amelynek célja a hrivnya alapú eszközök vonzerejének növelése, valamint a költségvetési hiány közvetlen finanszírozásának megtagadása 2023-ban hozzájárult az árfolyam-várakozások stabilizálásához” – tette hozzá a szabályozó.
A világ legnagyobb devizatartaléka – amivel Kína büszkélkedhet – márciusban 3184 milliárd dollár volt, ami 51 milliárd dolláros növekedést jelent a februári 3133 milliárd dollárhoz képest – közölte az ázsiai ország jegybankja.
Szakértők szerényebb, 16 milliárd dolláros növekedést vártak márciusra.
A kínai devizatartalékok növekedésének hátterében részben az amerikai dollár gyengülése állt más vezető devizákkal szemben. A jüan 0,9 százalékkal drágult a dollárhoz képest márciusban, amikor a dollár 2,3 százalékkal gyengült a világ főbb valutáit tartalmazó kosárral szemben.
Ugyancsak a kínai jegybank ismertette, hogy az ország aranytartaléka 66,5 millió unciára nőtt márciusban a februári 65,92 millió unciáról. Az aranytartalék értéke eközben a februári 120,28 milliárd dollárról, 131,65 milliárd dollárra emelkedett márciusban.
Jelentősen leértékeli a hrivnyát az ukrán Nemzeti Bank (NBU), hogy ezzel védje devizatartalékát – jelentették be csütörtökön. Az országban gyakorlatilag a háború kitörése óta mesterségesen meghatározott árfolyam volt életben, amit tovább nem tudnak fenntartani.
Az eddigi 29,25-ről 36,5686-ra emeli a hivatalos dollár–hrivnya árfolyamot az ukrán jegybank – idézi a Bloomberg a bejelentést. Az elmúlt öt hónapban a korábbi szinten fagyasztották be az árfolyamot, felfüggesztették a kereskedést a devizával, illetve szigorú tőkekorlátozásokat léptettek életbe. Az új árfolyammal a jegybank 25%-os „korrekciót” hajt végre az árfolyamban.
A fix árfolyam azt jelenti, hogy amikor ezt túllépné a piaci jegyzés, akkor a jegybank automatikusan beavatkozik, védi a küszöböt. Úgy tűnik, hogy a 29,25-ös határ megvédése egyre több pénzébe került Ukrajnának, most a devizatartalék védelme érdekében húzták feljebb az értéket.
Az utóbbi napokban egyre több hír szólt Ukrajna közelgő államcsődjéről, az ország tegnap hivatalosan is kérte hitelezőit, hogy függesszék fel törlesztési kötelezettségét. Az úgynevezett Párizsi Klub országai ezt már korábban megtették 2023 végéig, a hírek szerint a nagy nemzetközi befektetők, mint a BlackRock és a Fidelity is nyitottak erre.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter vasárnap a Rosszija-1 televíziós csatornán jelentette be, miszerint az orosz jegybank devizatartalékainak felét befagyasztották a szankciók miatt.
„Ez körülbelül a fele azoknak a tartalékoknak, amelyekkel rendelkeztünk. Összesen körülbelül 640 milliárd dollárnyi tartalékunk van, körülbelül 300 milliárd dollárnyi tartalékunk van most olyan állapotban, amelyben nem tudjuk felhasználni” – mondta Sziluanov.
A miniszter elmondta, hogy Oroszország tartalékainak egy része kínai devizában van, eközben a nyugati országok nyomást gyakorolnak Kínára, hogy korlátozza az orosz féllel folytatott kereskedelmet.
„Minden bizonnyal nyomás nehezedik (a kínaiakra), hogy korlátozzák a nálunk renminbiben elhelyezett tartalékokhoz való hozzáférést. De, úgy gondolom, hogy a Kínával való partnerségünk továbbra is lehetővé teszi számunkra, hogy nemcsak megőrizzük, hanem meg is sokszorozzuk általunk elért együttműködést egy olyan időszakban, amikor a nyugati piacok zárva vannak” – mondta Sziluanov.
A miniszter emlékeztetett rá, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal szembeni adósságot rubelben fogják kifizetni.
Nyílt levélben kérte az Afganisztánt uraló tálib kormány a központi bank befagyasztott devizatartalékainak felszabadítását az amerikai kongresszustól.
Amír Hán Muttaki, a tálibok ideiglenes kormányának külügyminisztere által aláírt levelet szerdán tette közzé Twitter-oldalán Mohammad Naim, a tálibok katari politikai irodájának munkatársa.
Muttaki hangsúlyozza, hogy a devizatartalékok befagyasztása és a tálibok ellen bevezetett gazdasági szankciók káros hatással lehetnek Afganisztán egészségügyi és oktatási rendszerére, valamint a közszolgáltatások működtetésére. Az Egyesült Államok szankciós politikája nemcsak a kereskedelemnek és az üzleti szférának ártott, de kedvezőtlen hatással van létfontosságú humanitárius segélyek elosztására is, olyan helyzetben, amikor közeleg a tél, az országot koronavírus-járvány, aszály, háború és a szegénység sújtja. A jelenlegi helyzetben komoly próbatételt jelent a pénzügyi biztonság szavatolása az afgán nép számára – írta Muttaki.
A tálibok úgy vélik, hogy ha fennmarad a jelenlegi állapot, a régió és a világ országai afgán migrációs hullámmal, és ennek következtében új humanitárius problémákkal szembesülhetnek.
Miután az Egyesült Államok és koalíciós szövetségesei az idén tavasszal bejelentették, hogy kivonják a közép-ázsiai országból a fegyveres erőiket, a tálibok nagyszabású hadműveletet indítottak Afganisztán elfoglalására, és augusztus 15-én harc nélkül bevonultak az afgán fővárosba, Kabulba, Asraf Gáni államfő pedig elmenekült az országból.
A washingtoni kormányzat ezt követően befagyasztotta az amerikai bankokban tartott afganisztáni devizatartalékokat, hogy a tálibok ne férhessenek hozzá. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is leállította a Kabulnak nyújtott pénzügyi támogatásokat. A befagyasztott pénzeszközök teljes összege eléri a 9,5 milliárd dollárt (30,7 ezer milliárd forint). A tálib hatalomátvétel előtt a kabuli kormány évente 8,5 milliárd dolláros katonai és polgári segélyt kapott, ebből finanszírozta a közkiadások 75 százalékát.
A tálib hatalomátvétel után emberek millió maradtak fizetés nélkül, az oktatás és az egészségügy, illetve más közszolgáltatási ágazatok pedig nem működnek teljes kapacitással. Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a jövő év közepére az afgán lakosság 97 százaléka elszegényedik. Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára szerdán Moszkvában arra figyelmeztetett, hogy az afganisztáni események katasztrofális fordulatot vehetnek, ha nem sikerül normalizálni a helyzetet, elszegényedés és éhezés lesz, és újra kitörhet a polgárháború Afganisztánban.
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
?️ Los talibanes vierten 3.000 litros de alcohol en un canal de Kabul porque "los musulmanes no deben fabricar alcohol. El Talibán no tolera su consumo por su interpretación estricta de las leyes coránicas", ha explicado la agencia de inteligencia afgana en Twitter.#TNPLivepic.twitter.com/gfUtxoxhzz
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr